|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2013-08-19 07:38:27, hétfő
|
| |
| |
Gyarmati Dezső
1927. október 23. - 2013. augusztus 18.
A Nemzet Sportolója három olimpiai aranyérmet nyert (1952, Helsinki; 1956, Melbourne; 1964, Tokió), illetve egy-egy ezüstöt (1948, London) és bronzot (1960, Róma) - ezzel a világ egyetlen pólósa, aki öt olimpián is érmet szerzett. Kétszeres Európa-bajnok (1954, Torino; 1962, Lipcse).
Az 1956-os forradalom idején csak néhány idősebb pólós határozott unszolására hagyta ott a Széna téri barikád építését, hogy aztán Melbourne-ben megnyerjék az aranyérmet.
A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó és forradalmár élete legemlékezetesebb meccse volt a melbourne-i olimpiai döntőben játszott Szovjetunió elleni mérkőzés, mely a véres fürdő néven vonult be a sporttörténelembe.
Melbourne-ben a magyar küldöttség Forradalmi Bizottságának elnöke volt, gyászszalaggal a karján a forradalom lyukas zászlaját vitte. Rendszerellenes meggyőződését sem titkolta. Bár Melbourne-ből hazatért, a hatalom nyomására rövid időre külföldre, New Yorkba távozott, ahonnan 1958-ban tért haza.
Magyarországon két évre eltiltották, vállalta, hogy egy ideig kocsmában dolgozzon vízilabdázás helyett. Zseniális játékát mégsem nélkülözték sokáig, az 1960-as római olimpia előtt engedélyezték a pályafutása folytatását.
1966-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán művészettörténész, a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett. Egy évig Kolumbiában volt szövetségi kapitány, majd hazatért edzősködni, a Vasashoz.
Szövetségi kapitányként 1973-ban világbajnok, 1974-ben Európa-bajnok, 1975-ben vb-ezüstérmes, 1976-ban olimpiai bajnok, 1977-ben Európa-bajnok, 1978-ban ismét vb-ezüstérmes, 1980-ban olimpiai bronzérmes lett a válogatott.
1992-96-ig a pólószövetség alelnöki tisztjét töltötte be, később a társelnöke lett. 1994-2005-ig a minden idők legjobb magyar sportolóit tömörítő Halhatatlanok Klubja elnöke volt, közben a Ferencváros és az Újpest pólósainál is szaktanácsadói feladatokat látott el. 2004-től a Nemzet Sportolója volt, egy évre rá a Nemzet Sportolóinak képviseletében a MOB tagja lett. Az első választások után az MDF országgyűlési képviselőjeként dolgozott a parlamentben.
Gyarmati Dezső több családtagja is meghatározó szereplője a magyar sportéletnek. Első felesége, Székely Éva az 1952-es helsinki olimpia aranyérmese 200 mellen, lányuk, Gyarmati Andrea kétszeres Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes úszó. Gyarmati Dezső később feleségül vette Bara Margit színésznőt, tőle született Terézia Eszter. Unokái Hesz Máté vízilabdázó és Szilágyi Liliána válogatott úszó, aki a tavalyi londoni olimpián a magyar küldöttség legfiatalabb versenyzőjeként 100 pillangón a 34. helyen végzett.
Fotókat gyűjtöttem róla az internetről. Gyarmati Dezső mappában találhatók.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-19 06:13:25, hétfő
|
| |
| |
- olvasom a Mesél a birkózószőnyeg című könyvben, melynek alcíme, Fejezetek Győr-Moson-Sopron megye birkózósportjának történetéből (1900-2010)
Írta Dr Gönczöl László és Dr Gönczöl Lászlóné.
A majd kétszáz oldalas, gazdagon illusztrált, igazán impozáns könyv 2012-ben jelent meg Győrben.
A címben jelzett 110 évet az alábbi fejezetekre tagolták:
A birkózósport kezdetei Győrött (1900-1946)
A II. Világháború utáni évek birkózósportja Győr városában (1945-1956)
A győri birkózó szakosztályok meghatározó időszaka
az 1956-os forradalom után (1957-1974)
Szakosztályokon átnyúló tevékenység (1972-1984)
Változások a győri birkózó szakosztályok életében (1974-1989)
A győri birkózósport a rendszerváltás után (1989-2010)
A Kapuvári SE birkózó szakosztályának rövid története
(1900-2000)
A Koroncói Tutti Judo és Birkózó Klub sikerei (1904-2006)
Mosonmagyaróvár birkózósportja (1904-2006)
A soproni birkózósport történetének rövid áttekintése
(1947-1960)
A szerző nemcsak ,,időjelzőnek" választotta 1956-ot a tartalomjegyzékben, hanem név szerint is megemlékezik a forradalom megyei sportolóiról. Emlékezzünk meg róluk mi is ebben az 56-os blogban!
(Győr) ,, A szakosztály életébe az 1956-os forradalom eseményei hoztak mélyreható változást.
1956. októbertől a forradalmi erők országosan megszüntették a szovjet mintára létrehozott MHK mozgalmat. Egy időre szüneteltek a versenyek,üresen maradtak az edzőtermek. A fiatalok közül többen bekapcsolódtak az 1956-os forradalom és szabadságharcba.
A forradalom leverése után sok sportoló választotta az emigráció - akkori kifejezéssel a ,,disszidálás" által kínált lehetőségeket. Több birkózó, így Finyák Sándor edző és családja 1957 tavaszán elhagyta az országot és Svédországban telepedett le. Ördög Imre,Sturm Károly,Nagy Imre,Domján József,Butora József,Hunyadi Miklós,Tokaji Sándor,Solymár László,Bóna József,Csukai Jenő,Schmidt István és más sportolók a politikai stabilitás valamint a jobb életkörülmények reményében főleg Németországba,Svájcba illetve más nyugati országokba távoztak."
,,Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a megváltozott társadalmi-politikai viszonyok változásokat indukáltak a magyar sportéletben is. A sport új országos irányító szerve, az MTSH közvetítette a politikai vezetés azon szándékát,miszerint a sportnak a két világrendszer viszonylatában eszközzel kell szolgálnia a meglevő társadalmi rendszer magas szintű elismertségéhez."
Mosonmagyaróvár birkózósportjának alakulásában is szerepet
játszott 1956.
,, 1950-től a Magyaróvári Torna Egylet birkózó szakosztály edzője Mángyik István , a Győri Vasas SC ETO volt neves birkózója lett."
,,Mángyik István 1956-ban külföldre távozott. A szakosztály ugyanebben az évben anyagi nehézségek miatt megszűnt."
Megj.: A bejegyzésem címéül egy 20. sz. elejéről származó birkózó éremdíj feliratát választottam. A könyvről is tettem fel egy képet a képtáramba. Címe: Birkózás1956
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2013. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
24 db bejegyzés |
| e év: |
178 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 274
- e Hét: 4137
- e Hónap: 4599
- e Év: 26652
|
|
|
Offline
