|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2013-08-23 22:46:21, péntek
|
| |
| |
Müller Péter gondolatai 34. rész
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad.
Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.
"Az angyalok azt üzenik neked, hogy nagyon fontos vagy az Istennek! Nemcsak magadnak, Neki is létfontosságú az, hogy vagy!"
Ez nem útravaló, hanem üzenet. Abban a tudatban élsz, hogy egy pici porszem vagy, homokszem a sivatagban, százbillió fűszál közül egy. Sokmilliárd ember közül valaki, akinek nem fontos az élete, csakis magának és annak a néhány embernek, aki szereti.
Mindegy, hogy létezel, vagy sem - legalábbis ezt gondolod. Abban a tévhitben élsz, hogy csak egy statiszta vagy a világ óriási színpadán. Bármi történik veled: teljesen lényegtelen.
Az angyal azt üzeni: nem így van! Hanem úgy, ahogy lelked mélyén érzed - pótolhatatlan vagy! Aki szeret, tudja ezt. Egyszeri csoda vagy. Főszereplő. A mindenség ügye benned dől el. Isten lelke van benned.
Az örökkévaló története az is, ha bármi történik veled. Drámád az Ő drámája, bajod az ő baja, fájdalmadban Ő is benned fáj. Lehetsz a fia vagy a lánya - és valóban végtelen sok gyermeke van -, de mindegyik fontos neki: a szívügye. Nem veszhetsz el!
Igen, főszereplő vagy a világ színpadán. Úgy, ahogy jó pillanatokban magadat látod. Ahogy az anyád, a szerelmed, a gyereked lát. Ahogy egy jó orvos tekint rád, akinek nem egy darab beteg hús vagy, nem egy lerobbant szerkezet, amelyet akár ki is lehet dobni - hanem egy Ember, akinek lelke van, s akinek felel az egyéni sorsáért.
Életed, mint a mesebeli legkisebb gyermeké: hosszú vándorút, próbatételek sorozata. Elengedtek szegényen, hogy visszatérj gazdagon. Várnak. Tudnak rólad, és szeretnek. Nemcsak önmagadnak élsz, de Neki is, és mindenkinek.
Ha ezt sejted, azt is megérzed talán, hogy a bajod, kudarcod, nehézséged és fájdalmad nem értelmetlen. Valamiért kaptad. Azért, hogy több legyél: gazdagabb, fényesebb, valódibb, szeretetre méltóbb. A szó igazi értelmében boldogabb. Hogy hazatalálj.
Ezt üzeni az Angyal.
Ahogy azt is üzeni, hogy ha nem hiszel neki, kérdezd meg azt az embert, aki szeret: ő is tudja, mennyire fontos vagy.
Forrás:Link
(Bocsánat, hogy kétszer van - de ha kitörlöm az egyiket, törlődik a másik is.) |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Heti útravaló - Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-23 22:28:08, péntek
|
| |
| |
Müller Péter gondolatai 56. rész
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad.
Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.
"Titkot mondok: a lelked legmélyebb érzései és gondolatai mind nagybetűsek!"
Hunyd le a szemed, s figyelj egy kicsit magadba - mélyen. Akkor fölfedezed, hogy nem anyád van, hanem ANYÁD. Nem apád van, hanem APÁD, és ha valakit nagyon szeretsz, az nem te, hanem TE. Nem a Gyurka, hanem egy KIRÁLY. Nem az ÉVA, hanem egy ISTENNŐ.
Ha a belső szemeddel nézel, akkor az anyukád nem egy kedves, néha nehéz természetű szemüveges asszony, nem is egy őszülő néni, hanem egy ANYAISTENNŐ. Apád - ha igazán látod - a földi TEREMTŐD.
Ha olyan valakit temetsz, akit nagyon-nagyon szerettél, akkor nem azt érzed, hogy elment az édesem, a szerelmem, a kedvesem, a mamám, hanem azt, hogy elment a MINDENEM, A MINDENSÉGEM.
A mélytudatod csakis a nagybetűt ismeri.
Az emberiség még látott valaha, és képes volt ezzel a mára mélyre merült lelki tartományával nézni és érezni, s innen szülte meg a mítoszokat. A sok "istent", a féltékeny és szerelmes Isteneket és Istennőket, azokat a kéjvágyó és hatalomra szomjas, hiú és magasztos emberfeletti teremtményeket, akiknek érzései világokat teremtettek és romboltak össze. Vadak és nyersek voltak, végtelenül erősek és nagyon gyengék. Halhatatlanok és esendők, de mind nagybetűsek.
A történelem nagy alakjaiból is hajlamosak vagyunk istent vagy félistent csinálni. Ha visszamész a mélymúltba, nem tudod, hogy egy-egy király valóban élt-e, vagy csak a képzelet teremtette, de nem is kell visszamenned.
Egy mai diktátort is hajlamosak vagyunk APÁNKNAK, ISTENÜNKNEK látni. Zokogunk, ha meghal, mert úgy érezzük, elvesztettük ATYÁNKAT és meghalt az ISTEN, de így vagy az érzéseiddel is.
Minden indulatod a másodperc egy töredékéig GYILKOS INDULAT, és minden igazi szerelmed HALÁLOS SZERELEM. Emberfeletti érzés. Képessé tesz olyasmire, amit hétköznapi tudattal nem tennél meg. Például, bátor leszel. Ilyenkor rádöbbensz, hogy minden bátorság lényegében HALÁLT MEGVETŐ BÁTORSÁG. Megérted Jézus mondatát: "Az szeret igazán, aki életét adja a barátaiért". Vagyis aki erre nem képes, az nem szeret igazán - fontos tudni ezt.
Van egy kisbetűs és van egy nagybetűs életed. Egy hétköznapi életed - és egy ÉLETED. Ha rád nézek, két embert látok. Téged, és azt, akit úgy hívok magamban, hogy TE. Mindkét látás fontos - de a második az IGAZI.
Forrás:www.life.hu/sztarszerzok
(Ezzel a résszel befejeződött a hiányzók pótlása.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heti útravaló - Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-23 22:22:43, péntek
|
| |
| |
Müller Péter gondolatai 55. rész
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad.
Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.
"Gyönyörködj kedvesed arcában - ki tudja, meddig láthatod. Örvendj az életednek - ki tudja, meddig tart még. A horizonton lebukó nap a leggyönyörűbb."
Ez egy kissé szomorú útravalónak tűnik, pedig nem az. Amikor a hétköznapokban élsz, nem gondolsz a múlandóságra. Olyan természetes az egész. Tegnap, ma, holnap, holnapután - tipeg az idő előre, közönyösen, magától értetődően. Így is mondjuk: szürke hétköznapok. A ma, a holnap és a tegnap is az volt. Így élsz. Eszedbe sem jut, hogy ünnepben létezel.
Néha unatkozol, néha izgulsz, gyakran türelmetlenül lesed az órádat, várod, hogy múljon az idő. Így, ilyen siváran pereg le a por életed homokóráján. Percek, órák, napok, néha hónapok kincseit szórod szerteszét, nem is veszed észre, milyen csodában élsz.
Azt hiszed, a jókedvhez kell még valami plusz. Valami ráadás, valami ajándék, valami kis beteljesedés, vagy váratlan öröm, de ha például egy hosszú sebészeti kezelés után először kilépsz a kórház kapuján, hirtelen megörülsz a friss levegőnek, a zsúfolt villamosoknak, a szürke aszfaltnak, a közönyös járókelőknek. Úgy érzed, visszafogadott az Élet! Csodában jársz.
Az idegenek hirtelen nem is olyan idegenek, hanem az embertársaid. A hosszú traumatológiai kezelés után úgy érzed: szeretsz közöttük lenni.
Boldog vagy, hogy ha sántikálva is, de tudsz járni. A "fog ez menni!" örömét érzed. Élvezed a lépéseidet, és irigyeled az utcán igyekvőket.
"Nem is tudják - gondolod -, milyen nagy dolog, hogy tudnak járni, futni, fölmászni a villamos lépcsőjén! Egyiküknek sem jut eszébe hálát adni az Istennek azért, mert működik a lába! Köszönöm, Uram, hogy járok!" A gyógyuló ember tekintete az igazi: elkezd látni.
Látja, azt, hogy hány csoda és milyen szenvedés kell ahhoz, hogy az ember kimásszon a pokolból, feltámadjon a halálból. Örülsz, hogy cipő van a lábadon. Akit megcsap a múlandóság szele, rájön, milyen csoda élni.
Az "Emlékezz a halálra! mondás nem fenyegetést jelent, hanem azt, hogy szüntelenül tartsd ajándéknak az életedet - mert minden nap ünnepnap!
Forrás:www.life.hu/sztarszerzok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heti útravaló - Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-23 21:56:45, péntek
|
| |
| |
Müller Péter gondolatai 35. rész
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad.
Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.
"Minden szerelem úgy lép az életünkbe, hogy megfoszt a szabadságunktól. Ha belemegyünk, nem tehetjük azt, amit akarunk, csak azt, amit a szerelem akar."
Szerelem! Ez volt az a szó, amelyről annyira mást gondoltam, mint Popper Péter és a legtöbb pszichológus. Sőt, józan fejjel néha még én is mást gondolok róla, mint szerelmesen.
Azt mondják, a szerelem: kóros állapot. Örök emberi érzés, de nem ésszerű. Káprázat, rögeszme, lázálom. Néha valóban kóros. Szétrombolhatja az ember életét. Tudjuk. Ismerjük az életből és az irodalomból. Néha meg akarjuk menteni a szegény szerelmeseket egymástól, de főleg a részeg önmaguktól.
Mégis azt mondom, hogy ez a mai ember által átélhető legvallásosabb állapot. Lelki másállapot. Minden esetben transzcendens. Valami olyasmi szólal meg ilyenkor bennünk, amire nincs magyarázat.
Az embernek hirtelen fájni kezd a másik ember hiánya. Sohasem érezte még ezt a fajta űrt. Mindig azt hitte, hogy jól vagy rosszul, de megvan egyedül is. Kicsit szürkén, józanul, de éldegél. Most meg nem! Kell a másik.
Amíg nem vagy szerelmes, sohasem érzed, hogy félember vagy, hogy hiányzik belőled valaki! Örökké rá gondolsz, neki üzensz, gondolatban vele vagy. Valaki - egy másik ember! - viszi magával a boldogságodat, a nyugalmadat, az örömödet, a lelkedet, de még az életed értelmét is.
Sohasem kellett ilyen intenzíven egy másik ember, hogy nem tudsz nélküle létezni! Tegnap még nem is ismerted. Egész jól elvoltál nélküle, most meg nem megy!
Most, hogy nem a tiéd, hogy hiányzik, mint a letépett félkarod, döbbensz rá, hogy a magányod köré épített erős várad: homokvár. Menekülnél vissza - de nem lehet. Összedőlt, összedöntötte.
Ilyenkor, ebben a szédült, irreális, sóvárgó, szomjas "nem bírok nélküled élni" állapotban sejtheted meg, hogy milyen lehet az Isten-élmény, ha valódi. Ilyenkor sejtheted meg, miért választotta a fiatal Jézus élete helyett a kereszthalált. Nem volt más választása. Olyan intenzíven szeretett.
Amikor Petőfi Sándor azt mondta, hogy a "Szabadságért odaadom szerelmemet!" - elárulta, hogy sohasem volt igazán szerelmes.
Forrás:www.life.hu/sztarszerzok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heti útravaló - Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-23 21:43:46, péntek
|
| |
| |
Müller Péter gondolatai 34. rész
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad.
Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.
"Az angyalok azt üzenik neked, hogy nagyon fontos vagy az Istennek! Nemcsak magadnak, Neki is létfontosságú az, hogy vagy!"
Ez nem útravaló, hanem üzenet. Abban a tudatban élsz, hogy egy pici porszem vagy, homokszem a sivatagban, százbillió fűszál közül egy. Sokmilliárd ember közül valaki, akinek nem fontos az élete, csakis magának és annak a néhány embernek, aki szereti.
Mindegy, hogy létezel, vagy sem - legalábbis ezt gondolod. Abban a tévhitben élsz, hogy csak egy statiszta vagy a világ óriási színpadán. Bármi történik veled: teljesen lényegtelen.
Az angyal azt üzeni: nem így van! Hanem úgy, ahogy lelked mélyén érzed - pótolhatatlan vagy! Aki szeret, tudja ezt. Egyszeri csoda vagy. Főszereplő. A mindenség ügye benned dől el. Isten lelke van benned.
Az örökkévaló története az is, ha bármi történik veled. Drámád az Ő drámája, bajod az ő baja, fájdalmadban Ő is benned fáj. Lehetsz a fia vagy a lánya - és valóban végtelen sok gyermeke van -, de mindegyik fontos neki: a szívügye. Nem veszhetsz el!
Igen, főszereplő vagy a világ színpadán. Úgy, ahogy jó pillanatokban magadat látod. Ahogy az anyád, a szerelmed, a gyereked lát. Ahogy egy jó orvos tekint rád, akinek nem egy darab beteg hús vagy, nem egy lerobbant szerkezet, amelyet akár ki is lehet dobni - hanem egy Ember, akinek lelke van, s akinek felel az egyéni sorsáért.
Életed, mint a mesebeli legkisebb gyermeké: hosszú vándorút, próbatételek sorozata. Elengedtek szegényen, hogy visszatérj gazdagon. Várnak. Tudnak rólad, és szeretnek. Nemcsak önmagadnak élsz, de Neki is, és mindenkinek.
Ha ezt sejted, azt is megérzed talán, hogy a bajod, kudarcod, nehézséged és fájdalmad nem értelmetlen. Valamiért kaptad. Azért, hogy több legyél: gazdagabb, fényesebb, valódibb, szeretetre méltóbb. A szó igazi értelmében boldogabb. Hogy hazatalálj.
Ezt üzeni az Angyal.
Ahogy azt is üzeni, hogy ha nem hiszel neki, kérdezd meg azt az embert, aki szeret: ő is tudja, mennyire fontos vagy.
Forrás:www.life.hu/sztarszerzok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heti útravaló - Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-23 21:38:29, péntek
|
| |
| |
Müller Péter gondolatai 33. rész
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad.
Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.
"Nyúlj felém jó kezekkel, és láss sokkal jobbnak, mint amilyen vagyok. Cserébe én is ezt teszem, és lehet, hogy ez által jobbak is leszünk."
Ez egy nagyon korszerűtlen útravaló. Sokszor megégettem magam miatta. Biztos te is. A mai világban sokkal életrevalóbb tanács, hogy keresd a másikban a rosszat. Lásd meg az önzését, a gyávaságát, a hiúságát, azt, hogy képtelen a hűségre - lásd meg az összes lappangó démonát. Előbb-utóbb úgyis szembesülsz velük. Kijön belőle. Talán belőled is.
A "Vigyázz, az emberek rosszak!" sokkal reálisabb útravaló, és ha megfogadod a figyelmeztetést, lehet, hogy sok bajtól megóvhatod magad. Csak nem tudsz szeretni. A szeretethez kell valami naivitás. Ezt nem én mondom, hanem Pál apostol.
"A szeretet... türelmes, jóságos, mindent eltűr, mindent elhisz, mindent elvisel... nem szűnik meg soha." Igen, mai józan eszünkkel azt látjuk, hogy a szeretethez nagyfokú naivitás kell. Elhinni azt, hogy védtelenül győztesek vagyunk, és odaadóan boldogabbak. Gyengén erősebbek. Ez ma nagy-nagy naivitás.
Még csak az sem ígérhető, hogy a szeretet győz. Sőt. Inkább azzal kell számolni, hogy vesztes maradsz. Szeretetlen világban élünk, és ha megszeretsz valakit, kiteszed magad annak a veszélynek, hogy szembe mész a szélviharral. Hogy a mai élet ellen élsz.
Ez az útravaló mégis arra biztat, hogy bátran szeress, de azt várd el a másiktól, hogy ő is ezt tegye! Mert szeretni csak ketten lehet. Néha többen is, de egy ember: kevés.
Amíg bírjátok, kézen fogva, egymást segítve, szembe mehettek az iszonyú erővel fújó korszellem port és szennyet kavaró szélviharával. Ketten megpróbálhattok a világ ellen élni, de egyedül kevés vagy. Ahhoz egy Jézus ereje kell.
Tudjátok - mert most már ahhoz a másikhoz is beszélek, akivel szerencsés esetben összefogtál -, hogy a világ ellen éltek. Minden házasság lázadás a modern világ ellen. Ezt minden pillanatban tudnotok kell. A világban nincs szeretet. Egymást nézhetitek gyanútlan és jóságos szemmel, de a világot soha!
Amikor az esküvőn összenéztek, tudjátok, hogy most nemcsak egymással, de az egész világ ellen is összeesküdtetek.
Forrás:www.life.hu/sztarszerzok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heti útravaló - Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-23 21:35:26, péntek
|
| |
| |
Müller Péter gondolatai 32. rész
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad.
Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.
"Vedd ki a gyereked olyan iskolából, ahol gyűlölik, vagy nem szeretik. Megnyomorítják."
Ez az útravaló többről szól, mint a gyerekedről. Mindketten - te és én is - benne vagyunk. Nem is biztos, hogy igaz, mert ez a mondat személyes élettapasztalatom. Nem törvényszerű, hogy te is így vagy vele.
Én szeretet nélkül nem tudok élni. Félek. Keserű és reménytelen vagyok. Fuldoklom. Fázom. Ha csak egyetlen módom van rá - elmenekülök. Persze van, amikor nincs erre mód. Maradni kell. Akkor is keresem azoknak az embereknek a közelségét, akik szeretnek, és akiket én is tudok szeretni. Lehet, hogy csak pár emberről van szó. Manapság az is nagy szó. Olyan, mint az Északi-sarkon egy működő kályha: odabújok mellé.
Ez az érzékenységem nagy gondot okozott egész életemben, mert ebben az országban mindig aránytalanul sok volt a gyűlölet és a rosszindulat. Ez mindenkinek feltűnt, aki hosszabban időzött nálunk, s az álarc mögé látott, amelyet viseltünk és viselünk.
Ezért egy különleges élettaktikát választottam nem tudatosan, hanem még egészen kicsi koromban: ha nem szerettek valahol, továbbálltam. Ha csak tehettem. Az óvodában például sok sérelem ért, s bölcs anyám nem azt mondta, hogy "Szokd meg, ilyen az élet!" - hanem kivett onnan. Otthon maradtam, de sajnos a szüleim között is sok volt a robbanásig feszült indulat, és az országban még több volt: háború tombolt. Nem lehetett máshová menni.
Akkor alakult ki bennem az ösztönös képesség, hogy néha meg tudom szelídíteni a körülményeimet, vagyis ha nem mély a gyűlölet, át tudom hangolni azt. Néha egy jó szóval, ügyes taktikával s némi bátorsággal és lelki erővel élhetővé tudom varázsolni a környezetemet.
Ezt az ösztönös, gyermekkorból hozott "ügyességemet" később a Jóskönyv, a kínai Ji King tudatossá tette bennem. Azt mondta ugyanis, hogy mindenkiben ott rejlik a "jó ember". Lehet, hogy nagyon mélyen, de ott van. Meg kell szólítani, ha lehet. Ha nincs rá mód, elmenekülök. Persze nem mindig lehet, tudom. Akkor megpróbálok egy lelki szkafandert húzni magamra, de ez már egy természetellenes állapot. Ahogy a gyűlölködés is az.
Őszintén megvallom, azért lennék rossz párkapcsolati tanácsadó, mert én a legtöbb embert menekülésre biztatnám. Ha szeretet van - a többi már könnyen megoldható, de ha nincs, akkor semmi sincs. Akkor csak szétfoszlott ruhát varrogatunk, tört cserepet ragasztgatunk. Nem érdemes.
Én inkább élek egyedül, mint másokkal, szeretethiányos légkörben. Ha nem vagyunk rokonlelkek, ne fogadd el ezt az útravalómat. Lehet, hogy neked más élettaktika való.
Forrás:www.life.hu/sztarszerzok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heti útravaló - Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-08-23 21:32:30, péntek
|
| |
| |
Müller Péter gondolatai 31. rész
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad.
Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.
"Ha szeretlek: ismerlek. És ha nem ismerlek, nem is szerethetlek igazán."
Ez egy nagyon nehéz útravaló. Egy szót elrejtettem benne. Azt, hogy "igazán". Az első pillanatban talán azt mondod: persze, ez így van, de aztán eszedbe jut, hogy hány embert ismersz, aki nem ismeri igazán azt, akit szeret, és mégis szereti - például a gyerekét.
Hány szerető anyáról mondható el, hogy ismeri a gyerekét? Hogy igazán ismeri. Hogy látja a lelkének megoldható és megoldhatatlan gubancait, tudja, hogy mit érlel a sorsa? Hány anya tudja, hogy valójában kit szült a világra?
Ehhez nem elég a legmélyebb érzés, aggodalom és ösztön. Nem elég az sem, hogy hús a húsából. Nem elég, hogy benne érlelődött, és sokáig az ő szívével élt. Ehhez már egy bölcs, mesteri tekintet kell. Kevés anya ismeri igazán a gyerekét.
Ez az útravaló azt mondja, hogy ha ez így van, és nem ismeri igazán, akkor nem is szeretheti igazán. Miért? Mert az anyai aggodalmával árthat neki. Azt hiszi, jót akar, és közben rosszat tesz neki - például nem tudja elengedni. Nem engedi felnőni, magához láncolja. Érzelmi karanténba zárja - merő "szeretetből". Látod, idézőjelbe tettem a szót, mert ez nem valódi szeretet. Érzelmileg forró és ragaszkodó, megóvó, de értelmileg vak, süket, ostoba és ártalmas.
"Jól csak a szívével lát az ember." Híres mondás, és nagyon szép, de nem igaz!
"Jól csak a szívével és fejével együtt lát az ember" - ez az igazság. Nem véletlenül van két szemünk. Csakis így látjuk plasztikusan a valóságot. Az a "harmadik szem" - mely a hagyomány szerint megvakult bennünk, s ami valaha a homlokunk középén volt - egyetlen szem volt ugyan, de egyszerre látott érzelmesen és értelmesen is. Nemcsak érző, de értő tekintet is volt. Az igazi szeretet nem lehet csak érzelmes, mert akkor nem tudod, hogy kit szeretsz. Belevetítesz a másikba valakit, aki nem ő.
Nem őt szereted, hanem azt a másikat, amit képzelsz róla, aki a lelkedben él. Ne félj megismerni a másikat, nemcsak szívvel, hanem értelemmel is, és ha majd egyszer felbukkan emlékezetedben ez a mondat, tanácsolom, hogy nézd meg fordítva is. Úgy is igaz.
Csakis ésszel, értelemmel sohasem ismerhetsz meg igazán egy embert. Szív is kell hozzá.
Forrás:www.life.hu/sztarszerzok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heti útravaló - Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2013. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
134 db bejegyzés |
| e év: |
2276 db bejegyzés |
| Összes: |
32631 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1199)
- Belső kör (5)
- Család (0)
- Munka (0)
- Haverok (0)
- Iskola (0)
- Advent,Karácsony, Újév, Húsvét (1166)
- Áldások, imák, Istenes versek (347)
- Állatok (44)
- Angelisz Irini (80)
- Angyal,Isten vers,videó,idézet (132)
- Angyali üzenet Pusztai Orsitól (892)
- Angyali üzenetek (1041)
- Angyali üzenetek 2 (4)
- Angyalok, angyalos történetek (140)
- Anyák napja (35)
- Anyák napja (167)
- Ara Rauch írásai, versei (20)
- Aranyosi Ervin versei (30)
- Athéna görögországi élményei (2)
- Athéna versei, gondolatai (32)
- Atya, Jézus és Mária üzenetei (20)
- Az Élet Kiskönyve (19)
- Bagi László /Hezekiah versei (20)
- Bálint gazda (5)
- Barátság (272)
- Benmar - Szabó Balázs versei (20)
- Blogtársaktól kaptam 1 (134)
- Blogtársaktól kaptam 2 (41)
- Bodré Anikó versei (8)
- Bölcsességek - gondolatok (69)
- Ch-ás szerzők versei (37)
- Csabai Lajos versei (15)
- Egészség (590)
- Égi jelenségek, érdekességek (3)
- Égi üzenetek (24)
- Egyéb ünnepek, jeles napok (870)
- Ehető virágok és receptek (21)
- Emlékezés (82)
- Ezoterikus (284)
- Fényörvény: üzenetek-tanítások (31)
- Filmek (17)
- Francoise versei (12)
- Fullos szerzők versei, írásai (124)
- Gitka(Szomorúfűz) (11)
- Gyógyító kövek, kristályok (50)
- Haiku, Zen versek (52)
- Hetet (414)
- Heti útravaló - Müller Péter (339)
- Hétvégét (393)
- Hónapok, hónapokról versek (1248)
- Horoszkópok (19)
- Humoros, vicces (21)
- Idézetek (948)
- Írások (310)
- Jó éjszakát! (809)
- Jó reggelt! (7)
- Jókívánság (40)
- Kamarás Klára versei (50)
- Kedvenc énekesek (12)
- Kellemes délutánt! (11)
- Komáromi János (Koma) versei (74)
- Kormányos Sándor versei (15)
- Krancz Béla versei (9)
- Kryon (55)
- Kun Magdolna versei (23)
- Könyvek (38)
- Lengyel Jolán versei (13)
- Másik világ, Hathorok üzenetei (6)
- Meditációk (38)
- Nagy Krisztina, Krancz Béla (27)
- Nemzeti ünnep (161)
- Pps-ek (3)
- Puskás Kolozsvári F. versei (2)
- Receptek - befőzés, mélyhűtés (74)
- Receptek - görög és balkáni (13)
- Receptek - savanyúság eltevése (20)
- Receptek, írások - vegyes (792)
- Receptek-főzelékek, lecsók, (192)
- Receptek-halas (184)
- Receptek-húsmentes ételek (1202)
- Receptek-húsos (1394)
- Receptek-ital,szörp,gyümölcs (129)
- Receptek-levesek (1399)
- Receptek-menük (388)
- Receptek-sütemények-desszertek (1309)
- Receptek-tésztafélék,szendvics (1048)
- Receptek:saláta,hidegtál,egyéb (514)
- Reiki (5)
- Saját készítésű videók (88)
- Seherezádé (152)
- Seneca (32)
- Szapphó (47)
- Szép estét! (154)
- Szép képek (34)
- Szép napot, vasárnapot! (142)
- Szerelem, boldogság (926)
- Szeretet (404)
- Szeretet írások (220)
- Szily Nóra riportjai (121)
- Táltos témák (24)
- Táncok története (24)
- Tanítások-Üzenetek-Írások (195)
- Tatiosz (280)
- Tokaji Márton versei (52)
- Tóth Juli versei (36)
- Tóth Tiborné-Hajnalka versei (3)
- Vegyes receptek (22)
- Vén Muskétás versek, írások (474)
- Vénusz Kódex (12)
- Versek (3006)
- Versek videókon (6)
- Versek, képek reggeltől-estig (121)
- Versek, képek tavasztól-télig (1079)
- Verses képeslapok (779)
- Videók (279)
- Virágok, gyümölcsök, termések (569)
- Virágos versek, idézetek (370)
- Vujity Tvrtko írásai (11)
- Üdvözlés, köszöntés,köszönés (760)
- Zene,-dalszövegek videókkal is (294)
|
|
|
| |
- Ma: 3703
- e Hét: 8284
- e Hónap: 22189
- e Év: 151896
|
|
|
Offline
