Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
A két testvér
  2013-09-14 23:05:14, szombat
 
  A két testvér


Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak az emberek a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, amellyel ti mértek. (Lukács 6,38)

Két testvér dolgozott együtt a családi farmon, az egyik nős, családos, a másik agglegény. A termésen és a hasznon mindig megosztoztak, fele-fele arányban.
Egyszer aztán az egyedülálló fivér elgondolkozott: nem igazság, hogy egyformán osztjuk el a termést meg a nyereség felét. Nekem egymagamnak sokkal kevesebb kell.
Így aztán minden éjszaka kilapátolt egy zsákra való gabonát a saját hombárjából, átlopakodott a két házat elválasztó földdarabon, és a bátyja hombárjába zúdította a gabonát.
Eközben a másik így okoskodott: nem igazság, hogy egyformán osztjuk el a termést meg a nyereséget. Végtére is nekem itt a feleségem, a gyermekeim, ők majd gondoskodnak rólam, ha megöregszem. Az öcsémnek senkije sincs, neki takarékoskodnia kell öreg napjaira.
Ezért hát az éj leple alatt mindig átcipelt egy zsáknyi gabonát az öccse magtárába, és ott kiöntötte.
Éveken át mindketten értetlenül vakargatták a fejüket, mert a gabonájuk nem fogyott az adományoktól. Egy sötét éjjel aztán egymásba botlottak. Lassan világosság gyúlt az agyukban, hogy mi történt. Ledobták a zsákokat, és összeölelkeztek.

Forrás:
Link
 
 
0 komment , kategória:  Tanítások-Üzenetek-Írások   
Ha megdobnak kővel...
  2013-09-14 23:02:09, szombat
 
  Ha megdobnak kővel...


Egy férfi éveken keresztül gyűjtött egy új Mercedesre. Végül a sok munka és félre tett pénz meghozta a várva várt pillanatot. Nagy örömmel és izgalommal hajtott hazafelé, hogy családjának és barátainak is megmutathassa az új "álomautót". Útközben megállt, hogy betérjen az egyik barátjához. Könnyedén talált egy helyet ahol beparkolhat és rükvercbe tette az autót. Nagy lendülettel elkezdett tolatni, mire hallotta, hogy egy kő koppan az új autóján. Hirtelen lefékezett és kiszállt. Látta, hogy egy kisfiú dobta meg a kocsiját, ezzel máris megsérült a gyönyörű fényezés. A férfi kikelve önmagából, így kezdett el üvöltözni:
"Te normális vagy kölyök? Nincs neked eszed? Ha majd jól elverlek, el fog menni a kedved az ilyen őrültségektől, hogy mások kocsiját kővel dobáld!"
"Bácsi kérem, ne haragudjon!" - válaszolta a fiú.
A férfit annyira elöntötte a düh, hogy nem is figyelte mi van körülötte.
De a fiúcska így folytatta: "Elnézést, nem tehettem mást!" Túl messze voltam öntől, hogy meghallja a hangomat. Csak így állíthattam meg, hogy ne tolasson tovább. És ekkor látta meg a férfi, hogy a kocsija mögött egy tolószékkel felborult gyerek van.
"Ő a testvérem és egyedül előre ment a tolószékkel. De túl gyorsan gurult és a járda szélén felborult, pont az ön kocsija mögé. Muszáj voltam megdobni, hogy megállítsam magát!" Ekkor a férfi nagyon elszégyellte magát, és segített visszatenni a fiút a tolókocsiba.
Az eset után a kocsin soha nem csináltatta meg a fényezést. Az megmaradt emlékeztetőnek, hogy ha megdobnak kővel, talán azért van, hogy a figyelmünket felkeltsék, nehogy valami nagy bajt csináljunk.

JÉZUS halk szelíd hangon szól a mi szívünkhöz és szellemünkhöz. Néha nincs időnk meghallani vagy túl elfoglaltak vagyunk, hogy figyeljünk ŐRÁ. Néha meg kell, hogy dobjanak kővel ahhoz, hogy körülnézzünk, mi is folyik az életünk körül, kik vesznek körül minket, milyen döntéseket hozunk, mi az amit éppen véghez akarunk vinni, stb.
EZ A TE DÖNTÉSED: - figyelsz a halk szelíd hangra vagy megvárod míg megdobnak kővel.

Forrás:
Link
 
 
0 komment , kategória:  Tanítások-Üzenetek-Írások   
Ha megdobnak kővel...
  2013-09-14 23:01:40, szombat
 
  Ha megdobnak kővel...


Egy férfi éveken keresztül gyűjtött egy új Mercedesre. Végül a sok munka és félre tett pénz meghozta a várva várt pillanatot. Nagy örömmel és izgalommal hajtott hazafelé, hogy családjának és barátainak is megmutathassa az új "álomautót". Útközben megállt, hogy betérjen az egyik barátjához. Könnyedén talált egy helyet ahol beparkolhat és rükvercbe tette az autót. Nagy lendülettel elkezdett tolatni, mire hallotta, hogy egy kő koppan az új autóján. Hirtelen lefékezett és kiszállt. Látta, hogy egy kisfiú dobta meg a kocsiját, ezzel máris megsérült a gyönyörű fényezés. A férfi kikelve önmagából, így kezdett el üvöltözni:
"Te normális vagy kölyök? Nincs neked eszed? Ha majd jól elverlek, el fog menni a kedved az ilyen őrültségektől, hogy mások kocsiját kővel dobáld!"
"Bácsi kérem, ne haragudjon!" - válaszolta a fiú.
A férfit annyira elöntötte a düh, hogy nem is figyelte mi van körülötte.
De a fiúcska így folytatta: "Elnézést, nem tehettem mást!" Túl messze voltam öntől, hogy meghallja a hangomat. Csak így állíthattam meg, hogy ne tolasson tovább. És ekkor látta meg a férfi, hogy a kocsija mögött egy tolószékkel felborult gyerek van.
"Ő a testvérem és egyedül előre ment a tolószékkel. De túl gyorsan gurult és a járda szélén felborult, pont az ön kocsija mögé. Muszáj voltam megdobni, hogy megállítsam magát!" Ekkor a férfi nagyon elszégyellte magát, és segített visszatenni a fiút a tolókocsiba.
Az eset után a kocsin soha nem csináltatta meg a fényezést. Az megmaradt emlékeztetőnek, hogy ha megdobnak kővel, talán azért van, hogy a figyelmünket felkeltsék, nehogy valami nagy bajt csináljunk.

JÉZUS halk szelíd hangon szól a mi szívünkhöz és szellemünkhöz. Néha nincs időnk meghallani vagy túl elfoglaltak vagyunk, hogy figyeljünk ŐRÁ. Néha meg kell, hogy dobjanak kővel ahhoz, hogy körülnézzünk, mi is folyik az életünk körül, kik vesznek körül minket, milyen döntéseket hozunk, mi az amit éppen véghez akarunk vinni, stb.
EZ A TE DÖNTÉSED: - figyelsz a halk szelíd hangra vagy megvárod míg megdobnak kővel.

 
 
0 komment , kategória:  Tanítások-Üzenetek-Írások   
Akna
  2013-09-14 22:46:27, szombat
 
  Akna


Zsolt 109,5: Rosszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.


Ez a történet egy katonáról szól, aki hazatért a vietnami háborúból. San Frascisco-ból telefonált haza szüleinek.



"Anya, apa, megyek haza. Valamit még meg kell kérdeznem. Itt van velem a barátom, szeretném, ha velem jöhetne ő is hozzánk."

"Természetesen"- válaszoltak a szülők-" szívesen látjuk őt is".

"Valamit még tudnotok kell."- folytatta a fiú-"Az én barátom súlyos sebesüléseket szerzett. Egy aknára lépett, elvesztette egyik kezét és lábát. Nincs neki hova menni és én nagyon örülnék, ha velünk lakhatna."

"Ez borzasztó fiam. Természetesen szívesen segítünk neki lakást keresni."

"Nem, apa, anya. Azt akarom, hogy velünk lakjon."

"Fiam,"- válaszolt az apa-"nem tudod, mit kérsz tőlünk."

"Valaki ilyen hátrányokkal óriási gondokat okozna nekünk. Van nekünk egy életstílusunk, csak nem várod tőlünk, hogy miatta azt csak úgy megváltoztatjuk. Szóval gyere haza, de azt a srácot felejtsd el. Bizonyára képes lesz magáról egyedül is gondoskodni."

A fiú rögtön letette a telefont és többször már nem jelentkezett.

Pár nap múlva a szülőket San Francisco rendőrségéről hívták. A fiúk leugrott egy felhőkarcoló tetejéről és szörnyethalt. A rendőrség öngyilkosságként zárta le az esetet.

A kétségbeesett szülők azonnal repülőre szálltak, hogy azonosítsák fiúk holttestét. Felismerték őt és megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy hiányzott az egyik keze és lába.


E történet szereplői olyanok, mint sokan közülünk. Nagyon egyszerű dolog szeretni a szép, vidám embereket, de nem szeretjük azokat, akik valamiben hátráltathatnának bennünket, vagy a kényelmünket veszélyeztetnék.

Szívesen feledkezünk meg azokról, akik nem egészségesek, szépek vagy elég ügyesek. Legyen bátorságunk nem elfordulni azoktól, akiknek szükségük van a segítségünkre, próbáljuk meg nem becsukni a szemünket hiányosságuk láttán.

Hiszen senki nem tudhatja közülünk, mikor fogunk mások segítségére szorulni, nem tudhatjuk, hogy holnap nem vár-e ránk valahol egy "akna" esetleg egy elsuhanó autó, vagy alattomos betegség képében...


Jakab 4,17: Aki tehát tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak.

Gal. 6,10: Annakokáért míg időnk van, cselekedjünk jót mindenkivel, de leginkább hitünk házanépével.

Forrás:
Link
 
 
0 komment , kategória:  Tanítások-Üzenetek-Írások   
A prédikátor
  2013-09-14 22:29:43, szombat
 
  A prédikátor


Egy hideg vasárnap történt. A templom parkolója hamar megtelt. Ahogy kiszálltam a kocsimból, arra lettem figyelmes, hogy a testvérek valamit sugdolóznak, miközben bemennek a gyülekezetbe. Ahogy közelebb értem, észrevettem egy embert, amint támaszkodik a templom falának. Már majdnem egészen lefeküdt, mintha aludna. Egy hosszú, nagyon rongyos viharkabát volt rajta és egy kalap a fejére húzva, hogy már az arcát sem lehetett látni. Egy nagyon kopott cipő volt rajta, amelyből már kilógtak a lábujjai. Gondoltam, hogy hajléktalan és hogy alszik, ezért nem foglalkoztam vele. Bementem a templom ajtaján. Bent elkezdtünk beszélgetni, és szóba került a kint fekvő hajléktalan is. Az emberek csak suttogtak, de senki sem volt hajlandó behívni, hogy üljön le. Én sem.

Néhány perc múlva elérkezett az istentisztelet ideje. Mindenki a prédikátort várta, hogy foglalja el a helyet, és szóljon az Igéből, amikor kinyílt az ajtó. Bejött a hajléktalan, fejét lehajtva végigsétált a padok között. Az emberek zavarban voltak és suttogtak, arcukon megdöbbenés látszott. A férfi végigment a szószékig, ahol aztán levette a kalapját és a kabátját. Elszorult a szívem. Ott állt a prédikátorunk... Ő volt a hajléktalan. Senki sem szólt egy árva szót sem.

A prédikátor elővette a Bibliáját és így szólt: ,,Testvéreim, azt hiszem, nem kell mondanom, miről fogok ma prédikálni."

Aztán elkezdett énekelni egy éneket:

,,Ha tudok segíteni valakin, amint elmegyek mellette,

Ha tudok egy bátorító szót, ami bizakodóvá tette,

Ha meg tudom mutatni, hogy az ő útja helytelen,

Akkor már nem hiábavaló az életem."


Jakab 2,2-4: Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfiú fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is közönséges ruhában; és rátekintetek arra, akin a fényes ruha van, és azt mondjátok néki: Te ülj ide szépen; és a szegénynek ezt mondjátok: Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyom mellé: Nem mondtatok-é ellent magatoknak, és nem lettetek-é gonosz gondolkozású bírákká?

Jakab 4,17: Aki tehát tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak.

Forrás:
Link
 
 
0 komment , kategória:  Tanítások-Üzenetek-Írások   
Újévi ajándék
  2013-09-14 22:11:18, szombat
 
  Újévi ajándék



Egy üzletember négy alkalmazottat foglalkoztatott. Újév reggelén rendszerint mind a négy felkereste a főnököt, és elmondták neki jókívánságaikat, ő pedig megajándékozta őket. Az üzletembernek egyszer eredeti ötlete támadt: felkínálta a dolgozóknak a választást 50 frank és egy Biblia között.


Az első minden gondolkodás nélkül azt mondta:

- A Biblia nagyon szép dolog, de én már ismerem. - És elvette az 50 frankot.


A második így mentegetőzött:

- Én ugyan nagyon szeretek olvasni, a Bibliában bizonyára sok érdekes történet van, de most éppen anyagi nehézségekkel küszködöm. - Ő is a pénzt választotta.


A harmadik kijelentette:

- Nagyon szívesen olvasom a Bibliát, azonban gyenge a szemem, a betűk meg általában kicsik, bocsásson meg tehát... - És már nyúlt is a pénz után.


- A negyedik sincs jobb fából faragva. - gondolta a főnök.

De tévedett, mert a soron következő így szólt: ,,Édesanyám mindig szeretett volna egy Bibliát, hogy Isten Igéje otthon is meglegyen. Ha tehát választhatok, úgy a Bibliát kérném, hogy esténként édesanyámnak felolvassak belőle."

- Ez szép dolog - mondta az üzletember - örülök neki, de el ne veszítse belőle a könyvjelzőt!


Az alkalmazottak alig hagyták el a házat, amikor egyikük megkérdezte a Biblia tulajdonosát:

- Mire gondolhatott a főnök a könyvjelzővel? A fiatalember utánanézett, és a lapok között 100 frankot talált.


A másik három igen savanyú képet vágott, de már késő volt. A választás megtörtént, nem lehetett változtatni rajta.


Máté 6,24: Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.

Nem az anyagi helyzetünk határozza meg, hogy kapzsik vagyunk e. Tegyük mindig Istent az első helyre, és az Ő gazdagsága szerint fog megfizetni nekünk.


Lk. 16,10: Aki hű a kevesen, a sokon is hű az; és a ki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.

Forrás:
Link
 
 
0 komment , kategória:  Tanítások-Üzenetek-Írások   
Hajótörött
  2013-09-14 22:07:48, szombat
 
  Hajótörött


Egy szerencsétlen hajótörött, deszkába kapaszkodva kivetődött egy lakatlan szigetre. Alig talált magának megélhetést: kevés volt az erdő és a bokor, viszont annál több a szikla. Buzgó imádságban kérte Istent, hogy mentse meg.

Minden nap figyelte a horizontot, hátha megérkezik a kért segítség. Ez így ment hosszú ideig, de nem történt semmi. Kissé kezdett magához térni, s megpróbálta megszervezni életét. Kövekből szerszámokat készített, vadászott és művelte a földet. Hosszú fáradtság után még tüzet is sikerült gyújtania. Épített magának egy kunyhót és egy raktárfélét.

Hónapok teltek el. Naponta imádkozott, de nem jött a segítség, pedig nagyon várta. Egy nap a szellő fölkapta az égő lángot és a kunyhó oldala lángba borult. Sötét füstfelhő szállt az ég felé. Kétségbeesve küzdött a tűz ellen mert tudta, hogy hónapok munkája forog kockán. De hiába volt minden igyekezete, csak egy vödör hamu maradt egész munkájából. A hajótörött, aki erején felül igyekezett valamit megmenteni, levetette magát a homokba és keservesen sírt: URAM! MIÉRT???? MIÉRT TETTED EZT VELEM???...

Pár óra múlva egy hajó kötött ki a kis sziget közelében. Néhányan átszálltak a mentőcsónakba, és azzal jöttek a szigetre.

- Honnan tudtátok, hogy itt vagyok? - kérdezte nagy boldogan a hajótörött.

- MEGLÁTTUK A FÜSTJELEIDET! - hangzott a válasz.

Bruno Ferrero

Zsolt. 37,5: Hagyd az Úrra a te útjaidat, és bízzál benne, majd Ő teljesíti.

Forrás:
Link
 
 
0 komment , kategória:  Tanítások-Üzenetek-Írások   
Vasárnapi szolgálat
  2013-09-14 21:52:29, szombat
 
  Vasárnapi szolgálat


Akkoriban pénztáros voltam egy pesti MÁV-állomáson. Korán hajnalban kezdtük a szolgálatot - vasárnap is -, sok volt az utas, egymás után mentek a vonatok. Ha volt egy kis szünet, rendbe kellett rakni a jegyeket, pótolni az eladottakat, és csak 10 óra után volt egy kis idő evésre, és kicsit felállni az ablakból. Reggel négyen dolgoztunk, de 10.05 után már csak egyedül voltam.

Végre elfogytak az utasok, elment a vonat, kezem az alsó kisablakon volt, hogy lecsukjam, és végre reggelizzem. Éhes és fáradt voltam.

Ekkor elém lebbent egy csinos, feketekosztümös hölgy, nagyszélű kalapban, fehér csipkeblúzban. A kifutott vonat után intve kérdezi, hová ment?

- Vácra - feleltem.

Erre olyan káromkodásba kezdett, amely nem illett sem a ruhájához, sem női mivoltához, sem a vasárnaphoz, de egyetlen naphoz sem, és egyáltalán nem illett emberi szájba. Végül kimerülten azt kiabálta be:

- És mikor megy legközelebb?

- Tizenkettő húszkor - válaszoltam.

Egészen az ablakig hajolt be, úgy kiáltotta be:

- Addig én mit csináljak?

Furcsa nyugalom szállt rám. Felálltam, kinyitottam a felső ablakot is, és azt feleltem:

- Itt a csarnok ajtaján menjen ki szépen, és balra fordulva egyenesen az út végén áll egy kis templom: oda menjen be és imádkozzon!

De már a függönyt berántottam, összecsuklottam, és csak ültem. Sokáig.

Vasárnap volt. De már nem voltam éhes, sem pihenni nem akartam, csak ültem. Azután dolgoztam, hogy csak múljon mielőbb az idő... mindenki mehet templomba, imaházba, csak nekem kell itt ülnöm... és még ilyen beszédet is hallgatnom...

A 12.20-ashoz már nyitottam az ablakot, elég sokan voltak, végre ritkult a nép, a vonat mindjárt beáll... - és akkor újra elém állt a feketekosztümös asszony.

- Mondja, miért küldött oda? - kérdezte egészen más hangon. - Húsz éve nem érdekelt engem se templom, se Isten, és most... - kezébe temette arcát, és sírt, rázta a zokogás. Az én szemem is könnyes lett.

Lassan beállt a vonat. Rám nézett még kisírt szemmel, de már mosolyogva búcsút intett és futott a vonat után.

Minden fáradtságom eltűnt, hiszen vasárnap volt, és éreztem, hogy ez a vonat más embert visz, mint a 10.05-ös vitt volna, ha eléri...
Szabó Rózsa

Péld. 11,30: Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.

Forrás:
Link
 
 
0 komment , kategória:  Tanítások-Üzenetek-Írások   
Tévedés
  2013-09-14 21:40:30, szombat
 
  Egy rövid történet, hogyan viselkedik az isteni szeretet, és hogyan a hústest.

Tévedés


Egy fiatal nő várakozott egy nagy repülőtéren, hogy felszállhasson a repülőgépre. Mivel több órát kellet várnia, eldöntötte, hogy vásárol egy jó könyvet. A könyv mellé vásárolt egy csomag süteményt is. Leült a váróteremben egy padra, pihenni és olvasni kezdett.

A pad másik oldalán, ahol a süteményes csomag volt, egy férfi kezdte az újságját olvasni.

Ahogy a hölgy elvette az első sütit, ugyanazt csinálta a férfi is. A hölgyet nagyon ingerelte ez a magatartás, de nem szólt, csak gondolta:

"Milyen pofátlanság, kedvemre pofon ütném!"

Minden elvett süti után, a férfi is elvett egyet. Ez nagyon dühbe hozta, de nem akart jelenetet csinálni. Az utolsó sütinél ezt gondolta:

"Na most mit csinál ez a pofátlan élősködő?"

A férfi megfogta az utolsó sütit, kettétörte, és odanyújtotta a felét neki.

Ah, a jóból is megárt a sok! Magán kívül volt a hölgy! Villámgyorsan fogta a könyvét, a csomagját és kirohant, a felszállópálya felé.

Ahogy leült a repülőgépen a helyére, kinyitotta a kézitáskáját, hogy kivegye az olvasószemüvegét, és legnagyobb meglepetésére akkor veszi észre a süteményes tasakját egészben és érintetlenül.

Egyszerűen "POCSÉKUL" érezte magát. Rájött a tévedésére.

Teljesen elfelejtette, hogy a süteményes tasakját a kézitáskájába tette. A férfi megosztotta vele a süteményét minden félelem, és minden rosszérzés, rosszindulat nélkül.

Lesokkolva emlékezett, hogy miket gondolt, hogyan nem osztotta volna meg a süteményét az ismeretlennel. És most már nincs alkalma, hogy tisztázza a helyzetet, hogy bocsánatot kérjen.



Létezik pár dolog, amelyeket nem vagyunk képesek visszahozni...

A kő nyomát, miután eldobtuk.

A szót, miután kimondtuk.

Az alkalmat miután elszalasztottuk.

Az időt, ami már elmúlt.

Forrás:
Link
 
 
0 komment , kategória:  Tanítások-Üzenetek-Írások   
Amikor segíteni tudsz valakinek...
  2013-09-14 21:20:39, szombat
 
  "Amikor segíteni tudsz valakinek,
tedd meg, és ne várj még köszönetet se érte.
Ha elutasítanak szó nélkül állj félre.
Te a magadét megtetted,
az elutasítás pedig a másik fél saját döntése."
(számomra ismeretlen)
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2013.08 2013. Szeptember 2013.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 162 db bejegyzés
e év: 2276 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 456
  • e Hét: 858
  • e Hónap: 6440
  • e Év: 123093
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.