|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2013-09-09 20:24:22, hétfő
|
| |
| |
Itt van a kormány brutális új csomagja
Gazdaság
|
2013.09.09. 12:39
|
Jelentős, több mint 250 milliárd forintos csomagot szuszakolna be a kormány az idei költségvetésbe.
Több pénzt költene el a kormány, mint tervezte - derül ki a kormány költségvetésitörvény-módosítási javaslatából. A hétvégén beadott törvénytervezet 171 milliárd forintnyi plusz hiányra teremtene a kormány számára lehetőséget, s ezermilliárd forint fölé vinné az idénre tervezett államháztartási hiányt.
Ám valószínűleg még az új terv szerinti 1050 milliárd forint fölé is csúszhatna a hiány, hiszen a bevételekre vonatkozó tervet nem módosítanák - holott most azt látni, hogy több adóból is kevesebb folyik be.
A módosítási javaslat indoklása szerint ,,az Országgyűlés és a Kormány az elmúlt időszakban több olyan fontos jogszabályt alkotott, illetve döntést hozott, melynek következtében szükséges a 2013. évi központi költségvetési törvény módosítása".
A kormány a tervezett intézkedésekből 84 milliárdnyit az Országvédelmi Alapból finanszírozna. Hatmilliárd forinttal megnöveli a lényegében Orbán Viktor személyes döntésével elkölthető rendkívüli kormányzati intézkedések keretét is.
A pénzforgalmi hiány két javasolt módosítás miatt ugyan 171 milliárd forinttal nő, ám ezen tételek - az E.ON SE hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlása és a takarékszövetkezeti szektor megerősítése miatti tőkeemelések - az uniós módszertan szerint vélhetően nem befolyásolják az egyenleget, mivel úgynevezett piaci műveletnek minősülnek - olvasható az indoklásban.
Gáz, az lesz
Az egyik legnagyobb - 71 milliárd forintos - tétel az E.On gázüzletágának megvásárlására szánt keret. (Az MVM Magyar Villamosművek Zrt. saját forrásain túl, jegyzi meg a tervezet.)
Takarékszövetkezeti fedezet
Szintén nagy tétel a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása miatt előírt százmilliárd forintos feltőkésítés, amit az államnak az MFB Zrt.-nél el kell végeznie.
Lényegében ez a két tétel adja ki az ,,új" hiányt.
Első napok az iskolában
Összesen 32 milliárd forintot tartalmaz a tervezet 160 ezer pedagógus illetményének a növelésére. Ez pedagógusonként leosztva és átlagolva évi bruttó 200 ezer forintnak felel meg, aminek valamivel több mint a felét vihetnék adó után ténylegesen is haza a tanárok.
Emellett megnöveli a tervezet az egyházi iskolák támogatását.
Apró adósságok
A fentieken túl számos lényeges, de nehezebben számszerűsíthető pénzügyi változást is lehetővé tenne a tervezet. Egyrészt gyakorlatilag berekesztené az önkormányzati adósságkonszolidációt. Növeli a filmalap és a Szépművészeti Múzeumba érkező Caravaggio-kiállítás mozgásterét, a felsőoktatás átalakítására és az uniós önerőalapba ad némi pénzt.
Az államadósságról, annak 2013. évi várható mértékéről és Magyarország gazdasági stabilitásáról szeptemberben tájékoztatót készítene a kormány az EU és az Országgyűlés számára.
Forrás: FN24
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/09/09/itt-van-a-kormany-brutalis-uj-csomagja/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-09 20:07:12, hétfő
|
| |
| |
A kiszabadított belga fogoly védi a szíriai kormányt
Címkék: Szíria, Társadalom, Hírek, vegyi fegyverek
9.09.2013, 20:47
2012 июль коллаж сирия флаг
Kollázs: Oroszország Hangja
Bassár El-Aszad szíriai elnök kormánya nem használt vegyi fegyvereket Damaszkusz külvárosában - közölte az RTL-TVI rádió műsorában a múlt éjjel a fegyveresek fogságából kiszabadított belga kutató Pierre Piccinin da Prata.
,,Úgy vélem, hogy morális kötelességem ezt elmondani. Nem Bassár el-Aszad kormánya vetette be a szarint és egy másik gázt Damaszkusz közelében" - mondta a kutató fogvatartói beszélgetésének kihallgatására hivatkozva.
Pierre Piccinin da Prata 5 hónapig volt a fegyveresek fogságában egy olasz újságíróval. Ma mindketten hazatértek hazájukba.
http://hungarian.ruvr.ru/2013_09_09/A-kiszabad-tott-belga-fogoly-vedi-a-sz-riai-k ormanyt/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-09 19:53:24, hétfő
|
| |
| |
A Fidesz a gyermekek, a szülők és a pedagógusok nyugalma érdekében arra kéri az egymással hatalmi harcot vívó bukott baloldalt, hogy hagyja nyugodtan dolgozni az iskolákat
MTI 2013. szeptember 4. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-09 19:52:31, hétfő
|
| |
| |
Titkosítás feloldva: Tényleg brit titkosügynökök gyilkolták meg a 93 éves Rudolf Hesst
Mi történt 1987. augusztus 17-én a spandaui börtönben? Legendák keringenek Rudolf Hess halála körül, de most részlegesen feloldották egy rendőrségi vizsgálat titkosságát, amely bűncselekményre utal: két brit ügynök fojtotta meg Adolf Hitler néhai helyettesét.
Így akadályozták meg, hogy számukra kínos háborús titkokról ránthassa le a leplet szabadulása után. Mint ismeretes, a nemzetiszocialista vezető 1941 májusában - a sikertelen próbálkozás után azt állították, hogy a Führer tudta és engedélye nélkül - átrepült Nagy-Britanniába, hogy tárgyaljon az angolokkal a békekötésről, ám gépével lezuhant, ők pedig tárgyalás helyett inkább lecsukták.
1987 áprilisában Mihail Gorbacsov környezetéből kiszivárgott, hogy a Szovjetunió vezetője nem fogja elutasítani Hess következő kegyelmi kérvényét. Rudolf Hesst 1946. október 1-jén ítélték életfogytiglanira, és a 600 cellás fegyintézetnek 1966-tól ő volt az egyetlen lakója, amerikai, brit, francia és szovjet katonák havi váltásban vigyáztak rá.
A hivatalos mese szerint 1987 augusztusában az amerikai Anthony Jordan a börtönudvar házikójába kísérte a séta közben kimerült Hesst, később ott talált rá holtan. Az ablak fogantyújára volt erősítve a lámpa drótja, amelynek hurkos vége Hess nyaka köré volt tekerve. James Cameron brit patológus vizsgálta meg először a holttestet, és "megállapította", öngyilkosság történt. A holttest kiadása után Hess fia, Wolf Rüdiger megbízta dr. Wolfgang Spannt az alapos vizsgálattal, és az orvos szerint megfojtás okozta az idős harcos halálát.
Howard Jones, a Scotland Yard akkori főnyomozója vizsgálatot indított, és a börtön korábbi orvosát, Hugh Thomast is felkereste, aki (legalábbis a naiv széplelkek számára) meglepő dolgot állított. Az amerikai sebész nevén nevezte a két brit ügynököt, akik amerikai katonai egyenruhában érkeztek a börtönbe, és Hesst megfojtották, az öngyilkosságot pedig megrendezték.
Az 1989-ben befejeződött Scotland Yard-vizsgálatot titkosítani kellett, de az információs szabadságáról szóló törvény értelmében most részlegesen feloldották. A nevek ismeretlenek maradnak, de egy titokra legalább fény derült.
(The Daily Mail - The Independent- Blikk korrigálva)
http://harcunk.info/index.php/archiv/668-titkositas-feloldva-tenyleg-brit-titkosu egynoekoek-gyilkoltak-meg-a-93-eves-rudolf-hesst |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-09 19:26:46, hétfő
|
| |
| |
2013-09-09. 14:50
Orbán az "elmúlt hónapok sikereiről" beszélt, Vona árnyalta a képet
Az európai uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetését, az IMF-hitel idő előtti visszafizetését, a foglalkoztatottak számának növekedését, az infláció leszorítását, a gazdasági növekedés beindulását, valamint az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérének emelését említette az elmúlt hónapok sikerei között Orbán Viktor hétfőn a parlamentben.
A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában azt mondta: a kormány kiszabadította az országot a Nemzetközi Valutaalap szorításából, megvédte a nyugdíjasok pénzét és a családi adókedvezményt, fenntartotta a multinacionális vállalatok és a bankok különadóit. Hitel idő előtti visszafizetésére csak olyan országok képesek, ahol stabil a kormány, megfelelők a tartalékok, fegyelmezett a költségvetési politika és összetartók az emberek - mutatott rá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a csökkenő infláció azt jelzi, hogy Magyarországon lassabban emelkednek az árak, mint más országokban. Szintén eredményként említette, hogy a kormány "megalapozott, ésszerű béremeléseket hajt végre", nem hitelből növeli az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérét. Megtörtént a növekedési fordulat, már nem mások pénzén tengődünk, hanem saját lábunkon állunk - jelentette ki a kormányfő.
A devizahitelesek megsegítése és a rezsicsökkentés folytatása miatt további bírálatokra és támadásokra számít Orbán Viktor. "Állunk a viták elébe, és küzdünk az igazunkért" - jelentette ki a miniszterelnök. A bankoknak és a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatoknak hozzá kell szokniuk az új helyzethez. "Eddig ők voltak erősebbek, és eddig a szocialista kormányok meghajoltak az erejük előtt. Most viszont mi vagyunk erősebbek, és nekik kell alkalmazkodniuk a magyarokhoz, és nem a magyaroknak hozzájuk" - fejtette ki a kormányfő.
Nyomatékosította, hogy "senki sem fog még egyszer extraprofitot szerezni a magyar emberek kárára Magyarországon". Magyarország független, szuverén ország, a gyarmatosítás kora lejárt - füllentette Orbán Viktor, aki szavait azzal zárta, hogy a rezsicsökkentés, a devizahitel-rendszer felszámolása, valamint a családok és az otthonok megmentése nemzeti ügy.
(MTI nyomán)
Vona: Ez melldöngetés, nem reális helyzetértékelés:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=eG3cOlmZw0w
További részletek: http://kuruc.info/r/2/117439/#ixzz2ePweFQFy
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-09 19:09:17, hétfő
|
| |
| |
Euroszkeptikus párt juthat a német parlamentbe
2013, szeptember 9 - 12:41
Bekerülhet a következő német parlamentbe az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) párt, ami akár a konzervatív-liberális koalíció bukását is jelentheti a vezető közvélemény-kutató intézetek szerint.
A legutóbbi felmérések szerint 3-4 százalékos választói támogatottsággal bíró párt könnyen átlépheti az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt a szeptember 22-ei választáson- vélekednek egybehangzóan a Forsa, a TNS Emnid és a Forschungsgruppe Wahlen (választói kutatócsoport) intézet vezetői a Focus című hírmagazin hétfői számában megjelent összeállítás szerint.
A kutatók úgy vélik, hogy az AfD-nek jelentős tartaléka van az úgynevezett rejtőzködő szavazók körében, akik nem vallják be, hogy melyik pártot támogatják. Nagy a vonzereje az úgynevezett impulzív szavazók egy csoportjában, a tiltakozó szavazók - protestszavazók - között is, akik csak az utolsó napokban döntik el, hogy részt vesznek a választáson, és arra a pártra szavaznak, amely a leghevesebben bírálja a fennálló rendszert. Ezt a funkciót korábban a neonáci NPD, az utóbbi években pedig a Német Kalózpárt töltötte be, jelenleg pedig az AfD-nek van a legnagyobb esélye arra, hogy megszerezze a tiltakozó szavazók többségének támogatását.
Az AfD lenne az első euroszkeptikus párt a német parlamentben. Legfőbb követelése a válságba jutott euróövezeti országok kizárása a valutaunióból. A párt elsősorban a konzervatív CDU/CSU-nak jelent veszélyt. A kutatók szerint amennyiben a bejutási küszöbön elbukó pártokra adott szavazatok együttesen elérik a 10 százalék körüli nagyságrendet, úgy a CDU/CSU és koalíciós társa, a liberális FDP 45 százalékos összesített szavazati aránnyal is megszerezné a kormányzás folytatásához szükséges parlamenti többséget. Amennyiben viszont a parlamenten kívüli pártok közül a bejutásra leginkább esélyes AfD átlépi a küszöböt, már legalább 48 százalékra lenne szükség a hatalom megtartásához, ekkora támogatást pedig egy intézet szerint sem szereznek a konzervatívok és a liberálisok.
A CDU/CSU sokáig az "agyonhallgatás" taktikáját követte, politikusai ki sem ejtették a párt nevét. Két héttel a választás előtt aztán váltottak. Volker Kauder, a konzervatív képviselőcsoport vezetője szerint például az AfD-nek "nincs rendes programja, és az euróövezeti válságkezelésre is csak annyit tud mondani, hogy nem, azt pedig eltitkolja, hogy politikája következményekkel járna". A Der Tagesspiegel am Sonntag című lapnak adott interjúban Kauder hangsúlyozta: az AfD "nem méltó Európához, amely békét és jólétet adott Németországnak".
Bernd Lucke, az AfD vezetője 10 százalék körüli választási eredményre számít. A Der Spiegel című hetilapnak adott nyilatkozatában kiemelte: az AfD nem akarja megbuktatni Angela Merkel kancellárt, és nyitott minden olyan együttműködésre, amely szakítást jelent az euróövezeti válság eddigi kezelésével.
MTI - alfahir.hu
http://alfahir.hu/euroszkeptikus_part_juthat_a_nemet_parlamentbe |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-09 19:08:20, hétfő
|
| |
| |
Líbia is boldogabb Magyarországnál
Külföld
|
2013.09.09. 18:44
Dánia a világ legboldogabb országa az ENSZ hétfőn New York-ban bemutatott jelentése, a World Happiness Report 2013 című dokumentum adatai alapján.
A világ 160 országát a lakosság boldogsága alapján értékelő jelentés rangsorában Németország a huszonhatodik, Szlovákia a negyvenhatodik, Lengyelország az ötvenegyedik, míg Magyarország a száztizedik helyen áll.
A legboldogabb országok körébe Dánián kívül további három észak-európai ország került: Norvégia, Svédország és Finnország. Rajtuk kívül az első tíz között található még Svájc, Hollandia, Kanada, Izland, Ausztrália és Ausztria. Magyarországot megelőzi többek között Mongólia, Kirgizisztán, Líbia, Nigéria és Vietnam is.
A New York-i Columbia Egyetem kutatói által készített jelentés az egyes országok boldogságindexének megállapításakor többi között olyan változókat vesz figyelembe, mint a várható élettartam, a korrupció érzékelt jelenléte, az életút megválasztásának szabadsága, a szociális ellátórendszerek hatékonysága vagy a munkanélküliségi ráta.
A kutatást tavaly végezték el először, a lista első helyén az előző évben is Dánia állt.
http://www.hir24.hu/kulfold/2013/09/09/libia-is-boldogabb-magyarorszagnal/
Forrás: MTI
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-09 19:05:25, hétfő
|
| |
| |
Önkormányzati csődhelyzet: előre kérik az adót a bérekre
Szeged
|
2013.09.04. 17:17
Nincs pénz bérekre Ásotthalmon, a vállalkozókat kérte a polgármester, fizessék meg határidő előtt az iparűzési adójukat. Az elbocsátottak végkielégítésére még így sem futja.
A tüzelőt sem tudja kifizetni
Nem elég, hogy megszűnt a munkahelye, de még a végkielégítését sem kapta meg egy neveelhallgatását kérő ásotthalmi. ,,Megvettem a téli tüzelőt, a héten kellene kifizetni, nagyon számítottam a végkielégítésemre. Tudom, hogy a másik, hozzám hasonló helyzetbe kerülő is kiforgatta már a zsebeit, ők egy építkezés kellős közepén vannak, minden fillér számít."
,,Vállalkozói kölcsön"?
A vállalkozókat kértem - mondja Petró Ferenc - fizessék be határidő előtt az iparűzési adót. Ebből kifizettük a béreket, de a végkielégítésekre nem telt még ebből sem." Június közepén a polgármester már jelezte, hogy súlyos nehézségekkel számol, az egyik gond a gyermekétkeztetés volt, amiről az állam megfeledkezett. Nevezetesen az addig megyei fenntartású szakiskola étkeztetését is az önkormányzat nyakába varrta, úgy kalkulálva, hogy ez a korábbi költségvetésben tételként kellett, hogy szerepeljen. Ezt a tévedését az állam a júniusban utalt pénzzel elismerte, kompenzálta. A település, azonban, így is alulfinanszírozott. Több mint 8 millió forintot kellett volna bérként kifizetni, de tartalékkal együtt is csak 5 millió forint volta a falu kaszájában.
Vészharang
Már hónapokkal ezelőtt megkongatták a vészharangot a falvak, az új feladat finanszírozási rendszer mellett csődbe mehetnek a kistelepülések. Az idei évtől a települések csak a meghatározott feladatokra kapnak pénzt, a fejlesztéseket a megyei közgyűlésekhez rendelték, az oktatást az állam vette át. Ez utóbbiak központi finanszírozása fejében elvonták a gépjárműadó és az iparűzési adó egy részét is. A polgármesterek úgy számolják, hogy jóval több pénzzel csökkentették a finanszírozást,
mint amennyi feladatot el kell látniuk. Egy júniusi belügyminisztériumi rendelet szerint A nehéz helyzetben levő települések három részletben pótpénzt kaptak a Szerkezetátalakítási Tartalék terhére. Ebből az összesen 44 milliárd forintnyi összegből 17 milliárdot csoportosított át az állam, az utolsó részletet novemberben utalják. Az önkormányzatok többsége már akkor jelezte, nem lesz elég a pénz még az alapvető kiadások fedezésére sem, szeptemberben sorra bedőlnek a falvak.
Szlavkovits Rita Szerző: Szlavkovits Rita
Forrás: Szeged24
http://szeged.hir24.hu/szeged/2013/09/04/vallalkozok-fizetnek-az-allam-helyett/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-09 19:00:45, hétfő
|
| |
| |
2013-09-09. 17:43
Novák Martonyi besúgói múltját emlegette - Lezsák megvonta a szót, Orbán kiállt a spicli mellett
"Nem kellene a kormányból eltávolítani azt, aki ügynök volt?" - kérdezte volna Novák Előd Orbán Viktortól, de csak annyit mondhatott ki, hogy "az egykori ügynök Martonyi János, Marosvásárhelyi fedőnéven", az ülést vezető Lezsák Sándor megvonta tőle a szót, majd hebegve-habogva próbálta megindokolni, hogy miért volt erre szükség.
A kormányfő pedig egy nyilván "pártatlan és független" bíróság döntését idézte, mely a besúgónak adott igazat egy sajtóper során.
Pedig a tények és dokumentumok magukért beszélnek. Idézet egy korábbi cikkünkből:
Martonyi János (1944. április 5., Kolozsvár, Ránky Rózsa) szegedi jogi tanulmányai (1962-67) után, ügyvédjelöltként került kapcsolatba a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság állambiztonsági osztályának beosztottjával, dr. Jójárt István rendőr őrnaggyal. Együttműködésüket Lichtenstein József rendőr őrnagy alosztályvezető irányította.
A "Magasdi", majd "Marosvásárhelyi" fedőnéven dolgozni kezdő Martonyi 1968. január 5-én adta első jelentését a BM. III/II-es csoportfőnökség (kémelhárítás) 8. osztálya (közgazdasági, külkereskedelmi és idegenforgalmi elhárítás) igénye szerint. 1969 januárjában informátorként már pénzjutalmat kapott. Az ÁBTL 6-os karton katalógusában fellelhető állambiztonsági nyilvántartó kartonját csak 1970. április 16-án töltötték ki. Kapcsolattartó tisztjeinek nevét 1986. október 22-vel bezárólag olvashatatlanná tették, de kivehetően az első név dr. Jójárt István r. őrnagyé. 1969 tavaszán, amikor Martonyi végleg Budapestre költözik, átadják a hírszerzésnek, a III/I-nek, amelynek hírigényére és elvárásaira korábban már kioktatták. A hírszerzés 1990 utáni utódszerve, az Információs Hivatal 2002. szeptember 4-én aláírásával és pecsétjével igazolta, hogy Martonyi állambiztonsági nyilvántartó kartonja hiteles.
Zoom
Ezen nyilvántartó karton szerint 1989. június 15-én személyi anyagát, "B" és munka dossziéit átadták a III/II-8 osztálynak. A kémelhárítás jogutódja, az 1990. február 14-én megalakult Nemzetbiztonsági Hivatal gépi nyilvántartásának mágnesszalagján (!) a "Magasdi" fedőnevű Martonyi János 1989. augusztus 3-től 04-es kóddal szerepel, ami azt jelenti, hogy "élő hálózat", tehát feltehetően további szolgálatokat vállalt az újonnan létrejött polgári titkosszolgálatoknál. A mágnesszalagról kinyomtatott adatlapját itt közöljük. (Ha valaki nem tudja, mi az a "Fonetika", ne kezdjen nyelvészeti találgatásba, így jelölték azt, hogy hol kell keresni Martonyit a nyilvántartásban, nem az "M" betűnél, ahogy civil észjárással gondolnánk, hanem a fonetikai kód szerinti egészen más helyen, például az "R" betűnél.
http://kuruc.info/galeriaN/egyeb/martonyianyag03.JPG
Bővebben, további információkkal itt.
http://www.youtube.com/watch?v=Oc4ZzVJx_Hw&feature=player_embedded
Novák Előd azonnali kérdése, Lezsák cenzúrája és Orbán válasza pedig alább tekinthető meg:
Balczó Zoltán ügyrendi javaslata: szabályozzák az ügynök szó használatát! - Ha Medgyessy esetében szabad volt, Martonyi esetében miért tilos?
(Kuruc.info)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/117448/#ixzz2ePplmvsv
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-09 18:49:19, hétfő
|
| |
| |
Mennyibe kerül az EU valójában? Támogatás helyett pénzszivattyú?
Az Európai Unió sokkal több pénzt visz el Magyarország polgáraitól, mint amennyit ad nekünk: 2004-2008 között mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé.
Centrum és periféria a gazdaságpolitikában
Nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ám nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalás ment ki az országból. A centrum és perifériára vonatkozó közgazdasági elmélet (más néven függőségi elmélet) az 1960-as évektől fejlődött ki válaszként az úgynevezett fejlődési elméletre, amely utóbbi Walt Whitman Rostow amerikai közgazdász, Kennedy és Johnson tanácsadója nevéhez fűződik. Híres elméletében Rostow azt állította, hogy az egyes országok ugyanazon az öt fejlődési szakaszon mennek keresztül, kezdve a tradicionális (középkori) állapotoktól az eredeti nekiindulás előfeltételeinek megteremtésén, majd a nekiinduláson (take off) és a felzárkózáson keresztül a tömegfogyasztó társadalomig jutnak el.
A függőségi elmélet képviselői, akik közül a legismertebb az argentin Raúl Prebisch és az amerikai Immanuel Wallerstein, viszont azt állítják, hogy a jelenlegi szegény vagy kevésbé fejlett országok nem ugyanabban a helyzetben vannak, mint a mai fejlett országok voltak, mondjuk egy-másfél évszázaddal ezelőtt. Azoknak ugyanis nem voltak sokkal fejlettebb versenytársaik. A jelenlegi világrendszerben a fejlett országokból származó tőkeberuházások a gazdasági függőség megalapozói. Ha egy ország eladósodik, vagy a külföldi tőke túlságosan nagy súlyra tesz szert a gazdaságban, az adott ország a külföldi tőke ellenőrzése alá kerül. A periféria országait jellemző szegénység nem azért van, mert azok nem integrálódtak, vagy nem eléggé integrálódtak a világgazdaságba, hanem azért, mert nem a saját adottságaiknak megfelelően integrálódtak abba.
Ennyi elmélet után térjünk át arra, amiért a cikk íródik, vagyis hogy mindez hogyan érvényesül az Európai Unión belül, ahova az eredeti fejlett országok mellé fokozatosan, majd lavinaszerűen újabb, lényegesen fejletlenebb országok kerültek be. Hat év telt el a csatlakozás óta, ami nem nagy idő egy integráció történetében, de a statisztikai adatok már jelzik, merre is halad a nagy reményekkel várt uniós tagság.
A függőségi elmélet egyik alaptétele, hogy a fejlett országokból származó tőkeberuházások (a működő tőke) tartós gazdasági függéshez vezetnek. Az Eurostat tőkeáramlásra vonatkozó adataiból világosan látszik, hogy a kelet-közép-európai országokba a tőkebeáramlás még jóval az uniós tagság előtt megkezdődött. A működő tőke (foreign direct investments - FDI) nettó állománya ezekben az országokban a rendszerváltás idején gyakorlatilag zéró volt, az uniós belépés idejére viszont a GDP átlagosan 40-50 százalékát tette ki, és a legtöbb országban ezt követően, tehát a tagság során, ez az arány már nem is nagyon változott. Ez azt jelenti, hogy az uniós belépés idejére a nyugat-európai cégek már jelentős mértékben uralták a leendő új tagországok gazdaságát, kivéve néhány óvatosabb vagy nagyobb országét, mint Szlovénia vagy Lengyelország, ahol a külföldi befektetések nettó állománya csak 12, illetve 30 százalékot ért el.
A nemzetközi tőke gazdasági hatalomátvétele következtében az unió új tagállamai jelentős részben elvesztették hazai és külföldi piacaikat, külkereskedelmi mérlegük gyorsan romlani kezdett. Magyarország esetében 2004-ig a KSH külkereskedelmi statisztikáiban külön-külön mutatta be a hazánkban megtelepedett külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok exportját és importját (vámszabad-területi és vámterületi külkereskedelem). E statisztikából megtudhatjuk, hogy 2004-ig 1990-hez képest a magyar gazdaság évi tízmilliárd eurónyi hazai és külföldi piacot veszített el, ennyi volt ugyanis a hazai gazdaság külkereskedelmi egyenlegének romlása a két időpont között (ez a GDP több mint tíz százaléka és évente!). 2004 után az uniós belépéssel a vámszabadterületek megszűntek, és ezzel a hazai és külföldi vállalatok külkereskedelmi tevékenységének statisztikai szétválasztása is megszűnt.
Az együttes kereskedelmi egyenleg a külföldi tulajdonú vállalatok nagy exporttöbblete miatt kissé pozitív, ám exporttöbbletük túlnyomó többségét jövedelemként kiviszik az országból. A többi ország helyzete (néhány kivételtől eltekintve) hasonló, mert a külkereskedelmi forgalmat és fizetéseket összefoglaló fizetési mérleg egyenlege a legtöbb országban erőteljesen romlik. Például Bulgáriában és Észtországban a GDP-hez viszonyított negatív egyenleg a húsz százalékot is elérte, Romániában meghaladta a tízet, Magyarország és néhány más ország esetében a fizetési mérleg hiánya a GDP 5-7 százaléka körül mozog. Stabil külgazdasági helyzetben tulajdonképpen csak néhány ország van, például Szlovénia és Csehország, ahol a liberalizáció és privatizáció nyomán a külföldi tőke nem tett szert akkora súlyra, mint Magyarországon.
A fizetési mérlegek növekvő hiánya miatt az országok külső adóssága az 1990-es évek közepétől kezdve rakétaszerűen emelkedett a magasba. E tekintetben Magyarország volt a listavezető, ahol a világbanki adatbázis szerint a GDP-hez viszonyított bruttó külső adósság a 2000. évi 60 százalékról 2009-re 170 százalékra emelkedett (az IMF szerint 2009-ben ,,csak" 137 százalék volt az adósság, az egyes adatbázisok között - módszertani okok miatt - az abszolút számokat tekintve nagy eltérés lehet, de a tendenciák azonosak). Hazánkat Észtország és Lettország követi a listán, ahol a külső adósság GDP-ben vett aránya csak megduplázódott, végül néhány országban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) csak mérsékelt volt a külső adósság GDP-hez viszonyított arányának növekedése. Ha nagyok is voltak az egyes országok közötti különbségek, a GDP-hez képesti súlyos külső eladósodás szinte mindegyik országra jellemző.
Ám hasonló helyzetben vannak a dél-európai országok is, különösen Görögország, Spanyolország és Portugália. Igaz, nőtt Németország külső adóssága is, de ez ott nem jelent problémát, mert Németország ugyanakkor jelentős hitelező is. Ténylegesen a nettó külső adósság az, ami igazán számít, vagy még inkább a nettó külföldi adósságon fizetett kamatok és a nettó működőtőke-állományon kivitt jövedelmek egyenlege. És, ha ezt az adatot nézzük, akkor tárul elénk a valóban drámai kép, az Európai Únió igazi arca:
az Eurostat fizetésimérleg-statisztikája szerint a 2004 és 2008 közötti öt évben (a záróéveket is beleértve) az unió három országa (Németország, Nagy-Britannia és Franciaország) 460 milliárd eurós jövedelemre tett szert, míg az uniós tagországok nagyobbik része (Írország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Görögország, Magyarország, Portugália és még néhány másik ország) nagyjából ugyanekkora összeget fizetett ki jövedelemátutalások formájában. A jövedelemátcsoportosítás mértéke egy évre elosztva megközelíti az unió éves költségvetését, vagyis az európai unió sokat emlegetett költségvetésével szemben működik egy másik jövedelemátcsoportosítás, amely a periféria vagy fél periféria országaiból szivattyúzza át a jövedelmeket a centrumországokba. Magyarországra például az említett 2004-2008-as időszakban mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé.
Ez az egy a hatos arány a centrum javára mutatja azt, hogy a demokráciáról, szolidaritásról, felzárkózásról szóló naponta elhangzó kenetteljes szavak mögött valójában milyen érdekek is mozgatják az ,,egyre szorosabb unió" szorgalmazóit.
Az Eurostat adatai fényesen bizonyítják a függőségi elmélet igazát, a centrum és periféria létét az Európai Unión belül. És elég egy pillantás a statisztikai idősorokra, hogy meggyőzzön bennünket: a folyamatok nem az egységesülés, hanem a differenciálódás, az ellentétek kiéleződése irányába mennek.
Forrás: http://www.penzvilag.info/lorant-karoly-kozgazdasz-az-europai-unios-penzszivattyu rol/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2013. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
621 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1232
- e Hét: 4996
- e Hónap: 8741
- e Év: 162237
|
|
|
Offline
