Regisztráció  Belépés
bubamama.blog.xfree.hu
" A fény, csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle." Hamvas Béla : A láthatatlan történet. Dr Buttyán Kornélné
1937.04.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
F. Szabó Mihálly: CSÁNGÓ ALAPÍTVÁNY
  2013-01-16 12:12:54, szerda
 
 
F. Szabó Mihálly: CSÁNGÓ ALAPÍTVÁNY

Néhány mondat a CSÁNGÓKRÓL

Történelmi részletességre törekvés nélkül, és nem azoknak, akik a csángók történelmét akár hézagosan, akár részletesen ismerik, hanem azoknak, akik a csángókról keveset tudnak, keveset hallottak.

A csángók azok a magyarok, akik történelmük során, - különböző okokból és módon - kikerültek, kiszakadtak a magyarokból és a székely-magyarokból.
Jelenleg öt vidéken élnek csángók: Moldvában, Gímesben, Brassó környékén, Déva vidékén és szétszórtan a mai Magyarországon.
Ma, a különböző országokban élő Magyar kisebbségekből, a moldvai csángók magyarsága van legnagyobb veszélyben. Pedig ők a legtisztább magyar vér őrzői, hiszen az Árpád honfoglalóiból a mai lakóhelyükön maradottaknak, Árpádházi királyaink által oda telepített határőröknek, továbbá oda menekült, székely-magyaroknak a leszármazottai.
A román politika minden korábbinál erősebb asszimilációt, beolvasztást folytat. Ebben eddig az ortodox román állam-vallás tevékenysége volt a legerősebb. De, mivel a csángók római katolikusok, az asszimilációt, a beolvasztást mostmár a román római katolikus egyház is folytatja. Megdöbbentő, de ehhez bölcs ravaszsággal és eredménnyel kinevelték a római katolikus, ,,janicsár papok"-at is. A csángó magyar gyerekekből a román papneveldékben kiképzett ,,janicsár papok" veszélyesebbek a román ortodox papoknál is. Nem miséznek, prédikálnak, gyóntatnak, imádkoznak magyarul, vagyis az ,,ördög nyelvén".
A legmegtévesztettebb janicsár papok még a saját szüleikkel sem beszélnek a régi, megtagadott anyanyelvükön. ( Mindezt, hívő katolikus emberként merem leírni. )
Demokrácia ide, demokrácia oda, az asszimiláció terén a románokban nincs semmiféle gátlás.
Előfordul, hogy a ma még többségében csángó magyarok által lakott falvakban nincs magyar nyelvű óvoda, elemi iskola, középiskola. Nincs magyar nyelvű hivatal, tilos magyarul beszélni. A népszámlálásokkor pedig az ilyen falvak lakosságát is 100%-ban román nemzetiségűnek tüntetik fel. Ehhez az asszimilációhoz a csángók magyar neveit egyszerűen csak románra változtatták.

Veszélyben van a csángók magyar anyanyelve, magyarság tudata! A huszonnegyedik óra utolsó perceiben vagyunk. Néhány évtizede még többszázezer csángó-magyar beszélte a szép, archaikus ( ősrégi ) magyar nyelvet. Ma már, a még mindig, mintegy 150 ezer csángóból talán 50-60 ezer beszél magyarul. Ráadásul, csak az öregek. A fiatalok félnek, és valljuk be, helyezkednek is.
Talán még nem késő! Talán még megmenthető a maradék csángó-magyarok anyanyelve, magyarságtudata, magyarsága.
Aki magyar, és akinek nem mindegy, hogy megmarad, vagy megszűnik Moldvában a csángó-magyar nyelv, és vele együtt a csángók magyarsága, az segítsen a magyar nemzet fája határon túl érő szép ágának megmentésében.
Halljuk meg a még magyarnak maradni akaró csángók segélykiáltását, segítsünk rajtuk!
Egyszer már kiáltottak, de 2004 dec.5.- én megtagadtuk őket ( is ).

A segítség módjára később, ugyanitt, írásban visszatérek.

Ez előtt a visszatérés előtt, leírom majd egy, - a csángók megsegítésével összefüggő - versemet:

CSÁNGÓ ALAPÍTVÁNY, ADOMÁNYOZÁSI LEHETŐSÉGEK:

A bevezetésül néhány mondat a csángókról című bejegyzésemben említettem, hogy a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásához történő hozzájárulás módjára még visszatérek.
Amikor az életben egyedül maradtam, elhatároztam, hogy meglévő, nem nagy vagyonomat maradéktalanul jótékonysági célokra fordítom. Az általam választott jótékonysági célok egyikére hoztam létre 2010-ben a:
,,SEGÍTSÉG A CSÁNGÓ GYEREKEKNEK" elnevezésű alapítványt.
Az Alapítványt itt a következő dokumentumok bemutatásával ismertetem:
Csángóföldön az 1960 -as évek elején, - nagyváradi hivatalos tartós kiküldetésem idején - jártunk először Feleségemmel együtt. Nyugdíjazásunk után újra elmentünk a Csángóföldre. Mindkét útunk alkalmával egyszerű, de nagyszerű csángó-magyar emberekkel ismerkedtünk meg. Ugyanakkor megismertük a csángók sanyarú helyzetét, azon belül ősi magyar nyelvük és magyarságuk megszüntetésének veszélyét is.
A csángóknak, már puszta megmaradásuk is kétséges.
Miért is?
Mi, magyarok elfelejtettük őket.
Bezzeg nem feledkeztek meg róluk a románok. Erős asszimilációs harcot kezdtek és folytatnak ma is. Az ortodox román államvallás harca volt a legerősebb. de mivel a csángók római katolikusok, ezt a harcot folytatja a román római katolikus egyház is.
A moldvai csángók nagyon vallásosak. Mostmár a román római katolikus egyház intézi úgy, hogy a csángók vallásukat ne gyakorolhassák magyarul, csak románul. Ehhez kinevelték a ,,janicsár" papokat is. Csángó magyar gyermekekből a román papneveldékben ,,kiképzett" római katolikus janicsár papok nem miséznek, prédikálnak, gyóntatnak, imádkoznak magyarul, vagyis az ,,ördög nyelvén", csak románul.
A legelvetemültebb janicsár papok, még szüleikkel sem beszélnek régi, megtagadott anyanyelvükön.
Ez, érthetetlen! De nagyon is érthető a román felsőbb vezetés e politikai magatartása. Nincs bennük semmiféle gátlás. Románra változtatták (sok esetben csak lefordították) a magyar neveket.
Demokrácia ide, demokrácia oda, a többségében magyar lakta falvakban sincs magyar óvoda, elemi iskola, középiskola, magyar nyelvű hivatal, népszámlálásokkor pedig 100% a ilyen falu román lakossága.
Hát, itt tartunk!
Néhány évtizede még közel 300 ezer moldvai csángó-magyar beszélte a szép archaikus ( ősrégi ) csángó-magyar nyelvet. Ma, kb. 150 ezer csángóból csak 60-70 ezer beszél magyarul. Ráadásul csak az öregek. A fiatalok félnek.
Nem folytatom. de hangsúlyozom, a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Talán még nem késő. Talán még a megmenthető legalább a maradék csángó-magyarok anyanyelve és magyarsága. De segítenünk kell!
Aki magyar, és akinek nem mindegy, hogy megmarad vagy megszűnik Moldvában a magyar nyelv, s vele a csángók magyarsága, - az segítsen.
Akiknek meg minden mindegy, azokhoz nem szólok. Ők kérdezzék meg saját maguk a saját lelkiismeretüket.

SEGÍTSÜNK! HOGYAN?
Az erőszakos asszimilálók
- Módszeresen igyekeznek megszüntetni a csángók magyar nyelvét, és ezzel együtt magyarságát is.
- Ravaszul akadályozzák, hogy a csángók saját anyanyelvükön gyakorolják vallásukat.

Nekünk kell
- Megmenteni a csángók magyar nyelvét!
A csángók magyar nyelvének, és magyarságának megmentéséhez kívántam hozzájárulni az alapítványom létrehozásával. Úgy, hogy azon keresztül én is igyekeztem:
- Minden lehetséges módon támogatni, hogy ez a még tiszta lelkű nép saját nyelvén gyakorolhassa vallását!
- Bátorítani, vigasztalni kell őket!
- És imádkozni is kell, hogy mindez sikerüljön!

Vannak - ha még nem is teljesen kitaposott - de már megkezdett utak.

Elsőnek említem Jáky Sándor Teodóz győri bencés szerzetest.
aki az 1978-ban megtehetett első útja óta 2010-ben már a 111. csángóföldi útjával jubilált, ünnepelt;
akit már minden csángó faluban ismernek;
S akiről minden csángó faluban szeretettel beszélnek magyarul, nem utolsósorban éppen az ő példás biztatásának köszönhetően.

A csíkszeredai magyar főplébánia plébánosa, Darvas-Kozma József főesperes, egyéb munkája mellett törődik csángó testvéreinkkel is.
Ő évente 40-50 csángó gyereket szed össze, ,,táboroztat" 4-5 hétig, beoltja őket egy kis magyarsággal. A gyerekek csak magyarul beszélnek egymással, magyarul játszanak, magyarul verekednek, magyar meséket, magyar dalokat hallanak, magyarul imádkoznak, magyar misén vesznek részt, magyar vidékekre kirándulnak, s azokon a magyar történelemből hallanak egy-egy részt.
Azzal biztatja őket, hogy otthon is, máshol is bátran beszéljenek magyarul. Ne féljenek megvallani magyarságukat a maguk szintjén. Ha lehet, tanuljanak magyarul. Ő a ,,táborozásra" esküszik.

A Gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumot, annak mai igazgatója, Berszán Lajos esperes hihetetlen energiával, utánajárással hozta létre. egyetlen év alatt.
Ebben a ma már oktatási intézménynek nevezhető rendszerben, közel 700 fő tanul óvodában, elemi iskolában és középiskolában magyarul.
A középiskolások között az erdélyi székelyek mellett, vannak gyímesi csángó és moldvai csángó gyerekek is. magyarként hagyják el az iskolát. Sokan tanulnak tovább és sokan térnek vissza szülőföldjükre.
Lajos atya a középiskolában történő középszintű magyar oktatást tartja legfontosabbnak.

Igen ám, de addig el kell jutni. Ez szinte lehetetlen magyar nyelvű óvodák és elemi iskolák nélkül.
A Pusztina-i Bilibók Jenő, remeteséget vállalt tanító ( tanár ) iskolán kívül tanítja a magyar nyelvet. De már eddig is eredményt ért el a magyar nyelvű elemi iskolákért küzdve.
A fiatal tanító úr szinte az életét áldozza a csángók magyarnyelvének megmentéséért.

Különös hangsúllyal említem, a Lészpeden működő MÁRTON ATTILA tanítót ( tanárt ) aki iskolán kívül tanította és tanítja a magyar gyerekeket, sőt ügyes politikával és magatartással azt is elérte, hogy már a román iskolában is - idegen nyelvként ugyan, de - tanítanak magyarul.
Természetesen a fiatal és lelkes Attila tanító bácsi a magyar nyelv oktatás mindkét formájából kiveszi a részét. De lelkesen szervez a faluban különféle magyar nyelvű rendezvényeket is.
Jó apostola ő a csángó magyar ügynek.

Az említett helyek, és az említett személyek megismerése során igen jó benyomásokat szereztem. Később meg jól eső érzéssel meg is tapasztaltam, hogy Alapítványom eddigi adományai jó helyre kerültek, azokat eredményesen és hatékonyan használták fel.
Érdemes hát a lehetséges támogatást továbbra is megadni.

A tapasztalt eredmények válaszul szolgálhatnak azoknak, akik Alapítványom létrehozásakor azt hangsúlyozták, hogy sok intézmény és szervezet foglalkozik már a csángókkal és felesleges még egy újabb alapítványt működtetni. Joggal ismételhetem meg akkori válaszomat:
,, Nem baj az, ha több erecskén is csordogál az éltető erő".

A Magyarországon, sőt máshol is, ahol magyarok élnek jól ismert, Pusztinán élő Nyisztor Ilonkát, akár elsőként is említhettem volna.
Ő, a csángó néphagyományoknak, s egyáltalán a csángó kultúrának jó ismerője. Csángóföldön lelkesen szervezi, képezi ki, és vezeti a különböző hagyományőrző csoportokat. Ezeknek a hagyomány őrző csoportoknak közreműködésével Magyarországon és a világ több országában is bemutatta, és folyamatosan bemutatja a Romániában élő csángókat, azok kultúráját és kulturális
hagyományait.
Tőle, a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának szervezésében sokan kaptak és kapnak hasznos útmutatást. Ilyen útmutatást kapott és kap tőle a ,,SEGÍTSÉG A CSÁNGÓ GYEREKEKNEK" ALAPÍTVÁNY is.

Jól illeszthető ide, egy sokak által talán különösnek tartható megjegyzés:
" Milyen érdekes?! Van természetvédelem, vannak védett növények és állatfajok. Van kulturális és műemlékvédelem. Vannak világörökséget képező építmények és művészeti alkotások, sőt védett népszokások és kulturális elemek.
Nem lehetne esetleg a csángóknak, a csángó kulturális hagyományoknak, a csángók népszokásainak, és a csángók archaikus nyelvének is valamilyen védelme???"


Az Alapítvány neve és címe:

SEGÍTSÉG A CSÁNGÓ GYEREKEKNEK ALAPÍTVÁNY
1026 Budapest, Radna utca 1/b. II. 3.

Levelezési cím: 1253 BUDAPEST, PF. 91.

Pénzforgalmi bankszámlaszám: Nemzetközi számlaszám (IBAN) :
10400951-50526578-52891016 Hu93 1040 0951 5052 6578 5289 1016

Az Alapítvány kuratóriuma:
Szabó Mihály, a kuratórium elnöke
Telefon: +36-1 201 93 94
Mobil: +36-30 597 43 47
Email: sz1mihaly1@gmail.com

Jáky Sándor Teodóz bencés atya Szabó Attila
Telefon: +36-96 513 016 Telefon: +56-26 315 713
Mobil: +36-30 568 8678 Mobil: +36-30 960 6449
Email: teodoz@gmail.com Email: laboskft@gmail.com

Kapcsolat:
A megadott levelezési címen, telefonszámokon és Email-címeken.

ADOMÁNYOZÁS:
Személyesen átvételi elismervény ellenében, vagy a megadott Bankszámlaszámokon.

Támogatást kérve és remélve, köszönettel:

SZABÓ MIHÁLY
Nyugalmazott mérnök

A CSÁNGÓ ALAPÍTVÁNYOMHHOZ kapcsolódó vers, és az örökszép CSÁNGÓ HIMNUSZ, ..

VERS:

CSÁNGÓFÖLDÖN....

Csángóföld! Ismertismeretlenül hangzik,
Valahol a Kárpátokon túl létezik.
Hegyek, lankák, mezők ölelésében
Két bővizű folyó között, Etelközben.
Hol Árpádék nyergelték lovaikat,
Mikor a nagy hegyeken túlra indultak.

Csángók!? Ivadékai ősmagyaroknak,
Akik a honfoglalókból ott maradtak,
És azoknak, akiket Árpád fiai
Küldtek e tájra, az új hazát védeni.
Meg azoknak a szegény székelyeknek,
Akik üldözötten odamenekültek.

Magyar nemzetünkből kisarjadt szép ágról
Megfeledkeztünk a csángó magyarokról.
Későn vettük észre, hogy mennyit szenvednek,
És az üldözőik mindent elkövetnek,
Hogy a magyar anyanyelvüket elhagyják,
És a magyarságukat is megtagadják.

De a csángók mégis évszázadokon át
Nyelvüket, s magyarságukat megtartották,
Egészen addig, míg e nép ősi földjén
Az ország, melyben most élnek, gyilkosukként,
Erővel,megfélemlítéssel, s hazudva,
Ravaszul támadt a csángó magyarokra.

Iskoláikból kizárják,máshol meg tiltják
Az ősi magyar nyelvük használatát.
Aki mégis őse nyelvét használja,
Azt megzsarolják,annak nincs többé nyugalma.
Már az óvodás fél az óvó nénitől,
A felnőtt csángó meg fél a jövőjétől.

Századokon át hordta ez az árva nép
Szomorú sorsának súlyos, nagy keresztjét.
Dacosan viselte szegénysége kínját,
Néma fájdalommal tűrte árvaságát.
Álmodni sem mert valami jobbról, szebbről,
Csak egy kicsit könnyebb, boldogabb életről.

Ha csak szenvedése lenne az érdeme,
Már azért is jussa lehetne jobb élete.
Hiába tartottak testvérüknek minket,
Mi századokon át elfeledtük őket.
Az ország, hol élnek,nem édes hazájuk,
Ott, mint mostohákra néztek, s néznek rájuk.

Most a szomorú csángónép földjén járva
Felsír bennem sorsuk keserű fájdalma.
S arra gondolva, hogy elfeledtük őket,
Kínzó lelkiismeret furdalást érzek.
És szégyenkezve idézem fel magamban,
Miként keseregnek nemzeti dalukban.

,,Haj, amíg áll Magyarország,
Úristenünk Te is megáldd.
Haj, rajtunk könyörüljenek,
S elveszni ne engedjenek,
Mert mi es magyarok vagyunk,
Még Ázsijából származunk."

Lelkemet megfogják,szívemet égetik,
Szomorú panaszos,könyörgő szavaik.
Halljuk meg már végre testvéreink szavát,
Segítsük nyelvük megőrzésének harcát,
Hogy unokáik is magyarul tanuljanak,
S ősi földjükön magyarok maradjanak.

Hol kell a segítség,és hol segíthetünk?
Csángóföldön erre könnyen rájöhetünk:
Az öregek még magyarul köszönnek,
A templom előtt még magyarul beszélnek.
De az életüknek a derekán járók
Ritkán beszélik már nyelvüket, a csángót.

Óvodában, iskolában a gyerekek
Nem is hallhatják a csángó magyar nyelvet.
Az egyetlen lehetőségük már csak az,
Hogy iskolán kívül tanulhassák meg azt,
Azoktól, akik áldozattal vállalják,
Hogy a magyar nyelvet ily módon tanítsák.

Ott kell a segítség!És ott segíthetünk,
Ahol és akiktől sokat remélhetünk,
Hogy a Csángóföldön megmentik nyelvünket,
Megtanítva arra sok csángó gyereket.
Meg a nyelvvel együtt arra is rábírják,
Hogy a magyarságukat büszkén vállalják.

Hallja meg ezt, kiben van még nemzettudat,
Akiben legalább szunnyad még akarat,
Gátolni a magyar nemzet pusztulását,
Oltalmazni annak minden töredező ágát,
Hogy egészként éljen,erősödjön újra
Nemzetünk határon túl is növő fája.

Nemzetünk fájának kis törékeny ágát,
Moldvai csángók még élő magyarságát,
S annak legfőbb erősségét, ősi nyelvét
Hazugsággal táplált vihar tépheti szét,
Ha nem leszünk, kik az utolsó órában
Összefogunk-e vihar elleni harcban.

De tudunk-e egy kisáldozatot hozni,
Akarjuk-e a nemzet egységét megóvni?
Vagy nem is figyelünk a kinyújtott kézre,
Nem is érdekel már testvéreink nyelve?
Az sem, hogy tovább is magyarok maradnak,
Vagy nem is mondhatjuk őket már magyarnak?

Ó, te lélekölő,átkozott önérdek,
Gonosz szülője az átkozott közönynek!!

F.Szabó Mihály,


A CSÁNGÓ HIMNUSZ:

http://www.youtube.com/watch?v=qrpu0TtmjOY


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2012.12 2013. Január 2013.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 32 db bejegyzés
Összes: 350 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 20
  • e Hét: 129
  • e Hónap: 690
  • e Év: 21615
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.