Regisztráció  Belépés
joli60.blog.xfree.hu
Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust. Eldőlt a szívemben, hogy követem Őt. Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust. Nincs vissza út, nincs vissza út. Ha ninc... Pecznyik Jolán
1960.02.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Versruhában!
  2013-10-25 21:39:51, péntek
 
  Versruhában!

Késő őszi napsugárban,
állok színes versruhában,
Uram: hálám feléd zengem,
ajándékod testem, lelkem.
Hajkoronám már fehéren
csillog, őszi napsütésben.
Hulló lomb avaron járok,
mennybe hívó szóra várok.
Át éltem sok tavaszt, nyarat,
gyümölcsös őszt, télen havat.
Ezerféle szépet láttam,
mégis: ennél szebbre vágytam.
Mert itt minden múló, véges,
van szebb új hon, dicsőséges!
Abban: nem lesznek évszakok,
sötét éjek, fagyos napok.
fát tördelő viharszelek,
hullámtornyú mély tengerek.
Az új földön, minden más lesz,
senki nem ad, senki nem vesz,
fényben ragyog, lelki ruhám,
égi öltöny, földi után.
Abban állok Atyám előtt,
csodálva és imádva Őt!
Pecznyík Pál Celldömölk, 2013. X. 22.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Valaki integet!
  2013-10-25 21:39:10, péntek
 
  Valaki integet!
Száguld a gyorsvonat, életünk vonata,
csillagtalan sötét, lelki éjszakában,
s azon: nép milliók, fehérek, színesek,
könnyezve, vagy vígan, ital mámorában.
Talán nem is tudják, hogy ez a gyorsvonat,
az örök kárhozat, hona felé robog,
s van még lehetőség, üdv - vonatra szállni,
amelynek mozdonyán, kereszt zászló lobog!
Életünk vonata, kényelemmel teljes,
szinte nem kívánunk mi, leszállni róla,
ámde jaj, azoknak, kik vígan utaznak,
s azon éri őket, az utolsó óra!
Nem gondoltak arra, hogy lehet átszállni,
de csak addig, amíg élő szívük dobog.
Ha a vonat átfut, halál állomáson,
többé nincs vissza út, lelkük bárhogy zokog.
A szakadék előtt, valaki int nekünk.
Szálljatok le hamar, elcsábult emberek!
Lehullni a mélybe, szakadék torkába,
Isten jóvoltából, nem kéne senkinek!
Ám a legtöbb ember, vígan dalol, táncol,
észre sem veszi, hogy milyen közel a vég!
S ha nem lépne közbe, könyörtelen halál,
óh ki tudja, meddig, vígan táncolna még?
Isten, oly sok módon figyelmeztet minket,
létünk itt küzdelmes, múlandó és véges,
szánó szeretettel, ma is honába hív,
amely káprázatos, örök, dicsőséges!
Élet vonatáról, az üdv vonatára,
amíg szívünk dobog, átszállni még lehet!
Vonatunk meg sem áll, a cél - állomásig,
s abban: Jézus készít nekünk, dicső helyet.
Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 21.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Rohanó események!
  2013-10-25 21:38:24, péntek
 
  Rohanó események:

Naponta az újság, a televízió és a rádió új híreket röppentenek
szét, valamennyi földrészre. Annyi könyv és annyi újság jelenik meg,
hogy csak számítógépek képesek feldolgozni azt a rengeteg adatot,
amit tartalmaznak. Az emberek ott ülnek a televízió vagy az újság előtt,
várják és figyelik, mi történik a világban körülöttük...

Mindig történik valami. Napjainkban különösen gyorsan követik
egymást az események, a szenzációk a politikában, a sportban a
tudományban és a technikában egyaránt.

A vonat rohan, mindenki elfoglalt a napi eseményekkel, olvas. Az
emberiség vonata kétezer év óta rohan menetrend szerint. A sínek
a Biblia próféciái, a vonat ezeken a síneken Isten, közelgő ítélete felé
tart. Az utasok erre mégsem figyelnek. A világ gyorsan változó színes
eseményei, mindenkit lekötnek. A figyelmeztető bizonyságtétel,
zászlóval integet. ,,Vigyázz! Veszély közeledik!" De az utasok
mással vannak elfoglalva, erre alig figyelnek.

Te is a vonaton utazol. Nap, mint nap haza mész a munkából,
leülsz az újság vagy a televízió elé, és telnek a napok mindig új
eseményekkel. Az életed vonata visz tovább, és nem veszed
észre, hogy múlik az idő, lejárnak az évek, és mi lesz azután?

Isten Igéje figyelmeztet: ,,Mit ér, ha minden gazdagság jólét
a tied, és még ma éjjel elkérik a lelkedet?" Állj meg, csendesedj
el, lásd meg, hogy a rohanó események káprázata mögött ott áll,
Isten szelíd szava: ,,Jöjj énhozzám!"

Íme eljövök hamar, velem van az én jutalmam, és megfizetek
mindenkinek a cselekedete szerint" / Jelenések. 22, 12./
,,Jöjj! Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen!"
Jelenések. 22, 17.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Van elég hely!
  2013-10-20 18:09:47, vasárnap
 
  Van elég hely!

Föld: lelkünk előszobája, itt van hazánk, otthonunk,
ide helyezett az Isten, itt jő fel, s nyugszik napunk.
A nagy világegyetemben, valóban előszoba,
ám nem úgy alkotta Atyánk, ne hagyjuk mi el, soha.
Lelkünk előszobájában, van átmeneti ajtó,
holta után, ki lép azon, igaz és bűnre hajló.
Lelki szobánk zarándok hely, átmeneti lakhelyünk,
s abból egy nap, áldott Urunk, menny honába száll velünk!
Hála, nem csak előszoba: két szoba is létezik,
lelkünk pedig vagy egyikbe, vagy másikba érkezik.
a két szoba külön álló, egymástól jó messze van,
ám közöttük nincs átjárás, miként gondolják sokan?
Az egyik: Atyánk lakhelye, s abban, csodás fény ragyog,
másik szobában sötétség, s abban kén-füst, kavarog.
A két szoba láthatatlan, csak hitt szemmel látható,
eltakarta szemünk elől Atyánk, a Mindenható!
Mert ha testi szemeinkkel, láthatnánk a szebb szobát,
ellenség is lépne abba, nem csak testvér, hű barát.
Előszoba lakóinak, Atyánk régtől hirdeti,
fényszobában Vele élhet mind az, aki hisz neki!
Lelkükkel nem törődőkre, vár a zord sötét szoba,
de annak nincs kijárata, s nem hagyható el, soha.
Hívás pedig egyre hangzik: áldott ajkadról Uram,
mert a drága lehetőség, mint az idő, elsuhan.
Fényszobában van elég hely, s abban: Te leszel velünk,
csodálhatjuk kedves arcod, hát kell ennél több nekünk?

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 5.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Szebb vég!
  2013-10-20 18:08:52, vasárnap
 
  Szebb vég!

Fény, levegő, víz, föld, Isten ajándéka,
emlékeztet minket, béna nyomorékra.
Szívet szomorító, hogyan bánunk vele,
levegő, víz és föld, szennyezéssel tele.
Panaszkodunk: mért nincs szép idő, jó termés,
hát nem látjuk okát? Amely csak pénzszerzés!
Földünk terméséből, minél több pénzt nyerni,
kétszer aratni és kétszer szüretelni.
Megbontottuk a szép, természeti rendet,
bár Isten, szebb célból, alkotta az embert!
Nem azért, hogy földből, tripla hasznot nyerjünk,
áldással műveljük, s védelmére keljünk!
S mi: védelem helyett, zsaroljuk a földet,
hajtson hasznot nekünk, minél jobbat, többet.
Már kiszívtuk régen, termőföldünk zsírját,
észre sem vesszük, hogy ássuk magunk sírját!
Mint fertőző lepra, terjed drog, bájital,
rabságába esik, egyre több fiatal.
Távolinak látunk, hetven, nyolcvan évet,
sokan meg sem érjük, a szép öregséget.
De Isten: ennél is, szebb véget szánt nekünk,
már múló földön is, gyermekei legyünk.
Áldott Fia által, aki értünk élt - halt,
sátán s halál felett, aratott diadalt!
E csodás győzelmét, velünk megosztotta,
s övéi számára, mennyet, földre hozta!

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 15.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Mennyei só!
  2013-10-20 18:08:15, vasárnap
 
  Mennyei só!

Só nem tudja, hogy ízesít, csak az, aki él vele.
Az embernek nem esik jól, ha sótlan az étele.
Megszokottnak tűnik, ha mi, rendelkezünk e kinccsel,
ám duzzogunk, bosszankodunk, ha otthonunkba nincsen.
A sót is, mint más adományt, Urunk adta minekünk,
ízessé tehessük vele, naponta az ételünk.

Isten népe: mennyei só, életet ízesíthet,
mert bűn miatt: egyre jobban romlik, bomlik az élet!
Kevés itt a mennyei só, ízes lelki táperő,
hiányában nincs ébredés, lelki bomlás, egyre nő.
Bűnünk miatt: már Édenben, megromlott az életünk,
Ám jó Atyánk, szent Fiában, újra ízt adott nekünk!
Atyánk kegyelméből mi is, ízesítő só vagyunk,
legyen ízes lelki élet ott, hol élünk és lakunk.
A bűn -lepra egyre terjed, fertőz népet, családot,
csak mennyei só menti meg romlástól, e világot!
Jézus: áldott mennyei só, szent népedben légy jelen,
könyörülj a sok millió, bűnbe merült, életen!
Lelked által, Te élj bennünk, ízesítő só gyanánt,
A Golgotán, Te győzted le a sátánt, a bűnt, halált!
Áldott Jézus, a menny ízét, Te hoztad le minekünk,
hála, hogy azt országodban, megosztod majd mivelünk!

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 9.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Jézus is volt hajléktalan!
  2013-10-20 18:07:30, vasárnap
 
  Jézus is volt hajléktalan!

Kinek e látható Világ, kezébe van,
Megváltó Urunk is volt már hajléktalan!
Az ő világa sem volt jobb, mint a mai,
nem volt hová, fáradt fejét lehajtani!
Egyszerűen járt ő, lábán sarut hordott,
Ő is át élt, mint mi, hajléktalan sorsot.
Ne bánkódj fölöttébb, hajléktalan barát,
bár mostohán bánik veled, néped, hazád.
Gazdagok, Lázárok voltak, ma is vannak,
s elnézik nyomorát, sok hajléktalannak.
Ok nélkül: oly sokszor, elítélik őket,
téllel közeledő, fagy elé nézőket.
A sok hajléktalan, aluljárókban él,
nincsen ágy alatta, fölötte nincs födél.
Jómódú lakói, ősi magyar honnak,
hajléktalanokra, csak alig gondolnak.
Pedig ők is, mint mi, magyarok, véreink,
egy vérből származunk, tehát testvéreink!
Ezért ne nézzük le, karoljuk fel őket,
otthon után vágyó, titkon könnyezőket.
Mért jutottak ide? Okát: ne firtassuk,
meg segítve őket, örömük láthassuk.
Irányukba soha, ne legyünk hidegek,
hajléktalanokban, Megváltónk didereg!
Ha egy hajléktalant, oltalmunkba vettünk,
Jézussal tettünk jót, ki meghalt érettünk!
Ám fel is támadott! Mivel hallhatatlan,
közben jár érettünk, minden pillanatban!
Az új földön nem lesz gazdag, hajléktalan,
de még háború sem, béke: határtalan.

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 14.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Beszélnek az évek!
  2013-10-20 18:06:41, vasárnap
 
  Beszélnek az évek!

Beszélnek a napok, beszélnek az évek,
Szabolcsi homokon, Tirpák nemzedéknek.
Ma: távoli múltba visszanéz, sok látnok,
benépesültek rég, lakatlan határok.
Régtől, szilárdan áll, e patinás templom,
Isten népét várja, mint szép lelki otthon.
Emlékezni jött el, gyülekezet népe,
vére is hullott itt, nem csak verítéke.
Élete keresztjét, türelemmel hordta,
Ura elé járult imában, naponta.
Áhítattal gondol, gyülekezet népe,
Túróczy Zoltánra, áldott püspökére.
Itt hangzott ajkáról, Isten szent igéje,
s hullt a drága Ige, szomjas nép szívére.
Beszélnek a napok, beszélnek az évek,
egymást követik az újabb, nemzedékek!
Élet - rózsák nyílnak, a nyíri homokon,
míg szárnyal az idő, behorpadt sírokon.
Magam is emlékszem, Nyírségi életre,
nyárban, fagyban töltött, derűs, bús évekre.
Elhunyt hitvesem is, hívő Tirpák lány volt,
úgy ismerték őt, mint, kisegítő kántort.
Ő már följebb lépett, ama szebb hazába,
hol Istent dicséri, zengő aranyhárfa.
Ott: meg állt az idő, hónapok és évek,
Isten trónja előtt zeng, a hálaének.

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 11.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Visszaadott örökség!
  2013-10-04 21:11:57, péntek
 
  Visszaadott örökség!
Betlehemi éjszakában,
Isten Fia jött le testben,
Ilyen alázatos Királyt,
még nem látott földön, ember!
Nem palota bársony ágyán,
istállóban jött világra,
Betlehemi juhpásztorok
nézhettek, Isten Fiára.
Nem volt fényes, nagy ünnepség,
Jézus születése napján,
úgy pihent, mint más csecsemő,
Máriának mellén, karján.
Ég és Föld, teremtő Ura,
köztünk embertestet öltött!
És mint bűn nélküliszolga,
harminchárom évet töltött.
Miként földi királyoknak,
néki is volt testőrsége,
de vele volt Atyja mindig,
Ő vigyázott épségére.
Jézus önként jött le közénk,
mennybe vihessen bennünket,
Isten, nem adta prédára,
örökkévaló lelkünket!
Jézusunk volt egy személyben
Főpap, áldozati Bárány,
értünk áldozta fel magát,
vas szögekkel kezén, lábán!
Tökéletes áldozatát,
Atyánk, mennyben elfogadta,
s elveszített örökségünk,
mindörökre, visszaadta!
Pecznyík Pál Celldömölk 2013. IX. 30.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Uratokra nézzetek!
  2013-10-04 21:11:11, péntek
 
  Uratokra nézzetek!

Drága lelkek, kik az élet árnyékvölgyében jártok,
versek által: üdvöt adó, Úr Jézus szól hozzátok!
Dicsőséges Uratokat, s ne a szolgát nézzétek,
Ő szerezte üdvötöket, naponkénti békétek.
Szolga csupán leírja azt, amit Gazdája üzen,
szívszobátok: Jézus nélkül, ne maradjon üresen.
Boldog szív mely, a bűnösök Ura előtt, kitárul,
befogadja életébe, dicsőséges Királyul!
Megváltozik az élete, nem siratja a régit,
hit szemével, már örömmel szemlélheti az égit.
Azt a csodás, el nem múlót, amelyben már itt járhat,
melyért Jézus, A Golgotán, kifizette az árat!
Nem mehetünk el szótlanul, ily nagy ajándék mellett,
Ennél nagyobb ajándékra, még Atyánknak sem tellett!
Fájdalom, hogy legtöbb ember, nem is gondol üdvére,
nem érdekli örök élet, csak élhessen kedvére.
Pedig földi örömévek, hamarosan lejárnak,
s a lelkükkel nem törődők, Uruk elé hogy állnak!
Hallgatásra kényszerített lelkük, vádolja őket,
szórakoztató helyeken, vigalmat keresőket.
Ámde mit ér, néhány éves testi öröm, vigalom?
Vigadónak csupán testét borítja majd, sírhalom.
Örök lelke tovább vonul, az ítélő Úr elé!
Adj számot az életedről! Ura szava, száll felé!
Urunk: számon kér bennünket, ha itt leáldoz napunk,
Ő, azt nézi: mink van mennyben, s nem azt, amit itt hagyunk.
Leírtam azt, amit Uram Lelke üzen versen át,
boldog: aki meg is hallja: Ura hívó szent szavát!
Urunk: nem ok nélkül adott nekünk földi éveket,
Célja: Vele tölthessük el, a szebb örök életet!

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 3.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2013.09 2013. Október 2013.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 318 db bejegyzés
Összes: 4309 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 468
  • e Hét: 468
  • e Hónap: 8110
  • e Év: 50654
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.