Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
a MAGYAR SZENT KORONA
  2013-10-04 22:51:43, péntek
 
 







a MAGYAR SZENT KORONA - A Szent Korona Tan


A Szentkorona-tan lényegéről röviden

Bevezetőként rögzíteni kell, hogy a Szentkorona-tan nem a Szent Koronára vonatkozó különböző jellegű információk összessége, hanem Magyarország ősi íratlan történelmi alkotmánya. Lényege megmaradása mellett a történelem folyamán a nemzet akaratából a társadalmi-gazdasági fejlődésnek megfelelően formálódott.

Legjellemzőbb állandó vonásai, amelyek az egyes korokban szinte sohase voltak explicit verbis kimondva, de mindig érvényesültek, ill. a magyar társadalom mindig érvényre akarta juttatni:

A Szentkorona egyesíti az egész magyar politikai nemzetet!








ISTEN VÉDJE A SZENT KORONÁT, ISTEN VÉDJE MÁRIA ORSZÁGÁT!

A Szent Korona Tan


II. Szilveszter pápa





A Magyar Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte Asztrik apáttal Szent István királyunknak.


Aba Novák - Asztrik átveszi a koronát





Feszty Árpád - A magyarok bejövetele





A Magyar Szent Korona tulajdona a Kárpát-medence egész területe, minden polgára, aki a Magyar Szent Korona uralma alatt került be a Kárpát-medencébe, a Magyar Szent Korona polgára. Ez jogilag áll fenn, mivel 1038. augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján, Szent István királyunk Székesfehérvárott a Mennybe fölvett Szűz Mária ünnepén és templomában országát a Magyar Szent Koronát magasba emelve Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez az ég és a Föld között kötött szerződés a Kárpát-medencét Szűz Mária országává tette, és ezért ezen a jogi helyzeten a földi hatalmak nem változtathatnak. A Szent Korona-eszme Szent István tudatos politikai és államjogi alkotása.







Trischler Ferenc - Szent István szobra





A törzsi szervezet felbomlása és a megyerendszer bevezetése szükségessé tette, hogy a Kárpát-medence egész szabad lakossága számára István király jogi biztosítékot adjon a kiváltságok megtartására és a király leválthatóságára. Ennek legegyszerűbb módja az volt, hogy István király koronáját és ezzel a mindenkori királyt az ország fölé helyezte.


St. István herma / Kalocsa - Főszékesegyház





Szent István intelmei szerint a Magyar Szent Korona jelképezi az országot, mint területet, az országot, mint az egy uralom alá tartozó népességet, a közigazgatási intézményrendszert, az apostoli keresztény hitet, az apostolságot, az uralkodó személyét, az uralkodói tulajdonságokat és képességeket az igazságos ítélkezést és a jogi intézményrendszert, a társadalmi türelmet, az ország védelmét és az országban lakó, együttélő, vendégként befogadott idegen népeket. Szent István intelmei fiához, Imre herceghez, St. István írásban megmaradt alkotmánya.


Szent Imre herceg





Mi sem bizonyíthatja jobban a Szent István-i életmű szent és tiszta voltát, minthogy a Szent István által megvakíttatott Vászoly (Vazul) unokája, Szent László király kezdeményezte St. István szentté avatását, vagyis oltárra emelését.


St. László Herma / Győr-Székesegyház





A Szentkorona-eszme és tan, mint államjogi rendszer alkalmas arra, hogy ma is jogi, társadalmi rendünk középpontjában legyen, ugyanis ez keresztényi, türelmes, befogadó, nem kirekesztő, ugyanakkor nemzetvédő és megtartó erő is. "A Szent Korona-tan nem csak emléke egy dicső múltnak, hanem, kötelező érvénnyel bíró közjogi tan. A Szent Korona élő személyiség voltát és a Szentkorona-tan hatályos közjogi tan voltát nem kérdőjelezheti meg az a sajnálatos tény, hogy a mai magyar törvényhozó hatalom nem csak, hogy nem igényli a Szent Korona közjogi tana segítségét, de nem is tekinti élőnek sem hatályosnak, márpedig a Szent Korona a mai magyar társadalom akaratától függetlenül is az, ami volt, aminek hosszú évszázadokon át tekintették. A magyar államhatalom alanya, a Szent Korona-tan pedig a történelmi magyar alkotmánynak éppen az a központi elmélete, amely hatálytalaníthatatlansága által, legfőbb biztosítéka a magyar közjog folytonosságának".

A Szent Korona-tant soha vissza nem vonta alkotmányosan összeült magyar törvényhozás. Az 1920. évi magyar nemzetgyűlés a jogfolytonosság kérdését érdemben a Szent Korona-tan szellemében a II. világháború után Magyarországon a magyar nemzeti öntudat elsorvasztását kormányprogram szintjére emelték; az idegen hatalom kiszolgálói megpróbáltak mindent megtagadtatni a magyarsággal, ami nemzeti önérzetét megtarthatta volna. Az 1990-ben összeült rendszerváltoztató országgyűlés sem a Szent Korona-tan, sem a jogfolytonosság jelentőségét, nem tudta felfogni. A "törvénysértés jogot nem alapít" elve alapján a magyar történelemben mindig, így 1790-ben, 1865-ben és 1920-ban is helyreállt a jogfolytonosság csak az 1990-es országgyűlés tagjai nem merték felvetni a jogfolytonosság helyreállításának kérdését.







A történelmi Magyarország nagycímere egyesíti a történelmi Magyarország mindegyik tartományának címerét. Középütt a magyar címer. A három leopárdfej Dalmácia. A 26 négyzetből álló sakktábla: Horvátország. A csillag és nyest: Szlavónia. A sas a nappal és holddal, valamint a hét toronnyal: Erdély. A kétfejű sas: Fiume. A magyar Szent Korona-tanhoz hasonló jogi nézetek Európa több országában is megtalálhatók de olyan jogrendszer formájában nem, mint a Magyar Királyságban volt. Méltán állíthatjuk hogy a Magyar Szent Korona-tan egészen egyedülálló, jogrendszerét és átfogóságát tekintve. A Szent Korona-tan kialakulása, kezdete Könyves Kálmán (1095-1116) király uralkodása idejére tehető. Ő volt az, aki Hartvik győri püspököt bízta meg Szent István király életének megírásával, a fennálló hagyományok alapján. Könyves Kálmán alatt erősödött meg a Szent István tisztelet és az Ő nevéhez fűződik a Szent Korona-tan végső kialakítása is.


Könyves Kálmán király





Könyves Kálmán kora után a Szent Korona már nem csupán egy tisztelt szent királyi jelvény, hanem egy, a királyi hatalmon felülemelkedő személy, akinek az egész ország hűséggel tartozik. Így válik egy szent ereklye mindenek felett álló hatalommá, a mindenkori király feletti lelki hatalommá. A XIII. században és az Árpádház-i dinasztia kihalása után (1305) is a Szent Koronát úgy fogták fel, mint az Isten választotta királyok, személyek tulajdonát és örökségét, amelynek birtoklása egyet jelentett a korona szentségi tulajdonságainak az átörökítésével az utódokra. A Szent Istvántól származó Szent Koronával történő megkoronázás fontosságát és annak közjogi szerepét jól szemlélteti III. Endre


III. Endre király





király (1290-1301) Theodor székesfehérvári püspökhöz írt levelének egy részlete: "a mi uralkodásunk és megkoronázásunk ellenségei előbb titkon, majd nyíltan azon mesterkedtek, hogy trónralépésünkkor, ne juthassunk a Szent Király koronájához, hogy a mi uralkodásunk tekintélye és az országlakók üdve kérdésessé tétessék." Így válik a magyar történelmi gondolkodás sajátjává, jogrendje részévé a Szent Korona tulajdonságának kizárólagossága, királyságot és országot megtartó erejébe vetett hite.


Zsigmond király





A XV. században már jogi formát kapott ez a felfogás. Amikor az ország főurai összeütközésbe kerültek Zsigmond királlyal (1387-1437) és maguk vették át a királyi hatalomnak a birtoklását, ezt a Szent Korona joghatóságának felhatalmazásából tehették meg. Ez alapján a király helyett a koronát


Magyar koronázási ékszerek - Budapest Parlament





nevezték ki a hatalom gyakorlójának. Ők maguk pedig a korona felhatalmazásából intézkedtek. Mintegy száz évvel később, Werbőczy István híres latin nyelvű Hármaskönyvében írásba foglalta


Werbőczy: Tripartitum (Bécs, 1517)





a Magyar Szent Korona tan-t. A joggyüjtemény szerint: A hatalom forrása a Szent Korona és nem a király. A Szent Korona az ország "teste", tagjai pedig a főrendek, főpapok, bárók, nemesek és az uralkodók. Nemességi cím és birtokok adományozása, a Szent Korona joga és nem a királyé. A társországok, mint Horvátország, Dalmácia, Szlavónia, Erdély a Szent Korona országai. Jószágvesztés esetén a birtok visszaszállt a koronára és a király ezen birtokokat csak azért adományozhatta tovább mert a Szent Korona jogai a megkoronázással ruházódtak rá.


Révay Péter emlékirata





1613-ban jelent meg Révay Péter: Commentarius De Sacra Regni Hungariae Corona című emékirata. (A Magyar Királyság Szent Koronájának magyarázata.) Ebben és későbbi művében: a magyar államról és a magyar Szent Koronáról címűben, igen emelkedett stílusban fogalmazta meg a Szent Korona tant. Ő a törvények törvényének nevezte azt. A Szent Korona-tan elmélete töretlenül fennmaradt a Magyar Királyságon belül.


A Magyar Királyság





Később a történelmi változások következményeként az I. világháború után ugyan megszünt a Magyar Királyság mint államforma de a Szent Korona tisztelete, rangja és méltósága mind a mai napig semmit sem vesztett eszmei fényéből és tartalmából. A magyar nép számára a Szent Korona Szent István államalapító királyunk örökségeként megmarad mindaddig, míg magyar ember él itt a Kárpát-medencében. A Szent Korona tana ősi, mondáinkban is tükröződő felfogásunk szerint a magyarság mint nép, mint közösség hivatását Isten szabta meg, jelölte ki. Emese királyné álmában ez úgy jelenik meg, hogy


Emese királyné





utódaiból szent királyok származnak, akik nem az álomlátás helyén, hanem attól nyugatra terjesztik ki hatalmukat. Ezer évvel ezelőtt Szent István Rómába küldte Asztrik püspököt. Asztrik küldetése,


Asztrik apát és Géza fejedelem







Géza nagyfejedelem és István munkájának elismeréseként, királyi diadém (vissza) hozatala és a királyság elnyeréséhez a pápai elismerés volt. A krónikák szerint a Szentatyát álmában látomás figyelmeztette, hogy ez a Korona Istvánt és a magyarságot illeti. Ezer évvel ezelőtt, karácsony napján az Isten küldötte angyal hozta a Koronát. Szent István fején igazolta és az ég kijelölte vezető karizmatikus közösséget szolgáló elhivatottságát. Ezer éve népünk szent nemzet, királyi papság, bűnei, hibái, bukásai ellenére. Illő hogy felidézzük a Szent Korona tant amely ezer évig megőrizte nemzetünket. A Szent Korona tan a történelem alkotása, kezdete az Etelközben kötött vérszerződéshez, és Szent István intelmeiben lefektetett elvekhez kapcsolható. Végső kialakulásának ideje közel ezer évet fog át.


A Magyar Szent Korona





A Szent Korona-tannak két nagy része van. Az egyik tartalmi, a másik eljárásjogi kérdéseket foglalja magában. A kettő viszonyát az a felfogás tükrözi, amely szerint a kifogástalan tartalmú alkotmány, vagy törvény sem érvényes, ha azt cogens (nem áthágható) eljárásjogi szabályok be nem tartásával fogadták el. A Szent Korona-tan közjogi fogalom, amely a Szent Korona erkölcsi-jogi személyiségén, mint intézményen alapul. A Korona megszemélyesítése a világon egyedülálló. A Szent Korona elvonatkoztatott, (fölötte áll) a mindenkori államhatalmat gyakorló főtől, (királytól, kormányzótól, elnöktől stb.) és a tagoktól. Egyesíti magában a hatalom egészét, vagyis azt a hatalmat, amely a fő és a tagok között véglegesen megosztott a törvényhozói és végrehajtói hatalom szempontjából. Ebből következik, hogy a nemzetet, mint a közösséget megillető hatalom együtt kizárólag a Szent Koronában, van meg. Ezt a hatalmat csak a Szent Korona testesíti meg. Birtokolja az ország területét, adott esetben hozzá tartozhatnak a csatlakozó országok. Ezért volt szokásos, hogy a törvényekben a "Szent Korona Országai" kifejezést használták. Birtokolja mindazt, ami a Nemzet folyamatos fennmaradásához szükséges.
Ebből kiemelkedő jelentőségű a föld használatát szabályozó joggyakorlat. Földet kizárólag magyar állampolgár birtokolhat illetve magyar állampolgár használhat. A hazai föld minden talpalatnyi területének tulajdonosa a Szent Korona. A Szent Korona volt a garanciája annak, hogy érvényt szerez az etelközi alapszerződésnek, amely szerint, amit közös erővel szereztek a honfoglalás során, abból mindannyian érdemeik szerint részesedjenek. Az úgynevezett királyi jog -a just regium- az ország Szent Koronájának azon joghatóságát fejezi ki, amely szerint az összes földbirtok a nemzeti hatalom része. Ebből a király a Szent Koronára visszaáramlás jogát magában foglalva csak a nemzet javára végzett teljesítmény fejében részesíthet bárkit. Vagyis minden birtok közvetlenül a Szent Koronától veszi eredetét. Ez az elv a "Sacra corona radix omnium possessionum". 1848-tól ez az elv gyengül, napjainkban pedig a liberális lobbi éppen ennek az elvnek a kijátszásával zsebszerződés, törvénykezési liberalizálás stb. igyekszik az ország földjének megszerzésére, ezzel függetlenségének eltörlésére. Ennek meggátlását magában foglaló Szent Korona tan igazolja az ősi magyar történelmi alkotmány elveinek aktualizálását.
A Szent Korona rendelkezik az ország lakói életének fenntartásához nélkülözhetetlen gazdasági ágazatok és azok kapacitása felett, továbbá azon közgazdasági szabályozókkal, amelyek az árak, bérek, pénzforgalom stb. területén szerepüket tekintve fontosak. Ezek a jogok a középkorban a "királyi jogok" közé tartoznak, pl. a sóbányászat, ércbányászat képezték a királyi bevételek zömét. Az elmúlt tíz év legnagyobb bűne ezek idegen kézre játszása volt. Bizonyos személyek, csoportok hatalomra jutása azzal függött össze, hogy e téren kedvezményekhez juttatták a nemzetellenes erőket. A Szent Korona minden erkölcsi tekintély birtokosa.
A tagok részéről minden közjogi tett a Szent Korona fényét növeli. Csak a Szent Korona részére végzett szolgálat részesedhet jutalomban. A hűség is csak a Szent Korona iránti odaadást jelentette, a Szent Korona nevében végezték a legfontosabb állami aktusokat is, pl. a nemzetközi szerződéseket a Szent Korona nevében kötötték meg.
A Szent Korona eljárásjogi szabályai közül a következőket emelhetjük ki: Nem lehet érvényesen törvénykezni, ha az ország függetlensége korlátozott, katonai megszállás van, vagy ezzel azonosan értelmezhető külső idegen hatalom nyomása alatt van az ország. Ez volt a helyzet 1849-1865-1867 között, illetve 1945-1991-ig. Ha az ország önrendelkezési joga sérül, provizórikus (ideiglenes) helyzet áll elő. Ilyenkor a meghozott "szabályokból"csak a normális polgári életet biztosító intézkedések betartása lehet indokolt. Provizórikus helyzetben a normális helyzet kialakítására irányul a fő törekvés. Ez történt 1865-1867, 1921-1926 között.
Ha a provizórikus helyzet megszünt, ezen időszak törvényeit -ha azok szükségesek, újból törvényesen is el kell fogadni. A véglegesen megosztott hatalomból a FŐT megillető közhatalom átruházása csak egyetlen koronával, a Szent Koronával történhetett meg. Királyságban ez a koronázással és a hitlevél kiadásával valósult meg.


Székely Bertalan - Vérszerződés Etelközben





A véglegesen megosztott hatalomból a tagokét, az Etelközben lefektetett jog alapozta meg. Ez biztosította hogy a tagok részt vegyenek a törvényhozásban, a végrehajtó hatalomban, a megyék, a városok és a községek kormányzásában. A Szent Korona tagjai a Fővel együtt alkották meg a Szent Korona egész testét. A kettő együtt tehát a "totum corpus Sacrea regni Corone totum Corpus Regni."Mivel e kettő csak a Szent Koronában van együtt a Szent Korona az egyetlen szuverén. Sem a fő, sem a tagok önmagukban nem rendelkeznek a szuverenitással. A hatalom teljessége csak a Szent Korona egész testét illeti meg." A Szent Korona tagjainak köre a történelem folyamán változott, egyre bővült. A Szent Korona tagjai kezdetben a főnemesség, a főpapság, később köznemesség, majd 1848-tól a választópolgárok.
A Szent Korona-tannak csak néhány elemét iktatták törvénybe. Részletesebben Werbőczy István fejtette ki, illetve elveit a hagyomány, a joggyakorlat garantálta, jelentőségét ezeréves történelmünk bizonyítja. Igen sajnálatos tény és egyben szégyen, hogy jelenlegi alkotmányunk a szovjet-orosz megszállás alatt ránk erőltetett, sztálini típusú alkotmány 1990 után többször módosított változata. El kell gondolkodni a Szent Korona-tan időszerűségén, és jogfolytonosságának helyreállításán.
A Szent Korona több mint királyi dísz vagy jelvény. Hazánknak és függetlenségünknek, nemzeti önérzetünknek letéteményese. A Szent Korona a magyar nemzet, a magyar nép, a magyar HAZA. És mivel ez így van, idétlenség (vagy tudatlanság) azon élcelôdni, hogy 1920 és 1946 között király nélküli királyság voltunk. Ugyanezért természetes,hogy 1990 után államunk címerére és címerébe a Szent Korona is visszakerült. A korona a respublicának is összefogó jelképe. Amint hogy a középkorban is nevezgették hazánkat, akkor királyságot, res publicának, a köz ügyeinek képviseleteként. De ez a tény magyarázza az érthetetlennek tûnő vad indulatot is ami a nemzet külsô és belsô ellenségeiben a Szent Koronával kapcsolatban támad.
1918-1919-ben legszívesebben elkótyavetyélte volna az akkori hatalom. 1951-ben pedig porig rombolták az akkor alig húsz esztendeje álló 1931-ben felszentelt Regnum Marianum templomot, melynek tornyát, egyedülállóan a Szent Korona díszítette!


A felrobbantott Regnum Marianum templom





Ezt a gyalázatos tettet, talán nem is akadt a szovjet hatalom megszállta országokban hasonló eset, máig feledtetni akarják. Az építőművész, Kotsis Iván épületei között nem is szerepel a lexikonokban, mintha el sem készült volna, de hála Istennek, áll már az új templom, amit újból felemelt a szeretet.


Az új Regnum templom kívül és belül








És nem csak áll az új templom, de benne a MAGYAR PIETA, mely emlékeztet a magyar sorsra:


V. Majzik Mária - Magyar Pieta





A magyar történettudomány, a jogtörténet és a jogot is felülmúló erkölcsi tudatunk soha se címerünkbôl se közéletünkbôl se lelkünkből nem száműzheti többé a Szent Koronát.


A Szent Korona Lovagrend tagjai a képen balról jobbra:
Dr. Bakos Batu nagymester
Dr. Dévényi Ferenc főtisztelendő
Dr. Istvánffy Sándor kancellár
Dr. Molnárfi Tibor
Dr. Nagy Dezső





A XX. század nemeslelkű magyarja,
Nemeskürty István tanár úr
sokat írt és dolgozott a
Magyar Szent Korona és tana témakörben.
Fenti leírásunkban az interneten megtalálható
gondolatait változtatás nélkül felhasználtuk,
amiért köszönetünket és nagyrabecsülésünket fejezzük ki.










Ismét bebizonyosodott, hogy a hagyományt komolyan kell venni!


Míg a Magyar Korona Bizottság körmeszakadtáig ragaszkodik a kettős korona elmélethez, miszerint a Szent Korona alsó része görög, a felső pedig latin eredetű, addig Ferencz Csaba "Szent István Koronája" címû művében tudományos érvekkel alátámasztva bebizonyította és egyértelművé tette, hogy a Parlamentben őrzött Magyar Szent Korona pontosan ugyanaz, mint ezer esztendővel ezelőtt. A kiváló mérnök rendkívül pontos mérésekkel és adatokkal egészíti ki művét. Tagja volt ugyanis annak a mérnöki csoportnak, amely még 1982-ben szerkezeti és technológia-anyagtudományi felmérést készített az akkor még a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállított koronázási ékszerekről.
A kettős korona elméletet mindössze a XVII. század végén találták ki, amikor is Veszprémi István orvos 1790-ben észrevette, hogy a korona abroncsán görög, míg pántjain latin nyelvűek a feliratok. Ekkor eszelték ki, hogy a két külön darabot később dolgozhatták egybe. Ez az elmélet azonban Ferencz Csaba gondos és precíz kutatásai nyomán köddé vált. A korona egy helyen, egy időben készült. Azonos azzal, amit II. Szilveszter pápa küldött Szent István királynak és amelyben a Szent Királyt megkoronázták. A mérnök azt is egyértelműen bebizonyította, hogy a kereszt ferdesége nem ütéstől származik, hanem pontosan abban a 23.5 fokos szögben áll, amit a Föld tengelye bezár a Nap egyenlítői síkjához képest. A kereszt csőből van, ami erőszakos ütéstől ferdítve, előbb szakadt volna ki a keresztet tartó lemezből, mintsem meghajolt volna.
A tudós a koronához hasonlóan a palástot, a jogart és az országalmát, valamint a kardot is megvizsgálta és ennek során megállapította, hogy a palást a Szent Koronán is használt aranymetszési eljárás pontos és teljes alkalmazásával készült. A jogar és az országalma szintén a korona méret és arányrendszerének ismeretében készült, ellentétben a karddal, aminek méretei arról árulkodnak, hogy később készült és nyilvánvaló, hogy a Prágában őrzött Szent István kard tartozott hozzá ehhez az együtteshez.

Kellermayer Miklós: A Szent Korona igazsága

"Jaj annak, aki egyet is megbotránkoztat a kicsik közül, akik hisznek". De annak is, aki a 15 millió magyar közül botránkoztat meg egyet is. Aki megkísérli egy magyarnak is elvenni reményét abban, hogy ha leszakad az Ég is, marad magyar mégis-mégis ősi, szép és rémületlen". (Ady Endre: Ad az Isten) Hogy mivel lehet egy magyarnak, vagy még inkább minden magyarnak a nemzeti múltból fakadó reményét elvenni?
Leginkább a nemzeti büszkeségét aláásó hamis állításokkal. Közülük is elsosorban a Szent Korona sértésével, nimbuszának fondorlatos lerontásával. A magyar Szent Korona tárgyi bizonyítéka a csodának, a Kegyelemnek, amely a Megváltóhoz, Jézus Krisztushoz megtért magyar népet itt, nyugat és kelet találkozásánál, oly sok csapás, oly sok viszály után is megtartotta. A Szent Korona túl azon, hogy tárgyi bizonyíték, egyben reményt adó erőforrás is! Ebből az erőből töltekezik fel az a többszázezres sereg is, amely 2000. január 1. óta a Parlament kupolacsarnokába zarándokol, hogy a Szent Koronát láthassa, közelében lehessen. Mindazok, akik a Szent Koronát a "ma ismert" jelzővel illetik, akik tudásra, sőt tudományra hivatkozva ismétlik azt az 1800-as években kiagyalt ártó hamisságot, miszerint az a korona, amelyet a magyar nép Szent Koronának hív, nem lehetett Szent Istváné, nem kaphatta II. Szilveszter pápától, mert ez jóval Szent István halála után, két külön részből egyesített tákolmány, függetlenül attól, hogy milyen szándékkal ismétlik az alaptalan állításokat, hamisságokat: ártanak, gyermeket, felnőttet egyaránt megbotránkoztatnak. Ez a megbotránkoztatás történt, bizonyosan nem ártó szándékkal az egyik nagy példányszámú hetilap 2000. évi karácsonyi számában. A neves szobrász, aki a korábbi évtizedekben megrendelésre több Szent István szobrot is faraghatott, így nyilatkozott a Szent Koronáról: "Ugyancsak bizonyos, hogy a ma ismert Szent Korona soha nem lehetett kezében". (Mármint Szent Istvánéban, sem az 1000 évvel ezelőtti megkoronázásakor, sem utána, 1038-ban bekövetkezett haláláig). Egy ilyen állítás eleve, de a Szent Koronát megvizsgáló ötvösművészek által feltárt igazság után már abszolút módon is hamis, s mint ilyen, megbotránkoztató. Olyan állítás, ami ellen kötelező tiltakozni! A Szent Korona ötvösművészek által elvégzett vizsgálata ugyanis cáfolhatatlanul bizonyította, hogy a Szent Korona egységes alkotás. Erről az egységes alkotásról később levettek három képet, s helyükre a remek művészi munkához képest barbár módon ráerőszakolták VII. Dukász Mihály bizánci császár, Konsztantinosz társcsászár és I. Géza magyar király képeit. Több adat igazolja, hogy a levett képek közül az egyik a Szűzanyát, Jézus Krisztus édesanyját ábrázolta áldott állapotban. A Szûzanya képe a koronán középen hátul volt, éppen ott, ahol most Dukász képe van.
Az ötvösök vizsgálata azt is valószínűsítette, hogy a Szent Korona a IV. század körül Kis-Ázsiában készülhetett. Az ötvösművészek által feltárt igazságot ma már egyre többen ismerik. Iskolások, fiatalok tömegei zarándokolnak Budára, hogy a Mátyás templom Keresztény Múzeumában Csomor Lajos és a többi ötvösművész által feltárt igazságok képes bizonyítékait megismerhessék. Ez egyben azt jelenti, hogy ma már nagyon sokan vannak, akiket az idézett mondat nemcsak megbotránkoztat, hanem az igazság védelmében tiltakozni is fognak ellene.
Csomor Lajos és a többi ötvösművész által feltárt igazságok mellé egy további igazságot kell kiemelni. Azt, hogy a Szent Korona szakrális művészi alkotás! Csak olyan valaki tervezhette, aki az Ó és az Újszövetségi Szentírást egyaránt jól ismerte. Aki feltétlenül hitte, elfogadta és magáévá tette a Szentírásban foglaltakat. A szakralitás tényét és egyben magyarázatát is legalaposabban Szigeti István A Szent Korona titka (Aachen-Antológia Nyomda, 1996) címû könyvébol lehet megismerni. Szigeti István, aki az aacheni dóm magyar kápolnájának plébánosa, alapos érvekkel valószínűsíti, hogy a magyar Szent Korona Világosító Szent Gergely terve alapján 304-308 között készült az első keresztény ország, Örményország valamelyik ötvösműhelyében az akkor megkeresztelt király, III. Tiridates számára. Szigeti István ezzel a felvetésével logikus magyarázatot ad a Szent Koronán lévő kettős, görög és latin feliratokra is. Örményország keresztény állammá válása előtt a Római Birodalom része volt. III. Tiridatest először Rómában koronázták meg. Ott nevelkedett. Ez a tény adja a latin felirat hátterét. Világosító Szent Gergely viszont görögül, görög nyelvterületen hirdette az Evangéliumot. Így a latin mellett a görög nyelvű feliratok is elfogadható magyarázatot kapnak. Szigeti István magyarázata azért olyan fontos, mert elsődlegesen a kétnyelvű feliratokba kapaszkodtak azok a "tudós" történészek, akik, hogy ártsanak a magyarságnak, a Szent Koronát két külön részből egyesített tákolmánynak kezdték hirdetni az 1700-as évek végén és az 1800-as években. Hamis állításaikkal azt a cinikus becsmérlést gerjesztették és gerjesztik, hogy a magyarok olyan együgyűek, hogy egy tákolmányt ruháztak és ruháznak fel szent ereklye-nimbuszszal. Sajnos még ma is sokan hirdetik, sőt még tankönyvekben is olvasható, hogy a magyar Szent Koronát két részből egyesítették. Ezen hamis feltételezés szerint a görög feliratú részt VII. Dukász Mihály küldte volna Gézának 1074 körül. A latin feliratú felső részt viszont késobb illesztették volna a Bizáncból származó alsó részhez. Mára ezek a hamis hipotézisek, ahogy már említésre került, mind összedőltek. Nincs helye ma már (soha nem is volt) semmiféle találgatásnak. A leginkább hozzáértők, az ötvösművészek közvetlen vizsgálata tárta fel az igazságot, azt a tényt, hogy a magyar Szent Korona egységes alkotás, kétnyelvû, latin és görög feliratokkal!
Az elso keresztény állam, Nagy-Örményország 451-ben az avarairi csatában a perzsák és az avarok egyesített erői által legyőzetett. Innen ered Szigeti István meggyőződése, hogy a magyar Szent Koronát Örményországból az avarok hozták a Kárpát-medencébe. Dokumentumokkal alátámasztott feltevése, hogy a Szent Korona az avaroktól Nagy Károlyhoz került, akit III. Leo pápa 800 karácsonyán ezzel a koronával koronázott meg és akit 814-ben ezzel a koronával a fején temettek el az aacheni dómban. Nagy Károly sírját a halála után 186 évvel, 1000. április 28-án III. Ottó császár négytagú kíséretével feltárta. (A többszöri templomrablások ellenére Nagy Károly sírja 186 éven át érintetlen maradt). Írásos dokumentum van arról, hogy Nagy Károly koponyáján díszes korona volt, amikor III. Ottó és kísérete a sírkamrába lépett. A késobbi sírfeltárások során már nem volt díszes korona Nagy Károly koponyáján. Így Szigeti István feltételezése, miszerint III. Ottó kivette Nagy Károly sírjából a díszes koronát, nagyon is valószínű. Ezzel a koronával II. Szilveszter pápához ment. Õsszel, 1000. október 2-án érkezett Rómába. Fontos történelmi tény, hogy II. Szilveszter pápa pápává választása előtt Gerbert Aurillac néven III. Ottó nevelője volt. II. Szilveszter pápa döntése alapján a Nagy Károly sírjából kivett díszes korona nem került sem III. Ottó, sem a lengyel király fejére, hanem Szent Istváné lett. Így nemhogy nem lehetett, hanem minden korábbi feltevésnél valószínûbb, hogy a Szent Korona, amelyet 2000. január 1. óta a Parlament kupolacsarnokában a zarándokok százezrei keresnek fel, valóban az a korona, amelyet II. Szilveszter pápa küldött és amellyel 1000. Karácsonyán Szent Istvánt megkoronázták. Így méltán nevezi a magyar nép ezt a koronát Szent Koronának. A hangsúly és a pontosítás miatt a korábban elmondott tényeket összegezve és ismételve, a II. Szilveszter pápa által küldött korona és a Parlamentben látható Szent Korona egy és ugyanaz, csupán annyi történt, hogy avatatlan kezek három képet kicseréltek rajta.
Arról a három képrol, amelyet a Szent Koronára ráerőszakoltak, nyilvánvalóan jó lenne többet tudni. Az alig lehet kétséges, ebben mindenki egyetért, hogy azok a személyek, akik a képeken vannak, vagyis VII. Dukász Mihály bizánci császár és I. Géza 1074-ben megkoronázott magyar király részt vehettek, vagy legalábbis szerepet játszhattak a képek cseréjében. Az a logika, amelyet Szigeti István követ a Szent Korona útjára vonatkozóan a 304-308 közti megalkotásának helyéről, Nagy-Örményországból az avarok, Nagy Károly, III. Ottó és II. Szilveszter pápa közvetítésével Szent Istvánig, azt a feltevést sugallja, hogy Szent Istvánt 1038-ban II. Szilveszter pápától kapott koronájával a fején temették el Székesfehérvárott. Talán éppen II. Szilveszter pápa rendelkezett így. Ez a feltételezés tûnik a legelfogadhatóbb magyarázatnak arra, hogy Szent István koronáját, a mai Szent Koronát miért nem tudta sem Péter, sem Salamon, vagyis a német-római császárok magyar hûbéres uralkodói, hûbérességük zálogaként az országból kijuttatni. Ezen túl, Szent István halála utáni zűrzavaros idők dokumetumait elemezve arra a következtetésre kell jutni, hogy sem Péter, sem Aba-Sámuel, sem András, sem Béla, sem Salamon nem birtokolhatta Szent István koronáját, hiszen szinte mindig két királya volt akkor a magyaroknak. Salamon gyermekként való megkoronázása után évtizedeken át volt ez így.

Amikor két király volt, melyiknél volt Szent István koronája? Ahhoz, hogy a hármas képcserét Szent István koronáján végrehajthassák, biztos, hogy Gézának meg kellett szereznie ezt a koronát. Szinte lehetetlen, hogy Salamontól vette volna el. Sokkal valószínűbb, hogy a hercegek, Géza és László (maguk, vagy csak a tudtukkal) valamikor 1074 előtt felnyitották Szent István koporsóját, kivették a Szent Koronát (talán a Szent-Jobbot is), majd a tudtukkal, vagy éppen a parancsukra végezték el a képek cseréjét bizánci ötvösök akár Bizáncban, akár valahol az akkori Magyarországon. A hercegeknek egy ilyen tettre való motiváltsága meglehetősen nagy lehetett, hiszen Salamonnak a német-római császárhoz fűződő hûbéres viszonyával szemben Bizánchoz való kapcsolatuk történelmi tény. Az 1074-ben lezajlott mogyoródi (Monorod a Képes Krónikában) csata előtt László hercegnek különös látomása volt. Látomásában egy díszes korona csodálatos módon Géza fejére került. Ezt a csodás látomást a Képes Krónikában leírtak szerint biztató jelnek tartották a Salamon király elleni csata kezdetén. A csatát Géza és László egyesített csapatai megnyerték. Legyőzték Salamon királyt. Géza fejére tették a díszes koronát, királlyá koronázták. Alig lehet kétséges, hogy Szent István koronáját tették Géza fejére, csak előtte a hármas képcserét végrehajtották.

Géza megkoronázása után ismét két királya volt Magyarországnak. Géza három év múlva meghalt. Ezt követően Lászlót választották királlyá. De különös, hogy a koronát (így határozott névelővel) soha nem engedte a fejére tenni. "És bár a magyarok - akarata ellenére ugyan - királlyá választották őt, sohasem tette fejére a koronát!" (Képes Krónika - 131.). Miért??? Nem járhatunk messze az igazságtól, ha úgy vélekedünk, a lelkiismeret furdalása miatt. Ismerve Szent László erkölcsiségét, életszentségét, az a tény, hogy bár király volt (közel 10 évig már úgy, hogy Salamon nem volt börtönben, sőt az országban sem) a koronát mégsem engedte a fejére tenni, jelzője, sőt talán bizonyítéka is lehet annak, hogy mint ifjú herceg részt vett vagy legalábbis tudott arról, hogy Szent István koronáját kivették a sírjából és három képet kicseréltek rajta.
Minden kutatónak, különösen egy természettudományos kutatónak, legyen kutatásának tárgya akár csak az egyetlen élő sejt, mint a jelen esetben valóban az, fokozott felelőssége, sőt kötelessége az igazság védelme! Az igazság keresése minden embernek emberi lényegéből fakadó kötelessége! Az igazság védelme is az! Azonban az igazság, akár hangos védelme is, azoktól várható el leginkább, akik magukat kutatónak tartják, akik elvárják, hogy mások is kutatónak fogadják el őket. Az igazság védelmének, hirdetésének felelőssége nem csökken, ha a védendő igazság távol is esik a kutató kutatási területétől. Az igazság ugyanis nem tudomány-specifikus! Ha támadják, kötelező védeni! Ha a magyar Szent Korona igazságát támadják, minden magyarnak, minden magyar kutatónak fokozott felelőssége, kötelessége azt védeni!
Az igazság keresésével, a felismert igazság védelmével ma sajnos egyre nagyobb baj van mindenütt a világon. Nyilvánvalóan ezért került és kerül egyre fokozódó bajba a Föld kitüntetett értéke: az élővilág. Emlékezetünkbe kell vésni és mindenkivel tudatosítani kell, hogy az igazság keresésének és a felismert igazság védelmének társadalmi méretű hiánya a diktatúrában, a hazugságban felnövekvés okozta "félelembetegség" biztos jele. Ezért ebben az írásban, amely a Szent Korona igazságának védelmében íródott, még azt is kötelességemnek érzem, hogy az igazság néhány jellemzőjét felsoroljam:
- Az igazság örök.
- Az igazság abszolút.
- Az igazság soha nem relativizálható.
- Az igazság nem szavazati többség-függő.
- Az igazság nem függ attól, hányan fogadják el.
- Ha egy igazságot egyszer feltártak, újra feltárni nem lehet.
- Az igazság felismerése előtt is éppen úgy létezett, mint utána.
- Az igazság leginkább arról ismerhető fel, amit II. János Pál pápa ír róla: "Igazság nem mondhat ellent igazságnak." (A Pápai Tudományos Akadémiához írt, 1996. október 22. keltezésű levél. Magyar fordításban a Hitel 1997. évi 4. számában jelent meg).
A Szent Korona igazsága, hogy egységes szakrális művészi alkotás! Készítésénél késobb (1074 körül) három kép cseréjével megbontották a Szent Korona egységét. Így ma már nem állíthatja senki, hogy soha nem lehetett Szent István kezében. Senki sem állíthatja, hogy nem azonos azzal a koronával, amit II. Szilveszter pápa küldött. Senki sem állíthatja, hogy Szent Istvánt 1000 karácsonyán nem a mai Szent Koronával koronázták meg. Nem suttogva, hanem az igazság adta szabadság teljes megélésével, hangosan kell hirdetni, hogy a Parlament kupolacsarnokában díszelgő koronát méltán nevezi a magyar nép Szent Koronának. Méltán zarándokol hozzá. Méltán hisszük, hogy az általa közvetített gondviselő isteni erő segítette a magyar népet az elmúlt ezer év alatt, és méltán bizakodhatunk, hogy segíteni fogja mindaddig, amíg hinni tudunk ebben.
Konzervatív dolog egy koronát szent jelzővel illetni? Igen! Konzervatív dolog a Szent Koronát a Parlamentben kiállítani és egy népnek folyvást odazarándokolni? Igen! De a szabadság, a libera eszméjét hirdetni és közben az igazságot meghamisítani, ártás! Ugyanis az igazság és a szabadság édes testvérek. Aki az igazság ellen tesz, az a szabadság ellen tesz! Aki a Szent Korona igazsága ellen tesz, az a magyar nép szabadsága ellen tesz, s így árt, súlyosan árt a nemzetnek.
Kellermayer Miklós (1939) egyetemi tanár, sejtélettan kutató, a POTE Klinikai Kémiai Intézetének igazgatója. Az Akadémiai, a Kiváló Orvos és a Szent-Györgyi Albert-díj birtokosa, a KÉSZ tagja.


Égi élő igazság - A Szent Korona misztériuma és tana

Link


A Szent Korona tan alapjai

Link



A Szent Korona tan eredete

Link



VESZTERGÁM MIKLÓS: MI A SZENTKORONA TAN? MI AZ A S

Link



A Szentkorona-tan lényegéről röviden

Link



a MAGYAR SZENT KORONA

Link



Szentkorona-tan röviden

Link








A mai napon Látogatóim száma idén elérte az 500.000 főt. Fenti blogbejegyzés így elsősorban Nekik szól, köszönet és hála érte!


KÖSZÖNÖM, HOGY BENÉZTÉL HOZZÁM! GYERE MÁSKOR IS!

SZERETETTEL VISSZAVÁRLAK!












 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2013.09 2013. Október 2013.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 343 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1054
  • e Hét: 12132
  • e Hónap: 34620
  • e Év: 212495
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.