Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Online		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Rostásra várva
  2013-10-09 22:05:10, szerda
 
 




Rostásra várva

Mező Gábor - 2013. október 9., szerda

,,Kérnek nyomkövetőt?" ,,Nem." ,,Biztos?" ,,Biztos hát." ,,Egészen biztos?" ,,Egészen, na, haggyon már minket békibe'." A bírósági alkalmazott csalódottan kisétál a szobából. ,,Nem kérnek" - tájékoztatja feljebbvalóját. ,,Na, majd akkor én beszélek velük" - dörög magabiztosan a főnök, és besétál a nevetgélő, szotyizó vádlottakhoz. ,,Hát de miért nem kérnek nyomkövetőt?" ,,Mer' nem és kész" - válaszolja az egyik Rostás. ,,Húzzá' má' anyádba" - mondja a másik. A feljebbvaló felhúzza az orrát, majd inkább témát vált: ,,Nem fognak elszökni?" ,,Nem" - röhög az egyik. ,,Biztos?" ,,Persze hogy biztos..." - vigyorog a másik. ,,Jó, mert az nem lenne szép - magyarázza a feljebbvaló. - Így is életfogytiglan vár önökre. Dobbantás esetén meg aztán főleg az várna önökre." ,,Önökre" - röhög az egyik Rostás. ,,Önökre" - kacag a másik. A feljebbvaló kisétál, de még az ajtóból fenyegetően visszaszól: ,,A rendőrök ellenőrizni fogják magukat. Naponta többször is!"

Rostásék hazaérkeznek, a vidám család már összegyűlt tiszteletükre, nagy a boldogság, pukkannak a pezsgők és a pisztolyok. ,,Csak kiengedtek!" - harsog az egyik rokon. ,,Naná" - helyesel a fiatalabb Rostás. Csak a ház körül tébláboló fakabátok rontják el az emelkedett hangulatot. ,,Húzzatok már innét!" - üvölt rájuk finoman az ajtóból egy idősebb asszony, a hatósági személyek morogva engedelmeskednek. ,,Azért visszanézünk néha" - fenyegetőzik egyikük. ,,Miko'?" - kérdezi az idősebbik Rostás. ,,Azt nem árulhatom el, hatóságilag tiltva van." ,,Azér' adhatnál valami fogódzót, zsarukám." A zászlós erre azért megenyhül: ,,Óránként fogunk jönni. Többször egy nap, de sosem mondjuk meg, hogy pontosan mikor. Elég annyit tudni, hogy mindig félkor érkezünk." ,,Félkor?" - kérdezi Rostás úr. ,,Félkor, na, de már ezzel is sokat mondtam" - motyogja szinte dühösen a zászlós, és társaival együtt elhagyja a helyszínt.

,,Te" - fordul később kollégája a zászlóshoz a kocsiban. ,,Én?" - kérdezi a zászlós. ,,Igen, te. Nem volt ez túlzás, hogy elmondtad ezt a feles dolgot?" A szószátyár zászlós eltűnődik. ,,Nem hiszem - magyarázza. - Nem mondtam meg, hogy melyik fél. Amúgy meg úgysem szöknek meg. Megígérték, hogy nem szöknek meg." Megnyugodnak, csendben autóznak tovább.

Rostásék nagy dáridót csapnak, szinte kidöntik az amúgy is rossz állapotban lévő ház aranyos csecsebecsékkel díszített falát. Szól a mulatós zene, repkednek az üvegek és a pofonok, van nagy hejehuja, dínomdánom, retyerutya. A rendőrök nem sokkal később tényleg visszanéznek, előbb fél kilenckor, majd fél tízkor is, mindkétszer alig öt percet maradnak. Nem kérnek sem a vodkából, sem a kevertből - ezt azért a javukra kell írni -, és nagyon figyelmesen viselkednek. Már elbúcsúztak, s elhagyták a házat, amikor az idősebb, kissé kapatos Rostás megszólal: ,,Há' kilyukasztanék pár disznót" - harsogja, s az ifjabb is vidáman bólogat. ,,Na akkor úccú neki - kiáltja Rostás úr. - Csapunk egy faja hétvégét, aztán irány az osztrák!"

Megdöbbennek a rendőrök a hajnali ellenőrzésnél. A két Rostás eltűnt, a láthatóan kótyagos család pedig rajtuk röhög. ,,Hát megszöktek" - motyogja a zászlós csalódottan. ,,Hát meg" - mondja a másik. ,,Nem a mi hibánk" - védekezik a zászlós. ,,Nem - helyesel a másik -, ez a tényállás." Egy cseppet hallgatnak. ,,Szerinted visszajönnek?" - kérdezi a zászlós később. ,,Remélem" - mondja a másik, majd leül a útpadkára és rágyújt. ,,Az lesz a legjobb, ha szépen megvárjuk őket" - mormolja, és a bólogató zászlóst is megkínálja egy cigarettával.
- See more at: http://www.magyarhirlap.hu/rostasra-varva#sthash.0A2zpL23.dpuf

Link







Mai hír
Elfogták az ároktői banda tagjait Svájcban

A 26 éves R. Henrik és az 51 éves id. R. Elemér a házi őrizet szabályait megszegve pénteken ismeretlen helyre távozott ároktői lakásáról. Elfogásuk érdekében a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is igénybe vette, és a Svájci Szövetségi Rendőrség célkörözési egysége Oftringenben elfogta a két férfit - írta a rendőrség.

Az ügyészség szerint a vádlottak 2008-2009-ben tucatnyi alkalommal támadtak rá gátlástalan, embertelen módon 70-80 éves emberekre Budapest peremkerületeiben és vidéken. Két idős ember belehalt sérüléseibe, és a vádhatóság szerint több másik esetben is megállapítható az emberölés kísérlete.

Az ároktői banda tagjainak ügyében lassan fél évtizede folyik a büntetőeljárás, ezen belül az elsőfokú büntetőper két éve. Perbeszédében az ügyész néhány hete öt vádlottnak javasolt tényleges életfogytiglant.

A rendőrség szombat délelőtt tette közzé, hogy péntek éjjel megszökött a házi őrizetből az ároktői banda két tagja. Ellenük fogolyszökés miatt indult eljárás.

A házi őrizet elrendelésekor a bíróság még nem alkalmazhatta automatikusan a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközt, mert az akkor hatályos jogszabály még a vádlott hozzájárulásától tette függővé a használatát. Az ároktői üggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség (LÜ) kezdeményezte május végén a jogszabály módosítását. Fazekas Géza, az LÜ szóvivője az MTI megkeresésére kedden elmondta, az ügyészség javaslata az volt, hogy ha az első fokú ítélet előtt a terhelt előzetes letartóztatása a törvényben biztosított maximális időtartamot elérte, és emiatt házi őrizetbe kerül, ne legyen szükség a hozzájárulására ahhoz, hogy a mozgását technikai eszközzel ellenőrizzék.

A Belügyminisztérium vasárnapi közleménye szerint a rendőrség sem szóbeli, sem írásbeli utasítást nem kapott a folyamatos őrzésre, így a házi őrizet általános szabályainak megfelelően járt el. Kiemelt veszélyességükre tekintettel ezt napi hétszer tették meg, figyelembe véve azt a jogszabályi korlátot, hogy a rendőrség a házi őrizet végrehajtása során a szükséges mértéken túl törvényes ok nélkül nem zavarhatja a terhelt magánéletét.

Link


,,Az ároktői banda ügye miatt a Fidesz október 9-én azt kezdeményezte, hogy a jövőben a legsúlyosabb bűncselekmények esetében ne legyen felső határa az előzetes letartóztatás időtartamának. Emellett hatvan napban maximálnák a szakértői vélemények elkészítésének határidejét, és az előzetes letartóztatás bírói elutasítása esetén kötelezővé tennék a lábperec alkalmazását - jelentette be Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján."




  
 
0 komment , kategória:  Média  
Elfelejtettünk ünnepelni
  2013-10-09 20:57:44, szerda
 
 




ELFELEJTETTÜNK ÜNNEPELNI

Papp Lajos - 2013. október 9., szerda


A Kaposvári Egyetem professor emeritusaként fordulok a jó szándékú emberekhez: egyetemi hallgatókhoz, oktatókhoz, a hallgatók szüleihez és nagyszüleihez.

A 2011-12-es és a 2012-13-as egyetemi tanévnyitó ünnepségen az egyetem professzoraként vettem részt, az elsőéves hallgatók, a gólyák ünnepélyes egyetemi belépőjén. A tavalyi megnyitó meleg szeptemberi napra esett. A füllesztő melegben az egyetem vezetői: rektor, rektorhelyettesek, dékánok, Kaposvár város polgármestere, megyei elöljáróságok, az Oktatási Minisztérium prominensei foglaltak helyet a díszasztalnál. Az egyetemi vezetők sötét ruhában, férfiak nyakkendőben, az ünnepnek megfelelően talárban (amely vastag, bársonyszerű anyagból készült) két órán keresztül izzadva, de láthatóan az ünnepséget nem zavarva fogadták az egyetemre belépőket, azok szüleit és nagyszüleit. Az ünnepség rendkívül fegyelmezetten, szervezetten, kellő komolysággal zajlott. A művészeti kar hallgatói az alkalomnak megfelelően ünnepi ruhába öltöztek, tartalmas, szép előadást tartottak.

Az évnyitó utolsó jelentős eseménye, amikor a karok dékánjai minden egyes hallgatóval kezet fogva egyetemi polgárokká fogadják az újonnan érkezőket. Előttem vonult el több száz fiatal. A rendkívüli melegben a csaknem ezer ember harminchét fokos teste a teremben lévő hőmérsékletet csak növelte.

A meleg ellenére az utolsó, a legünnepélyesebb aktusig jól éreztem magam. Majd kezdtek a hallgatók felsorakozni a dékáni kézfogáshoz. Zavarba jöttem. A kevés számú fiú ünneplőben, a lányok döntő része strandöltözetben, mások otthonkának tűnő háziruhában jelentek meg. Strandpapucsban, kétrészes babydollban, feszülő rövidnadrágban, rongyos farmerben, helyenként a testet nem takaró öltözetben. Itt és ezen a ponton kell megkövetnem az egyetemi hallgatókat a szülők és a nagyszülők nevében, mert nem tanítottuk meg őket ünnepelni.

Nem tanítottuk meg őket arra, hogy mi a különbség az egyszerű hétköznapok és az ünnepek között. Nem tanítottuk meg arra, hogy hogyan tiszteljük meg egymást a mindennapokban és az ünnepeinken. Magyarul: nem neveltük őket. Sem a szüleik, sem a tanítóik. A felnőtté válás az érettségivel kezdődik, érett emberként kell, hogy egyetemre kerüljenek. Lehet, hogy kínkeserves nehézségek árán tanítottuk, taníttattuk őket, de nem neveltünk.

Paraszti származású gyermekként falun nőttem fel. Ünnep- és vasárnapokon a paraszti ház portáján mindenki sepert, és a háza előtti utat takarította. Ünneplésre készültek. Mindannyian megmosdottak, a férfiak megberetválkoztak. Az asszonyok kora reggeltől ünnepi ebédet főztek, majd felöltötték (sokszor egyetlen) ünnepi ruhájukat. Tiszta testre tiszta ruhát. Ünneplőruhát. Ebben a ruhában mentek templomba, majd az ünneplőruhában ültek az ünnepi asztalhoz. A közös ebéd után sem vetették le ünnepi ruhájukat, beszélgettek, iszogattak, s ha a falunak volt közös polgári találkozása, akkor ebben a ruhában jelentek meg. Kilenc-tíz éves kis parasztgyerek voltam, aki a nyarat mindig kopaszon, egy szál klottgatyában töltötte.

Soha nem felejtem el azt a napot, amikor szüleimmel először színházba mentem. Az ünnepi ruhámat kellett felhúzni. Szüleim is ünnepi ruhát öltöttek. A színházban, a gyönyörű pécsi színházban először láttam a templomon kívül az arany csillogását, a süppedő fotelokat, székeket, az ünneplőbe öltözött embereket. Gyerekfejjel ekkor értettem meg, hogy nemcsak szakrális, hanem más ünnepek is vannak, amikor megtisztítjuk testünket, lelkünket, és ünneplőbe öltözünk. Nem a papot, a színészt, a templomot tiszteltük meg ünnepi öltözetünkkel, hanem önmagunkat. Rendet raktunk kívül és belül.

Ma, ha színházba vagy koncertre megyek, a szélsőségek kavalkádjába beleszédülök. A nagyestélyi egyszerre van jelen a rongyos farmerrel, a fodrászremekművek a zsíros, ápolatlan hajjal. A közös terekben az ápolatlan test kigőzölgő szaga keveredik a legdrágább francia parfümök illatával. A színházban nem a rendet, hanem a káoszt érzem.

Elfelejtettünk ünnepelni.

Hogyan taníthatnánk meg a rendre, az ünnepre gyermekeinket, ha mi is elfelejtettünk ünnepelni? Mi még abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a nemzedékünket nemcsak tanították, hanem pedagógusok, nevelők segítették a felnőtté válásban az emberi lét egyik legfontosabb elemére, a helyes viselkedésre, a helyes öltözékre, a testápolásra, az EMBERI életre. Nem csak a hétköznapjaink szürkék. Az ünnepeinket is szürkévé mostuk.

Ezek a bűnök nem gyermekeink bűnei. Ezek a bűnök mulasztással elkövetett bűnök, amelyeket anyák, apák, öregapák és öreganyák követtek el az elmúlt negyven-ötven évben.

Írásom kezdetén összefoglaltam az elmúlt év megnyitójának nekem fájdalmat okozó eseményét. Ezzel tudom szembeállítani az idei évnyitót, amikor a hallgatók ünnepi öltözetben jelentek meg. Az idén is volt miniszoknya, testre feszülő ruha, kivágott dekoltázs, de nem volt strandpapucs és szakadt farmer. Én megköszöntem a rektornak, a rektorhelyetteseknek ezt a napot, mert úgy éreztem, hogy valami elkezdődött. Helyére kerültek a dolgok.

Ezért rendkívül fájdalmas számomra, hogy a fiatalok lázadását felhasználva ismét és ismét napi politikai acsarkodássá züllesztik a legnemesebb emberi értékeket.

Kéréssel fordulok a Kaposvári Egyetem hallgatóinak szüleihez, nagyszüleihez: meséljenek arról, hogy régen, az ő korukban hogyan ünnepeltek! Óvják meg gyermekeiket attól, hogy a bulvársajtó meztelen testüket ünneprontásra használja. Kérem az egyetem vezetőit és okta­tóit, hogy legyenek türelemmel hallgatóik iránt. Nem meghátrálni kell, hanem megmagyarázni nekik a dolgok lényegét.

Szeretettel, de határozottan.

Papp Lajos
az MTA doktora, a Kaposvári
Egyetem professor emeritusa
- See more at: http://magyarhirlap.hu/elfelejtettunk-unnepelni#sthash.uIjrPjxN.dpuf


Link



  
 
0 komment , kategória:  Média  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2013.09 2013. Október 2013.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 343 db bejegyzés
Összes: 4843 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1477
  • e Hét: 6699
  • e Hónap: 46520
  • e Év: 224395
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.