Regisztráció  Belépés
bzsuzsanna.blog.xfree.hu
"Az emberek kevésbé szégyellik bűneiket, mint gyengéiket és hiúságukat!" - La Bruyere L. Burda Zsuzsanna
1943.02.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
Ünnep megint (versem)
  2013-11-30 06:29:45, szombat
 
  Ünnep megint

Ünnep van megint.
Állok az ablakom előtt.
Nézem a téli fák fagyos szépségeit.
Csillogás mindenütt.
Az ünnep sorba állítja
koldusait.
Friss kalács illatát
lehelik a házak.
Előttük gémber-testű emberek.
Mindenki siet.
A templom ajtaja nyitva,
vádlón a hitet tanítja,
elhaló hangon keserű szót:
a tél sikolt!
Nézem: ablakon túl az estet.
Ajtómon néma függöny.
Némán ül meg a bánat,
zsibongás csitul bennem,
szomorú-csendes a lelkem.
Ünnep van megint.

Jánossomorja, 2003. karácsonyán

"Minden vers aktuális, akár 10 év elteltével, mert a korok ismétlődnek, benne az életünk!"
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csütörtök a "Művészeté" mindig úgy általában.
  2013-11-28 09:12:58, csütörtök
 
  Egy gyönyörű cserép Ciklámen az asztalomon, amit tegnap kaptam. Benne a szív és a lélek, amikor ránézek mosolyog bennem az élet, mert ilyen a szeretet.

Fehérlik a kertem hátsó lejtős része, ott mindig hidegebb a légáramlat. Itt van a tél!
Ma szonetteket megyek hallgatni Böröndi Lajos kötetéből, mely most látott napvilágot. Bárdos Ági a pozsonyi színház előadóművésztől hallhassuk a felolvasott verseket.

Azután vissza a galériába, mert ma rakjuk fel az Adventre készített munkákat, képeket, ami szombaton nyíló kiállításon lesz majd látható.

Sűrű a program, rohanós napok, közel a karácsony, mindenki készül. Az év lassan lezárul, fogyók a napok: 2013 - is elrohan előttünk.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Holt pont.
  2013-11-25 20:30:14, hétfő
 
  Beszélgetés - Mészely J. - Burda írást, úgy három évvel ezelőtt jegyeztük le a Moson Megyei Műhely kérésére. Sajnos a mai napig nem jelenhetett meg az írás, valamilyen okból (talán a kiadás költségeire nem volt pénz?)
Azóta az évek múlásával már nem helyét álló az írás több adata. 34. kiállításomon is túl vagyok, néhány csoportos-közösön is. Azóta megjelent 2010-ben a Kikötő lelkemnek c. verseskötetem.

Magyar nyelvre "fordítottam" egy szerb "Arató könyv"- et. Több kiállítást megnyitottam, nyitottak meg nekem. Itt ezen a helyen, túl vagyok ez évben 100-ezer olvasó látogatásán, ami annak köszönhető, hogy ritkán írok, vágok be másoktól írásokat, általában sajátom minden gondolat, vers.
Közben nagy sikerrel mutatták be Somogy megyében a Koppány Somogy hercege könyvet, ennek borítóképét felkérésre én festettem meg.
A Jánossomorjai füzetek sorozatban megjelent: az általam feldolgozott, 56-ban hősi halált halt három áldozat története, rövid életükről szóló dokumentáció, akik a városunk fiai voltak.

Több versem megjelent a Kisalföldben, Gülch Csaba verses oldalán. Nem folytatom, mert nem az a lényeg, hogy mindent felsoroljak ami volt, nehéz követni az elmaradott dokumentálásokat. Az a lényeg, hogy nem jelent meg a felkérésre íródott munkánk évek óta.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mészely József: beszélgetés-L. Burda Zsuzsannával
  2013-11-25 20:02:45, hétfő
 
  L. Burda Zsuzsa alkotói tevékenységéről, költészetéről úgy érzem nem szólhatok elfogultság nélkül, hiszen a Merített örökség című kistérségi irodalmi antológia megjelenése óta már csak az egyazon alkotó csoporthoz tartozás következtében is szerencsém volt elolvasni a Mindörökké Uram! című verseskötetét, az Ella könyve című regényét és az Arcok című beszélgető könyvét, de számos feledhetetlen versével és beszédes képével az Aranypor című kistérségi irodalmi folyóirat minden eddig megjelent számában is találkozhattam.
L. Burda Zsuzsa harminchárom antológiában szerepel alkotásaival, több rangos társaság és alkotócsoport elismert tagja szerte e kis országban. Több kitüntetés, alkotómunkáját elismerő oklevél tulajdonosa, valamint több kiadói nívódíjat is tudhat magáénak. 30 önálló kiállításának festő-rendezője, 20 csoportos kiállításnak résztvevője. Legutóbb, 25-ik önálló - Testek arca címet viselő- festészeti kiállításán csodálkozhattam rá sajátos technikával készített képein az őszinteség és a meztelen kitárulkozás sebezhetőségére. 2010-ben megjelenő Kikötő lelkemnek címet viselő kötetéhez szívesen írtam ajánlást, mert olvasva verseit úgy éreztem, hogy opusaival az őszinteséget és a nőiség sokszínűségét tárta elém barátságos modorában. A nőiség sajátos alanyiságán szűri és láttatja a valóságot, nem mellőzve a személyesben megvillantani az örök emberit.
Az említett verskötetében legszemélyesebb létélményeit: a szorongásait, a szomorúságait, a gyötrődéseit és éltető örömeit bűvölte versekké. Jókais áhítattal szól a magyar Riviéra, a Balaton isteni érintéséről, a közélet visszásságairól és önkereséséről. Számomra a költői kitárulkozás emberi hangjai, az öröm gyönyörűségét megszólaltató és a szerelemre mindig újra és újra kész nő vallomásai a legemlékezetesebbek.
L. Burda Zsuzsa nem rejtőzködő alkat, nem titkolja lelke kincseit, éltető reményeit. Alkotóként a felelősség iránytűje vezérli vágyai kikötőjébe, a magányos élményeinek másokkal való megosztására, hiszen a versben mindig a magányos élmény válik közössé a másokkal, az olvasókkal való megosztás révén, és az alkotói folyamat végeredménye, a vers is ezáltal nyeri el valódi értelmét, értékét.
Sikerült elhitetnie velem, - és remélem a kötetet kézbe vevő érdeklődő olvasóit is sikerül meggyőznie - hogy szenvedő emberként a holtak helyett az élők élhetőbb életéért fohászkodik, lobog, hevül és remélem másokat is arra fog bíztatni, hogy: ,,segíts az embernek emberként szeretni".
A Jánossomorján élő szabadúszó alkotó a Moson Megyei Műhely 2011-es ezt megelőző számában így zárja szűkszavúan szerény bemutatkozását: ,,Amikor megkérdezik, ki vagyok én, ilyenkor zavarban vagyok. Talán a Nemzet munkása lehetek, teszem a dolgomat, mert úgy érzem ez az életem értelme, amikor egy kicsit adhatok abból a Burda Zsuzsából, aki én vagyok."
Szívesen vállalta a beszélgetést indulásáról, alkotói műhelytitkairól, írói és festői szándékairól.
Mészely József: Mióta érzed úgy, hogy életed értelme, az adni akarás, abból a Burda Zsuzsából, aki te vagy. Kérlek, mesélj az alkotói indulásról, arról a halaszthatatlan pillanatról, amikor fontossá vált számodra, Adyval szólva a ,,szeretném magam megmutatni,/ hogy látva lássanak"?

L. Burda Zsuzsa: Már gyermekkoromtól fontosnak tartottam, hogy testvéreimet megtanítsam mindarra, amit én már tudtam, verseket, meséket olvastam nekik, amikor szüleim dolgoztak, mindig sikerült lekötnöm őket.

M. J. : Kik hatottak írói stílusodra, festői módszereidre, eljárásaidra? Kiket tartasz mestereidnek, kik ösztönöztek alkotómunkára?

L. B. Zs. : Voltak nagyon jó tanítóim már az általános iskolában is, akik hatottak rám. Magyar tanárom Vörös József, Rajztanárnőm Juhászné, Magdinéni. Még az akkori háziorvosunk is, aki apámhoz járt, megdicsérte rajzaimat. Egy alkalommal azt monda: ,,Nagyon tehetségesen rajzol ez a gyerek, még egyszer sokra viheti!"(Dr. Dicsőfi Endre) volt. Ezt megjegyeztem és gyakran eszembe jutott. Talán a felnőttek nem gondolják, hogy mennyit jelent az elismerés egy gyereknek. Felnőttként tudatosan jártam galériákba, festő műhelyekbe. A jánossomorjai Kurucz Béla festőművész műtermébe napi szinten fenn voltam, neki nyitottam először kiállítást Budapesten, majd Mosonmagyaróváron. A festészetemben a stílusomat mégsem ő határozta meg. Az a belső világomból jött. Modigliánit, Monét említeném, ők hatottak rám. Sokat képeztem magamat, Budapestre jártam galériákba, aukciós házakba, még ma is felmegyek évente egy-két alkalommal. Izgalomba hoznak a régi nagy portréfestők. Érdekes számomra Frida Khaló a Mexikói festőművészképei megbotránkoztatták, az akkori, talán a mai közönséget is. Én magam is szeretem meglepni a látogatóimat, itt említem a ,,Testek arca" sorozatomat, amit fémre festettem.
Az irodalomból a költők, írók egyértelműen alakították személyiségemet, neveltek és tovább vittek. Nem sorolom, mert hatottak rám mind, akiktől olvastam. Ady-t mégis kiemelem, őt gyakran olvasom és róla mindent. Régi századok, költői realizmus, romantikusok, századforduló-modernek. Menedék volt nekem a könyv az életemben, gyakran csak az olvasásnak láttam értelmét. 15-évesen kezdtem dolgozni, valamiképpen mindig volt körülöttem olyan ember, aki a kezembe adott egy könyvet. Irányítottak és segítettek élni.
M. J. :

M. J. : Hogyan dolgozol, könnyen születnek-e a versek, prózai írások, festményeid vagy gyakran javítod, csiszolod alkotásaidat?

L. B. Zs. : Változó! Néha úgy érzem, valaki diktálja a verset, nekem csak írni kell. Ritkán szenvedek meg az írásért, ha nem jönnek a gondolatok, nem írok. Persze a kiadatlan verseimbe évek múltán is belenyúlok, a címeket is változtatom. A prózai írásokat fejezetenként visszaolvasom többször is, néha diktafonon visszahallgatom. Ez jól csiszolja a mondanivalót, úgy hallgatom vissza, mintha olvasója lennék az adott írásnak. Ha könyvet írok, sokat cetlizek, azután ezek segítenek felépíteni a cselekményt. Kritikus olvasó vagyok másokkal, de magammal szemben is.

M. J. : Kérlek, mondj valamit, mind a négy önálló kötetedről. Arra lennék kíváncsi milyen írói szándék vezérelt megírásukra?


L. B. Zs. :

Mindörökre, Uram? 2003-ban, első verseskötetem, válogattam az évek alatt összerakódott anyagból. Már a 60-as években megjelent (Kisalföld) gyerekversekből is beválogattam a kötetbe,, ezt hibának rótták fel a kritikusok. ,,Mit keresnek a gyerekversek az Istenes verseim mellett?" Olyan is volt, aki a ,,A Világ Irodalom legszebb szerelmes versei" közé sorolt öt versemet a kötetből.. 700 példányban jelent meg a Budapesti Accordia Kiadónál, erre Nívódíjat kaptam. Minden példány elfogyott.



Ella könyve, regény. 2007-ben a Győri Palatia Nyomda és Kiadó gondozásában jelent meg. Gyermekkoromban naplót írtam 15-éves koromig, ez volt a regény alapja. Kunt Gergely történelem kutató ezt a naplót kérte el tőlem, hároméves ösztöndíjas kutatómunkáját segítette a naplóm is. Nálam töltött egy napot, az eredeti naplót tanulmányozta, sokat beszélgettünk.
Az( Ella könyve ekkor már megjelent.)
Spirálfűzetekből raktam össze a könyvemet, mindig leírtam, amit fontosnak tartottam az életemben. Ezek az írások segítenek a mai napig is hitelesen emlékezni. Az 56-os eseményekre pl: a falunkban történtekről, a menekülők útját meghatározta a határ közelsége. Azt gondolom nagyon kritikus gyerek voltam, ezért figyeltem mindenre, ami körülöttem történt. Apámnak fodrászüzlete volt, ahol rádió szólt egész nap, újságokat járatott, amit én is olvastam, amikortól már ismertem a betűket. Gyakran vitt be a fodrász üzletébe, hogy megismerjem a szakmát. A felnőttek beszélgetésére mindig odafigyeltem, majd leírtam, amit akkor érdekesnek tartottam.
Nagyon sok levelet kaptam az Ella könyve olvasóitól. A Ggyőri Megyei Könyvtárban Gülch Csaba költő- újságíró mutatta be a regényemet, a Győri Rádió megkeresett, interjút készített velem Harcsás Judit. Zsirai László író, újságíró, kritikus recenziót írt, jó kritikát az Ella könyvemről, a kérdése az volt, hogy kerestek e már filmre ajánlással. Sajnos vidéki író vagyok, messze vagyok a fővárostól, ennek ellenére úgy érzem, Ella könyvének küldetése van.
Mindent összegyűjtöttem a regényemmel kapcsolatosan. Olyan vád is ért, hogy túlságosan őszinte vagyok a könyvben, azt kérdezik, hogyan tudtam 3-4 szálon végig vinni a könyv írását. Erre egyetlen válaszom van: Több dimenzióban száguldoznak a gondolataim, egyben képekben építem azokat. Az őszinteség az erősségem.
Fontosnak tartottam, hogy ezt az anyagot megírjam, még fontosabbnak, hogy az olvasók elé tárjam. Amit nem írunk meg, nem olvasható és elveszett történelem.
(Azt gondolom, Ella könyve még nem ért célba, hiszem, hogy egyszer olyan ember kezébe kerül, aki érdemesnek tartja egy újabb nagyobb példányszám kiadására, kötelező olvasmánynak beteszik a középiskolák anyagába, vagy mint megjósolták, film készül belőle.) 1000 példányban jelent meg. Újságírók, közéletben szereplő, jelentőséggel bíró emberek azt mondják, hogy ők több alkalommal előveszik a könyvet, és újra olvassák. Egyik budapesti kiadó ismerősöm: ,,írói bravúr"-nak mondta" Nagy példányszámban kellene újra kiadni és országosan terjeszteni, de ahhoz segítők kellenének.











Arcok című interjú könyvem: Palatia Kiadó Győr 2008-ba, 700 példányban jelent meg. A Jánossomorjai Napló munkatársa voltam több éven át. Itt megszerzett tapasztalataim alapján fogtam hozzá, hogy számomra meghatározó emberekkel beszélgessek. Hasonló kérdéssort állítottam össze, mert arra voltam kíváncsi, hogy ugyanazon kérdésekre, miként reagálnak mások. Érdekes eredményt kaptam. A könyvben néhány eltávozott személyről is megemlékeztem. Jánossomorján Vida István újságíróval beszélgettünk a könyvről, ekkora érdeklődést könyvbemutató még nem hozott Jánossomorján.


Kikötő lelkemnek: A Balaton szerelmese vagyok! Ella könyve regényemben írtam a találkozásról. Egy meghívásra hosszú évek múltán Szántódra mentem, a Magyar Művészetterápiás Társaság első Kongresszusára, a Balatonhoz kötődő verseimből mondtam el néhányat. Maurer Teodóra az ottani könyvtáros meghívására, még ősszel visszamentem könyveim bemutatására és vittem egy kiállításom anyagából ikonokat. Meghatározó találkozás volt, ekkor kaptam egy felkérést Szent Kristóf védőszent nagyméretű ikonjának elkészítésére. 2010 nyarán mentem vissza Szántódra a festménnyel és a Kikötő lelkemnek verseskötetemmel. A kötetem szerkesztése közben felmerült, hogy Farkas János és Maurer Teodór által németnyelvre fordított verseimet is hordozza a kötet, ezzel is szorosabbra fűzve közös barátságunkat, s engem a Balatonhoz.
Ezért kerültek a borítóra Kövesdi Valéria, Balatoni fotói. A kötetem fő szponzora Szántód Község Önkormányzata lett. A kikötő lelkemnek verses- kötetem így került a Földvári Kistérség tizenhárom könyvtárába. Szent Kristóf ikonom a Szántódi Közösségi Ház dísztermének aulájában kapott helyet, ahol Horváth Tamás plébános megáldotta, felszentelte a képet.

M. J. : Verseid mellett nagy élményt jelentett számomra az Ella Könyve című regényed. Olvasásakor úgy éreztem, mintha rutinos prózaíró írta volna, úgy tűnt. Hogy az írói nyelv egyetlen félmondat erejéig sem bizonytalanodik el és történeted széttartó szálait is igen jó szerkesztői érzékkel váltogatod, van ahol narrátorként, néhol emlékezőként és sorsértelmezőként is igyekszel kideríteni főhősöd élete kudarcainak, szomorúságainak és örömeinek eredőit. Úgy tűnt, hogy te is támpontokat és válaszokat kerestél az emberi kapcsolatok mikéntjeire, az emberség értékeire, a lélek nyugalmára... Úgy érzem ez a regényed nagyobb figyelmet érdemelhetett volna. Mit gondolsz, ez annak következménye, hogy távol az irodalmi élet belterjes központjaitól vidéken, az ország észak-nyugati határvidékén alkotsz? Mondj néhány gondolatot arról is, hogy mit jelent számodra Jánossomorja, milyen a kötődésed e kisvároshoz?

L. B. Zs. :Ella könyvével kapcsolatban kimerítettem a kötet hovatartozását, a magamét még nem. Jánossomorjainak tartom magamat, a gyökereim itt vannak, a testvéreim, a gyermekkorom, majd a (fiatalságom,) amit visszanézve ironikusan, nem tartom jó táptalajnak. Távol voltam a kulturális szférától, lehetőségem sem volt, a kiugrásra. Két gyereket neveltem, a házasságom is meghatározta, szűkre szabta a gyeplőt. Családcentrikus vagyok, ezért maradtam Jánossomorjai. Amint a lehetőségem engedte, szabaddá tettem magamat, mondhatom kiszabadítottam a szellememet. Az utolsó tizenhárom év, ami meghatározza ezt a szabadságot, szellemi termékeim a mutatók.

M. J. : Mi érdekel a képzőművészet világában, mit óhajtasz láttatni megfestett vásznaiddal, ...?

L. B. Zs. : Mindig az ,,Embert"festem, rajzolom, mert érdeklődési központomban az ember áll. Arcokat, szemeket és testeket festek, rajzolok. Ezeket nem mindig az átlagember kívánságára teszem. A lelket, ami bennünk van, ami mozgatója, meghatározója a létünknek, azt keresem, hogy kézzelfoghatóvá tegyem a munkáimban, legyen az írás vagy festészet. Az emberi agy, a gondolkodás, ami mindig izgatott. Egészen gyerekkoromtól kísér a kíváncsiság, ,,miért olyan valaki, amilyen?" Talán ezért szól nálam minden az ,,Emberről." Ezt az érdeklődésemet nem adtam fel, egy felhívást tettem közzé a (blogomban) az interneten:"Aki szívesen megtenné, hogy különös eseményeket, történéseket elmesélne nekem, amit az életében rendkívülinek, egyedinek tart, tegye meg" Jöttek válaszok, ígéretek, fotók, majd írások is. Én megígérem, ha annyi érdekes anyagot gyűjtöttem össze, hogy érdemes lesz foglalkozni vele, könyvvé varázsolom.




M. J. : Közéleti témájú alkotásaidon töprengve, úgy érzem fontos számodra a nemzet, a szabadság, a függetlenség tisztelete és az emberek gondolkodásának a jobb irányba való ösztönzése. Minden alkotónak féltve őrzött, dédelgetett vágya, hogy hatni tudjon másokra, olvasóira, vagy műélvező közönségére? Milyen a kapcsolatod olvasóiddal, kiállított képeid műélvező vagy pártoló közönségével?

L. B. Zs. : Jónak ítélem a kapcsolataimat. Közösségi ember vagyok, jól elboldogulok az internet világába is. Országon belüli és külföldi irodalmi, képzőművészeti körökkel tartok folyamatosan kapcsolatot. Ez a gondolataim cseréjére és a frissen tartására is jó hatással bír. Írásra, olvasásra is ösztönzök másokat, ezen kívül új források jutnak a birtokomba. Az irodalom szeretetére ez nevelőmunka is egyben.
Azt gondolom, hogy elfogadtak olyannak, amilyen vagyok, mi sem bizonyítja jobban az állításomat, mint a napokban volt név és születésnapom, több százan gratuláltak. Említhetném még a könyveim szponzorait, nagyobb része magánember volt.

M. J. : Milyen gazdagító élményekben volt részed az utóbbi időben? Élted-e meg azt a pillanatot, amikor úgy érezted, hogy szándékaid, törekvéseid nem hiábavalóak, hogy alkotómunkád hasznos és mások számára is gyümölcsöző? A te életedben a boldogság állapot vagy pillanat?


L. B. Zs. :Ezeket a gazdagító élményeket úgy ítélem meg, hogy kellenek az életemben, hogy értelme legyen tovább dolgozni. A visszajelzések jóleső dolgok. Kellenek azok a barátok, akikkel napi szinten is megoszthatók a véleményeink a közéletről, a munkánkról, kell, hogy érezzem az érdeklődést az odafigyelést. Egy-egy olvasótalálkozó ezen érzéseket közelebb hozza, érezteti, ezért is van szükség arra, hogy olvasótalálkozókra járjak a térségünkbe. Én ezt örömmel teszem.
Kimlén volt a legutóbbi ilyen találkozóm az olvasókkal, az est végén odajött hozzám a Kert Barátok Köre vezetője gratulálni:,,Kellenek az ilyen élményt adó órák!" mondta. Kell ennél több elismerés?

M. J. : Milyennek látod jövőbeni esélyeid? Mit várhatnak olvasóid?

A költészet napjára áprilisban, Jánossomorjára hívtak városi rendezvény kereteiben, két helyi költővel. Csornán Dr. Nagy Miklós Németországban élő festőművésznek nyitok kiállítást, Szántódon júniusban fotókiállítást Csorba Károly fotósnak, szeptemberben, Dunaújvároson a Magyar Orvos- Írók- Képzőművészek Kongresszusán verseimet, új festményeimet mutatom be immár 13. alkalommal. A Kistérségi Aranypor irodalmi folyóiratába rendszeresen publikálok. Felkérésre, Koppány vezér alakját is megörökíttettem egy grafikámban felkérésre egy tanulmány kötet borítójára. Folyamatosan kutatok- írok, helytörténeti könyvekbe. A vers, mint olyan születik. A kiadatlan verseimet gyűjtögetem, csiszolgatom, amikor lehetőség kínálkozik, majd könyvbe szeretném látni még életemben. Novellák, esszék, monológok, szösszenetek szintén sorfalat állnak a polcomon, várakozva a lehetőségre.
Ha Isten akarja, e kerekebb évfordulómon legújabb képeimből szeretnék egy kiállítást bemutatni a Jánossomorjai közönségnek, a városban ahol élek. Azután tovább vinni, hogy minél többen láthassák.
Összefoglalva: kötelességemnek érzem a folyamatos munkát, még vannak tartalékaim, ezeket szeretném magam mögött tudni, értékként. Ha egyszer elmegyek, maradjon Burda Zsuzsából a Nemzet munkásából valami, mert megígértem!



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hogyan győzzük le önmagunk nehézségeit: a depressziót.
  2013-11-22 20:42:38, péntek
 
  Azokhoz szólnék emennyiben nem vennék tolakodásnak, hogy segítsek legyőzni az évszak, a szürke, nyirkos idő adta depressziós hangulatunkat. Ha nekem sikerült, néhány közeli barátomnak, kiskorú rokonomnak, miért ne sikerülne másoknak is. Legtöbbünknek, akik mindent megtennénk, hogy átvészeljük ezt az időszakot.
Nézzünk körül a saját vagy a helyi könyvtárban, mit nem olvastunk a kínálkozó könyvekből? Én magam is azt gondoltam, hogy nincs ilyen az otthonomban. Volt! Szépen sorba raktam a hálószobámba azokat a könyveket, amit feltétlenül elfogok olvasni. Nagyon jól beválik lefekvés után, alvás, vagy álmatlanság esetén.Ilyenkor még fogékony az agyunk, vagy azzá tesszük egy érdekes olvasnivalóval, akkor is ha kényszerből tesszük. Esetleg az én rábeszélésem kapcsán csatlakozunk, egy idő után hiányzik.

Nagy öröm, nagy élmény, amikor fogynak a könyvek az olvasatlanokból. Soha nem mondanék le az olvasásról, estéről estére készülök rá. Semmi nem annyira fontos a TV-ben a Facebook-on, hogy ott töltsük az életünk drága óráit folyamatosan. Jó, igen én is felmegyek, de egyre ritkábban töltöm az időmet azzal, hogy csak ott bolyongjak.
Néhány hónapja kaptam egy szép naplót, hogy írjam le a gondolataimat. Egy ideig minden nap ránéztem, de nem nyitottam ki. Azután nekem érdekes újságkivágásokat beleraktam dátummal ellátva, megjelölve a forrást. Később fűztem hozzá egy- egy gondolatot. Azután rájöttem milyen gyorsan visszakereshetek egy-egy cikket, vagy írást ha éppen szóba jön, vagy egy más infóból hallok róla.
Nekem bejött, egyre többet használom, néha versírásra is, mert közel van az ágyamhoz.

Kötelezően elmegyek "egyedül is sétálni" bármilyen is az időjárás. Már nem fázom, ha esik ha fúj, megyek. Nem fizetek elő újságokat, "mivel azok nélkül nem tudok élni", elmegyek és megvásárolom hetente néhányszor.(program) Ilyenkor mindenre figyelek, ami körülöttem történik, ezért sok történés bekerül a naplómba.
Próbáljátok ki mennyivel érdekesebb a világ, ha nem lógó fejjel, a földet nézve megyünk a semmibe. Amikor felemeljük a fejünket kitágul a tüdőnk, egyenessé válik a gerincoszlopunk, és belelátunk mások szemébe, észrevesszük ha egy mosolyt küldenek felénk. Azután visszamosolyoghatunk.

Sok ötletem született az elmúlt évek során, a saját hangulatom építésére. Most csak egy ötletet ajánlok így karácsony közelben. A már meglévő, vagy aznapi újságot figyelmesen nézzük, már azzal a kíváncsisággal, hogy mit találunk az ötletelésünk tárának gyarapítására. Ezeket a nekünk tetsző képeket vágjuk ki, majd ha már jó sok összejött, fogjunk egy képeslapnagyságú kartonlapot és saját képeslapot készítsünk az összevágott újságok képeiből, azok kivágásaiból.
Ehhez egy nagyobb színes kartonból készíthetünk passzpartút, ami szépen keretezi a mi saját képünket. Minden családtagnak készíthetünk az ajándék mellé, adunk egy magunk készítette képet. (Régi fotók felhasználása igen kedvelt) mindenki számára, és személyes ajándék is.

Az ötlet, ötletet szül. Színesedik a képzeletünk és szívünk is felmelegszik tőle.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A meggyőződésről.
  2013-11-20 21:51:11, szerda
 
  A meggyőződésről írni balgaság, a tudatosság szintjén érdemes gondolkodni. Minden ami van, létezik, tudatosságon alapszik, mert létrehozták. Valakik, valamiért akkor és ott fontosnak, értelmesnek határozták meg azt a gondolatot, hogy teremtsenek. Amikor megteremtenek valamit, onnantól létezővé válik.
A fizikusok csak a "van"-t fogadják el. A megfoghatót, érzékelhetőt, tapinthatót az anyagot.

A Metafizikusok, már a tudat és a tudattalan által létrehozott erőket is elfogadják létezőnek. Még dúlnak a szellemi harcok a két csoport között, de már közelítettek egymáshoz az idők folyamán.

A kilencvenes évek elején nagy divat volt a "szellemmel" mint agyi tevékenységgel foglalkozni, azt próbára tenni. Ekkor indult Magyarországon az "agykontroll" tanfolyamok bevezetése, létrehozása. Ezreket mozgattak meg a gondolat erejével. Jó üzletnek bizonyult, de bizonyos tudást is adott a befektetés.
Magam is elvégeztem az extra tanfolyamokat is. Dr. Domján László volt az első tanítóm. Azután Gábor, majd Erzsébet. Majd jöttek a Mexikói tanítók, és a szinkrontolmácsos előadások Ausztráliából.
Napjainkban is folytatódnak ezek az előadások, tanfolyamok. Soha semmilyen tudományág nem termelt ki annyi kreatív embert, mint ez az időszak. Szinte a földből nőttek ki ezek az emberek, akik megcélozták azokat, akik mindenben hisznek, majd amikor elhitték, hogy az "elménk hatalmával" mekkora csodákat lehet létrehozni, elkezdtek "teremteni"! Ekkor már nem csak kreatív emberekké váltak, hanem gondolkodó teremtőkké.
Kihangsúlyozták az oktatók, hogy "soha semmilyen rossz dologra, az emberiség ellen nem használjuk fel a tudásunkat"
Gyakran elgondolkodom ezen az utolsó mondaton!




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Síri a csend bennem...
  2013-11-19 00:16:09, kedd
 
  A Radnóti szoborra gondolok! Milyen lelke van annak, aki ilyent megtesz, meg meri tenni. Vajon tudja e miért tette? Ha azt tudnám, hogy őrült volt, vagy csak éhes és "megetette " valaki, jobban érezném magamat.

Elgondolkodtató világban csöppentünk, még voltak terveim, vágyaim. Most csend van bennem, nem értem még az eseményeket hova és miért haladnak ilyen elfordult formában.

A telefonomba is "beleszólt" a politika, már itt vannak a lakásainkban, kérés és hívás nélkül mondják a kampány beszédüket. Én nem értek a politikához, én csak a verseket az irodalmat és festészetet értem, azt művelem. Ha kérnek tőlem és meg is fizetik, szívesen festek, írok nekik.

A nyugdíjam úgysem elég semmire. A Szellemi munka is tőkét kíván, még egy ecsetvonást sem tudok húzni, amíg nincsen festékem, vásznam.

Csend van bennem.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Súlyos csikorgó szerelvények a síneken...
  2013-11-16 21:52:26, szombat
 
  Ma egész nap nyirkos, ködös volt felettünk a lég. A fűtések ilyenkor még nehezebbé teszik a lélegzetet, a leszálló füst sűríti, alacsonyabb térbe hozza a szmogot. Zsülike kutyám behúzódott a házikójába, aminek dupla fala van védi a hidegtől, belülről meleg takarókat kapott. Még soha nem volt ilyen fázós kiskutyám.
Mostanában érdekes, súlyos szerelvények csikorogva nehézkesen jönnek Csorna-felől a vasúti síneken, a kertek alján. Jó lenne tudni mit húznak a vagonok, vagy nem kell tudni? Nem örülünk ennek a változásnak, amikor a GYESEV megvette ezt a vonalat, akkor annak örültünk, hogy kevés néhány kocsiból álló személyvonat gyorsan elrobog észrevétlenül.
A nehéz kocsikból összerakott súlyos szerelvények megrongálják a házainkat, megrepednek a falak, a mennyezet. Ezért ki tartja a hátát? Ez sokunk kérdése lesz hamarosan, nem beszélve a hangos csikorgó hangokról. Az idősebbek, a háborúalatti átvonuló német tehervonatokra hasonlítják ezeket a szerelvényeket.
A vasút másik oldalán lévő házak tulajdonosai már jó magas betonfalat húztak végig a telkeik határán. Miért és mitől kell védenünk az otthonainkat? Azt is beszélik, hogy villanyvonatok részére magasfeszültséget építenek.

Holnap szép csendes vasárnapot remélek mindenkinek.





 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Elértem az idő kerekét...
  2013-11-14 06:46:03, csütörtök
 
  Érdemes rendet tartani önmagunkban, éppúgy a környezetünkben. Ha nincs meg ez a harmónia könnyen beleveszünk a káoszba, amit magunknak okozunk.

Megpróbáltam ezeket az intelmeket betartani, és igyekszem naponta rendet tartani magamban és a környezetemben. Néha azt gondolom, hogy sok időt pazarolok a tárgyakra. Mivel kitartó vagyok ezért nem hagytam abba ezen elhatározásomat. Beigazolódott az idő megfogása, pedig megfoghatatlannak látszik.
Mindig mindent visszarakok a helyére, mert helyük van a tárgyaknak. Ezért tudom, ha szükségem van bármire csukott szemmel is megtalálom. Időt nyerek, drága időt.
A saját gondolataim tárában is sikerült némi rendet teremteni. Már este átgondolom a másnapot, így nyugodtabbak az éjszakáim. Minden felesleges aggodalomtól felszabadítottam magam. A dolgok anélkül is megtörténnek, mert törvényszerű a történés. Senkivel sem foglalkozom többet, mint amennyit megérdemel, "amennyit kapok, annyit adok" elvre lehet támaszkodni.

A rohanásba szétesnek a rendek, a gondolataink sem állnak be a sorba. Mindenhez kellett egy kis bölcsesség, amit csak az évek múlása ad meg nekünk. Elértem az idő kerekét, megállítani nem tudom, kapaszkodni próbálok.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Dzsaina bölcselet.
  2013-11-13 21:44:14, szerda
 
  Dzsaina bölcselet

A világ minden dolga csak bizonyos tekintetben van és bizonyos tekintetben nincs.

Ugyanakkor bizonyos tekintetben van is és nincs is.

Továbbá bizonyos tekintetben mindez kimondhatatlan.

Bizonyos tekintetben van is az a dolog, de kimondhatatlan.

Továbbá bizonyos tekintetben nincs és ráadásul kimondhatatlan.

És végül bizonyos tekintetben van és nincs is, és kimondhatatlan.

/Rég óta emésztgetem, - bátyám azt mondja hülyeség,- szerintem bizonyos tekintetben igen, s bizonyos tekintetben nem!/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
2013.10 2013. November 2013.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 24 db bejegyzés
e év: 265 db bejegyzés
Összes: 1996 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 206
  • e Hét: 1528
  • e Hónap: 8368
  • e Év: 108845
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.