Regisztráció  Belépés
joetoth.blog.xfree.hu
pax Tóth József
1937.09.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Bibliából18/430,Lk 21
  2013-11-28 19:33:43, csütörtök
 
  Békesség a mulandóktól megváltottság,Jézus dicsőségében részesedés állapotából
Lk 21,20 Amikor pedig látjátok, hogy seregek veszik körül Jeruzsálemet, tudjátok meg, hogy elközelgett a pusztulása.21 Akkor akik Júdeában vannak, fussanak a hegyekbe. Az ottlévôk költözzenek ki, és akik vidéken vannak, ne menjenek oda. 22 Mert a bosszúállás napjai ezek {MTörv 32,35}, hogy beteljesedjen mindaz, ami meg van írva. 23 Jaj a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Mert nagy szorongatás lesz a földön és harag ezen a népen.24 Kard élén hullanak el, és fogságba hurcolják ôket minden néphez,Jeruzsálemet pedig legázolják a pogányok {Zak 12,3}, míg be nem telik a nemzetek ideje.25 Jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, és a földön a népek kétségbeesett rettegése a tenger zúgása és háborgása miatt. 26 Az emberek megdermednek a rémülettôl, és annak várásától, ami a világmindenséggel történik, mert az egek erôi megrendülnek. 27 Akkor meglátják az Emberfiát, amint eljön felhôben,nagy hatalommal és dicsôséggel {Dán 7,13}.28 Mikor pedig ezek elkezdôdnek, egyenesedjetek fel és emeljétek fel a fejeteket, mert közel van a ti megváltástok.<<

Link/Hangfelvételes elmélkedéssel a jezsuita.hu-ról/
 
 
0 komment , kategória:  Bibliából   
Bibliából és szerzetestől69/429
  2013-11-24 15:51:24, vasárnap
 
  Békesség Krisztus királyságában,országában résztvételből.
Mikor a Krisztus királyságának ünnepe még új volt és szokatlan,
gyakrabban úgy emlegették, mint Krisztus szociális királyságát. --
Teljesebb ha azt mondjuk: Krisztus a mindenség királya; alattvalója minden teremtmény, minden állapot és minden vonatkozás. Született jogcímén közvetlenül alája tartozik minden teremtmény. Hisz ô örökli itt az Atyának királyi méltóságát, neki adatott minden hatalom égen és földön; tehát uralma kiterjed az angyalokra és élettelen természetre is, az emberre és minden javára, és pedig nemcsak oldallagosan. Minden az Istené, égen és földön (Zsolt 49), és Krisztus ennek az isteni uralomnak jogos, örökös birtokosa. Krisztus uralma alá tartozik minden állapot, kereszteltek és pogányok, üdvözülôk és kárhozottak! -- Aztán,a szociális állapotok és ellentétek: nemcsak a társadalmilag kicsinyek, elhagyatottak, ügyefogyottak, az evangélium favoritjai,
hanem a hatalmasok és gazdagok is, a szellemvilág gazdagjai, a zsenik és kiválók! Az államok politikai és diplomáciai vonatkozásai is a Hegyibeszédnek, az evangéliumnak vezércsillaga és normája alatt állnak és szerinte ítéltetnek meg; nemcsak a tudományos akadémiák és kereskedelmi kamarák, orvosi, ügyvédi és bírói közületek tartoznak elfogadni döntô ítéletét. Krisztusnak alá van vetve minden szociális élethivatás. A régi keresztények úgy gondolták, hogy akárhány foglalkozást nem űzhetnek hitük sérelme vagy egyenest megtagadása nélkül (így a színészséget, elvtelen ügyvédkedést, némely kereskedelmet). Ma már tartunk ott, hogy kimondhatjuk: Ezen a kényes ponton nincs más elvi megoldás, mint hogy el kell tűnnie a keresztény közösségbôl minden olyan foglalkozásnak, melyet gyakorlatilag nem lehet megkeresztelni.
S kell-e külön méltatni azt a tényt, hogy miként Isten nem
versenytársa a teremtménynek, hanem teremtôje, úgy Krisztus országa nem riválisa a földi hazáknak, hanem éltetôje, fönntartója és áldásosztogatója. Csak agitátor-fölületesség kérdezi: a keresztény (katolikus) elôször keresztény és azután magyar-e? Ez körülbelül olyan, mintha azon töprengenénk: az ember elôször ember-e és azután magyar, vagy fordítva. A valóság pedig az, hogy ,,non eripit mortalia,qui regna dat caelestia'' [nem foszt meg földiektôl, aki örök honba vesz föl].
A törvényhozó és ítélô Krisztus, aki kötelezô normákat szab,
követôit szervezet vashálóiba szorítja bele, a modern
individualizmusnak elviselhetetlen gondolat. Ezért a liberális kritika
híven tovább fejlesztette Luther örökségét, aki láthatatlan egyházat,Krisztus-hívôk láthatatlan közösségét állította szembe a látható,híveit normákra kötelezô és megfelelô szentesítésekkel kormányzó Egyházzal szemben. De a történeti Krisztus a legünnepélyesebb órában és a legünnepibb helyen a Jordán zúgó forrásainál, zordon hegyvidék fölséges magányában vette Péter vallomását: ,,Te vagy a Krisztus, az élô Isten fia'', és akkor tette ezt a döntô kijelentést: ,,Te Péter vagy, és erre a kôsziklára építem majd Egyházamat, és a pokol kapui nem vesznek erôt rajta; és neked adom a mennyek országa kulcsait.''(Mt 16,18-19) Ez volt az igazi királyi tett! Látszat szerint minden hatalomtól megfosztva, az emberek elôl menekülve, az addig is már nem egyszer nádszálnak bizonyult Péterre alapítja történelmi jövôjét, az Egyházat, és megadja alapszervezetét: Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket megvet, engem vet meg. -- Az ô országa látható közösség lesz, hegyen épült város, nyáj, királyi ember és népe; és
fôpapi imádságában még egyszer végrendeletként meghagyja, hogy az ô követôi mind eggyé legyenek, miként ô egy az Atyával. Helyetteseinek tekintette apostolait, akikre rábízta az Egyházat: ,,amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket''. Ôt az Atya nevezetesen törvényhozónak küldte.
Ennek a szellemi törvényhozásnak megfelel a szentesítés jellege.Azon ugyanis semmiféle liberális erôszakoskodás nem változtat, hogy az evangélium az Úr Krisztus elgondolása szerint nem ,,csáki-szalmája'',és az ô igéi nem szabad választás és ízlés tárgyai; aki nincsen vele,ellene van, és aki ôt nem vallja meg az emberek elôtt, azt ô sem vallja meg Atyja elôtt.
Nem is jött békét hozni, az ún. rothadt békét, hanem kardot és
tüzet, állandó elszánt harcot és elevenséget brutális ösztönösség,
szellemi tunyaság ellen. A fölfelétekintés igénye mélyebben gyökerezik az emberi lélekben, mint kegyelet nélküli nemzedékek sejtik.Innen van, hogy minden demokratizmus dacára ez a nemzedék is folyton beszél a gazdasági életben ,,koronázatlan királyokról''; a közéletben megbámulja az igazán fejedelmi gesztusokat; minél ritkábbak ma, annál ôszintébben örül a királyi ötleteknek és gondolatoknak. A politikai életben, ha ez idô szerint ki is ábrándult a történeti királyokból, nagyon lehet, hogy szublimált formában visszafogadja.Ez a nemzedék [1930!] és a közvetlenül következô át fogja élni a Bírák könyve szerzôjének pragmatizmusát, aki a történelem ama Sturm und Drang korának szörnyűségeit azzal a lapidáris refrénnel okolja meg: ,,Nem volt akkor király Izraelben, ki-ki tette, amit épp akart'', és meg fogja érteni tulajdon tapasztalásból, mit jelent az,mikor a 13. század második felét a krónikás úgy jellemezte: die kaiserlose, die schreckliche Zeit [a császártalan, rémítô idô].
De minél határozottabban szellemiesedik a nyugati emberiség,mondjuk, minél elôbbre halad a ,,szemek megnyílásának'' folyamata,mely az édenkerti bűnbeeséskor kezdôdött, annál kevesebb kedvük és indítékuk lesz az embereknek a maguk fajtájában keresni a királyt.
,,Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiaiban, nincs bennük üdvösség(Zsolt 145,3). A jövô nemzedékeket ellenállhatatlanul Krisztus királyságának kell vonzania, miként a legenda Kristófját, aki akart szolgálni, de csak a legnagyobb úrnak. Miképp leszen ez? Vajon úgy-e,mint Firenze 1495-ben egyenest népfölkiáltással: Evviva il Cristo re:,,Éljen Krisztus Király!'', Krisztust tette meg városa királyának és szabadsága védôjének, s újabb szorongattatásában a Palazzo Vecchio márványtáblájára fölvésette: ,,Jézus Krisztus a firenzei népnek közhatározattal megválasztott királya.''
Bizonyos, hogy amely népnek nincs eszményibb nemzeti hivatása,annak nincs jövôje. S viszont lehet egy nép számra nézve akármilyen csekély, lehet politikailag és gazdaságilag akármilyen elnyomott, ha nemes, nagy cél gyullad ki lelke egén, erôt, lendületet, jelentôséget és jövôt szerez. S van-e méltóbb cél keresztény nemzet számára, mint Krisztus királyságának nemzetileg is érvényt szerezni?
Itt kapcsolódnak ezek az egyetemes meggondolások a döntô magyar problémába. Trianon után tanácstalanul nézett borús egére és ködös jövôjébe a magyar. Múltjában volt hivatása; kereszténység védôje,,,defensor fidei'' volt nemesebb és igazabb értelemben, mint mások.Miért ne tájékozódhatnék jövôje múltja szellemében, csak nagyobb következetességgel, Krisztus királysága felé?/Schütz Antal +1953.Budapest/

Link/linktáram youtube csoportjában az ároni áldás/
 
 
0 komment , kategória:  Schütz Antal  
Bibliából17/428,Lk 19
  2013-11-21 11:43:40, csütörtök
 
  Ar Úr békességre szolgáló látogatásainak felismeréséről.
Lk 19,41 Mikor közeledett és meglátta a várost,megsiratta, s így szólt: 42 >>Bárcsak te is felismernéd ezen a napon,ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elôl.43 Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek sáncokkal,bekerítenek és szorongatnak mindenfelôl. 44 Földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned laknak; nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.<<

 
 
0 komment , kategória:  Bibliából   
Bibliából16/427,Lk 21
  2013-11-17 18:14:23, vasárnap
 
  Békesség megőrzése állhatatos hittel a próbatélelekben.
Lk 21,5 Amikor néhányan megjegyezték a templomról,hogy milyen szép kövekkel és fogadalmi ajándékokkal van díszítve, ô így szólt: 6 >>Jönnek majd napok, amikor mindezekbôl, amit itt láttok, nem marad kô kövön, amelyet le ne rombolnának.<< 7 Erre megkérdezték ôt: >>Mester! Mikor fognak ezek bekövetkezni, és mi lesz elôtte a jel?<< 8 ' pedig így szólt:>>Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek benneteket! Mert sokan jönnek az én nevemben, és azt mondják: 'Én vagyok', és: 'Elérkezett az idô'; de ti ne menjetek utánuk. 9 Mikor háborúkról és lázadásokról hallotok, meg ne rémüljetek; ezeknek elôbb meg kell történniük {Dán 2,28}; de ez még nem a vég.<<
10 Azután ezt mondta nekik: >>Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen. 11 Földindulások lesznek, sok helyen dögvész, éhség,rettentô tünemények és nagy égi jelek. 12 Mindezek elôtt pedig kezet emelnek rátok és üldözni fognak titeket. Átadnak benneteket a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak titeket az én nevemért. 13 Alkalom lesz ez számotokra, hogy tanúságot tegyetek. 14 Véssétek hát szívetekbe: ne gondolkodjatok elôre, mi módon védekezzetek. 15 Mert olyan szájat és bölcsességet adok majd nektek,amelynek egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani.
16 Kiszolgáltatnak titeket szüleitek és testvéreitek, rokonaitok és
barátaitok, és közületek egyeseket halálra adnak. 17 Gyűlöletesek
lesztek mindenki elôtt az én nevemért, 18 de egy hajszál sem vész el a fejetekrôl. 19 Állhatatossággal fogjátok megôrizni lelketeket.

/a 19.vershez kapcsolódó elmélkedés a 217.sz.bejegyzésben/
 
 
0 komment , kategória:  Bibliából   
Bibliából és szerzetestől68/426
  2013-11-14 11:23:35, csütörtök
 
  Békesség az Isten országa javaiban,Isten életében részesedésből.
Mi az Isten országa? Az, aki az emberiségnek meghozta a nagy hírt,hogy elérkezett az Isten országa, maga megfelelt: példabeszédekben; és,,példabeszédek nélkül nem szólott:'' Hasonló mennyeknek országa a királyi emberhez, ki menyegzôt készít fiának; a magvetôhöz, aki elvetette magját, és jött a konkolyhintô; a mustármaghoz, mely kisebb ugyan minden magnál, mégis hatalmas fává terebélyesedik, és az ég madarai laknak ágaiban; a pásztorhoz, ki maga köré gyujti nyáját; a tíz szűzhöz, kik várják a vôlegényt; a gazdához, ki műveseket fogad szôlejébe ... Vagyis Jézus Krisztus nyilvánvaló elgondolása szerint Isten országa nem mindenestül kész történeti valóság, hanem lelkület,törekvés és eszmény, melynek át kell járnia az összes történelmi és társadalmi vonatkozásokat: ,,Nem fogják mondani: Íme itt vagy amott van; mert hiszen az Isten országa bennetek van'' (Lk 17,21). Jellemzô,hogy mikor az Úr Krisztus elôször körvonalozza ennek az Isten országának törvényeit, az ún. Hegyibeszédben, alkotmányadását és törvényhozását ezzel kezdi: Boldogok a lelki szegények (Mt 5,3). Az ország kormányzói számára pedig ezt a törvényt adja: Aki nagyobb közületek, az legyen a ti szolgátok; és erre gyakorlati oktatást ad a lábmosáskor. Másrészt meg nincs kétség benne, hogy Isten országának vannak határozott törvényei és van körülírt alkotmánya. Isten országa tehát két arculatot mutat. Az egyiket fölségesen megrajzolja Szent Pál: ,,Az Isten országa nem étel és nem ital, hanem igazság, béke és öröm a Szentlélekben'' (Róm 14,17). Isten országa tehát lélek; az a lélek, mely legyôzi a történelem tragikumát; nem elnyomás és jogfosztás, hanem igazság; nem harc és halál, hanem békesség; nem nyomorúság, kín és szenvedés, hanem öröm.
A másik oldalról azonban törvény és alkotmány, elôírások és
nyomatékozások, szervezet és kötelezettség; mindez azzal a
hivatottsággal, hogy biztosítsa azt, ami lélek. Hiszen ha ország, akkor van területe és népe, van törvénye és alkotmánya, vannak alattvalói és van királya. A próféták és az evangéliumok nem hagynak kétséget, hogy a király maga Jézus Krisztus; és a terület az egész föld, az alattvalók az egész emberiség, minden kor, minden vonatkozás és eszmény; a törvény pedig az evangélium.
Isten országának mindkét mozzanatát, a pneumatikus és hieratikus mozzanatot egybefoglalja az Apokaliptikus látomása: Tabernaculum Dei cum hominibus: az Isten országa az emberek Isten-közössége, a Szentháromság életének utánzása nemcsak az egyes lélekben (ez a kegyelmi élet veleje), hanem a közösségben is. /Schütz Antal +1953.Budapest/
 
 
0 komment , kategória:  Schütz Antal  
Bibliából és szerzetestől67/425
  2013-11-10 03:28:01, vasárnap
 
  Isten fiainak békessége a feltámadott életben.
Lk 20,27 Odamentek hozzá néhányan a szaddúceusok közül, akik tagadják a feltámadást, és megkérdezték ôt:28 >>Mester, Mózes elôírta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére,akinek felesége volt, de gyermeke nem, akkor a testvér vegye el az asszonyt, és támasszon utódot testvérének {MTörv 25,5-6; Ter 38,8}.
29 Volt hét testvér. Az elsô megnôsült, aztán meghalt gyermek nélkül.30 Elôbb a második, 31 majd a harmadik vette feleségül ôt, és hasonlóképpen mind a heten, gyermeket nem hagyva, mind meghaltak.32 Végül meghalt az asszony is. 33 A feltámadáskor ezek közül kinek lesz a felesége az asszony? Hiszen mind a hétnek felesége volt.<<34 Jézus ezt felelte nekik: >>E világ fiai házasodnak és férjhez mennek. 35 Azok pedig, akik méltók lesznek elnyerni a másik világot és a halálból való föltámadást, nem házasodnak, és férjhez sem mennek,36 hiszen többé már meg sem halhatnak. Hasonlók lesznek ugyanis az angyalokhoz, és Isten fiai lesznek, mert a feltámadás fiai. 37 Hogy pedig a halottak feltámadnak, azt Mózes is jelezte a csipkebokornál,amikor az Urat 'Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének' {Kiv 3,6} mondta. 38 Isten pedig nem a holtaké, hanem az élôké, hiszen mindenki érte él.

Az örökkévalóság, amint Boethius (Theodoriknak, a barbár gót királynak elôbb minisztere, aztán kivégzettje, börtönében az igazi bölcsességgel vigasztalódó nagyszerű ember és tudós) -- csattanósan mondja: a mérhetetlen életnek teljes és egyszerre való átfogása ,,,interminabilis vitae tota simul et perfecta possessio.''
Az örökkévalóságnak lényeges mozzanata ez az egyszerrevalóság. Az idôt jellemzi az egymásután, múlt, jelen, jövô libasora. Már Szent Ágoston észrevette, hogy annak a jelennek nincs fogható valósága.Amikor meg akarjuk fogni, már múlttá lett, már nincs; és amikor lessük-várjuk, még jövô, vagyis még nincs. De Szent Ágoston meg is találja a kivezetô utat az idô paradoxonjából: Én az én emlékezetemmel mégis valamiképp tartom és jelenítem a múltat, reményemben és szándékomban valamiképpen elôvételezem a jövôt. Ez más szóval annyit jelent: múltat és jövôt jelenbe oldani, az idô alkotó jellegét, az egymásutánt megszüntetni csak a szellem képes. A múltat mint emlékezetet, a jövôt mit föladatot még a véges szellem is képes valamiképpen a jelenben összpontosítani, és így a tűnô jelent valamiképpen tudja folytonosítani. Amit én csak valamiképpen tudok, azt az örök Szellem hiány nélkül képes megtenni. S ez az ô ,,más''-ságának egyik legfeltűnôbb vonása. Benne nincs múlt és nincs jövô; ô örök jelen. S az sem olyan, mint a mi jelenünk, melynek nincs maradása, mely csak határ: rajta keresztül siklik föltartóztathatatlanul a múltba a jövô.Isten jelene a létnek és életnek teljessége, hiány és félség nélkülfölosztatlanul és tudatosságban./Schütz Antal +1953.Budapest/
Schütz Antal (Kistószeg, 1880--1953, Bp.). Piarista szerzetes.
Filozófus, a dogmatika tanára a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
Megteremtette a magyar teológiai szakirodalom modern nyelvezetét.
 
 
0 komment , kategória:  Schütz Antal  
Bibliából15/424,Lk 15
  2013-11-07 10:51:52, csütörtök
 
  Békesség Jézus elveszéstől óvó szeretetéből.
Lk 15,1 A vámosok és bűnösök is mindnyájan odamentek hozzá, hogy hallgassák. 2 A farizeusok és az írástudók azonban méltatlankodtak: >>Ez bűnösökkel áll szóba és velük
eszik.<< 3 Akkor ezt a példabeszédet mondta nekik: 4 >>Ha közületek valakinek száz juha van, és egyet elveszít közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e az elveszett után, amíg meg nem találja? 5 Amikor megtalálja, örömében vállára veszi,6 hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nekik:Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett juhomat!' 7 Mondom nektek: éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben is egy megtérô bűnös miatt, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre.
8 Vagy ha egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy drachmát, nem gyújt-e lámpát, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? 9 Ha pedig megtalálta, összehívja barátnôit és szomszédait, hogy elmondja nekik: 'Örüljetek velem, mert megtaláltam a drachmát, amelyet
elvesztettem!' 10 Mondom nektek: hasonló öröm lesz Isten angyalainak színe elôtt egy megtérô bűnös miatt.
/Az evangélium egy részletéhez elmélkedés a 262.sz.bejegyzésben /Jn 10.fejezethez kapcsolódóan/

 
 
0 komment , kategória:  Bibliából   
Bibliából és lelkésztől155/423
  2013-11-03 15:37:50, vasárnap
 
  Békesség a Jézust befogadó,jótettekre kész lelkületből.
a) ,,És bejövén Jézus, átment Jerikón. És íme egy Zakeus nevű
férfiú, ki a vámosok feje és gazdag vala, kívánta látni Jézust, hogy ki ô; de nem láthatá a seregtôl, mert alacsony termetű vala. És elôre futván, fölhágott egy vad fügefára, hogy lássa ôt'' (Luk. 19,1). Látni akarja a hatalmas, csodálatos embert; követésére még nem gondol. Útfélen áll, útféli fára mászik s néz. Ettôl a tekintettôl, melyet a kíváncsiság vet az Úrra, mint történeti egyéniségre, Zakeus el nem változott volna; látta volna, lemászott volna és élt volna tovább.Ezek a terméketlen gondolatok, érzések, tekintetek... nem az Isten magvai. Ha vannak is indítások, de új világot nem teremtenek. Hány eseményt nézünk, hány könyvet olvasunk; föl is ébredünk föladatainknak öntudatára... csupa látás, nézés, lelkesülés, de sok terméketlenséggel. A hideg, fényes eszmények imponálnak, de nem adnak teremtô, alakító lelket!

b) ,,És midôn ama helyre jutott, föltekintvén Jézus, látta ôt.''
Jézus néz reá; Zakeus elfogja kegyes tekintetét, mely a lelkébe
mélyed, azt átjárja és megaranyozza. Ki tudná e bepillantó pillantást ecsetelni; az Isten beömlése s az erô közlése az; az ilyen tekintettôl fölmagasztosul a lélek. -- Nem ismerem meg ôt, ha ô maga nem néz rám;kérve kérem tehát, hogy ô nézzen, ô jöjjön, ô hívjon s szólítson, ô a meleg, édes, erôs élet, mely eltölt és szeret.

c) ,,És mondá neki: Zakeus! sietve szállj le, mert ma a te
házadban kell maradnom.'' Mily sietség fogja el, a lélek lelkendezik
benne; siet haza s elôretör. Mily új világításban lát utcát, embert,
házat, feleséget! Egy-két lelkes szót mond ennek is, annak is, a
többit sugárzó arca mondja el. A tömeg izgalma most ünneppé lôn benne;a próféta jön és hozzá száll... már itt is van. Mily könnyű szolgálni az Úrnak, mikor a nagy méltatás érzete szeretetté válik bennünk.

d) ,,Meghallván pedig Zakeus, mondá az Úrnak: Uram! íme javaim felét a szegényeknek adom; s ha valamikor valakit megcsaltam,négyannyit adok vissza.'' Ime ,,örvendve'' fogadja az Urat s fölségének hódol az új, az átalakított ember érzelmeivel. Rabja voltam a pénznek; ezentúl nem leszek; megkárosítottam mást; ezentúl jóváteszem; csak bírjalak téged, szeretetedet, méltatásodat. -- Mikor a jóság, a szépség, az erô, az élet ajtónkon kopog, ne zárjuk ki,hanem fogadjuk be örömmel s engedjünk hatalmának. Hisz' mérhetetlenül többet ad, mint vesz; pénzt, buta rögöt, testet-vért kíván s helyébe lelket, erôt, örömöt ad.

e) ,,Mondá neki Jézus: Ma lett üdvössége e háznak, mivelhogy ô is Ábrahám fia: mert az ember fia azt jött keresni s üdvözíteni, ami elveszett vala.'' Üdvösségem lesz, mikor Jézus bevonul, s tudok megalázódni, buzdulni, tisztulni, örülni, áldozni; mikor lelkem
fölpezsdül jókedvemben s gondolataim lendülnek; mikor érzéseim kifeszülnek és tiszta szférákba emelkedem! Hát csak szabad utat e kristály-áramoknak! Ne mondja senki, hogy nem bírja. Szeretni tudunk,szeressünk s áldozzunk. A nemtelent mossuk s égessük ki, s higgyünk a jóban és erejében. Jézus barátsága átalakít s megment!/Prohászka Ottokár +1927.Budaipest/
 
 
0 komment , kategória:  Prohászka Ottokár  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2013.10 2013. November 2013.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 106 db bejegyzés
Összes: 841 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 14
  • e Hét: 1045
  • e Hónap: 2940
  • e Év: 44358
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.