|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2013-11-16 20:32:55, szombat
|
| |
| |
Szia Anya és Apa!
Még nincs egy teljes hónapja, hogy mindketten meghaltatok. Azóta voltam nálatok. Szerettelek volna közelebb érezni magamhoz titeket. Néztem az ágyat, anya, ahol utoljára láttalak felkelni. Emlékszem, arra gondoltam, oly gyengének tűnsz, mint a harmat. Utánad akartam szólni, hogy minden rendben van-e, de végül nem tettem. Ha megkérdezem, úgyis azt feleled, semmi baj sincs, csak az a fontos, hogy én jól legyek. Mindig ezt mondtad. De én féltettelek és aggódtam. Aztán megtaláltam a szerelmes leveleket, melyeket egymásnak írtatok. Melyek gyöngybetűi ujjaitok közül folytak ki, s gurultak szét a papíron. Sosem mondtam el, de annyira jó lenne olyan szerelmet találni, mint a tiétek volt. Annyira jó lenne megélni. A kezemet gyűrögetem, mint apró papírgalacsint, s arra gondolok, vajon lesz-e ember, ki úgy fogja ismerni vonásaimat, mint ti? Lesz-e olyan, ki érteni fog egyetlen mozdulatomból? S én ismerni fogom-e őt annyira, hogy szavak nélkül is tudjam, mit érez? Rám talál-e a csoda valaha is? Mert nincs gyönyörűbb az ilyen kapcsolatoknál. Nincs semmi szebb.
Aztán a nappaliba mentem, melyben karcolta bőrömet a csend. A tükörben megláttam magam. Az arcom más lett, a szememben megkopott a fény, mely előtte mindent megvilágított. Emlékszel, anya, mindig azt mondtad, a szemem világokat rejt, s hogy nem tudod, honnan szüli meg lelkem őket. Én sem tudom, de abban biztos vagyok, sosem mondtátok, hogy ne csináljam, vagy, hogy butaság az írói pálya. Hagytátok, hogy fantáziám az égig nőjön. Mióta elmentetek, furcsa fájdalom járja át lelkem. Sokáig nem tudtam, mi az, de már sejtem. Szerelmes szívetekből nőttem ki, mint gyönge virág, melyről reméltétek, hogy szép szirmokat bont majd. Szeretettel, tisztelettel és kicsit aggódva öntöztétek lelkem, hogy erős szárat növesszek, hogy ne törhessen meg semmi. Most régi fotókat nézek, melyek rólatok mesélnek, s végre megértem, mi fáj ennyire. A gyökeremet tépték ki szívetekből, ezért nem találom a helyem. Ezért oly nehéz lélegeznem. Elrontott tányérokra gondolok, s eltört szavakra, melyeket könnyen gyógyított egy ölelés. Csak remélhetem, hogy több örömet okoztam, mint fájdalmat. Két éve, amikor magam alatt voltam, azt mondtad, anya, soha ne adjam fel az álmaimat, mert el fogok érni mindent. Akkor megígértem neked, hogy így lesz. Szavaim megkötik tetteim, s irányt adnak jövőmnek.
Jó szívetekre gondolok, melyek mindenkit tudtak szeretni. S arra, vajon az enyém lesz-e olyan jó valaha. Remélem, apa megtalált téged, s újra együtt vagytok... kéz a kézben... ahogy mindig is voltatok. S ha láttok engem csillagos éjben, gyönyörű nyárban, vagy fagyos télben, tudjátok, hogy sosem fogom feladni, és beteljesítem, amit ígértem. Tartással fogok élni, ahogy tanítottatok, s meglelem fényemet, melyben ezernyi új történet születhet. Ne féljetek hát, ha szemem könnyes, mint most, mert nincs baj... Csak Ti vagytok azok, így öntözitek lelkemet. S tudom, idővel mosolyomban is visszaköszöntök.
Makacs, álmodozó fiatok
Hogy mi a tanulság? Gyűjtsétek magatok köré azokat a dolgokat, amiket szerettek. Majd fogjátok azokat, kik igazán fontosak, és őszintén viszont szeretnek titeket, és építsétek köréjük az életeteket! S öleljétek meg minden nap őket. Minden nap. Csak így lehettek igazán boldogok.
Ui.: Vajon elégszer mondtam, hogy szeretlek titeket? Vajon elégszer ölelt meg karom? S vajon ajkam elégszer köszönte meg mindazt, mit értem tettetek? Remélem, tudjátok, hogy szívem sosem felejt el titeket Péter Noel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Belső kör |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-16 19:41:10, szombat
|
| |
| |
El kellett mondanom, ami a szívemet nyomta. De most, hogy elmentél, már nem tudom, jól tettem-e, hogy azt mondtam, nem vagyok biztos az irántad táplált érzelmeimben. Azt érzem, hogy ragaszkodom hozzád. Ezt az is bizonyítja, hogy ebben a pillanatban is hiányzol, de ugyanakkor... úgy érzem, mint pár, már nem működünk. (...) Ha arra gondolok, mi lenne, ha nem látnálak többet, az nagyon fáj, és bizonyos értelemben meg akarlak tartani. Fogalmazhatnánk úgy, hogy mint barátot, de ez a szó túl gyenge. Te vagy az az ember, aki a legközelebb áll hozzám a világon.
Francois Lelord
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-16 19:32:30, szombat
|
| |
| |
" Nem számít, hogy mit látsz, ha azt nem szívvel teszed! Az emberek valódi lényét, csak nyitott szívvel láthatod! Azon a nyitott szíven keresztül, ahol a szem másképp érzékel. Nem a külsőt fogod nézni, nem is azt, amit a felszínből látsz, hanem a lélekre fogsz tudni rátekinteni. Arra a fényre, amit szív nélkül csak elfed a külső látszat. Ha szívvel tekintesz, belelátsz az emberi lélekbe. Ha ezt megtanulod, alázatosságot, hálát, és szeretetet fogsz érezni mindenki felé. Mert senki sem másabb mint Te... csak vannak, akik még nem jól használják a szemüket és a szívüket! "
forrás: A Teremtés Misztikája
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-16 12:00:03, szombat
|
| |
| |
Kudarc nem létezik. Itt az idő, hogy dönts. Itt és most meg kell ígérd magadnak, hogy soha többé nem adod át magad a legyőzöttség vagy a búskomorság érzésének. Ez még nem jelenti azt, hogy el kellene rugaszkodnod a valóságtól - csak azt kell megértened, hogy ha megadod magad a lehangoltságnak, akkor épp arra nem lesz erőd, hogy változtass az életeden, és továbblendítsd azt. El kell hinned, hogy még akkor is változtathatsz, ha ez itt és most teljességgel lehetetlennek tűnik.
Anthony Robbins
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2013. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
419 db bejegyzés |
| e év: |
6128 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2505
- e Hét: 12710
- e Hónap: 52322
- e Év: 281259
|
|
|
Offline
