|
2013-11-20 22:50:08, szerda
|
| |
| |
KÁRPÁTALJA
Megismerni egy új országot, megcsodálni természeti adottságait, megismerni egy másik nép kultúráját, szokásait, összebarátkozni más nemzethez tartozó emberekkel, olyan különleges élmény, amiért érdemes utazni. "Többet megtanulsz egy útról, ha végigjárod, mint a világ összes térképéből."
Kőrösmező:
A hangulatos település a Máramarosi-havasok hegyei között a Fekete-Tisza partján, a Tatár-hágó közelében fekszik. Nevét a kőrisfák ölelte zöld mezőről kapta. A korabeli írások 1555-ben említik először, ekkor a Károlyiak birtoka.
Kőrösmező a huculság egyik központja, itt kiáltották ki 1918-ban a rövid életű Kőrösmezői Hucul Köztársaságot. A huculok a ruszin népcsoport egyik ága.
A falu bővelkedik látnivalókban, valamint jó kiindulópont a környékbeli túrákhoz, kirándulásokhoz, innen indulnak a terepjárók a Fekete-Tisza forrásához, általában az Ilona ABC elől. A közelben találjuk a festői Tatár hágót is. A falu nyugati szélénél húzódott az Árpád vonal, melynek bunkerei, harckocsiakadályai, lövészárkai ma is láthatók.
A Mezőháti patak és a Fekete-Tisza összefolyásánál hucul stílusban a korábbi Budapest, ma Edelweis szálló, melyben ma is több helyen látható Budapest faintarziás címere.
A lakosság jelentős része rutén, de jelentős magyar és német kisebbséggel is rendelkezik.
Jellemző példája a magyarság asszimilálódásának, hogy a Fekete-Tisza forrásához tett kirándulás során a teherautókat egy magyar testvérpár vezette, akik egymás között ukránul beszéltek.
A kőrösmezői Sztrukovszka fatemplom a kárpátaljai hucul építészet kiemelkedő alkotása.
Keletkezéséhez egy legenda is kapcsolódik:
Eszerint Ivan Sztruk pásztor a hirtelen beköszöntő tél miatt kénytelen volt nyáját a mai templom helyén hagyni. A tél elmúltával visszatért megnézni, életben maradtak-e a juhai. Meglepetésére a nyájából egy birka sem hiányzott, sőt újabbakkal szaporodtak. Így azon a helyen templomot emelt a Mindenható tiszteletére. A két részből, hajóból és szentélyből álló templom ékessége a XVII. században készült ikonosztáz.
Az 1813-ban épült harangtornyának a néphagyomány szerint csodatévő ereje van: segít azon a bajba jutott családon, melynek egyik nő tagja, éjjel tizenkét órakor meztelenül imádkozik a harang alatt. Egyes vélemények szerint, ez a férfiakra is vonatkozik, az igazi csoda akkor történik, ha közösen imádkoznak a harang alatt.
Alsókalocsa:
Sok vendéget vonz a település Ófalu elnevezésű szabadtéri múzeuma, melynek a területén egyebek mellett helyet kapott az Osztrák-Magyar Monarchia korszakát idéző egyházi iskola és magyar jegyzői hivatal.
A Kalocs patak és a Talabor folyó összefolyásánál fekvő település görög katolikus fatemplomát a Szentlélek tiszteletére szentelték fel. Az ajtaja fölött látható évszám szerint 1795-ben épült.
Aknaszlatina:
Itt található Európa legnagyobb sóbányája, mely viszonylag közel van a földfelszínhez, ezért könnyen hozzáférhető.
Már az ókorban is bányásztak itt a sót, később a királyi jövedelmek egyik fontos forrását adták a sóbányák.
A legenda szerint a tatárjárás után IV. Béla király egy máramarosi sóbányát adományozott leányának, Kunigundának, aki beleejtette a gyűrűjét egy sóaknába.
Pár év múlva pedig ugyanazon gyűrűt a lengyelországi bochnyai sóakna egyik nagy só-tömbjéből fejtették le a munkások.
Mára felhagytak a bányászattal a folyamatos karsztvíz betörések miatt. A régi sóbányákban gyógykezelés folyik, a felszínen több kórház is működik, döntően a légúti megbetegedések gyógyítására.
A település másik vonzereje, a felszínre tört víz által kialakított sós tavak, melyekben a gyógyító hatás mellett, a fürdőzők szívesen lebegnek, hiszen a nagy sótartalom fenntartja őket.
Sajnos ökológiai katasztrófa is fenyegeti a várost, az állandó szivattyúzás miatt hatalmas földalatti üregek keletkeztek, és napjainkban egymást érik az omlások.
Huszt:
Idézzük fel Kölcsey örökbecsű verssorait a huszti várról!
,,Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! ,,
A várról 1194-től vannak adataink, egyik kövén ugyanis ez az évszám szerepel. Történelmi okmányok azonban csak 1358-ban említik először.
A 150 méter magas kúpalakú hegyen épült várnak rendkívül nagy stratégiai jelentősége volt.
1242-ben védői erős ellenállást tanúsítottak Batu-kán tatár hordáival szemben, amelyek csak hosszú ostrom után tudták elfoglalni.
A következő évszázadokban többször is megostromolták a várat, de védői hősiesen kitartottak.
A vár a Rákóczi-szabadságharc egyik központjává vált. 1703. szeptember 17-én megölték a vár osztrákokhoz hű parancsnokát, majd megnyitották a kapukat a felkelők előtt.
Utolsó várnagyának, Gervay Péternek 1766-ban bekövetkezett halála után néhány hónappal egy éjszaka három helyen is villám sújtott a várba.
Épületei kigyulladtak, a lángok elérték a lőportornyot. Hatalmas robbanás rázta meg a környéket. A bevehetetlen várból csak füstös, kormos, égbe meredező falak maradtak. A várat soha többé nem építették fel, az idő és a romboló kezek tovább pusztították.
Ma már csak romjai maradtak meg. Sajnos a fák és a cserjék teljesen benőtték, a város felől már csak egy ukrán zászló látható.
Kárpátalja egyik legrégebbi templomának számító huszti református templom a XIV. században épült.
Nagyszőlős:
Nagyszőlős nevét a szőlőről kapta. 1282-ben Asszonyságszőlős néven említi oklevél, azaz királynéi birtok volt. 1399-től a Perényi család birtoka, a ma is látható Perényi kastély jelenleg iskola, a XVI. század közepén épült.
1889-1892 között a városban lakott a gyermek Bartók Béla. Emlékét őrzi a Perényi kastéllyal szemközti egyszerű ház falán elhelyezett emléktábla.
Técső:
Técsőt, ahogy a hagyomány tartja, a magyaroknak ,,teccő" helyen alapították valamikor az ezredforduló idején. 1329-ben Károly Róberttől már különböző kiváltságokat is kapott. A régi koronaváros ma is az egyik központja és végvára a Felső Tisza-vidék magyarságának.
Az elnevezésről egy romantikus monda is fellelhető:
,,Valamikor réges-régen ellenség tört a hazára: annyian voltak, mint csillag az égen, apró, gyors lábú lovakon száguldoztak, felperzselték a falvakat, városokat, az embereket leöldösték vagy rabszíjra fűzték és vitték a messzi keletre, ahonnan nem volt visszatérés.
A király egy csapat hű katona kíséretében elküldte feleségét, gyermekeit, udvarhölgyeit a messzi rengetegbe, ahol nem találnak rájuk az ellenek.
Akkortájt nem lévén még országutak, a menekülők a Tisza mentén igyekeztek fel a hegyekbe.
Estére megpihentek egy hegy lábánál, ahol egy portyázó csapat megtámadta őket. A katonák derekasan verekedtek, sok támadót levágtak, a többit megfutamították.
Az egyik menekülő lován hátrafordult, megcélozta a királynét és kieresztette a nyílvesszőt.
A királyné kedvenc udvarhölgye látván a veszélyt, testével takarta el úrnőjét és a nyílvessző a mellébe fúródott. A kis csapat, félve az újabb támadásoktól, felment a hegyre, ahol a királyné a saját sátrába vitte a sebesültet, ellátta sebét, virrasztott mellette.
A hegy mögül kelő nap másnap reggel bearanyozta a tájat. A királyné kivitte halálosan sebzett udvarhölgyét a sátor elé, aki meglátván a csodás vidéket halkan megszólalt: ,,Felséges asszonyom, teccő nekem ez a hely."
A királyné sírva nyugtatta udvarhölgyét: ,,Nem fogsz meghalni, hamarosan meggyógyulsz! A király uram kiveri az országból az ellenséget és akkor neked adom ezt a vidéket, tied lesz."
Mosolyogni próbált szegény sebesült, köszönte a nagy kegyet, ám érezte, hogy eljött a búcsú perce, megragadta úrnője kezeit és könyörögve kérte: ,,Úrnőm, ne eresszen el!"
De a halál erősebb volt. A királyné megparancsolta, hogy vigyék és temessék el a holtat a síkság közepén, mindenki hordjon rá földet: a férfiak egy sisakra valót, az asszonyok egy köténnyel.
Úgy is lett: egy nagy domb emelkedett fel a kedvenc udvarhölgy teteme fölé. Évek múltával, amikor szabad lett az ország, a királyné udvarhölgye emlékére kápolnát építtetett a dombra: hadd őrködjék tartománya felett!
A vidék lassan benépesedett. A hegy lábánál, a Tisza-parton az emberek házakat építettek és úgy emlegették falujukat, mint azt a helyet, ami ,,teccő." Ebből lett a város neve: Técső.
A helyet, amelyen meghalt az udvarhölgy úgy nevezték: Nereszen. A dombot, amelyen a kápolna állt, ma is Kápolnának nevezik.
A Tisza jobb partján elterülő, és 1961-ben városi rangra emelt településnek jelenleg közel tízezer lakója van, több mint 20%-a magyarnak vallja magát.
A városban született és élt Hollósy Simon, a XIX. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb képviselője, aki Técsőn művésztelepet hozott létre.
A técsői templom a tatárjárás után épült. Kibővítésére 1748-ban, került sor, tornyát 1810-ben építették fel. A hajó famennyezete ritkaság. Közel 200 festett kazetta borítja, amelyeknek a motívumai egyediek és különlegesek.
Terebesfehérpatak:
Ma már csak kevesen tudják, hogy hol van Európa földrajzi középpontja.
Európa nyugati határa az Atlanti-óceánnál, keleti határa az Urál-hegységnél, északi határa Norvégia északi partjainál, déli határa pedig Kréta szigetének szélén található.
1887-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Térképészeti Intézete kontinensünk széleit érintő hosszúsági és szélességi körök felezővonalainak metszéspontjaként határozták meg Európa közepét.
Ez az obeliszkkel megjelölt pont a mai Kárpátalján található, a Tisza partján, Terebesfehérpatak határában.
A mai Magyarország tehát Európa tényleges középpontjától nyugatra helyezkedik el.
Az obeliszk felirata: (a felirat latin nyelvű)
,,Ez egy állandó, pontos és örök hely, amelyet egy nagyon pontos, Ausztria-Magyarországon készült különleges hosszúsági és szélességi mérőműszerrel állapítottak meg."
Természetesen a szovjet időben újra mérték, és szerintük pár méterrel arrább van a középpont. Ezt jelzi is egy szocreál fémoszlop.
Beregszentmiklósi vár:
Nevezetessége a XV. század elején épült reneszánsz stílusú várkastély, amely korábban a Huszt - Szentmiklós - Ungvár védelmi vonal fontos láncszemét képezte.
A várkastélyt kelet felől a Latorca medre védte, míg a többi oldalról palánkokkal és árkokkal vették körül.
A vár a 14. századtól a Perényiek birtokában, később Lónyai Zsigmond, majd a Rákócziak tulajdona. 1673-ban Báthory Zsófia tulajdona, majd később Zrínyi Ilona vette meg az erődítményt.
A legenda szerint a várban találkozott először Zrínyi Ilona és Thököly Imre. A Szatmári béke után, az udvar elkobozta Rákóczi birtokát, s azt Schönborn grófnak adományozta.
A várat Trianon után lőszerraktárként használták. Napjainkban Bartos József festőművész és felesége, saját erejéből és támogatásokból próbálja megmenteni a műemlék épületet.
Elnézve a jelenlegi állapotot, és a felújítás ütemét még szükség lehet a befejezésig néhány száz évre.
Beregvár másik látnivalója a Schönborn-kastély, mely nem látogatható, mert tüdőszanatórium működik a falai között.
A kastélyhoz hatalmas őspark tartozik, melynek tava eredetileg a Monarchia alakját mintázta.
Több forrás is van a parkban, melyek közül legismertebb az örök Fiatalság forrása. A kastéllyal kapcsolatban több legenda is kering.
A legismertebb ezek közül így szól:
Egy alkalommal társaság érkezett a kastélyba. A másnapi vadászat előtt az egyik vendég betegségre hivatkozva nem tartott a társasággal. A gróf felesége fejfájás ürügyén szintén otthon maradt.
Délután az idő rosszra fordult, ezért a vadászat hamarabb véget ért. A gróf sietett beteg felesége szobájába, de senkit nem talált ott.
Majd úgy döntött, meglátogatja a gyengélkedő vendéget, akinek ágyában találta feleségét. Mérgében mindkettejüket lelőtte.
A legenda szerint délután négy óra volt, azért állt még sokáig ebben a pozícióban az óra.
Valójában az ablak, amin keresztül a karbantartást végezték a 11-es számnál van, s innen a 4-es szám volt a legnehezebben elérhető. Az óra ma is működik, harangjátékkal jelzi az idő múlását.
Szolyva:
A település, a megtorlás szimbóluma. A II. világháború után Kárpátalja magyar és német lakosságát kényszermunkára, a hírhedt "málenkíj robotra" kötelezték a szovjet hatóságok.
Az embereket gyalogmenetben terelték Szolyvára és embertelen körülmények között tartották, naponta százak haltak meg a bevagonírozásra várva. Az életben maradottakat tovább vitték Oroszország belsejébe, a "gulágokra".
Kárpátalja területéről mintegy 35 ezer magyart vittek el.
Szinte nincs olyan magyar család, akinek hozzátartozó közül ne halt volna meg valaki, és még ma is megrendülten beszélnek a leszármazottak a történtekről.
A Szolyvai Emlékpark és a kápolna, az áldozatoknak állít emléket.
Az áldozatok településenként vannak felsorolva, de érdemes megfigyelni az arányokat. Az alsó sorokban a háború áldozatai, a többiek a kényszermunkába haltak bele.
Az emlék kápolna
Tiszaújlak:
Ezt a fontos tiszai átkelőt már a honfoglaláskor megszállták őseink, a történészek szerint Töhötöm törzsének szállásterülete volt.
Gyakorlatilag itt kezdődött a Rákóczi szabadságharc, amikor, Esze Tamás vezetésével,1703. július 14-16-án itt vívták első győztes csatájukat kurucaink.
A győzelem után a sereg átjutott a Tiszán, és rövidesen az ország nagy része felszabadult a Habsburg uralom alól.
A győztes csata emlékére Tiszaújlak határában egy turulmadaras emlékművet építettek1906-ban. Évtizedekig fontos emlékhely volt, de 1945 tavaszán lerombolták.
1989. július 16-án társadalmi összefogással eredeti formájában újra felépítették a Rákóczi turulos emlékművet, amely a magyarság zarándokhelyévé vált.
Csetfalva:
Csetfalva színmagyar falucska a Tiszaháton. A népmonda szerint nevét Árpád vezér hű alattvalójától, Csete nevű földesurától nyerte, bár a mai fiatalok ezt erősen vitatják, szerintük a ,,Facebook" csetoldala lehet a névadó.
Kétségtelen, hogy a fecsegésnek nagy hagyományai vannak a településen. Esténként az asszonyok kiülnek a ház előtti padokra beszélgetni, a fiatalok ,,kontyos rádiónak" becézik ezt a hírforrást.
Csetfalvai fatemplom:
A XV. században gótikus stílusban épült fatornyos református templom a népi templomépítészet szép példája.
A reformáció idején a régi római katolikus templomot és a hozzá tartozó birtokot a protestánsok elfoglalták, mert a község nagyobb része az új hitet fogadta el.
A kazettás mennyezeteket Asztalos Sándor Ferenc készítette a XVIII. század közepén. A hajó fakazettái sakktáblaszerűen helyezkednek el, virágos díszítésű sötétebb és világosabb négyzetekből állnak, míg a szentély kazettáin virágok, levelek, indák láthatóak fehér alapon
A római katolikus templom építése az 1990-es évek második felében kezdődött el. A görög és a római katolikus hívek közösen építették fel az új templomot, melyet 2001.-ben Majnek Antal püspök szentelt fel.
Érdekesség, hogy a Tisza szabályozással foglalatoskodó gróf Széchenyi István 1847-ben itt töltötte az éjszakát, mert gőzöse megfeneklett a Tiszán.
Móricz Zsigmondot családi szálak kötötték Csetfalvához. Itt volt egy ideig református pap anyai nagyapja, az író édesanyja is itt született.
Videó a kárpátaljai településekről:
Link
Kárpátalja, élménybeszámoló a Kőrösmezői kirándulásról
Link
BEREGSZÁSZ /Mihi/
Link
Honfoglaló őseink nyomában
Link
Link
Link
Link
Egyéb érdekességek:
A képen látható, meglehetősen lelakott, elhasználódott panel épületeket a köznyelv csak ,,hruscsovkák"-nak hívja.
Az utakon látható modern terepjárók és luxuskocsikkal szemben jelentős kontraszt a rozsdamarta öreg buszok látványa.
Magyarország egy elszakított régiójában, az ott élő emberek ápolják kultúrájukat és próbálják megőrizni a magyarságukat.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Világjárók |
|
|
|
|
|
Offline
