Regisztráció  Belépés
joli60.blog.xfree.hu
Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust. Eldőlt a szívemben, hogy követem Őt. Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust. Nincs vissza út, nincs vissza út. Ha ninc... Pecznyik Jolán
1960.02.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
Jézus útja, jászoltól a keresztfáig!
  2013-12-27 19:05:25, péntek
 
  Jézus útja, jászoltól a keresztfáig: Lukács. 2, 11. János. 1, 14. Ézsaiás. 53, 4-5.

Az Úr Jézus földi útjával kapcsolatban, 3 Bibliai könyvből idézek néhány verset. ,,Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Lukács. 2, 11. ,,És az Ige testté lett és lakozék miközöttünk" János. 1, 14. ,,Pedig betegségeinket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozá. Megsebesítetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, és az ő sebeivel gyógyulánk meg" Ézsaiás. 53, 4 - 5. Jézus Krisztus, a világteremtő Úr, az Ó szövetségben, néhány kiválasztott ember előtt úgy jelent meg, mint az Úr Angyala. Megemlíthetjük Ábrahámot, Mózest, Józsuét. Az Úr Jézus: még a világ teremtése előtt, ismerte a szenvedést. Azonban, személyesen még nem élte át azt! Szerény Bibliaismeretem alapján, úgy vélem, hogy az Úr Jézus, 3 okból választotta az emberré válást! 1. Hogy Isten és ember közötti bűn miatti szakadékot áthidalja, 2. Hogy ne csak ismerje, hanem át is élje, az ember nyomorúságát, szenvedését. 3. hogy halála által legyőzze a Sátánt és a halált! Mert a Sátán rabságából, csak ilyen módon tudott minket kiszabadítani! Az Úr Jézus jól tudta, milyen nagy feladatot és felelősséget vállalt magára, midőn - rövid időre - önként mondott le, mennyei dicsőségéről, hogy, át élje, az emberi nyomorúságot és szenvedést. E rövid bevezető után, Isten Szentlelkének vezetésével szeretnék rátérni, a címben feltűntetett, bizonyságtételemre. Megváltó Urunknak szenvedése, már a Betlehemi jászolbölcsőtől kezdődött. Hiszen a világteremtő Úr, Isteni hatalmánál fogva, kettős szerepet vállalt magára, midőn Isten és ember lett egy személyben! Láthatatlan Isteni személye, emberi testet öltve, láthatóvá vált, emberi szemek számára! Ilyen mély alázatra, csak Isten volt képes. A bűntelen testet öltött Isten, rövid időre, azért vált emberré, hogy nálunknál sokkal hatványozottabban élje át, az emberi nyomorúságot és szenvedést, hogy senki ne vethesse szemére, ,,Könnyű volt neki, mert nem élte át, az emberi nyomorúságot és szenvedést! ,, Elgondolhatjuk: már a bűntelen gyermekjézus, mennyit szenvedhetett, féltestvérei részéről, amikor azok, bűnre akarták csábítani, de soha nem tartott velük abban. Nevelő apja mellett, mint ácssegéd, becsületesen és keményen dolgozott. Soha nem kereste a munka könnyebb végét. Nem vonta ki magát, a terhek viselése alól. De példamutató élete, mégsem volt eléggé hatásos, sem családja, sem környezete számára. Hosszú évtizedek teltek el, mire, féltestvérei is, megtértek. Amikor pedig, 30 éves korában, megkezdte, lélekmentő szolgálatát, tanítását, gyógyítását, akkor saját városának népe, fordult ellene és le akarta taszítani őt, a meredek szikláról. És zúdultak a támadások áldott Urunk felé minden felől, látható és láthatatlan oldalról egyaránt. Még böjtölése idején is, támadta őt a sátán. Rá akarta bírni Urunkat, a világi hírnév és dicsőség, elfogadására, de mindig kudarcot vallott. Ám a teremtménynek, még parányi esélye sem lehetett, a világteremtő Úrral szemben! Folytatódtak a támadások Urunkkal szemben, az írástudók, farizeusok és a főpapság részéről is. Akik szinte állandóan Urunk nyomában voltak, és többször is, életére törtek, mivel szerintük: megszegte a törvényt és megtörte a szombatot.
A törvényadót akarták kioktatni, a törvény megrontói. De valahányszor kelepcébe akarták csalni Urunkat, mindig ők esek a kelepcébe, és megszégyenülve, megnyúlt arccal távoztak Urunk színe elől. De ne csodálkozzunk ezeken a buzgó, törvényeskedő embereken. Hiszen Urunkat, többször még, saját tanítványai sem értették meg! Sokat szenvedett miattuk is. Nem csoda, ha egy alkalommal, így fakadt ki ellenük: ,,Meddig szenvedlek még titeket" Mi: bűnben fogant emberek, fel sem tudjuk fogni, hogy a tiszta szívű bűntelen Úr, mennyit szenvedett, értetlenségünk és keményszívűségünk miatt. És ahogyan végig járta Izrael városait, falvait, az emberek betegségei, szenvedései, úgy rakódtak rá, mint sivatagi por a vándorra. A 3 éves tanítói időszak pedig, lassan végéhez érkezett. És megkezdődött, áldott Urunk szenvedésének leggyötrelmesebb időszaka! Mely Júdás árulásával kezdődött. A Biblia: hitelesen tudósít minket, az Úr Jézusnak értünk hozott önkéntes szenvedéséről. Azonban Ég és Föld különbség, Jézus szenvedéséről olvasni, vagy át élni azt! Bizonyos, hogy azt a mérhetetlen kínt és szenvedést, melyet a mi bűntelen drága Megváltónk át élt, földi ember, el nem viselhette volna. Ő, mégis úgy szenvedett, mint Isten báránya, ,,És száját nem nyitotta meg" És ennek a mérhetetlen szenvedésnek csúcsa, a 6 hosszú óra volt a kínkereszten! Ott vált igazán láthatóvá, milyen súlyos következménye van, elkövetett, bűneinknek. Ó bárcsak tudnánk okulni, Megváltó Urunk mérhetetlen szenvedésén. Mert Ő, azért vállalta magára, minden ember bűn miatti szenvedését, hogy feloldozza őt, bűnei bilincsiből, hogy a bűnbánó bűnös, a Benne való hit által, Isten, megváltott boldogszívű, gyermeke lehessen. És bár ez a tökéletes szabadítás, minden bűnbánó ember számára érvényes, és lehetséges, mégis: a legtöbb ember, nem akar élni, ezzel a drága lehetőséggel. Ez által pedig, véglegesen ki zárja magát, abból a dicsőséges mennyei örökségből, melyben Isten, újjászületett gyermekei részesülnek, a rövid földi élet után! ,,Mert test és vér, nem örökölheti Isten országát" Bár ez a drága örökség, most még láthatatlan, de mégis valóságos. És már csak idő kérdése az, hogy a megváltottak, Isten, újjászületett gyermekei, átvehessék azt, dicsőséges országában! Istené legyen a hála, mind azokért, akiket, Megváltó Urunk kínszenvedése megrendített, és halálos bűneik megbánására és elhagyására serkentett. A Sátán és halál felett aratott győzelme, és az Úr Jézus, halálból való dicsőséges feltámadása pedig, azzal a boldog örömmel és hálával tölti be szívüket, hogy most már, számukra is nyitva az atyai ház ajtaja! Hiszen Isten: azért küldte le Fiát hozzánk, hogy ,,bűneinkben el ne vesszünk, hanem örök életünk legyen" Ezért szálljon hála és dicsőség, szent Nevére!

Írta: Pecznyík Pál 2013-ban.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Isten remeke az ember!
  2013-12-27 19:04:31, péntek
 
  Isten remeke az ember!

Az örökkévaló Isten, egyszer gondolt egy nagyot,
és a saját képmására, porból embert alkotott!
Bár az ember porból való, mégis Isten remeke,
arca színe különböző, fehér, sárga, fekete.
Lelke örök: láthatatlan, csak porteste látható,
lelkének ily ruházatot készített, az Alkotó.
Nincsen két egyforma ember, valamennyi egyedi,
önmagához hasonlóra nem lel, bárhol keresi.
Hű Alkotónk, e nagy bolygót, lakásul adta nekünk,
szíve vágya: imádságra kulcsolódjon, két kezünk.
De mi: hátat fordítottunk, gyártunk fegyvert, tankokat,
földünk: harctérré változott, vívunk véres harcokat!
Atyánk dicső lakhelyéről, szomorúan néz le ránk,
hála helyett: ó de sokszor, Alkotónkat szidja szánk.
Minden nemzet bűnre csábult, így része: örök halál,
pedig szebb hon várja lelkét, amely dicső fényben áll!
Isten csodás, nagy kegyelmű, és szent Fiát küldte le,
áldott szíve: lélekmentő szeretettel van tele!
Aki Isten felé fordul, és Fiához menekül,
boldog gyermekévé válik, s menny honába települ.
Bár - balgán - elhagytuk Istent, hozzá visszatérhetünk,
s a mennyei fényözönben, közelében élhetünk.
Üdvösségünk szent ajándék: ha azt nem veszítjük el,
úgy a lelkünk, megváltottak táborában ünnepel.

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. XII. 21.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
A mi országunk a mennyekben van!
  2013-12-27 19:03:22, péntek
 
  A mi országunk mennyekben van: Filippi. 3, 20 - 21.

Isten, újjászületett gyermekei, egy elmúló látható világ, ideiglenes és egy örökkévaló láthatatlan ország, örökkévaló, állampolgárai. És mint ilyenek: hittel és boldog örömmel vallhatják, Pál apostollal együtt, azt a drága bizonyságtételt, melyet a Filippi levélben, a 3-ik fejezet, 20-ik és 21-ik versében, olvashatunk. ,,Mert ami országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk. Ki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez, amaz ő hatalmas munkája szerint, mely által maga alá is vethet mindeneket" Ezekből a versekből kitűnik, hogy Isten, gyermekeinek, dicsőséges országa a mennyben van, ezért nem látható még. Ez a látható föld, pedig, csak ideiglenes tartózkodási helye, örökkévaló hallhatatlan lelkünknek. És ennek a látható földnek, bármelyik országában élő hívő emberek, csak másodlagos honpolgárai, hazájuknak. Miért? Azért, mert, földi tartózkodási idejük csak átmeneti, 80, 100, vagy legfeljebb 110 esztendő! Láthatatlan lelkünk pedig, látható testet azért kapott Istentől, hogy egymás számára láthatók legyünk! Ezt a porból szőtt szürke testruhát, rövid ideig viseljük. Mivel testünk a - bűn - miatt: halálra van ítélve! És nem csak a testünk, hanem mind az, ami látható és kézzel tapintható, mind itt marad és megsemmisül, ezzel az elmúló világgal együtt. Mivel pedig a halálnak nincs hatalma, örökkévaló lelkünk felett, ezért Isten már előre gondoskodott arról, hogy hallhatatlan lelkünk, egy soha el nem bomló ruhát ölthessen magára, a feltámadásban! Az első elkövetett bűn miatt, mi emberek valamennyien, Isten számára - lelkileg - holtan születünk erre az elmúló világra! Testileg élünk, mozgunk ugyan, de az elkövetett bűn miatt, Isten, visszavonta Szentlelkét az embertől. Mert Ő, dicsőséges, igaz és bűnt gyűlölő Isten, aki a legparányibb bűnt sem szenvedheti el! De a Sátán által elcsábított embert, mégsem hagyta, elveszni! Ezért, egy csodálatos tervet készített. Melyben, szerelmes Fiának önfeláldozásában, önmagát büntette meg, helyettünk bűnre csábult bűnösök helyett! Amikor a bűntelen Jézus Krisztus, minden ember bűnét magára vállalta, hogy ne a kárhozat, hanem az üdvösség, lehessen osztályrészünk! Ilyen csodálatos szánó és mentő szereteten, csak ámulni lehet! Ezt, a mi parányi értelmünk, soha fel nem foghatja. Ez az áldott lélekmentő szeretet pedig, már 2 ezer éve, minden bűnbánó ember számára, elnyerhető, mind addig: amíg a kegyelem ideje tart! Isten: irántunk való szeretetből, a döntés lehetőségével ajándékozott meg minket. Urunk, erőszakot nem alkalmaz senkivel szemben. Ezért, dicsőséges országát, csak önkéntesek fogják benépesíteni! Azonban figyelemmel kell lennünk az e világ fejedelmére, a Sátánra is. Aki különféle hamis ígéretekkel, hazugságokkal, és fél igazságokkal, környékezi meg, a csábításra hajlamos emberek százmillióit! A hiszékeny embereket, minden módon el akarja tántorítani, az örök élet valóságában való hittől. Követőit: azzal akarja elhitetni, hogy a testi halállal, véget ér az ember élete. Ezért azt, jól ki kell használni, ki kell élvezni. Mert a halállal, mind ez, megszűnik. Sajnos, az emberiség legnagyobb része, el is hiszi, ezt a hamis, sátáni állítást. A Sátán az örök lélekről, az elmúló testre helyezi a fő hangsúlyt. Az emberek figyelmét, igyekszik elterelni, lelkükről a testükre. Az örökkévalóságot, nem létezőnek vallja előttük. A Bibliát pedig ócsárolja, hibákkal tűzdelt, emberi műnek tartja. Senkit sem biztat, olvasására. Ezért van az, hogy a legtöbb keresztyén családban, ott hever a Biblia, olvasatlanul, porosan. Így pedig, sokkal több tanítványa van a sátánnak, mint Krisztusnak! Ezért, az emberiség is, két táborra oszlik, a hívők és a hitetlenek táborára. Így haláluk után, lelkükre is, két birodalom vár. A fénynek vagy a sötétségnek, az üdvösségnek, vagy a kárhozatnak birodalma. Így, ennek a rövid bizonyságtételnek a címe is, fénylő csillagként ragyog fel, előttünk. Isten, hívő gyermekei boldogan vallják: ,,A mi országunk mennyekben van" Hát nem balgaság volna, ha valakinek ragyogó gyémántot kínálnának fel cserébe, szürke kavics helyett? Isten pedig, pontosan, ilyen cserét kínál fel nekünk, kárhozatra méltó bűnösöknek! Sőt, ennél sokkal drágább cserét, Fiának értünk hozott áldozati váltságában! Örök kárhozat helyett, örök üdvösséget, mind azoknak, akik az élő Ige, hallomása vagy olvasása által, jutottak élő hitre! Isten, nem személyválogató, ezért így szól hozzánk igéjében: ,,Jöjjetek énhozzám mindnyájan" mindenkit hív, sötétségből a fényre, halálból az életre! Boldogok mind azok, akik elhiszik, hogy a temető nem végállomás, hanem csak átszálló hely. Az élet pedig folytatódni fog, a feltámadás napján, vagy az üdvösségben, vagy a kárhozatban. De minden embernek, még földi halála előtt kell döntenie, hogy átszáll e, a halál vonatáról az élet vonatára, halála után, erre már nem lesz lehetősége! A halál utáni bűnbánat, már érvénytelen, Isten előtt! Jól gondoljuk meg hát, ideiglenes földi állampolgárok, akarunk - e, örökkévaló állampolgárok, lenni, Isten dicsőséges országában, vagy sem. Ezért, igen nagy felelősség hárul, minden emberre! Hiszen, hallhatatlan lelkünk, örökkévaló tartózkodásáról kell döntenünk! Mégpedig halálunk előtt! Megváltó Urunk váltságának elfogadása által, bűneink elhagyása által, az Úr Jézusban való szilárd hit által, már itt a földön is, mennyei honpolgárok lehetünk! Ez pedig olyan nagy kiváltság, melyért csak térdre borulva adhatunk hálát, mennyei Atyánknak.

Írta: Pecznyík Pál 2013-ban.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Királyi ajándék!
  2013-12-20 21:05:46, péntek
 
  Királyi ajándék!

Újból boldog karácsonyra
készül, földünk legtöbb népe,
mégis, egyre halványabb lesz,
szívekben a Krisztus képe.
Múló földi örömöknek
hódol ma, a széles világ,
így már nem is veszi észre,
szívében a bűn férge rág.
Pedig égi szeretetért
kiált a sok, szomjú lélek,
de nem hallja szavát gazdag,
nem hallják azt, a szegények.
Isten szeme, menny honából,
szeretettel tekint le ránk,
nem is tudjuk: hogyan várja
drága szíve, kérő imánk.
Karácsonyi ajándéka,
nem világi, mert az véges,
új élet az, és üdvösség,
amely örök, dicsőséges!
Királyi szent ajándékát,
csak kevesen várják itt lenn,
pedig ajándéka nem más,
mint maga a, Fiú Isten!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2013. XII. 16.
 
 
2 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Itt az utolsó óra!
  2013-12-20 21:04:07, péntek
 
  Itt az utolsó óra, le ne késsük: I. János. 2, 18.

Isten, Szentlelke által íratta le számunkra, komoly figyelmeztetésül, János apostol első levelének második fejezetében, a 18-ik versben: ,,Fiacskáim, itt az utolsó óra" Bár ez az igevers, közel kétezer éve íródott le, még ma is tart! Mert Isten időszámítása más, mint a mienk. Nem tudhatjuk: ez az utolsó óra, mikor ér véget. Az Úr Jézus, mennybemenetele előtt, meg ígérte övéinek, el fog jönni értük, az Ég felhőin, nagy, hatalommal és dicsőséggel! Így már, az első keresztyének is, örömmel és reménységgel várták vissza Urunkat! Azonban elhunytak, még mielőtt, Jézus visszatért volna, és így, hő vágyuk nem teljesült. Az óta pedig, múlnak a hosszú évszázadok egymásután, de Urunk ígérete, máig sem teljesült. Így, a mai hívő nemzedék is, sóvárgó reménységgel tekint fel az égre. Hála legyen mennyei Atyánknak, mivel még nem telt le az utolsó óra, még van lehetősége minden embernek, belépni a mennyei bárkába, mely maga az Úr Jézus, és a bárka ajtaja is Ő! Miképpen Noé bárkája is, nyitva állt, az özönvíz előtt! Az a sok millió hívő ember, aki az évszázadok során, már belépett, ebbe a mennyei bárkába, biztonságban van akkor is, ha lelke sátora, már régen elporladt. Már csak idő kérdése, hogy bekövetkezzen, a halálból való feltámadás nagy napja! Mert az élő és visszatérő Jézus Krisztussal való találkozásra, egyesülésre, csak a feltámadás napján kerülhet sor. De nagyon fontos követelmény az, hogy a mennyei bárkába, csak újjászületett emberek léphetnek be, még pedig, testi haláluk előtt! Aki ezt, elmulasztja, elódázza, vagy lekési, örökre kívül marad, és a kárhozat örök gyötrelme vár rá. Szomorú tény: bár a mennyei bárka még ma is nyitva áll, minden bűnbánó és hozzá menekülni vágyódó ember számára, mégis, az évszázadok során, emberek milliói mentek el a mennyei bárka nyitott ajtaja előtt, mivel nem hitték el annak létezését, vagy halogatták a belépést, mivel a látható, bár elmúló világi javak vonzása, jobban hatott rájuk, mint az Úr Jézus hívása. Többre tartották az ideig valót, az örökkévalónál. Ezért boldogok mind azok, akik elhiszik, hogy nem csak ez a szemmel látható világ létezik, hanem létezik egy sokkal szebb és sokkal csodálatosabb, örökkévaló világ is. Melynek dicsőséges Ura, még ma is hívja és várja a mennyei bárkába való belépésre mind azokat, akik a Szentlélek felvilágosítása által hisznek, abban a ma még nem látható, de örökkévaló új világban, melynek szépségét és ragyogását, ma még, fel sem tudjuk fogni. Isten, a bűnnel megfertőzött látható világot, meg fogja semmisíteni! Ezért, ami csak létezik égen és földön, minden értékét veszti. Megsemmisülés vár rá! Egyedül az ember lelke az, ami átvészeli a megsemmisülést, mivel Isten parányi része, és így örökkévaló. És éppen emiatt, mérhetetlen nagy felelősség hárul minden emberre! Mert nem csak önmagáért, hanem szeretteiért is felelős! Isten adott időt és lehetőséget, minden embernek a bűnből való megtérésre, hozzáfordulásra. A Biblia: világosan ír arról, hogy testi halálunkkal, nem ér véget az életünk. Mert életünknek van kezdete, de soha nem lesz vége! A halál, csak elhamvadó testünkre vonatkozik, de a lelkünk, élni fog örökké! Fölötte, nincs hatalma a testi halálnak! De vigyázzunk: mert van második halál is! Ez pedig a kárhozat! A testi halál, mindenkire vonatkozik, de a lelki halál, csak azokra, akik nem hisznek Istenben, akik mesének tartják létezését, vagy ha tudnak is felőle, de nem ismerik el maguk fölött, Isten uralmát. Minduntalan, szembeszállnak Vele, és csak a mának élnek. Isten, nem személyválogató, gondviselő szeretete kiárad a hívőre és hitetlenre egyaránt. Ámde az átlépés lehetőségét, a halálból az életbe, az ember döntésére bízta! Ezért, amíg a szíve dobog, eldöntheti, hogy át lép-e a halálból az életbe, mert ,,Istennél lenni, mindennél jobb" és még földi élete idején, belép hit által a mennyei bárkába, az Úr Jézussal való áldott boldog közösségbe, vagy pedig meg marad továbbra is, a bűn miatt: örök halálra ítéltek nagy táborában. De azt már most, jó volna megértenie, hogy a Kárhozatban, nem lesz jelen Isten, sohasem! Ezért az elkárhozókat, örökké fogja gyötörni, kínozni, az élő Isten utáni vágy. Aki pedig oda kerül, csak önmagát okolhatja, mért nem élt, a bűnből való szabadulás, drága lehetőségével. Mert a lehetőséget Isten, mindenkinek megadta! Ámde, aki nem törődött, hallhatatlan lelke örökkévaló helyzetével, vagy nem is akart megtérni, azon nem lehet segíteni! Miért sírt Jézus Jeruzsálem népe miatt? Megtérésre hívta őket, de: ,,ti, nem akartátok" Bizonyára Isten szomorú amiatt, hogy meg fog ismétlődni az özönvíz eseményéhez hasonló esemény! Ahogyan akkor, bezárult a bárka ajtaja, ugyan úgy fog bezárulni, a mennyei bárka ajtaja is! És mivel nem tudhatjuk, mikor fog ez megtörténni, ezért, jó volna nagyon komolyan venni, a kegyelmi idő múlását! Ne, hogy lekéssük a belépést. Boldogok mind azok, akik már hit által beléptek és már belül vannak. Azokra az örök élet öröme és gyönyöre vár. A csodálatos új Jeruzsálem! Akik azonban lekésnek, örökre kívül maradnak, és már hiába dörömbölnek a mennyei bárka ajtaján, miként a bolond szüzek, örökre kívül maradnak! A feltámadás nagy napján, a levegőégen lévő mennyei bárka pedig elindul, és meg sem áll, csak az Isten dicsőséges trónja közelében. Hogy ott, Isten gyermekei, milyen ünnepi fogadtatásban részesülnek, arra, majd csak ott derül fény. Isten, ma élő nemzedéke, bárcsak komolyan venné, a kegyelmi idő gyors múlását, hogy ne az örök kárhozat, hanem az örök élet, boldog részese lehessen. Ez pedig rajtunk múlik, ma élő embereken!

Írta: Pecznyík Pál 2013-ban:
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Isten tenyerén!
  2013-12-20 21:03:14, péntek
 
  Isten tenyerén!

Megváltott gyermekként,
miért is félnék én?
Ha lelkem ott pihen,
az Isten tenyerén?

Ha Ő az oltalmam,
ki árthat énnekem,
csak Istentagadót
tölthet be, félelem.

A félelemkeltőt,
Jézus legyőzte rég!
Sorsa megpecsételt,
vár rá, a szörnyű vég!

Boldog: ki ott lehet,
győztes Úr oldalán,
mennyei koronát,
viselhet homlokán!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2013. XII. 19.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Honnan jöttünk!
  2013-12-20 21:02:03, péntek
 
  Honnan jöttünk!

Honnan jöttünk, hová megyünk?
egyre többen kérdezik,
Istentől jött az életünk,
és őhozzá érkezik.

Két távoli véglet között
zajlik, földi életünk,
itt csak zarándokok vagyunk,
soká nem időzhetünk.

Szomorú, hogy legtöbb ember,
még csak észre sem veszi,
élete: átmenő árnyék,
s lelke: hová jut neki!

Halál sötét kapujában
döbben rá, világ fia,
itt nem törődött lelkével,
mennybe nem jut fel, soha!

Boldog ember, ki már tudja,
honnan jött és hová megy,
csupán lelke ruhája az,
mely a sírba alá megy,

Lelke: visszatér Urához,
aki adta azt neki,
s ajka: örök életen át,
dicsőségét zengheti.

Pecznyík Pál
Celldömölk, 2005. X. 2.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Csodás Esemény!
  2013-12-20 21:01:17, péntek
 
  Csodás esemény!

Ilyen nagy esemény
eddig, nem volt itten,
egy csecsemő testbe,
rejtőzött el, Isten!
Királyok Királya,
szürke test-ruhában
élt, szolgált, szenvedett,
Izrael honában!
Bár királyt várt a nép,
ám nem ilyen módon,
hanem koronásan,
bíborszínű trónon.
Így, fel sem ismerte,
lelke megmentőjét,
csak pásztorok látták,
királyi bölcsőjét.
Sátán már jó korán,
szent nyomába eredt,
gúny, szitok, üldözés
várt rá, hála helyett.
De Ő, nem azért jött,
hogy itt Király legyen,
hanem értünk halni,
a Golgota hegyen!
Halálunk után, mi
Vele, együtt legyünk,
s örök dicsőségét,
meg oszthassa velünk!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2013. XII. 19.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Íme, az Ember!
  2013-12-13 20:48:34, péntek
 
  Íme, az Ember! János. 19, 5.

János Evangéliumának 19-ik fejezetében, az ötödik versben olvasható 3 megrendítő szó: ,, Íme, az ember" Jézus volt az-az ember, aki mit Fiú Isten, rövid időre emberré lett, hogy önként magára vállalja, a ránk kiszabott, bűn miatti halálos büntetést! Ő a dicsőséges koronás Fő, ott áll megalázottan, töviskoronásan, összekötött kezekkel, a verésektől eltorzult arccal, vádlója, Pilátus előtt. Valóban, a mi bűn által eltorzult arcunkat jelenítette meg ő. Akit riválisa a Sátán, tudott csak, ilyen szörnyű módon kikészíteni. Urunknak, szinte már nem is volt emberi arca! Csak egy torzó kékfoltos véres arc. És a vádolására összesereglett nyomorult ember tömeg, magából kikelve, szinte vezényszóra, ordította Pilátus felé, ,,Feszítsd meg őt" Pedig, ha tudták volna, hogy az a töviskoronás megkötözött és lenézett, vádlott, nem más, mint Isten áldott szent Fia, Jézus Krisztus, az emberré lett Isten! Aki helyettük vállalta a megszégyenítést, kínszenvedést, akkor bizonyosan, mellüket verve, zokogva hulltak volna, Jézus lábaihoz, bocsánatot kérve tőle. De mivel lelkileg vakok voltak, kemény szívvel és rideg közönnyel, tekintettek rá, az emberi szánalom, egyetlen sugara nélkül. Úgy áll Jézus Pilátus előtt, mint vádlott a vádoló előtt. Megalázottan, megkötözött kezekkel. De valósággal, mégis úgy, mint a Föld egyetlen igaz embere! Aki nem parancsra, nem kényszerre, hanem önként vállalta, a halálos bűnbe esett emberiség, megváltását, kiváltását, az örök kárhozat súlyos kelepcéjéből. Jól tudta, hogy a bűnre csábított emberiséget, csak egy ártatlan és bűntelen ember képes megmenteni! Ahogyan egy kötelekkel megkötözött embert is, csak egy szabadkezű ember tudja, feloldani kötelékeiből. Hála legyen, Megváltó Urunknak, értünk hozott nagy áldozatáért, nem volt hiábavaló mérhetetlen szenvedése! De most, úgy kívánok szólni, mint ahogyan Keresztelő János szólt felőle: ,,Íme, az Istennek ama Báránya, aki hordozza a világ bűnét" Ugyanis, a Biblia, csak röviden ír arról, mi történt Jézussal, Isten Bárányával, az őrség udvarán. Jézust, Pilátus elől, az őrök belökdösték az őrség udvarába. Csak képzeletünkre hagyatkozhatunk, ha meg akarjuk tudni, mi történt Jézussal, az őrség udvarán. Valószínűen, egy rögtönzött emelvényt, készítettek, és arra ültették fel Jézust, hogy őt, királyként csúfolhassák. Volt az udvaron egy tövisbokor, az egyik őr, néhány gallyat vágott le róla, és a tövisekből koronát formált. Azt nyomták Jézus fejére. Bizonyára, nagy kínt okozhattak Urunknak, a fejébe szúródó tövisek. Azt csak ő tudta volna megmondani. Ám Jézus, egy jajszót nem ejtett ki száján, szomorúan, mélyen hallgatott és szenvedett. De hogyan írt felőle Ézsaiás? ,,Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg" Hogy Jézus panaszszó nélkül szenvedett, ez is, az egyik prófécia beteljesedése volt. Ha a szenvedő Jézus, csak egyetlen jajszót ejtett volna ki a száján, akkor Isten igaz szaván csorba esett volna. Ez pedig lehetetlen! Jézus ott ült tehát, töviskoronásan, megalázottan szégyentrónján. Hála legyen mennyei Atyánknak, aki irántunk való szeretetből, elrejtette szemeink elől, mind azt az embertelen kínzást, gonosz játékot, melyet csak a Sátán tudott kitervelni, az általa gyűlölt Jézus ellen. Ezek a minden gonoszsággal felruházott zsoldosok, a Sátán által kitervelt kínzásokat hajtották végre. Mi nem láthattuk, hogy drága helyettesünket, helyettünk verték arcul, öklözték arcát, és hajbókoltak előtte, mint lenézett király előtt. Jézus valóban Király volt, hatalmas Úr, aki ha akarta volna, egyetlen csapással, megsemmisíthette volna őket. Mégsem tette, mert akkor nem tudott volna megváltani minket, bűneink szörnyű rabságából! De mind az a kínzás, ami az őrség udvarán történt, csak része volt, annak a hosszú büntetési folyamatnak, mely a keresztre feszítéssel ért véget! Pilátus parancsára, elővezették a megkínzott töviskoronás foglyot, Pilátus elé. És ekkor hangzott el Pilátus szájából a 3 hatalmas szó: ,,Íme, az ember" melyet aranykeretbe kellene foglalni, mert az emberiség milliárdjai közül, csak egyedül Jézus volt ember! Mi, a bűn miatt, teljesen kivetkőztünk emberi mivoltunkból. És önmagunktól, képesek volnánk a legszörnyűbb gonosztettek elkövetésére. Mint ahogyan azt az emberiség véres történelme is fényesen igazolja. Ezeknek az embertelen eseményeknek felsorolása, szinte lehetetlen. Lelki szemeinkkel, bárcsak úgy tudnánk feltekinteni, Pilátus előtt álló drága helyettesünkre, mint aki, irántunk való mélységes szánalomból, a mennyben levetette királyi palástját, és önként vállalta az emberi sorsot, minden örömével és nyomorúságával azonosult velünk, bűn által kifosztott emberekkel, kivéve a bűnt! Legtöbb ember életében volt olyan esemény, hogy helyettesíteni kellett valakit. Sokféle helyettesítés létezik, van könnyebb és súlyosabb. Ámde olyan helyettesítés, mint amilyet a mi áldott Megváltónk vitt végbe, nem volt, és nem is lesz soha! A Biblia, világosan mutatja be, milyen volt az ember arca a bűneset előtt, milyen torz a bűnei miatt, és milyen lehet, megtérése, újjászületése után! Az Úr Jézus, önmagán mutatta be, előttünk, milyen torz volt arcunk bűneink miatt, és milyen lehet, bűnöktől megszabadultan! A tanítványoknak megadatott, hogy láthassák: jézus feltámadás előtti és utáni arcát. Így láthatjuk meg mi is, megtérésünk előtti és utáni arcunkat. Most ismét elvonult lelki szemeink előtt, Megváltó Urunk értünk hozott nagy életáldozata! Ezért, valahányszor csak bűnre csábítana minket, gonosz ó emberünk, jusson eszünkbe, hogy Jézus egyetlen bűn miatt is, vérét és életét áldozta volna fel! Mert azt a csodálatos új országot, melyet Isten készített, megváltott gyermekeinek, még egy parányi bűn sem fertőzheti meg! Abban: csak a szentségnek, a tisztaságnak, örömnek, szeretetnek, békességnek és boldogságnak lesz helye. Jézus - rövid időre - azért vált emberré, hogy mi, megváltott bűnösök, Isten gyermekeivé válhassunk, és az igazság hófehér köntösében élhessünk örökké, mennyei Atyánk közelében.

-O-
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Elvesztettem, visszakaptam...
  2013-12-13 20:47:39, péntek
 
 
Elvesztettem, visszakaptam...

Elmerengek távolodó hosszú éveim során,
volt födél a fejem fölött, most is van egy kis szobám.
Emlékek rajzanak körül, volt sokféle esemény,
szegény voltam, de hit által, dúsgazdaggá lettem én.
Amióta Megváltómtól, fentről kaptam új szívet,
maradandó kincset gyűjtök, múló földi kincs helyett.
Kincskutató, e kincs után, Föld végéig elmehet,
olyan kincs ez, melyet földön, megtalálni nem lehet!
Voltak próbák, betegségek, derűs és borús napok,
Bár zajlott az élet - tenger, nem nyeltek el, a habok!
Jézus, nem hagyott magamra, hosszú vándorutamon,
reménységem: minden nappal, közelebb az égi hon!
Itt élek a földön ugyan, mert testem porból való,
ám a lelkem hallhatatlan, földről, mennybe szárnyaló!
Elmerengtem életemen, ajándékba kaptam én,
elvesztettem, visszakaptam, Jézus vére érdemén!
Ajándékod az életem, Atyám rendelkezz vele,
hozzád vágyódó lelkemnek, nálad lehessen helye.
És ha egy nap, véget ér majd, hosszú földi életem,
kristálytisztán zendülhessen, trónod előtt énekem.

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. XII. 9.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
2013.11 2013. December 2014.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 24 db bejegyzés
e év: 318 db bejegyzés
Összes: 4358 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 163
  • e Hét: 634
  • e Hónap: 3726
  • e Év: 79784
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.