|
2013-12-11 16:39:25, szerda
|
| |
| |
Koszpek Ferenc: MARADJ VELEM...
Maradj velem! Ennyit kértem,
Mért hagytál el, ma sem értem.
Szenvedek, ha nem vagy velem,
Hiányzik, hogy fogd a kezem.
Nincs a napnak olyan perce,
Melyben ne jutnál eszembe.
Veled fekszem, Veled kelek,
De vajon még remélhetek?
Nincsen válasz, tudom. Sajnos.
De a kétkedés csak mardos.
Van-e aki jobban szeret?
Vajon teljes az életed?
Tartozom egy vallomással:
Nem élhetek senki mással.
Nem tudok már mást szeretni,
Mert nem tudlak elfeledni.
Aznap, mikor megláttalak,
Másképp ment le este a nap.
Nem volt talán szebb sohasem.
Vagy nem látta épp senki sem?
Emlékszel az első jelre?
Kacsintás volt. Apró, szende.
Aztán jött egy erős érzés.
Hogy mi volt az, már nem kérdés:
Szerelem volt, szívszerelem.
Mindent elsöprő érzelem.
Gondolsz még rám? Vagy már rég nem?
Azt azért én mégis kétlem.
Álmodtam egy szép világot,
Olyat, mit még szem nem látott.
Te voltál az álmom tárgya,
Te voltál, Te Kedves, Drága.
Reggeltől más lett az élet:
Rájöttem, hogy érted élek.
Érted, és a kislányodért,
Meg a közös boldogságért.
Boldog én csak Veled leszek,
Érted égek, majd' megveszek.
Kell, hogy hajónk révbe érjen!
Sikerülhet, én úgy érzem.
Nem mondhattam el senkinek,
Leírtam hát, de csak Neked.
Nem is tartozik ez másra,
Rád, rám, és a fél világra.
Kiabáld ki szíved titkát,
S boldog lesz az egész világ!
Mi örömöd lenne abban,
Ha boldog vagy, de magadban?
Koszpek Ferenc: MINDEN...
Minden szempillantásommal
Csak Téged kereslek,
Minden szívdobbanásommal
Csak Téged szeretlek!
Minden egyes gondolatom
Körülötted forog,
Minden apró mozdulatom
Csak Teérted zokog.
Mindennek, ami jó lehet,
Okozója Te vagy,
Mindenben, ami jó nekem,
Legbelül csak Te vagy.
Minden meleg borzongásban
Te vagy ott legmélyen,
Minden kéjes tobzódásban
Te állsz ott kevélyen.
Minden utam végén vársz rám,
Jöhetek bármikor,
Mindenhol megcsókolsz százszám,
Mert szeretsz, bármikor.
Minden nap megérkezéskor
Ott legyél mellettem,
S minden nap felébredéskor
Ott leszek melletted!
Koszpek Ferenc: ADD MAGAD!
Rajongásig szeretlek, úgy érzem,
Átrohansz csak rajtam... Úgy féltem!
De nem! Itt vagy és már itt is maradsz,
Végre megjöttél, s lesz mindig tavasz!
Átjárja szívemet a szeretet,
GYertyafénynél kapok feleletet...
Olyan erősen vágyom utánad!
Mondd: "Kívánlak!", s vesd le a ruhádat!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lelkem szirmai |
|
|
|
|
|
Offline
