|
2013-12-21 05:11:05, szombat
|
| |
| |
1948-ban Mindszenty József hercegprímást karácsony második napján hurcolták el az esztergomi érseki palotából.
1949-ben karácsony helyett Sztálin 70. születésnapját ünnepelték egy teljes héten át.
Az 50-es években állami ünnepi programokat szerveztek az embereknek, hogy még véletlenül se a hagyományoknak megfelelően tölthessék a karácsonyt.
Az éjféli misékről a párt álcázott aktivistái, megfélemlített és beszervezett hívők jelentettek.
1952 végén Rákosi Mátyás elrendelte, hogy karácsony második napja többé nem lesz munkaszüneti nap.
1954-ben egy kis időre újra kétnapos ünnep volt a karácsony.
1955-ben Rákosi Mátyás visszatér a hatalomba és ismét egynapos a karácsony. Ekkortól nevezik egyre gyakrabban a karácsonyt, fenyőünnepnek. Nincs többé ajándékhozó Jézuska, ahogy a Mikulás helyett is a Télapó (egyenesen a Szovjetunióból) érkezik a decemberi fenyőünnepre. Az adventi vasárnapokat is átnevezték. Lett belőlük bronz, ezüst és aranyvasárnap.
1956-ban a forradalom leverése után hatalomra került Kádár-kormány ismét kétnapos ünnepnek ismerte el és adta vissza a nevét is az ünnepnek.
1957-ben már a Népszabadság is kellemes karácsonyi ünnepeket kívánt olvasóinak.
1958-ban azonban a kádári kormányzat ismét kimondta, hogy " a hagyományos ünnepeket meg kell tisztítani egyházi jellegüktől s, hogy az évezredes hagyományokat szocialista hagyományokkal kell megtölteni". Ezt a törekvést igyekeztek megvalósítani az országházi fenyőfaünnepélyek. Természetesen a majd harminc méteres fa tetejére méteres átmérőjű vörös csillag került.
Az évtizedekig tartó karácsony kontra fenyőfaünnep küzdelemben 1987-ben következett be igazi áttörés,amikor a Magyar Televízió december 24-én először egyenes adásban közvetítette a Mátyás-templomból az éjféli misét.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
