|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2013-12-23 20:28:10, hétfő
|
| |
| |
Egy csendes álmot küldök feléd,
Színeset, tarkát melyben megtalálsz.
Leszek álmaidban szivárvány és
Átsétálsz a tarka csillogás alatt,
Leszek álmaidban csillagfény
Beragyogok lelked ablakán.
Leszek neked kis virág,
Melyet féltőn ápolsz egy éjszakán.
Leszek neked kismadár, kit
Féltve őrzöl, kezed közé zársz.
Leszek neked tiszta vizű forrás
Melyből kortyolgatva szomjad oltod.
Leszek én még szellő, mely
Suhanón csókot hint homlokodra..
Leszek én még világító telihold,
Mely ragyogó fényével simogat,
S őrzi, vággyal teli álmodat |
|
| |
|
2 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-23 20:00:27, hétfő
|
| |
| |
Komáromi János: Ünnep
ha ünnep jár a világban
minden milyen furcsa lesz
azt hisszük most minden bánat
egykettőre semmi lesz
ünnep jön és ünnep múlik
azután elér a "rend"
végleg semmi nem változik
sem kívül sem "odabent"
nem értjük már a lényeget
nem érezzük a csodát
nem éljük át többé soha
Ünnep igaz "mivoltát"
szemünk mered úgy bámulunk
kezünkkel tapogatunk
hallgatunk és hallgatózunk
de semmire nem jutunk
hol az Ünnep? - kérdezgetjük
választ sehol nem lelünk
mind örökre elveszett hát
az Igazi Ünnepünk?
talán mégis van még remény
ha jó helyen keresünk
néhány percre csendben vagyunk
és nyugodtan leülünk
másként dobban ekkor a szív
felébred a Lélek is
egy perc nyugalom kell csupán
felébred az Ünnep is
gondolatban kezet nyújtunk
így egymáshoz elérünk
rájövünk hogy csak "Egymásban"
lehet Igaz Ünnepünk |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Komáromi János (koma) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-12-23 07:48:30, hétfő
|
| |
| |
Dsida Jenő
KARÁCSONYI UTAZÁS
Készülődés
Karácsony közeleg.
Én állok itt az ablakom előtt
nézem a halkan pihéző havat
s egy kis bokrétás, száradó fenyőt
törögetek.
Ma szivem is van,
Meg-megdobban a kabátom alatt
és csilingeli ezer kicsi csengő:
Karácsony közeleg!
Karácsony közeleg!
Utban
Csodálkozol:
Te balga kis fiu,
ma olyan vignak látszol!
...Csillagáros bethlehemi éjben
hivogat máma engem is a jászol.
Megyek! Megyek!
az ajkam úgy dalol,
mig csörgős szánkóm megáll valahol
s letérdelve a kis Jézus előtt,
átnyujtom néki igaz ajándékul
ezt a kis, tépett bokrétás fenyőt.
Kérdezem
Mondd, kis Jézuskám
Decemberfagyon, szélen, havon át
miért nem hozhattam Neked
egy csokor édes, piros orgonát?
Most minden, minden fenyő és moha
Pedig tudom, hogy szereted a májust
és Teneked is szebb az orgona.
Az ünnep
Mennyből az angyal!...
Égnek a gyertyák.
Kacag az ének, teritve az asztal--
csak fáj, hogy sohse találkozik össze
a karácsony az orgonás tavasszal.
A kis Jézus beszél
Én szeretem a sápadt arcot is,
én szeretem a könnyes szemet is,
cirógatom a mellrebágyadt főt.
Akinek nincsen tettre kész,
merész,
lüktető, harcos piros orgonája
az hozzon egy kis álmodó gallyat.
sóhajva siró imádság fenyőt,
s az én kezem megáldja.
Hazafelé!
A gyertyák elalusznak
a távolodó kórus
altató, büvös simogató mákony...
Repül a szánkó,
csörgős csengője csilingeli csendben
Édes Karácsony!...
Tündér Karácsony!...
Boldog Karácsony!...
1924 |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Dsida Jenő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2013. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
179 db bejegyzés |
| e év: |
1283 db bejegyzés |
| Összes: |
12857 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 550
- e Hét: 1590
- e Hónap: 4811
- e Év: 30939
|
|
|
Offline
