Regisztráció  Belépés
georgina11.blog.xfree.hu
" Todo que voce necessita, uma casa plena de livros, e um jardim pled de flores! " (Egyetlen szüksége életünknek egy ház, könyvekkel tele és egy kert... S. Georgina E.
2009.08.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Nincs Cím
  2013-03-31 14:40:13, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon   
OEP: cserélni kell az EU-kártyákat
  2013-03-29 16:35:14, péntek
 
  Az idén lejár a korábban kiadott Európai Egészségbiztosítási Kártyák (EU-kártyák) érvényessége - hívta fel a figyelmet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Kiemelték, hogy a nyári turistaszezonban jelentős mértékben megnő az igénylések száma, ezért Budapest Főváros Kormányhivatalának egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve a rövidebb várakozás és a gyorsabb ügyintézés érdekében lehetőséget nyújt arra, hogy már most, a lejárat előtt igényelhessék az ügyfelek az EU-kártyáik cseréjét.

A kártya cseréjét postai és elektronikus úton, valamint személyesen is kérni lehet az ügyfélszolgálatokon, amelyek pontos címe, elérhetőségei megtalálhatók az OEP honlapján (www.oep.hu). A honlapon előzetes időpontfoglalásra is van lehetőség az ''időpontfoglaló'' rendszer segítségével.

Meghatalmazással más számára is kezdeményezni lehet az új EU-Kártya igénylését. Az új EU-Kártyák kiadásának viszont minden esetben feltétele a még érvényes EU-Kártya egyidejű leadása - írta az OEP.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
Így veszít a nyugdíjból, aki az új adónemet választja
  2013-03-27 10:35:43, szerda
 
  Így veszít a nyugdíjból, aki az új adónemet választja

A kisadózók tételes adóját (katát) választó vállalkozó évente két hónapot elveszít, amikor kiszámítják a nyugdíját, ráadásul társadalombiztosítási ellátásainak számítási alapja a minimálbérnél alacsonyabb, 81 300 forint.

Az Adó Online kiemeli: amikor azt vizsgálják, az öregségi nyugdíj eléréséhez szükséges minimum 20 év szolgálati időt vagy résznyugdíj esetén 15 évet elérte-e a kisadózó, akkor a teljes biztosítási év beleszámít az évek számába.

Ugyanakkor ha a nyugdíj összegének kiszámításához szükséges szolgálati időről szól a kérdés - az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ -, akkor a főállású kisadózó szolgálati idejét arányosítani kell, vagyis ebben az esetben 303 naptári nap lesz a főállású kisadózó által elért szolgálati idő évente.

A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítási ellátási valamint a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényekben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint ha a biztosítottnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

A minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme - olvasható az összegzésben.

2013-ban a minimálbér 98 ezer forint havonta, melynek éves összege 1 millió 176 ezer forint. A havi 50 000 forint tételes adót fizető főállású kisadózók nyugdíjalapot képező éves jövedelme (12-szer 81 300 forint) 975 600 forint lesz, ha egész évben változatlan a jogállásuk. Ezt elosztva az 1 millió 176 ezer forinttal, 0,8295-öt kapunk. Ebből következik, hogy a naptári év teljes időszakára (365 naptári nap) vonatkozó biztosítási idő arányos része, 303 naptári nap lesz a főállású kisadózó által elért szolgálati idő.
Szerző: MTI Eco

Link
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
Táppénzre jogosultság időtartama
  2013-03-25 10:17:37, hétfő
 
  Táppénzre jogosultság időtartama

Azt, hogy mikortól és meddig lehet jogosult a biztosított táppénzre, az alábbi tényezők befolyásolják: a keresőképtelenség időtartama, a mennyi előzetes biztosítási idővel rendelkezik a biztosított, kinek a jogán vették keresőképtelen állományba, és a táppénzes előzmény ideje.

1.) Táppénzt, a keresőképtelenség idejére, a biztosítási jogviszony fennállása alatt maximum egy évig lehet folyósítani. (Fontos tudni, hogy ha a biztosítási jogviszony a keresőképtelenség ideje alatt szűnik meg, akkor a jogviszony megszűnését követő naptól már táppénz sem jár.)
Példa:
A biztosított munkaviszonyban áll 2007. 03. 01-jétől jelenleg is. Keresőképtelen 2013. 02. 01-jétől. Betegszabadság lejártát követően még 1 évig jogosult táppénzre.

2.) Ha a biztosított egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, akkor csak a biztosításban töltött időtartamnak megfelelő időre lehet táppénzt adni. A folyamatos biztosítási időt a keresőképtelenség első napjához igazodóan kell megállapítani, függetlenül attól, hogy mely naptól jár a táppénz. (Folyamatos a biztosítási idő, ha két biztosítási jogviszony között 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít bele a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának az időtartama.)

Példa:
A biztosított munkaviszonyban áll 2012. 08. 01-jétől jelenleg is. Keresőképtelen 2013. 02. 01-jétől, táppénzelőzménye nincs. Betegszabadság lejártát követően (2013. 02.22-étől) még maximum184 napig jogosult táppénzre.

Az egészségbiztosítás egyes rendelkezései a pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja, így a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül maximum egy évig jár a táppénz annak, aki:
. 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
. iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. (Ebtv. 46. § (4) bek.) (A biztosítás megszakítás nélkül áll fenn, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével 1 nap megszakítás sincs.)

Példa:
Fiatal nappali tagozatos felsőfokú oktatási intézmény hallgatója tanulmányait befejezte 2012. 06. 25-én. Munkaviszonyban áll 2012. 09. 01-jétől jelenleg is. Keresőképtelen 2013. 03. 01-jétől. Táppénzre 1 évig jogosult, mivel a tanulmányok befejezése után 180 napon belül vált biztosítottá, azóta a keresőképtelenségéig a biztosítása megszakítás nélkül áll fenn.

3.) Kinek a jogán vették keresőképtelen állományba a biztosítottat, vagyis kinek a betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni. (Gyermek betegsége esetén a gyermek életkorától függ, mennyi ideig lehet táppénzt folyósítani.)

4.) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőzően egy éven belül táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell számítani. (Ezt az időtartamot hívjuk táppénzelőzménynek.)
Az előzmény számításánál a táppénzfolyósítás minden naptári napját figyelembe kell venni.
Nem számít előzménynek, illetőleg nem lehet figyelembe venni azokat a napokat, amelyekre táppénz bármilyen ok miatt nem jár. (pl.: ha a biztosított a teljes keresetét megkapta és ezért erre az időre táppénz nem járt.)
Nem tekinthetőek előzménynek:
.. azok a napok, amelyekre táppénz nem járt, ideértve a betegszabadság időtartamát,
.. a gyermekápolási táppénz ideje (beteg gyermek ápolása, 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve ápolása címén részesült a biztosított táppénzben),
.. a baleseti táppénzfolyósítás időtartama, valamint
.. a közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy a járványügyi zárlat miatti táppénzfolyósítás időtartama.
(Ebtv. 46. § (6) bek.)

A táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időt és a táppénzelőzményt a keresőképtelenség első napjához igazodóan kell megállapítani.

Példa:
A biztosított munkaviszonyban áll 2007. 10. 10-től jelenleg is. Táppénzben részesült 2012. 05. 01-jétől 2012. 07. 30-ig. Ismét keresőképtelen 2013. 02. 01-jétől.
Táppénzre jogosult 2013.02.22-étől (betegszabadság lejártától) 275 napra a táppénzelőzmény figyelembevételével (2012. 05. 01-jétől 2012. 07. 30-ig 91 nap).

A fentiekben már ismertettem, hogy meddig jár a táppénz. Az legalább olyan fontos kérdés, hogy melyik naptól lehet legkorábban az ellátásra való jogosultságot megállapítani.

Ezt a kérdést is több tényező befolyásolja. Az alkalmazotti jogviszonyban állók, ha saját betegségük miatt nem tudnak munkát végezni, akkor a keresőképtelenség első 15 munkanapjára (vagy ennek arányos részére) betegszabadságra jogosultak. A betegszabadság nem társadalombiztosítási ellátás, azt a munkáltató fizeti. Táppénzt legkorábban tehát a betegszabadság lejártát követő naptól lehet megállapítani.
Természetesen vannak ez alól is kivételek. Nem jogosult például betegszabadságra, az
 .. egyéni vállalkozó,
 .. társas vállalkozás biztosított tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez),
 .. megbízás alapján, a vállalkozási jellegű jogviszonyban, a választott tisztségviselői jogviszonyban munkát végző személy,
 .. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
hiszen ők nem alkalmazottak.

Betegszabadság kizárólag a munkaviszonyban álló munkavállaló saját betegsége esetén jár, ebből következik, hogy első naptól táppénz jár:
 . gyermek ápolása miatti keresőképtelenség,
 . üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt fennálló keresőképtelenség,
 . közegészségügyi okból eltiltás miatti keresőképtelenség esetén, valamint
 . annak a biztosítottnak, aki terhessége, illetve szülése miatt munkáját ellátni nem tudja és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.
 . veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség
esetén.

2013. március 25. 09:51
Forrás: Önadózó
Szerző: Bogdán Zsuzsanna
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
Ennyi az átlagkereset - friss adatok
  2013-03-23 17:56:46, szombat
 
  Ennyi az átlagkereset - friss adatok

Idén januárban a bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten 2,5 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 822 forint volt januárban. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 743, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 211 693 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 82 097 forint volt.
A nemzetgazdaságban a bruttó keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül 2,8 százalékkal haladták meg a tavaly januárit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,0 százalékkal nőttek, a költségvetés területén - a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve - átlagosan 1,8 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete nem változott, 196 300 forint maradt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 146 603 forint volt januárban, a 3,7 százalékos infláció mértékét meghaladóan, 3,9 százalékkal nőtt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 105 300 forint, a szellemi foglalkozásúaké 187 700 forint volt. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 4,2 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,6, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,8, a nonprofit szervezeteknél 0,9 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2013. januárban átlagosan 3,0 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 3,3 százalékkal - haladta meg az egy évvel ezelőttit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 3,0 százalékkal nőtt.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabbak, ahol 458 300 forintot ért el, ezt az információ és kommunikáció követte 404 900 forintos, valamint az energiaipar 347 100 forintos bruttó átlagkeresettel. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók kerestek, átlagosan 146 000 forintot, de alacsony volt az átlagkereset az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén, 162 500 forint, valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban 166 200 forint.
Januárban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 000 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél erre jogosultak átlagosan 9700 forint juttatást kaptak ezen a címen.
A 234 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,1 százalékkal volt magasabb a 2012. januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,4 százalék volt.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Munka  
The 2012 Legatum Prosperity Index
  2013-03-23 16:49:56, szombat
 
  The 2012 Legatum Prosperity Index - Az 2012 évi életszínvonal összehasonlítása

Link

Tedd a kurzort bármelyik országra a térképen és klikkelj egyszer ... megmutatja neked, hogy milyen helyen áll ez az ország életszínvonala: gazdaságilag, oktatásban, egészségileg, biztonságban, emberi jogokban és stb...
Például MAGYARORSZÁG a 39-ik helyen áll....
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Történelmi évfordulók listája
  2013-03-21 14:07:35, csütörtök
 
 
Történelmi évfordulók listája
Link
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
A magáncélú letöltés nem bűncselekmény!
  2013-03-19 23:10:08, kedd
 
  Bár több országban már ismeretes az illegális fájlcserében részt vevő magánszemélyek felelősségre vonása, a magyar jogi szabályozás szerint a természetes személy, magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Nyilas Anita szerint ez annyit jelent, hogy az ily módon történő letöltés nem bűncselekmény.

Több országban már ismeretes az illegális fájlcserében részt vevő magánszemélyek felelősségre vonása. Az internetes felületekről történő letöltés, IP-cím alapján ugyanis viszonylag könnyen visszaellenőrizhető.

A többi csak azon múlik, hogy az adott ország jogrendszere megengedi-e az internetszolgáltatóknak, hogy kiadják az IP-címhez tartozó előfizetők adatait. Németországban például elég gyakori, hogy a jogosultak bírósághoz fordulnak az adat kiadása iránt, majd a sértett a jogsértővel szemben eljárást indít.

Többször felmerülő, vitát nyitó kérdés, az internet-kalózkodás jogi minősítése - mutatott rá D.A.S. JogSzerviz szakértője. A kárt a jogosultak - a kiadók, vagy a filmet, zenét forgalmazó üzletek - bevételkiesése jelenti ezekben az esetekben. Az Európai Bizottság előtt már az is felmerült a probléma orvoslásaként, hogy az internet-szolgáltatóra terheli azt a felelősséget, hogy kiszűrjék a saját hálózatukban előforduló illegális letöltéseket.

A magyar szabályozás

A választ a szerzői jogról szóló törvényünkben találjuk meg - hangsúlyozta dr. Nyilas Anita. A szerzői jogi oltalom alatt álló alkotásokat érintő fájlcsere, minden esetben büntetőjogi keretek között értelmezhető, tekintettel arra, hogy a szerzői jogokat sérti. A többszörözés, illetőleg a hozzáférhetővé tétel (feltöltés) esetében ugyanis a fizetendő jogdíjak elmaradása folytán, azok nyilvánvalóan vagyoni hátrány okozásával járnak.

A törvény szerint, a pusztán magáncélú, jövedelemszerzést nem szolgáló többszörözés, vagyis másolás, vagy ha úgy tetszik letöltés, az úgynevezett szabad felhasználás körébe tartozik. A szabad felhasználást a törvény engedi. Szerzői jogsértés hiányában pedig, büntetőjogi felelősség megállapítására nem kerülhet sor. Ebben a körben a felhasználás ingyenessége ugyanis eleve kizárttá teszi a vagyoni hátrány bekövetkezésének lehetőségét, s így a bűncselekmény megállapítását is.

Közvetve sem szolgálja a jövedelemszerzést

A letöltés ily módon nem bűncselekmény, tekintve, hogy a jogosult engedélye, illetve a díjfizetés nélkül megengedett - a magáncélú többszörözésre vonatkozó szabályok értelmében. Tehát természetes személy, magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ezekben az esetekben, annak sincs jelentősége, hogy a letöltés (többszörözés) nem jogszerűen létrejött, tehát hamisított példányról történt.

Nem tartozik az adott helyzetben elvárható gondosság körébe annak vizsgálata a letöltő részéről, hogy az interneten hozzáférhető, szerzői jogi oltalom alatt álló alkotás hozzáférhetővé tételére a szerző engedélyével, vagy annak hiányában került-e sor - emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Természetesen nem jogvédett tartalmak szabadon terjeszthetőek, azonban nem elhanyagolható tény, hogy a fájlcserélőkön elérhető tartalmak legnagyobb részt a szerző engedélye nélkül jelennek ott meg, és mivel a megosztó hálózatokon a másolás (letöltés) mellett egyszerre megosztás, így visszatöltés is történik, a szabad felhasználás körét sok esetben már túllépjük, amely esetekben megvalósulhat a szerzői jogok megsértése.

A feltöltéssel, megosztással ugyanis már továbbítjuk a jogvédett tartalmat. Az ugyanis már a szerzői jogról szóló törvényünk értelmében nyilvánossághoz történő közvetítésnek számít, a jogvédett tartalom esetében. A bizonyítás azonban egyáltalán nem egyszerű, az ugyanis csak próbaletöltéssel lehetséges, továbbá, nagyon nehéz a jogsértők teljes körének feltárása, az ebben a körben történő feljelentések tehát többnyire nem hozzák meg a kívánt eredményt - mondta dr. Nyilas Anita.

Az új Btk. szerint

Információink szerint Az új Btk. úgy foglalt állást, hogy a kizárólag személyes célokat szolgáló szerzőijog-sértések esetében indokolatlan lenne a felhasználók tömeges büntetőjogi felelősségre vonása. Ugyanakkor, ha valaki azért oszt meg médiafájlokat vagy szoftvereket a világhálón, hogy ezzel közvetlen vagy közvetett módon pénzt keressen, szabadságvesztést kockáztat majd. A büntethetőséget azonban csak akkor lehetne elkerülni az új szabályok értelmében, ha az internetes javak megosztásával a felhasználó nem okoz félmillió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt a szerzői jogtulajdonosoknak.

A törvényjavaslat szövegezéséből azonban nem derül ki részletesen, hogy mi minősül vagyoni hátránynak - tehát egy film letöltése vagy csak megosztása mikor számít annak. Az előbbi esetben ugyanis akár egy kevéssé aktív torrentező is könnyen elérheti a félmilliós értékhatárt, hiszen egy-egy zenei album értéke négy-ötezer forint, egy nagyfelbontású filmé nyolc-tízezer forint, de egyszerűbb szoftvereké is lehet százezer forintos tétel.

Szakértők korábban az [origo]-nak azt is elmondták, hogy a Btk. módosítása gesztusértékű lépésnek tekinthető, mert a magánfelhasználók eddig sem voltak sem a jogvédő szervezetek, sem pedig a hatóságok célkeresztjében: a nyomozóhatóságoknak célszerűbb a nagy halnak számító terjesztőket célba venniük.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
... Az élet fái ...
  2013-03-19 21:32:24, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mi lesz így a családi pótlékkal?
  2013-03-16 21:06:58, szombat
 
  A módosított Alaptörvénybe ütközhet a családok támogatásáról szóló törvény azon passzusa, amely arról rendelkezik, hogy ki számít egyedülállónak. Az új Alaptörvény ugyanis kimondja, hogy a család alapja a házasság és a szülő-gyermek viszony. Ennek alapján az élettársak akkor sem tartoznak egy családba, ha közös gyermekük van. Ha viszont nem tartoznak egy családba, akkor kvázi egyedülállókként nevelik a gyermeküket, gyermekeiket. Ez esetben pedig emelt összegű családi pótlékra lennének jogosultak...

Az Alaptörvény negyedik módosításának egyik sarkalatos pontja, hogy jelentősen leszűkíti a család fogalmát. Az Alaptörvény Alapvetés L cikk (1) bekezdésének jelenleg még hatályos rendelkezése szerint "Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját". Ez a rendelkezés a módosítás nyomán egy új mondattal egészül ki, amely leszögezi, hogy "a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony".

Az összes kormánypárti képviselő által aláírt módosítást azzal indokolják, hogy annak célja megerősíteni "a társadalmi alapintézménynek minősülő család alaptörvényi szintű védelmét a történelmi hagyományoknak megfelelően".

Az új Alaptörvényben lefektetett alapvetés szerint tehát a különnemű élettársak, illetve az azonos nemű bejegyzett élettársak akkor sem alkotnak majd egy családot, ha gyermeket nevelnek. Az élettársak közös gyermeke a közös halmazba, de két külön családhoz tartozik majd az egyik, illetve a másik szülőjével, de hárman együtt nem lesznek egy család.

Mindezek nyomán felmerül a kérdés, hogy mi alapján minősíthető valaki nem egyedülállónak akkor, ha élettársa van, de két különböző családhoz tartoznak. A családok támogatásáról szóló törvény szerint az a személy számít egyedülállónak, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Figyelmesen olvasva a sorokat azt a paradoxont is felfedezhetjük, hogy miközben az Alaptörvény szerint az is családban élőnek számít, aki nem vált el, de külön él a házastársától, a családok támogatásáról szóló törvény egyedülállónak minősíti. Az élettársak ellenben az Alaptörvény szerint nem tartoznak egy családhoz, a családok támogatásáról szóló törvény szerint viszont nem minősülnek egyedülállónak.

Az egyedülállók emelt összegű családi pótlékot igényelhetnek.

A családi pótlék havi összege

a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,


Hiába erőlködött az ombudsman és az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hozott határozatában Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a család fogalmának a családok védelméről szóló törvényben foglalt meghatározását. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a családok védelméről szóló törvény (Csvt.) alkotmányossági vizsgálatát. Az ombudsman azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a család fogalmának a Csvt.-ben foglalt meghatározását, mivel az a társkapcsolatok közül kizárólag a házasságot ismeri el a család alapjaként. A törvény a családot a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszerként határozta meg, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, az egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családba fogadó gyámság.
A taláros testület megállapította, hogy a Csvt.-ben foglalt családfogalom az Alaptörvényhez képest leszűkítő definíciót ad, ezért megsemmisítette a rendelkezést. A jelenleg még hatályos Alaptörvényből ugyanis nem következik, hogy az azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre (például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársakra, a közös gyermeket nem vállaló, vagy olyan különnemű élettársakra, akiknek egyéb körülmények miatt közös gyermeke nem lehet, az özvegyekre, az unokájukat felnevelő nagyszülőkre, a testvérük vagy más rokonuk gyermekéről gondoskodó személyekre) ne vonatkozna ugyanúgy az állam intézményvédelmi kötelezettsége - hangsúlyozta határozatában az Alkotmánybíróság.


A döntés megnyithatta volna a kaput az élettársi kapcsolatban élő nagycsaládos szülők előtt, hogy a házasságban élőkkel azonos mértékű családi adókedvezményt vehessenek igénybe a közösen nevelt gyermekeik után. Két év alatt 1 millió 764 ezer forintot is veszíthettek azok a háromgyermekes mozaik családok, amelyekben az apa és az anya nem házasságban, hanem élettársi kapcsolatban él. Az adóhatóság és a nemzetgazdasági tárca értelmezése szerint ugyanis a közösen nevelt gyermekek után csak akkor jár az emelt összegű, kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forintos adókedvezmény, ha a szülők házastársak. Ha viszont élettársi kapcsolatban élnek, akkor mindkét szülő csak a saját gyermekei után jogosult az adókedvezményre.

A kormány 2011 februárjában megígérte - az akkori kormányszóvivő, Nagy Anna nyilatkozatán keresztül -, hogy még abban a hónapban a parlament elé kerül a szükséges törvénymódosítás, s a három- vagy többgyermekes élettársak akár már az áprilisi fizetésükből igénybe vehetik az emelt összegű családi kedvezményt. A törvénymódosítási javaslatot azóta sem készítette el az NGM.



Link
 
 
0 komment , kategória:  Család  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2013.02 2013. Március 2013.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 11 db bejegyzés
e év: 63 db bejegyzés
Összes: 506 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 81
  • e Hét: 175
  • e Hónap: 2416
  • e Év: 30267
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.