Regisztráció  Belépés
kicsoda57.blog.xfree.hu
"Ne menj előttem! Lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem! Lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és légy a barátom!!!" Sz Jné
1957.08.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
Áldott Húsvétot kivánok mindenkinek
  2013-03-31 00:24:37, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  husvéti versek,fotók,videók  
Húsvéti szokások, böjt pénteken.
  2013-03-28 23:57:52, csütörtök
 
  Húsvéti szokások és ünnepkör
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére.

A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik,

mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette.

Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep.

Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.



Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt


Húsvéti szokások: Vallás

Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak a Húsvét megfelelői: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román). Főleg germán nyelvterületen viszont az Ostara istennő (a túlvilág istennője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt) nevéből eredő Easter, Oster elnevezés honosodott meg, mely a kereszténység előtti, pogány tavaszünnepekre emlékeztet.
Jézus kereszthalálának története




Húsvéti szokások: Virágvasárnap és az utolsó vacsora

A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak,

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére.

Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette.

A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást.

Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el. Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta: "Vegyétek, ez az én testem", és bort, mondván: "Igyátok, mert ez az én vérem." A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment, s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele.
A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel. Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták.

Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták, a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott, Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri. A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.


Húsvéti szokások: Golgota

A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: "Íme a zsidók királya!" Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették.

Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját.
Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

A nagyhét a magyar népszokások tükrében A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük.
Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap aztán kioszt a hívek között.
( Virágvasárnap elnevezése a római egyházban Dominicca palmarum 'pálma vasárnap', ezért mediterrán vidékeken ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek. A pálmaszentelés szokása már a VII. században elterjedt volt Itáliában.) A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elűzi a férgeket.


Húsvéti szokások: Nagycsütörtök

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.


Húsvéti szokások: Nagypéntek

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja.
A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák.
Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások.
Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.


Húsvéti szokások: Nagyszombat

Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok
Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés.
Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is.
Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.
Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli.




Húsvéti szokások: Nagycsütörtök

Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés reményében.




Húsvéti szokások: Nagypéntek

Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben.
Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak.

A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak.

Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen.

Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték.

Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.





Húsvéti szokások: Nagyszombat

Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak.

Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.

Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem.
Az állatokat sem fogták be ezen a napon.

A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.


Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.





Húsvéti locsolkodás

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja.

A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak.

A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig.
Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának,

eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.





Húsveti szokások: Erdély

Erdély bizonyos vidékein a fiúk a kiszemelt lány (amelyik a legjobban tetszik nekik) kapujára nyírfaágat tűznek, másnap pedig csapatostul kérnek bebocsáttatást, és kíméletelenül megöntözik vödörből a választottjukat.

A lányok a locsolóknak festett (piros vagy hímes) tojást adtak cserébe.

A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak Magyarországon.
Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt, vidéken a házaknál természetes anyagokkal festették a tojásokat, például hagyma héjával, zöld dió főzetével.

A tojás írásának, azaz a cirkalmas minták készítésének legegyszerűbb módja az, ha a mintát viasszal készítik el, majd a tojást festékbe mártják. Így a mintát a viasz miatt nem fogja be a festék. Vannak olyan tájegységek, ahol kezdetben csak a köszöntő mondás volt divatban, a locsolkodás szokását csak a XX. században vették át (bukovinai székelyek).
Dunántúlon a locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Sibának nevezték a vékony általában fűzfavesszőből font korbácsot, mellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszőre a lányok szalagot kötöttek és a fiúkat borral vendégelték meg.





Húsvéti szokások: Fehérvasárnap

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap.

A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja.
Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás.
A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól.
Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.





Húsvéti nagyböjt és a tradicionális húsvéti ételek

A nagyböjt a Húsvétot megelőző 40 napos időszak (szintén negyven napig tart a Ramadan, a muzulmánok böjtje) hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig terjed.

Hamvazószerda elnevezése egyházi szokásra utal, a múlt évi megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresztet rajzol vele a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek.

A hamvazkodásnak egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak

Ezen a napon elsikálták a zsíros edényeket, mert zsírt a következő 40 napban nem ettek.

Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is.

Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak.

A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos. Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek.
A paraszti étkezésben az év egyéb szakában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek.

Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották. A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében,
hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják,

ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz. Gyakran került az asztalra cibereleves. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.

A nagyböjt végeztével a templomban megszentelt ételek kerültek terítékre.

Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka, kemény tojással és tormával.
Sok helyütt az ünnepi ételhez nem kenyeret hanem kalácsot esznek.
A kalács húsvétkor süteménynek is kedvelt, töltött mákos, diós változatban is készítik.

Míg Görögországban a Húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül, nálunk már csak ritkán kerül ez az étel az asztalra.

A sonka a hagyományos paraszti életben a téli disznóvágáskor került a füstölőbe, és ezt a nagyböjt alatt természetesen nem lehetett elfogyasztani, csak a böjt elmúltával, Húsvétkor.





Húsvéti tojás

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető.
A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe.
A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett.
A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.




Húsvéti barkaág

A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek.
Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza.

A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben.

A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.





Húsvéti bárány

A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele.

Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása,

amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka.

Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).





Húsvéti nyúl

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg.

Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán.

Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.
 
 
0 komment , kategória:  husvéti versek,fotók,videók  
Jézus keresztrefeszitve
  2013-03-28 20:53:16, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  husvéti versek,fotók,videók  
Húsvét ünnepe
  2013-03-28 19:21:36, csütörtök
 
  A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Ilyenkor Jézus feltámadását ünneplik szerte a világon. Mindezeken túl a tavasz, az állandó megújulás eljövetelének is az ünnepe. A húsvét Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt végét jelzi, amikor először szabad húst enni.

A Biblia szerint Jézust egy pénteki napon feszítették keresztre. Eme borzalmas halált azért szánták neki a rómaiak, mert attól tartottak, hogy forradalmat szít tanításaival, sőt, király akar lenni. Ezért kapta a megfeszített Jézus a töviskoronát, és ezért tűzték a keresztre a feje felé az I.N.R.I. felíratot (Iesus Nazarensis, Rex Iudeae - Názáreti Jézus, Judea királya). A családja zsidó szokás szerint eltemette őt az Olajfák Hegyén, a sírüreget pedig egy hatalmas kővel zárták be. Harmadnap, vasárnap már hiába keresték a követői, mert a sír üres volt. Jézus feltámadt, ezzel megváltva minden embert a bűneitől.


Munkácsy Mihály: Golgota

A Katolikus Egyház a húsvét ünnepét a Hold állásától függően március 22. és április 25. között tartja. A húsvét a mozgó ünnepek közé tartozik, azaz nem esik a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A 325. évi niceai zsinat határozata szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon van. Húsvét vasárnapjának meghatározása nem is olyan egyszerű probléma, mint ahogy a zsinat határozatából sejthetjük. Ennek az az oka, hogy sem a Föld keringési ideje, sem pedig a két holdtölte közötti idő nem egész számú többszöröse a nap hosszának.

A húsvét héber eredetű szó: pészáh. A szó elkerülést, kikerülést jelent, és arra utal, hogy a bárányvérrel megjelölt zsidó házakat a halál angyala elkerülte. Számos európai nyelvben a húsvét ebből a szóból származtatható: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia) vagy Paste (román). Az Easter (angol) és Ostern (német) nevek eredete a germán Ostara úrnő nevéből származik. Ostara a tavasz keleti úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. (Nem meglepő hát, hogy az angol és német nevekben a kelet szó megtalálható.)



A hétfői locsolkodás alapja a víz megtisztító és megújító erejében vetett hit.

Bibliai eredete is van ennek a szokásnak: a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírére ujjongásban kitörő asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

A meglocsolt lányok és asszonyok tojást ajándékoznak.

A tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike, de az életnek, az újjászületésnek archaikus jelképe is egyben.

Eredetileg csak pirosra festették.
Ennek egyik lehetséges oka, hogy a régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak,

bár vannak olyanok, akik szerint a piros szín Jézus vérére emlékeztet minket.
 
 
0 komment , kategória:  husvéti versek,fotók,videók  
Húsvét télies
  2013-03-26 14:54:21, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  husvéti versek,fotók,videók  
ujra itt a tél
  2013-03-26 02:39:40, kedd
 
  március 26-a
hol a tavasz hangulata?

tavas helyett jött a tél,
most a medve mit igér?

havat,sarat,latyakot, jó Budapesti hó eltakaritók, hol vagytok.
jönnek majd az osztrákok, rendbe teszik az országot.

M1-esen hull a hó, csuszik már az autó.
M3-ason ott se jó, mi lesz velünk nyúlanyó.


 
 
0 komment , kategória:  időjárás  
Budapest uj taxija ilyen lesz
  2013-03-23 22:06:27, szombat
 
 







 
 
0 komment , kategória:  Magyarország hirei  
Budapest új taxija !
  2013-03-23 22:05:39, szombat
 
 
Bejegyzés időpontja: 2013. March 22.
Sárga színűek lesznek a budapesti taxik, az ablakok alatt sárga-fekete pepita sávval - legalábbis az új rendelet szerint, ha jövő szerdán elfogadja a Fővárosi Közgyűlés. A kilométerdíjat 280 forintban fixálják.
MTI, Képek: Főváros / Városüzemeltetés

Sárga lesz a fővárosi taxik alapszíne a tervezet szerint, amiről jövő szerdán tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Az ablakok alatt a két ajtó szélességében sárga-fekete pepita sáv fut végig, a kötelezően megjelenítendő információkat (engedélyszám, díjszabás, elfogadott bankkártyák logói, “Minősített budapesti taxi" felirat) a karosszérián fekete, az ablakokon fehér karakterekkel kell szerepeltetni. A taxitársaság logója, telefonszáma csak az első ajtókon helyezhető el.
A szabadjelzőnek borostyánsárga alapon fekete betűvel kell tartalmaznia a taxi kiírást, előre fehér, hátulra borostyán sárga LED-es megvilágítást kell alkalmazni. A járművekben a dohányzást tiltja a rendelettervezet, és kötelezően előírja a bankkártyás fizetés biztosítását, reklámot pedig csak a hátsó lökhárítón lehet elhelyezni.

A javaslat bevezeti a fix tarifát, amely 450 forintos alapdíjat, 280 forintos kilométerdíjat és 70 forintos percdíjat állapít meg. A rendelettervezet szerint csak tíz évnél fiatalabb autóval lehet taxizni, amelynek tengelytávja legalább 2550 milliméter, öt személy szállítása esetén csomagtere nagyobb, mint 430 liter, motorja legalább 60 kilowatt (80 lóerő) teljesítményű, és megfelel az Euro IV-es, 2018-tól pedig az Euro V-ös károsanyag-kibocsátási normáknak.
A járművekben kötelező lesz a légkondicionáló, október 15-től a következő év március 15-ig pedig téli gumit kell felszerelni. Ha megszavazzák, a rendelt 2013. október 1-jén lép hatályba, betartását a Budapesti Közlekedési Központ ellenőrzi.
 
 
0 komment , kategória:  Magyarország hirei  
Rokkant süket nő felülvizsgálata
  2013-03-23 21:05:12, szombat
 
  A facebook-on terjed egy megrázó erejű személyes beszámoló egy siket nő hivatalos "munkaerőpiaci" felülvizsgálatáról. Az írást változtatás nélkül osztjuk meg.

Kép: Vastagbőr

"Tegnap elkísértem öcsémet és sógornőmet. Sógornőm kapta a behívó végzést az NRSZH-tól. Ez volt rajta: "Végzés"
Azt végezték, hogy kötelező megjelennie az NRSZH bizottsága előtt.
"A végzés ellen önáló fellebezésnek helye nincs."
Már ettől görcsbe rándult a gyomrom, mikor megmutatták. Mi az, hogy kötelező, hogy nincs joga tiltakozni, hogy mennie kell, ha tetszik, ha nem?

Elkísértem őket, mert siketek, öcsém hiába óvja a feleségét, ő sem sokat ért. Reggel félnyolcra szólt a behívó, 7.15-kor ott voltunk.
Rokkantak álltak a zárt kapu előtt. Együtt vacogtunk az esőben, egyikünk sem szólt, mindannyian ugyanazt érezték, amit én. Iszonyt.
Aztán félnyolc előtt pár perccel kinyílt a kapu. Biztonságiőr nyitotta kulccsal, és terelt minket befelé a keskeny járdán. Ahogy önkéntelenül egyes sorba kényszerülve befelé iparkodtunk, mellettünk biztonsági őrök vigyáztak, meg ne bontsuk a rendet, a sort.
Hátul valaki kiabálni kezdett, azzal vádolta az őrt, hogy meglökte, rendőrrel fenyegetőzött. Nem láttam, mi történt. Az őr visszamordult rá, hogy fogja be a száját, ha akar járadékot, vagy kivágja.
Egy ablakhoz tereltek minket, az őrök továbbra is ott álltak. Vigyáztak ránk, míg sorunkra vártunk. Öcsém megismert egy siket fiút és az édesanyját. Nekem is bemutatta őket, halkan beszélgettünk, majd sorra kerültünk, sorszámot kaptunk, a sorszámmal egy ajtószámot, és nem láttuk többé az ismerősöket. Minden ajtó előtt egy ember várakozhatott. Már ha nem volt kísérője. Sógornőmmel ketten is voltunk, ez láthatóan feszélyezte az őröket.
Ahogy ott ültem, érdeklődve nézelődtem. A kártyával nyíló biztonsági ajtók mögött sorban tűnt el egy-egy fehér köpenyes öregember. Igen, ez volt a benyomásom, minden orvos hetven és a Matuzsálemi kor között. Hosszú fehér köpenyben, megvető, mosolytalan arccal.
Odébb egy nő kiabált lefelé a lépcsőn.
- Nyitást kérek a 105-ösre! Beengedne valaki?
Biztonsági őr jött fel, lehúzta a kártyáját, a nő eltűnt az ajtó mögött. Az őr várt, míg becsukódott mögötte, majd lefelé indult.
Vártunk. A nekünk kijelölt ajtó mögül hangos nevetés szállt felém. Ahogy odafigyeltem, rájöttem, sógornőm nevén kacagnak. Kiforgatják, gúnyosan tréfálkoznak. Ökölbe szorult a kezem, felálltam ,hogy jobban halljam. Egy ott dolgozó nő haladt keresztül a folyosón, rámförmedt.
- Üljön le! Attól nem jut be hamarabb, ha ott ácsorog! Azért tettük oda a padot!
Megvárta, míg leülök, csak akkor ment tovább.
Végül kinyílt az ajtónk, az asszisztens kilépett, elkérte sógornőm papírjait. Én adtam át őket.
- Ennyi? - mordult fel. - Csak ennyi papírral jöttek?
- Ennyi - felelem megszeppenve, mint amikor kisdiák koromban elnagyoltam a házi feladatot. - Siket. Ott az audiogram.
Bevitte a leleteket, majd kisvártatva behívott.
Nem tudok rosszat mondani az orvosnőre. Kedves volt, szimpatikusak voltunk neki. Csak nem értettem, a sógornőm siketsége mennyiben függ össze a vérnyomásával, a szívhangjaival, a pulzusával. Más vizsgálatot nem végzett. Megkérdezte, mi a panasza.
- Panasza? - értetlenkedtem. - Hogy nem hall.
- Egyéb panasza nincs? Hogy kommunikál?
- Jelbeszéddel.
- Maga hivatásos jeltolmács?
- Nem, a sógornőm, családtag.
- És ki a férfi?
- Az öcsém, a férje.
- Miért vette feleségül?
- Öh... Mert szereti....
- Hogy szoktak veszekedni?
- Nem szoktak. Szeretik egymást.
- Na persze, gondolom. Leküldöm magukat a foglalkoztatási szakértőhöz.
- Kihez? - nyikkantam. A szó olyan Orwellesen csengett. Vagy Madáchosan? A foglalkoztatási szakértő elbírálja, a Falanszterben ki mire alkalmas.
- Ő majd megmondja, milyen munkát végezhet.
Kifelé indultunk, udvariasan köszöntem, majd lenyomtam a kilincset. Az azonban nem engedett. Visszanéztem.
- Zárva az ajtó - jegyeztem meg.
Az orvosnő az asszisztensre pillantott.
- Engedd ki őket!
Az megnyomott egy gombot az asztalán, és a kilincs engedelmessé vált. Ismét összeszorult a gyomrom. Vajon van olyan is, akit nem engednek ki? De akkor mi lesz vele? Ha mindenkit kiengednek, minek a zár?
Lementünk a földszintre, ott már a lépcső aljában várt az őr.
- Hová? - mordult ránk.
- A foglalkoztatási szakértőhöz - magyaráztam.
Egy padra mutatott.
- Ott üljenek le! Majd szólítják magukat.
Köszönetet rebegtem a parancsra, és helyet foglaltunk. Több sérült ember ült ott kísérőivel. Egyenként megnéztem az arcukat.
Egy mankóval ücsörgő fiút egy hasonló korú fiatalember kísért. Testvéreknek tűntek a vonásaik alapján. A mankós srác telefonba mesélte valakinek, hogy nagyon szemetek voltak vele. Félfüllel hallgattam a már sokaktól ismert rémtörténetet arról, hogy olyat követeltek tőle, amit nem tudott, elesett, de kinevették, pokróc stílusban beszéltek vele, megalázták. Bátyja egy zsömlét felezett éppen. Gondos aprólékossággal törte ketté, összemérte a darabokat, majd a nagyobbikat öccse kezébe nyomta. Az letette a telefont, és szorongva összemosolyogtak.
Mellettünk egy vak lány egy idősebb nővel. A lány idegességében fehér botját kopogtatta ujjbegyeivel. A nő hallgatott. Majd szólították a lányt, az felállt, és a hang irányába indult a bottal. A nő összekapkodta a kabátokat, táskákat, de mire az ajtóhoz ért velük, az asszisztens berántotta a vak lányt, és az bezárult előtte. Ott állt a cuccal zavartan, tétován, nem tudva, mit tehetne. Végül jobb híján visszaereszkedett a padra.
Hátunk mögött egy középkorú asszony down-kóros fia hátán tartotta a kezét. Nyugtatóan simogatta, tekintete riadtan járt ide-oda, ugyanakkor arcán ült az elszántság, hogy bármi áron védi a fiát. A fiú egykedvűen bámult maga elé, nem mozdult. Tűrte a simogatást.
Aztán szólították sógornőmet, és mi is felugrottunk. A foglalkoztatási szakértőnél ketten vártak. A női szakértő nekem esett, hogy mit keresek itt, milyen viszonyban vagyok a vizsgált személlyel, öcsém miért van itt, ő milyen viszonyban van vele. Miért nem tud beszélni sógornőm, és vajon tud-e magyarul különben.
A férfi egy mondatban szakértette, hogy sógornőm nem alkalmas semmilyen munkára, mert nem tud beszélni, nem tud kommunikálni. Tehát munka nincs. Járadékot ne várjon, mert nincs öt év munkaviszonya. Tehát nem jár neki ellátás. Pont.
Majd kapunk határozatot, abban benne lesz minden, de ne számítsunk jóra. Mehetünk.
Ekkor már egyetlen kívánságom volt. Kikerülni a zárt ajtó mögül, a nyomasztó légkörből. Odakint friss levegőt venni, és messzire elkerülni a jövőben minden ilyen helyet.
Ahogy az ajtón kiengedtettünk, rohantunk végig a folyosón. A bejáratnál megint útunkat állta az őr.
- Hova?
- Haza - feleltem udvarias mosollyal. - Végeztünk.
Kiengedett az ajtón.
Nem tudom miért, de a kapun kilépve visszafordultam, pásztáztam a homlokzatot, a falat. Úgy éreztem, valahol ott kell lennie a feliratnak:
"A munka szabaddá tesz!"
Amikor már az utcán mentünk, öcsém megszólalt.
- Olyan volt, mint Auschwitz - mondta. Pedig saját gondolataimat nem osztottam meg vele."






Debra01 2013.03.23. 19:55:21
NRSZH

Egy felülvizsgálat margójára!

Márc. 21, 8.30. Pontosan érkezem. Adatfelvétel... várjak.
Ülök, és nézelődöm.
Két siket, két hölgy úgy kicsit külön, majd egy fiatalka nő... érkezik.
205-ös ajtó nyílik.
Kijön egy nagydarab, kockásinges, nyakában névtábla lóg (ki figyeli az adminisztratív dolgozót?.... Elveszi a papírjaimat, amik szépen, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva egy dossziéban, vannak.
A leleteket kiveszi, a mappát visszadobja. Magatartás pökhendi, nagyzolós. Még a testtarása is lekezelő!
Várok. Közben jönnek, mennek, egy nőt behívnak. Hamar kijön, leül, vár. Két perc múlva kijön a nagydarab, kezébe ad egy ívpapírt, kicsit beszélgetnek. Vele nem felsőbbrendű. A Nő elmegy...
10 perc, és nyitja az ajtót a nagydarab. Engem hív. A szobában 3-an vannak. A nagydarab kockás inges, egy fehérköpenyes, és egy számítógépes nő. Róla tudni, hogy adminisztrátor.
Üljek le. Egy székre mutatnak. Leülök, és a fehérköpenyes felé fordulok, hiszen feltételezhetően ő az orvos.
Rám hörren a kockás, hogy oda üljek elé.
Jó, ha oda, hát oda.
Mondjam el a panaszaimat.
Leírtam.
Jó, de mondjam el, mert ő elfelejtette. Mondom, hogy akkor adja oda a papírt, mert így felsorolva a felét kihagyom az izgalomtól.
Nem! Mondjam el!
Ok... kezdtem a fejemmel (gondoltam, lefele haladva talán nem hagyok ki semmit)
Többször visszakérdez, érezni, hogy össze akar zavarni. Makacsul újra kezdem, de kezd a pumpám felmenni.
Jó, úgy 2 percig ezzel huzakodunk. Végül diktálja, amit mondtam.
Vetkőzzek.
Mondom, hogy az kicsit nehéz lesz, mert fásliban vagyok, és rajtam a szívmonitor. Mi a francért nem tetettem át más időpontra?
Mert 3 hete kaptam ezt az időpontot, és maguk csak márc. 14-én küldték a behívót. Visszamondani ezt csak úgy nem lehet.
Még ingerültebb lett. Vetkőzzek. Próbálok. Beletekeredek a vezetékekbe.
Nem tudná gyorsabban? Nem tudom. Vegyem le a fáslit! Mondom neki, hogy akkor nem tudom vissza tenni
Akkor ne vegyem, de a lábamról nem tud véleményt mondani. Mondom neki, hogy akkor leveszem. Hagyjam.
Mérgesen tologatja rajtam a vezetékeket. Üljek le a vizsgáló asztalra. Ülök. Erre elkapja a nyakamat, és össze-vissza tekergeti. Azt hittem, a fejemet leszakítja. Elsírtam magam, mert nyaki gerincsérvem van. Feküdjek hanyatt. Fekszem. Belenyom a hasamba (ahol a sérvem van)" Mi van itt, háló?"
Mondom, hogy nincs...az egy sérv. Megint belenyom. Összerándulok, és megint sírok.
,,Ne mondjam, hogy ez fáj, hiszen hozzám sem ér" Anyádat, gondoltam, de folytak a könnyeim.
Reflex, renyhe. Másik is. Elégedetlen, erre jól belehúzott a talpamba. Még jó, hogy azt nem érzem.
Szálljak le... lemászok. Álljak, lábujjhegyre, és sarokra. Hajoljak, mondom, hogy az nem megy. Nem a fenét nem.... mondja.
Lehajlok. Ezzel nincs is baj, de felállni... na az már necces. Persze ettől is folyik a könnyem.
Guggoljak. Álljak. Ezt megcsinálom minden nehézség nélkül.
Végül a gerincem melletti izmoknak jól odaver. Érzem, hogy nem jó helyre, de had higgye, hogy ő a szakember. Ebből a mozdulatából érzem, hogy nem szakorvos.
Öltözzek.
Próbálok, de nehéz, mert belecsavarodtam a vezetékekbe. Sürget. Egyre erőszakosabban. Mondom neki... még félmeztelen vagyok...de "igyekezzek"
Elindulok felé, és már ingerült vagyok. Megemelem a hangomat. ,,mit mond?"
Kicsit visszább vesz.... Igyekezzek, mert más is jönne.
Öltözök. Ingerülten szemlél. Közben diktál. Repkednek a %-ok. Nem értem, bár igyekszem figyelni. Közben nyelem a könnyeim. Megalázott.... már megint.
Küldjük el a rehabosokhoz mondja a fejem fölött.
Beszól a fehér köpenyes, ,,Ott a sok vizsgálat kérője, előjegyzése"
Ja,....aha.
Rám néz. ,,várjuk egy év múlva. De igyekezzen már.
És diktál.....
Én beletekeredve a vezetékekbe kimentem. Az ajtók kicsit meghúztam. Szándékosan, hogy csapódjon.

Kinn rendezgettem a ruháimat. És sírtam. Hát istenkém, néha nekem is lehet.
A nevét felírtam!
Elindultam a mosdó felé, közben megtántorodtam. A hátam mögött állt, és engem nézett.
Nem volt barátságos !
 
 
0 komment , kategória:  Magyarország hirei  
Bódi László temetése
  2013-03-23 01:00:20, szombat
 
  A Republic együttes énekesét, Bódi Lászlót, azaz Cipőt ma helyezik végső nyugalomra a kistarcsai temetőben. Várhatóan több ezren vesznek majd részt a búcsúszertartáson, ezért a BKK a HÉV vonalán hat kocsiból álló mentesítő járatot is indított.

Cipőt ma helyezik végső nyugalomra a kistarcsai temetőben. Máris több százan érkeztek a helyszínre: barátok, zenészek és rajongók. Munkatársunk szerint mindenki kezében van egy szál sárga rózsa. A tömeg türelmes, néma csendben várják a megemlékezést.


A temető előtt már feltornyosult egy kilométeres kocsisor, így sokan csak rendőri felvezetéssel jutnak el a helyszínre. Ugyanakkor a BKK is készült a rendkivüli tömegre, hat kocsiból álló mentesító járatot indított a HÉV vonalán. Azt ígérik, a megemlézés végén 16.30 és 17.30 óra között újabb mentesítő vonat indul Örs vezér tere végállomásra.

Elkezdődött a megemlékezés

Bródy János - akire Cipő mindig is felnézett - szólalt meg elsőként a zenészek közül. Elcsukló hangon felidézte azt a pillanatot, amikor 30 éve közölte vele Bódi László, hogy zenész akar lenni.

"Sokszor mondtad, hogy követni akarod édesapádat, és azt szeretnéd, hogy lányaid büszkék legyenek rád. Így lett, nyugodj békében barátom" - így búcsúzott tőle Thürmer Gyula munkáspárti politikus.


"A nagy hét előtt vagyunk, húsvét hajnalán van a feltámadás. Isten feltámaszt téged az utolsó napon. Béke veled" - mondta a pap. Közben a hangszórókból keserves sírás hallatszik, többen úgy vélik, ez nem másnak a hangja, mint Cipő édeanyjáé, aki egyeten fiát vesztette el.

Rengeteg zenésztársa jelent meg, többek közt Szigeti Ferenc, Horvát Charlie, a komplett Hooligans zenekar, illetve számos hazai híresség és politikus is.

A szertartás követően Cipő édesanyja elment a sírtól, amit most a gyászolók leptek el. Mindenki sárga rózsát helyez Cipő nyughelyére, de néhány koszorú is van.

A sír mellett a Republic tagjai és a család sírva ölelkezik. A tömeg lassan oszlani kezd.

A kijáratoknál óriási a tömeg, de senki nem türelmetlen. Vélhetően több kilométeres dugó alakul ki nemsokára a környéken.
 
 
0 komment , kategória:  ismerőseim akik meghaltak  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
2013.02 2013. Március 2013.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 50 db bejegyzés
e év: 262 db bejegyzés
Összes: 3047 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 87
  • e Hét: 2641
  • e Hónap: 15475
  • e Év: 15475
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.