Regisztráció  Belépés
vg999.blog.xfree.hu
Az ÉLET a lényeg! xxx xxx
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Hajdók János
  2013-03-31 13:17:02, vasárnap
 
  (Bölcske, 1913. dec. 10. - Bp., 1983. jan. 12.)
költő, író, tanár

Jezsuitának készült, 1941-ben elhagyta a rendet, családot alapított. A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát magyar-latin szakon. Tanulmányt írt Baróti Szabó Dávidról (1942). 1948-ban közzétett kiadatlan népmeséket (Bolond lyukból bolond szél fúj). Több gimnáziumban tanított, hosszú ideig a Bem Gimnáziumban. Versei, tanulmányai, karcolatai saját kiadásában jelentek meg. Verseit, cikkeit közölte az Új Ember, a Vigilia, a Teológia c. folyóirat. Költeményei tanúsítják József Attila, Nagy László, Juhász Ferenc, Rónay György költészete iránti tiszteletét. Több versét ihlette Teilhard de Chardin kozmikus víziója.

Munkái: Eucharisztia és ifjúság (Bp., 1938); Eszter házassága (r., Bp., 1947); Kígyó és galamb (versek, Kecskemét, 1974); Egylábú galamb (elb. és versek, Bp., 1976, 1982); A Biblia remekei. Fordítások az Ószövetségből és a zsoltárokból (Bp., 1978, 1980); Tátrától a tengerig. Lírai utazás Lengyelországban (úti jegyzetek, Bp., 1979 1981); Kalkuttai Teréz anya (Bp., 1981, 1983)
 
 
0 komment , kategória:  Irodalom, költészet  
Räikkönen aranyköpések
  2013-03-31 12:53:53, vasárnap
 
  via. forma1hirek.hu

Kimi, mit lehet csinálni Finnországban?
Kimi: " Hát nyáron lehet horgászni, meg szexelni. Nos, télen a horgászat kiesik."

Kimi, hogy működtek a gumik?
Kimi: "Gurultak, mint általában."

Milyen a szingapúri pálya?
Kimi: "Valahol szélesebb, valahol szűkebb. Attól függ, hogy melyik szakaszon vagyunk."

"Egy alkalommal-10 körrel a verseny vége előtt- majdnem elaludtam. Megzavartak és kizökkentem a koncentrációból. Blokoltam a kerekeket, melynek következtében kicsit szélesen vettem a 3-as kanyart. Még rádió nélkül is tudtam, hogy azt mondják: Kimi, ébresztő!"

"Nem vagyok alkoholista, csak elég idős ahhoz, hogy azt csináljak amit akarok."

Kimi, mit tudsz mondani az ötödik rajthelyről?
Kimi: "Azt, hogy az az ötödik hely a rajtrácson."

"Nem azoké a siker, akik sohasem buktak el, hanem azoké, akik elbuktak, és ismét felálltak belőle."

Kérdés: A pilóták számára a sisakjuk különleges jelentéssel bír. Számodra mit jelent a sajátod?
Kimi: Azt, hogy megvédi a fejem.

Milyen a kapcsolatod Peter Sauberrel? Olyan mintha az édesapád, az apósod vagy ... lenne?
Kimi: "Ő a főnököm."

Kimi: "Michael itt van? Én még nem láttam őt...melyik lelátón ül?" Riporter: "Miért ülne lelátón..?"
Kimi: "Mert akkor integethetnék neki.."

A katonaságról Kimi :"Hú, azt utáltam. Folyton csak menekültünk az erdőben, meg táboroztunk, meg ilyesmi. Ráadásul egyfolytában ordibálnak az emberrel, nem olyan jó hely!"

"Győzni sohasem könnyű, de megpróbálni azért érdemes."

Van valami különleges szokásod a versenyek előtt, mielőtt felveszed a sisakodat?
Kimi: "Igen, megtisztítom, hogy jobban lássak."

"Volt egy nagy bukásom tavaly Mugelloban(2001). Gyors kanyar. Kicsúsztam. Neki a betonfalnak. Elég tré volt. Elvittek kórházba. Végül minden rendben volt."

"Jól érzem magam a bolygómon, szép itt."

"Az emberek jégembernek hívnak. Tök jó, meg minden,de én sosem így gondolkodom. Nem szeretnék olyannak látszani,akiből csak dől a hülyeség."

"Ahhoz, hogy a saját életed éld, azt kell tenned, hogy nem foglalkozol azzal, amit mások mondanak rólad."

"Nem érdekel, hogy mások mit mondanak, nem vagyok Michael Schumacher."

"Túl sok ember törekszik arra, hogy az legyen mint amit mások elvárnak tőle, de ez semmit sem jelent. A lényeg az, hogy Önmagad légy!"

"Őszintén szólva ez a verseny sem különbözött a számomra, mint az összes többi. Ugyanabban az ütemben közelítettem meg mindent, és a kormányt is ott fogtam, ahol eddig."

"A bajnoki cím megszerzésével nem változik meg az életem" - mondta. "Az emberek nyilvánvalóan több sztorizást várnak majd tőlem, de én nem fogok megváltozni, eddig sem tettem és ezután sem fogok."

"Azért szeretem az autósportokat, mert nem kell olyan korán felkelni."

Kérdés: Mivel töltötted az időt, míg felkészültél a szezonra? Räikkönen: Azt általában az Önök újságjából szoktam megtudni.

Kimi, mondanál valamit?
Kimi Räikkönen: "Igen. Egy, kettő, három."

"Tény, hogy akár holnap is meghalhatunk. Élvezned kell az életet, mert két másodpercen belül véget érhet. Sohasem tudhatod. Azt csinálok, amit akarok, és elégedett vagyok az életemmel. Nincs okom panaszra."

"A pezsgő íze a dobogón mindig ugyanolyan, de győzelem esetén az érzés mindig más."

"Hiába csinálok mindent jól, hiába állítjuk be jól a kocsit, lófa*t sem ér, ha nem tudom befejezni a versenyt!"

"Csak a szezon végén derül ki, hogy maradhatok-e a Forma 1-ben. A FIA-nak ennyi időre van szüksége ahhoz, hogy megállapítsa, tudok-e vezetni vagy sem." -első Sauberes versenye után

"Egyszer csak ott volt a kormány a kezemben. Megpróbáltam visszatenni, de már késő volt. Azon morfondíroztam, vajon hol fogok kikötni."

"Elegem lett a hokiból, otthagytam, mert nagyon korán kellett kelni a reggeli edzésekhez."

"Az életem nem olyan, ahogy azt az újságok beállítják. Ettől függetlenül továbbra is azt csinálom, amihez kedvem van, és ha az újságok erről írni akarnak, hát tegyék. Nem hagyok ki egy partit sem csak azért, mert valaki erről szeretne írni. De néha azt kívánom, bárcsak ne ismernének fel."

"Nem lehet valaki mástól megtanulni, hogy hogyan vezesd az autót; magadnak kell rájönnöd. Ha nem vagy elég jó, semmi keresnivalód a Formula 1-ben."

"Anya, én egyszer még világbajnok leszek, csak még nem tudom, milyen sportágban." (8 évesen)

Kimi és Alonso egymás melletti hotelszobát kaptak.
Kimi: "Ha nem tudok aludni, tuti, hogy felébresztem Alonsót."
 
 
0 komment , kategória:  Formula 1  
David Leeson fotói - Irak
  2013-03-31 12:05:12, vasárnap
 
 










 
 
0 komment , kategória:  Fotók  
Haitsch Emil
  2013-03-31 10:17:20, vasárnap
 
  (Aszód, 1897. máj. 22. - Bp., 1967. jún. 4.)
Orvos-pszichiáter.

Oklevelet a budapestii egyetemen szerzett (1923). 1923-tól az elme- és idegkórtani klinikán dolgozott, 1923-tól a győri közkórház ideg-elmeosztályát vezette, 1941-től a Bp.-angyalföldi elmegyógyintézet, majd a Róbert Károly körúti Kórház ideg-elmeosztályának főorvosa. 1944-45-ben segítette az újpesti partizánokat. Gyógyító tevékenysége során a modern gyógyszeres és fizikális eljárásokat hatékonyan alkalmazta az egyéni pszichoterápiával. A magyar pszichiátria egyik kiemelkedő egyénisége.



 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
Csákópart
  2013-03-27 21:38:58, szerda
 
  Valkótól kb. 1,5 kilométerre délnyugatra, Dánytól kb. 2 kilométerre északnyugatra a Nagy-hát csúcs irányában található a kis méretű földvár.
Az északnyugat-délkelet irányú lankás 200 méter tengerszint feletti magasságú dombhátra épített kör alakú földvárat kerítő árok átlósan a dombhát irányában két helyen megszakad, valószínűleg itt volt a két bejárat. A területen talált leletanyag alapján a XII.-XIII. századi kisvárak közé sorolják.



 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
Barlangok
  2013-03-27 11:55:14, szerda
 
 
















 
 
0 komment , kategória:  Természet  
BMW modell
  2013-03-26 10:34:55, kedd
 
 
















 
 
0 komment , kategória:  Modellek, makettek  
Berlin öt évszázada nem törleszti adósságát
  2013-03-25 14:10:02, hétfő
 
  Mittenwalde álmos, festői kisváros Németország keleti részében, azonban egy csapásra a világ egyik leggazdagabb közösségévé válhatna, ha a főváros, Berlin megemberelné magát, és törlesztené a településsel szemben 1562 óta fennálló adósságát.





A tartozást bizonyító adósságlevél, amelyet egy helyi archívumban találtak, egyértelműen tanúsítja, hogy Mittenwalde 1562. május 28-án 400 holland forintot kölcsönzött Berlinnek. Kikötötték azt is, hogy az összeget évi hat százalékos kamattal kell visszafizetni. Csakhogy Berlin azóta sem fizetett. A Berlin-Brandenburgi Rádió (RBB) becslése szerint az akkori összeg ma 11 200 holland forintnak felel meg, ami euróra átszámítva hozzávetőleg 112 milliót tesz ki. Ha pedig a halmozott kamatokat és az inflációt is figyelembe veszik, az adósság eurómilliárdokra rúg.

A ma 8800 lakosú kisváros történelmével foglalkozó Vera Schmidt 1963-ban bukkant rá az adósságlevélre. Jóllehet a pecsét hiányzik az okmányról, a kutató szerint érvényességéhez kétség sem fér. ,,Már 1893-ban is vita tárgyát képezte a tartozás. Megvizsgálták az iratot, és arra jutottak, hogy az eredeti" - közölte.

Uwe Pfeiffer mittenwaldei polgármester a történésszel összefogva a közelmúltban megpróbálta behajtani az adósságot Berlintől, de ugyanúgy üres kézzel kellett távoznia, mint elődjeinek, akik 1820 óta nagyjából minden ötvenedik évben kísérletet tettek a pénz visszaszerzésére. A mostani küldöttek annyit azért elértek, hogy fogadta őket Ulrich Nussbaum berlini pénzügyi szenátor, aki kisebbfajta ceremónia keretében átnyújtott nekik egy 1539-ből származó holland forintot.

,,Az ügy mindenesetre hűen jelzi, hogy adósságod egyszer úgy is utolér, függetlenül attól, hogy mikortól származik" - jegyezte meg a szenátor a Berliner Zeitung című lapnak. Amúgy a német fővárosnak igencsak főhetne a feje, ha komolyan fontolóra venné történelmi tartozásának a törlesztését: jelenleg ugyanis mintegy 63 millió euró hiányzik a város kincstárából.

(mult-kor.hu)
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Zalaegerszeg
  2013-03-25 04:02:50, hétfő
 
 



Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: "Zeg") Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Zalaegerszegi kistérség központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 17. legnépesebb városa. (61 849 fő (2012. jan 1.))
Első írásos említése 1247-ből való Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven szerepel.
Kanizsa 1600-as elestét követően nőtt meg szerepe, fokozatosan Zala vármegye központjává vált, mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető.
Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak, 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat.

A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra (50-70 km), Zalai-dombság tájegységben fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága: 156 m. A Balaton tőle keletre 45 km-re található. Budapesttől való távolsága közúton 213, vasúton 239 km. A legközelebbi autópálya-felhajtó 50 km-re van, Nagykanizsa mellett az M7-re.

A város a Zalai-dombság északi részén fekszik, három kistáj határán. A délnyugati városrészek már átnyúlnak a Göcsej területére.

Története

Zalaegerszeg két folyó összefolyásánál található, halakban, vadakban gazdag vidék volt. Talán ennek köszönhető, hogy már az i. e. 7. évezredben, a felső paleolitikumban található itt település, amely egész Zala megyében az egyedüli ókőkori lelet. A következő időszak, amikorról maradtak leletek a városban, a rézkor. A régi ruhagyár elhagyott területén felfedezett, az azóta már teljesen befedett Vizsla-patak mellett megtelepedett, lengyeli kultúrához tartozó település ebből a korból datálható.[13] Ekkor már a mai Zalaegerszeg területén többfelé, elszórtan találkozni településekkel.
A vaskorban kelta nyomokra lehet bukkanni, amilyenből Dél-Zala területén sokat, északon alig találni. Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy Zalaegerszeg ekkor egy fontosabb út mellett állt, és ezt ellenőrizte a kelta lakosság.
Az ezt követő időszakokból származó leletek száma elenyésző, így valószínűleg semmilyen település nem volt ez idő tájt a területen.
A település első írásos említése 1247-ből való, egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, így Egerszeg először egyházi birtok lett. Mivel a földesúr távol élt a területtől, így a bevételek nem mindig jutottak el hozzá, sokszor a környékbeli nagyurak, elsősorban a Kőszegiek vagyonát gyarapította. A 14. század során Egerszeg a környék legnagyobb települése volt, a legtöbb adót fizette.
1368 és 1389 között rövid időre a király tulajdonát képezte, majd Luxemburgi Zsigmond a Kanizsaiaknak adományozta, akik azonban azt elcserélték Szepetnek községért a veszprémi püspökkel. Így Zalaegerszeg egészen 1848-ig egyházi birtok maradt. A település határainak kijelölése 1381-ben történt, kőtemplomot is ekörül kapott a község. Ekkor a mérete mintegy kétszerese volt a környező településekének.
1421-et követően a település mezővárosi kiváltságokat kapott, egy összegben tartozott a földesúrnak adót fizetni, részleges önbíráskodása lett. Ezek a különleges jogok gyorsan gyarapították a lakosság számát, mivel a környező településekről megindult a bevándorlás. A 16. században már a legtöbb megyegyűlés itt zajlott.
Az 1530-as évek felé a város fejlődése megtorpant, mivel folyamatos támadások érték, elsősorban a környező területek földesurai fosztogatták a meggyengült központi hatalmat kihasználva. 1568-ban indult meg a város erődítése a török visszaverése érdekében. A településen vár épült, amelyet elsősorban a környező mocsarak védtek. Az első sikertelen török támadás a város ellen az 1570-es évek végén indult. Kanizsa 1600-as elestét követően megnőtt Egerszeg szerepe: a török ellen felépült sok apró zalai végvár irányítását innen szervezték. A települést védő vár azonban nem bizonyult jó védelemnek, egy 1616-os török portya súlyos károkat okozott a városban, végül 1664-ben rövid időre a vár is török kézre került.
A törökök mellett más súlyos terhek is sújtották a lakosságot. A városban többször pusztított pestisjárvány. Emellett az adózás is sokkal kellemetlenebb volt az itt élőknek: mind a kanizsai török, mind a végvári katonák jelentős adóterheket szedtek. Cserébe a földesúri szolgáltatások díjmentesek voltak. Ezt a jogot egy ideig még sikerült érvényesíteni.




Metszet az egerszegi várról, 17. század

Zalaegerszeg mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető. Ez idő tájt a megyegyűlések mintegy 75%-át itt tartották. A megye perifériáján lévő település megyeszékhellyé válásának több oka is van. Szerepet játszhatott a történelmi hagyomány, mely szerint hagyományosan Egerszegen tartották a korábbi gyűléseket is, a város a török időkben fontos megyei központtá vált, ám a legfontosabb érdeme a helynek, hogy a többi Zala megyei várossal ellentétben nem egy uradalom központja volt, így elkerülhetővé vált a helyi földesurak ,,rátelepedése" a megyegyűlésre. Még egy indok volt a város mellett, hogy a környéken több nagy nemesi család is élt, mint a Heteldyek vagy a Forintosok. Végül Egerszeg 20 600 forintos adománya, valamint a megyeháza (ma a Zalaegerszegi Törvényszék épülete) 1730 és 1732 közötti megépítése egyértelműsítette a város közigazgatási központi jellegét. 1777-ben a szombathelyi püspökség kezelésébe került.
A 18. századi városképre jellemző, hogy egy jó darabig egyetlen kiemelkedő épület a barokkos megyeháza. Az 1760-as években épült az akkor monumentálisnak számító templom, illetve egy kaszárnya kőépülete. Az egyetlen polgári kőházban egy patika működött. A város legtöbb háza azonban továbbra is jellemzően tűzveszélyes, szalmával fedett vályogház volt, így a város történetében sok tűzvész pusztított. A legnagyobb tűzvész 1826. július 18-án és július 29-én volt a városban, a zsúpos és oromtetős házak szinte egy pillanat alatt leégtek. Még ebben az évben Póka Antal mérnök tervei alapján már tégla- és kőházakból építették újra a maival megegyező szerkezetű belvárost.
A városban a 19. század elejéig a kereslethez mérten nagyon kevés iparos és kereskedő élt, mivel a földesúr regáléjoga miatt szinte lehetetlenné vált a működésük. Az 1830-as évekre jelentősen megnőtt a városba költöző izraeliták száma, 1836-ra már mintegy 10%-ot tettek ki a zsidó vallásúak az amúgy római katolikus többségű össznépességből, ám ezek a családok se lendítették fel a város kereskedelmét. Így míg a város közigazgatásilag tagadhatatlanul a megye központja volt, gazdaságilag nem lett túl jelentős, a kulturális élet és művelődés terén pedig alig tudott mit felmutatni az akkori székhely: mindössze két elemi iskola működött a mintegy 3500 fős városban. A megye kulturális központjai ekkor Kanizsa és Keszthely voltak, ahova az egerszegiek csak nagy költségek árán juthattak el tanulni.
Az 1848-as forradalomban a városnak viszonylag kevés szerep jutott, a szabadságharcban a város 1848. december 31-ei megszállását követően nagyobb megmozdulás nem történt.
Az 1870-ben hozott községi törvény alapján megszűnt a mezővárosi jogállás és a volt mezővárosoknak választaniuk kellett a nagyközségi és a rendezett tanácsú városi szervezet között. Az utóbbi nagyobb önállóságot, de egyben nagyobb adóterheket is jelentett, mert a városi közigazgatás többletterheit helyi bevételekből kellett fedezni. Zalaegerszeg a nagyközségi szervezetet választotta, amit sokan súlyos presztízsveszteségként értékeltek a városi rangot választó Nagykanizsával szemben. Végül másfél évtized múltán a belügyminiszter erőteljes nyomására a nagyközség képviselő-testülete és adófizetői kérelmezték a várossá alakulást, amit a miniszter azonnal jóváhagyott, és 1885. május 13-án Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakult. A 19. század végi helyi közélet fő gondja a megye másik városával szembeni lemaradás behozása volt.
1887-ben a településhez csatolták a kereskedelmi szempontból fontos Olát. 1890-ben az Ukk-Csáktornya vasútvonal megépítésével a város bekapcsolódott a vasúthálózatba. 1895-ig új gimnáziumot, városházát, szállót, óvodát, pénzügyi palotát, téglagyárat kapott a város. 1891-ben épült a Zala Megyei Levéltár mai épülete, akkor még a főispáni hivatal számára. Stílusa eklektikus, reneszánsz díszítőelemekkel. A bejárat fölött, a homlokzaton a vármegye régi címere látható.
1904-re készült el a bizánci stílusban emelt neológ zsinagóga (ma Városi Hangverseny- és Kiállítóterem). 1909-ben megyei börtön (ma: Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) létesült a városban.
A nagy fejlesztések közben a város alaposan eladósodott, így Kovács Károly, Zalaegerszeg első polgármestere még ugyanebben az évben (1895) lemondott. Utódja Botfy Lajos lett, aki 1900-ban bekövetkezett haláláig folytatta a városi fejlesztéseket, miközben csökkentette annak adósságállományát.
A 20. század eleje már kevesebb fejlődést produkált, így elmondható, hogy Zalaegerszeg ismét elmaradt a környék megyeszékhelyeitől.




A zsinagóga 1912-ben

Az 1920-as évek során ismét kisebb fellendülés volt tapasztalható a város életében. Ekkor épült meg a postapalota, a vasútállomás, a tűzoltóság épülete, a rendőrségi székház (a mai ügyészség), illetve a Notre Dame-rend kolostora.
A második világháború nem okozott jelentős károkat a városban, igaz, a vasútállomás egy bombatalálat következtében leégett. A legsúlyosabb veszteséget a teljes helyi és környékbeli zsidó közösség, mintegy 1221 fő gettóba zárása, majd Auschwitzba szállítása jelentette. A város német megszállásának végül az 1945. március 28-án érkező Vörös Hadsereg vetett véget. Március 29-én már az egész város a szovjet csapatok kezén volt, akik gyorsan folytatták előrenyomulásukat nyugati felé, illetve a déli olajmezők irányába. Az április elején megalakult Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság, első elnökévé Wassermann Frigyes nyugalmazott városi főmérnököt választották meg, akit rövidesen Kovács Károly, a kommunista párt helyi titkára váltott. A Bizottság első intézkedései egyikeként kinevezte Baráth Ferencet polgármesternek és dr. Lendvay Lajos városi tanácsnokot polgármester-helyettesnek.
Az ezt követő időszakban jól megmutatkozott a város lakosságának ellenérzése az új rendszerrel szemben: a helyi MKP szervezete az 1949-ig megtartott választásokon 10% körüli eredményeket ért el, ám a helyi testület élére végül mégis ők kerültek. Az 1947. szeptember 4-én megtartott a nemzetgyűlési választásokat a Demokrata Néppárt 59,5%-os eredménnyel nyerte, 1949. május 15-én, az országgyűlési választás viszont már a Népfront 98,5%-os győzelmét hozta. 1949. július 2-án iktatták be a város első női polgármesterét, Siklósi Mihálynét.
Az 1950-es évek hozták Zalaegerszeg történetének legkomolyabb változásait. Az első ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházása a zalaegerszegi ruhagyár építése volt, amely elsősorban a szabad női munkaerőre alapozott. Az 1952-ben a környéken felfedezett olajmezők készletét is azonnal elkezdték kitermelni, illetve 1953-ban egy sajt- és vajgyár is épült a városban. Az ipar igényeinek megfelelően fővonalasították a Zalaegerszeg-Zalaszentiván vasúti szakaszt. Az óriási ipari beruházásoknak nagy munkaerőigénye volt, amelyet elsősorban a környékbeli falvakból elégítettek ki. Rövid idő alatt tömegessé vált a környező falvakból naponta történő ingázás, mivel a városban ekkor szinte nem lehetett lakáshoz jutni. Így nem volt ritka, hogy a nyugdíjasokat, inaktívakat, de leginkább az osztályellenesnek tartott személyeket ,,rávették" arra, hogy költözzenek el a városból.
A nagy ipari fellendülést azonban a városban élők csak visszaesésként élhették meg. Az építőipar csak a nagyberuházások érdekeit szolgálta, így a polgári lakosság lakáskörülményei folyamatosan romlottak. Infrastrukturális beruházások szintén nem történtek a városban, a boltok sorban zártak be, egyre kisebb kínálatot biztosítva a városiaknak.
Az 1956-os forradalomban Zalaegerszeg is tevékenyen részt vett. A megmozdulások 1956. október 26-án kezdődtek, ennek eredményeképp az MDP-vezetők Körmendre menekültek. Ezt követően egészen a szovjet csapatok november 4-ei támadásáig a várost a Forradalmi Tanács irányította.
1956. december 11-én a salgótarjáni sortűz miatt a Központi Munkástanács által szervezett országos sztrájkhoz Zalaegerszeg munkásai is csatlakoztak. A megmozdulásra december 12-én került sor a Kossuth Lajos utcán. Több ezres tömeg gyűlt össze a posta előtt, Csepel teherautókkal próbálták elállni a szovjet tankok útját. A tüntető tömeget végül könnygáz és tankok bevetésével szétoszlatták. Másnap a ruhagyár munkásnői tiltakozásul tüntetésre hívták a nőket és a ruhagyáriakat. Az asszonyok Csány László szobra körül, majd a belvárosban gyülekeztek. Fekete ruhát vettek fel vagy fekete szalagot tűztek magukra, ezért gyászfátyolosnak is nevezik a tüntetést. Végül a szovjet tankok és a karhatalmisták ezen a napon is feloszlatták a tömeget.

Városrészek

Növekedése során Zalaegerszeg sok szomszédos települést magába olvasztott. Legkorábban, 1887-ben, Ola községet csatolták a városhoz, ma ez már a tulajdonképpeni városközpont egy részét alkotja. További egyesítések: 1933-ban Kaszaháza, 1958-ban Zalabesenyő, 1963-ban Csácsbozsok és Pózva, 1969-ben Bazita, Andráshida, Szenterzsébethegy, Ebergény és Ságod, 1981-ben pedig Botfa vált Zalaegerszeg részévé.
2008 nyarán helyi népszavazást tartottak Pethőhenyén, ahol a lakosság ellenezte, hogy a község Zalaegerszeghez csatlakozzon. A sikertelen népszavazást bírósági tárgyalás követte, ahol a Zala Megyei Bíróság a 2010-es magyarországi önkormányzati választások napjától három pethőhenyei településrészt (Cserlap, Hosszúhegy, Kápolnahegy) a városhoz csatolt, az ott található önkormányzati ingatlanokat pedig Zalaegerszeg önkormányzatának ítélte meg.

Gazdaság

Zalaegerszeg az 1950-es évekig elenyésző tényező volt Magyarország gazdasági életében. A szocialista időszakban az országos programhoz kapcsolódóan előtérbe kerül az ipar fejlesztés, ekkor kezdte meg a termelést a Ruhagyár, a Zala Megyei Tejipari Vállalat, a Zalaegerszegi Vágó- és Húsipari Vállalat, a Zalai Aszfaltgyár (később Zalai Kőolajipari Vállalat), a Zalaegerszegi Cserépkályhagyártó Vállalat (Zalakerámia), a Kenyérgyár (Zalaco), a GANZ-MÁVAG zalaegerszegi gyára, a Szállítógépgyár, a Szikvíz- és Üdítőitalgyártó Üzem, a VERTESZ zalaegerszegi gyáregysége, a KHV zalaegerszegi gyára, EIV Rt. Zalaegerszegi Alkatrészgyára, a Baromfifeldolgozó Vállalat (Zalabaromfi Rt.), a Zalaegerszegi Hűtőház (Goldsun Rt.), a PEZA Bútortechnológiai Vállalat (Zala Bútor) és a Caola helyi gyáregysége is. Az új gyárak, üzemek az ipar képzettséget nem igénylő ágazataiból kerültek ki. A környékre betelepülő kőolajbányászatnál is elsősorban budapesti szakembereket alkalmaztak.
A rendszerváltást követően a legtöbb nagyüzem felbomlott, romjaikon kis üzemek jöttek létre, amelyek később vagy megerősödtek, vagy eltűntek a piacról. Az 1990-es évek közepétől újabb szereplők, a multinacionális cégek jelentek meg a városban, amelyek többsége már a szakképzett, ám olcsó munkaerőre alapozott. A bérek emelkedése miatt ezek távozása várható a közeljövőben.
A legjelentősebb multinacionális cég a Flextronics International Ltd., amely 1999-ben nyitotta meg 30 hektáros ipari parkját a városban, Sárvár után másodikként az országban. A beruházás értéke 60 millió dollár volt, amelyből 30 millió dollárt az építkezésre, további 30 milliót pedig infrastruktúra-fejlesztésre használtak fel. A Flextronics ipari parkján kívül még a Ganz Ipari Park és az önkormányzati tulajdonú Zalaegerszegi Déli Ipari Park található a városban. Közel 500 millió forintos beruházás keretében a település északi határában, a 74-76-os út, illetve Ságod városrész között épül föl a negyedik, az Északi Ipari Park.A parkban helyet kap egy inkubátorház is, amelynek létrehozását az Új Magyarország Fejlesztési Terv 333 millió forinttal támogatta a 84 millió forintos városi önrész mellett.
A rendszerváltás után Zalaegerszeget a más országrészekben szokásosnál kisebb mértékben érintette a gazdasági recesszió. Az 1990-es évek végétől Zalaegerszeg rendkívül dinamikus fejlődésével az ország egyik gazdag városává vált, ám még mindig maradtak a város életében megoldatlan kérdések.
Az 1990-es évek elején indult meg a szolgáltatási szektor megerősödése is, amely mára a város bevételeiből mintegy 75%-os részesedést tudhat magáénak. Ez az arány kifejezetten magasnak számít Magyarországon, így a városról elmondható, hogy más nyugat-magyarországi központokhoz hasonlóan kedvező gazdasági szerkezettel rendelkezik. A munkanélküliek aránya elmarad az országos átlaghoz képest, 3% körül mozog. Az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ 2007. 3. negyedévi adatai szerint 1017 férfi és 1114 női regisztrált munkanélküli volt Zalaegerszegen.[38]
De a város demográfiai adottságai, a születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és a romló korösszetétel kedvezőtlenek. A helyzetet tovább rontja az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. A helyi szakképzési rendszer nem veszi eléggé figyelembe a munkaerőpiac képzési szükségletét. Ezt a problémát fokozza az - elsődlegesen az elérhetőségi - infrastrukturális lemaradottságának ténye, emiatt a külföldi beruházók nem kellő mértékű letelepedése. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adatai szerint a gazdasági társaságok 29%-nyi tulajdoni hányada volt külföldi kézben. Ugyanez kimutatás szerint az állami tulajdon 5%-os.
Zalaegerszeg közepesen fejlett nyugat-dunántúli város, az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értéke az országos átlag 80-90%-a, a régióátlag 75-80%-a.
Ma Zalaegerszeg környékének nagy része alapvetően mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület. Ezen belül a gazdasági tevékenységek között meghatározó a növénytermesztés, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás, amelyek termékeikkel a helyi szükségleteken kívül részben hozzájárulnak a távolabbi területek nyers termékekkel való ellátásához, illetve export igényeket is kielégít (húsipar, konzervipar, faipar). A KSH adatai szerint 2000-ben 1193-an rendelkeztek őstermelői igazolvánnyal. A városban a gazdasági ágazatok közül a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások a legjelentősebbek. Zalaegerszeg város önkormányzatának honlapján 236 vállalkozás regisztrált, amelyek közül a legtöbben a szolgáltató ágazatból kerülnek ki (80 db), jelentősebbek még az építőipari (25 db) és az informatikai cégek (23 db). Természetesen ezek az adatok nem teljesek, mert a cégek számára nem kötelező itt regisztrálni, de jól mutatja az ágazati eloszlást.
A város gazdasági életében meghatározó a feldolgozóipar. A gép- és bútoripar teljesített a legjobban a feldolgozóiparon belül az elmúlt években, a feldolgozóipar termelésének nagy részét adó élelmiszeripar teljesítménye 7%-kal esett vissza. Az építőipar teljesítménye javul, a növekedés mértéke meghaladja mind a régió mind az ország átlagát. A kereskedelem lassan, de biztosan bővül, azonban csökken az egyéni vállalkozásban működtetett üzletek száma. Jellemző, hogy egyre újabb multinacionális üzletközpontok építkeznek a városban.
2008 nyaráig Zalaegerszeg versenyben volt a Mercedes új közép-európai üzeméért folytatott versenyben, de végül a jóval előnyösebb közlekedés-földrajzi feltételekkel rendelkező Kecskemét lett a befutó.
2008 szeptemberében az egyik legjelentősebb foglalkoztató, a Zalabaromfi számláit zárolta a CIB Bank, aminek következtében leállt a termelés, végezetül tulajdonosváltás következett be.Főleg az üzem volt beszállítói alkotta befektetői csoport Pacsán épített egy újabb csarnokot a régi kiváltására.
A kedvező természeti adottságok és az értékes kulturális örökség miatt egyre inkább húzóágazatnak számít a turizmus. A város főbb kulturális látnivalói a Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Magyar Olajipari Múzeum és a Göcseji Múzeum. Sok látogatót vonz az 1975-ben épült tévétorony és az alsóerdei Azáleás-völgy is.
Az egyre inkább kiépülő fürdőszolgáltatásokat a Gébárti-tónál, az Aquacityben, az AQUATHERMA termálfürdőben és a Semira Day Spa élményfürdőben vehetik igénybe a vendégek. Problémát jelent a viszonylag kevés szálláshely, amelyet súlyosbított a Hotel Balaton 2010 tavaszán bekövetkezett csődje is.

Látnivalók

Egyházi építmények

- Mária Magdolna római katolikus plébániatemplom - épült 1750-1760 között, barokk stílusú, Tierhardt József mester tervezte, a mennyezetképeket a 70-es években Haraszti Margit restaurálta. 1809-ben szentelték fel.
- Jézus Szíve ferences plébániatemplom vagy Olai templom - az Olai városrészben található, 1925-1926, neobarokk stílusú, Kotsis István tervezte. Boldog IV. Károly király emlékére készült, 2004-ben felújították.
- Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom - Mindszenty József emléktemploma, 2004-ben épült, Cigány István alkotása.
- Református templom - Szeghalmy Bálint tervei alapján, 1942-ben épült erdélyi stílusban, fából és vörös homokkőből.
- Evangélikus templom - 1906-ból származik, neogótikus stílusú, Gerei Ernő tervezte.
- Kálvária-kápolna - 1756-ban épült barokk stílusban.
- Andráshidai templom - román stílusú, 1785-ben állították teljesen helyre.
- Nagy Szent Teréz templom - Bazita városrészben.
- Árpád-házi Szent Erzsébet templom - Szenterzsébethegy városrészben.
- Szent Jakab templom - Ebergény városrészben.
- Pózvai templom
- Szent Katalin templom - Besenyő városrészben
- Szent Sebestyén templom - Csácsbozsok városrészben
- Szűz Mária neve templom - Botfa városrészben




Mária Magdolna római katolikus plébániatemplom

Intézmények, infrastrukturális létesítmények

- Megyei Bíróság, egykori vármegyeháza: 1730-1732 között, barokk stílusú, Franz Allio tervei szerint épült.
- Kvártélyház: Mária Terézia rendeletére az átvonuló katonák szálláshelyéül 1765-ben épült.
- Arany Bárány Szálló: 1893-1894, Brenner János építész tervei szerint
- Tévétorony: 1975-ből, 95,4 m magas, a presszó magassága pedig 53,2 m.
- Csipkeházak: lakóházak Vadász György tervei szerint.
- Hagymasisakos ispita a 19. század-ból, a város régi kórháza.
- AquaCity - Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark
- Aquapalace - Strandfürdő
- Hüvös Kastély (Mindszenty Ifjúsági Ház): ifjúsági szállásként és rendezvényhelyszínként működő műemléki épület

Múzeumok

- Göcseji Múzeum - Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága - 1968-ból, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász- és Németh János kerámiaművész gyűjteményével.
- Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Skanzen 1969-ből, az olai városrészben.
- Finnugor Néprajzi Park - 2001-ben adták át a Skanzen kibővítéseként.
- Magyar Olajipari Múzeum (röviden MOIM) - a Skanzen mellett található az olai városrészben.
- Papp Simon emlékszoba - a geológus, egyetemi tanár, akadémikus hagyatékából összeállított, életét és munkásságát bemutató emlékkiállítás.
- Városi Hangverseny- és Kiállítóterem - egykori zsinagóga, 1904-ben épült Stern József tervei nyomán, eklektikus stílusban bizánci elemekkel.
- Kézművesek Háza - a Gébárti-tó partján, Ságod városrészben, 1982-ben nyitotta meg kapuit.
- Fazekasház - Páterdomb városrészben, 1978-ban hozták létre.

Köztéri szobrok, emlékművek

A városban körülbelül 50 köztéri alkotás található, közölük a jelentősebbek:
- Göcseji tulipán szökőkút: 1985-ből, alkotói: Szabolcs Péter szobrászművész és Pelényi Gyula építész.
- Keresztury Dezső szobra a Keresztury téren.
- Táncoló lány: bronzszobor, Medgyessy Ferenc alkotása, a Szivárvány című televíziós vetélkedőn nyerte el a város.
- Mindszenty József szobra.
- Zrínyi Miklós lovasszobra: 1989, Tóth Béla alkotása .
- Csány László szobra: 1931-ben állították fel, Istók János alkotása.
- Deák Ferenc szobra: 1879. szeptember 1-jén állították fel, Vay Miklós alkotása. A legelső Deák-szobor volt Magyarországon.
- Szentháromság-szobor: a Mindszenty téren, 2006 szeptemberében újították fel.
- Kis makrancos: a szobor Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, 1966-tól áll a helyén.
- Liliom: szintén Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ez az aktot ábrázoló szobor a Vizslaparkban, 1967-ből.
- IV. Béla király szobra.
- Zenélő óra a Polgármesteri Hivatal előtt.
- A 377-es ,,Gizike" gőzmozdony a vasútállomás mellett.
- Kálvin János mellszobra a református templom mellett.
- Immaculata-szobor az olai templom kertjében.
- A ,,földi toronyóra" a Hevesi Sándor Színház előtt. Az óraművet Preisz József és Kancsal Miklós állították helyre, a kerámia díszítés Németh János műve.
- Olajkutatók Grantner Jenő szobra 1970-ből a Lordok Háza homlokzatán.
- Ho Si Minh szobra, Marton László szobrász alkotása 1976-ból.
- Wass Albert szobra a Dózsa ligetben 2008-ból

Természeti látnivalók

- Azaleás-völgy - az Alsóerdő botanikailag védett területe.
- Csácsi arborétum - Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület.
- A Csácsi arborétumon kívül helyi védettség alá került a Deák téri park, a platánsorok, a Dózsa liget, a Palatinus vendéglő kertje, a szenterzsébethegyi gesztenyefa, az olai temetőben és vasútállomásnál lévő hársfák és botfai vadgesztenyesor. Ez a lista 2010-ben még öt taggal bővült: a Parkerdővel, a Pálosfai-patak völgyével, a Bozsoki-dombbal, a Szabadság utcai gömbkőris fasorral és az Andráshida utcában levő parkkal.
- Gébárti-tó: 1975-ben két kis patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó.

Híres egerszegi kötődésű művészek, tudósok, közéleti személyiségek,sportolók

Baráth Etele politikus, sportvezető
Bereményi Géza rendező, dramaturg, író, 1997-2006 között a Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője
Besenczi Árpád színigazgató, színész
Botfy Lajos (1847-1900) polgármester
Czobor Mátyás (1875-1957) polgármester
Császár Ferenc (1807-1858) jogász, költő
Csizmadia Szilárd csillagász
Deák Ferenc (1803-1876) zalaegerszegi országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter
Degré Alajos (1909-1984) jogtörténész
Dominkó István zongoraművész
Dús László festőművész
Egervári Klára színész
Fekete György Munkácsy-díjas belsőépítész, egyetemi tanár, akadémiai elnök
Gábor Miklós (1919-1998) színész
Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus
Galambos Attila színész, író, drámaíró, műfordító
Gergely Ágnes költő, műfordító
Hetényi Pál (1935-1994) színész
Huber Gyula nótaszerző
Izsák Imre Gyula (1929-1965) csillagász
Kaczor Ferenc zenei előadó
dr. Kandász Andrea (1971 03 18)televíziós főszerkesztő-műsorvezető-producer Kandász Andrea
Karvalits Ferenc közgazdász
Keresztury Dezső (1904-1996) irodalmár, irodalomtörténész
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművész, Alsórajkon született, műveit végrendeletében a városra hagyta
Kóczián Géza (1942-1987) gyógyszerész
Kovács Károly (1839-1904) polgármester
R. Kárpáti Péter színész
Kaszás Géza színész
Máriáss József (1920-1991) színész
Mindszenty József (eredeti nevén: Pehm József, 1892-1975) bíboros, esztergomi érsek
Németh János szobrász
Orosz Iván (1902-1974) költő, novellista. Szarvason született, 1924-27 között szerkesztője és kiadóhivatali igazgatója a Zalamegyei Újságnak
Öveges József fizikus
Dr. Pais Dezső (1886-1973) nyelvész
Paragi Zsolt csillagász
Péntek Imre (1942-) József Attila-díjas költő, a Pannon Tükör folyóirat főszerkesztője (2003-)
Réthelyi Miklós orvos, miniszter
Ruszt József (1937-2005) rendező, színházigazgató
Szabolcs Péter szobrász
Szalai Annamária politikus
Szőke Zoltán színész
Tunyogi Péter (1947-2008) a P. Mobil egykori tagja, a Mobilmánia énekese
Vajda Lajos (1908-1941) festőművész
Verebes István színész, műsorvezető
Wlassics Gyula (1852-1937) jogász, közjogi író, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja.
Bencze Tamás kosárlabdázó, szövetségi kapitány
Bérces Edit szuper- maratoni futó, világ- és Európa-bajnok, világrekorder
Berzicza Tamás hatszoros magyar bajnok, világ és Európa-bajnoki 2., olimpiai 6. helyezett (1996 Atlanta) birkózó
Gombos Zsolt magyar bajnok EB, VB helyezett olimpikon (1992 Barcelona, 1996 Atlanta) birkózó
Horváth Tamás nemzetközi sakkmester, az ötszörös magyar bajnok Csuti SK szakvezetője, volt szövetségi kapitány
Péter Zoltán válogatott labdarúgó
Portisch Lajos nemzetközi sakkmester, a Nemzet Sportolója, sakkolimpiai bajnok
Porubszky Mária sakkozó, csapatban ezüst- és bronzérmes a sakkolimpián
Répási Róbert autóversenyző, rallycross magyar bajnok
Rozsnyói Sándor olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok atléta
Szanati László magyar bajnok, veterán világbajnok (2007) birkózó
Soós István válogatott labdarúgó, sokáig a ZTE gólrekordere
Szőcs János labdarúgóedző, szövetségi kapitány
Szűcs József válogatott kosárlabdázó, kétszer az év legjobb magyar férfi játékosa
Kozáry Ágnes atléta, sprinter, olimpikon (1992 Barcelona)
Horváth Gergely atléta, gerelyhajító, olimpikon (2004 Athén)
Kálovics Anikó atléta, hosszútávfutó, olimpikon (2008 Peking)
 
 
0 komment , kategória:  Magyarország  
Erotikus fotók
  2013-03-23 10:52:50, szombat
 
 
















 
 
0 komment , kategória:  Fotók  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2013.02 2013. Március 2013.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 64 db bejegyzés
Összes: 1801 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 340
  • e Hét: 340
  • e Hónap: 23489
  • e Év: 118096
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.