Regisztráció  Belépés
joli60.blog.xfree.hu
Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust. Eldőlt a szívemben, hogy követem Őt. Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust. Nincs vissza út, nincs vissza út. Ha ninc... Pecznyik Jolán
1960.02.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Világosság és sötétség!
  2013-05-20 17:54:22, hétfő
 
  Világosság és sötétség: János. 8, 12.

Mi emberek, úgy ismerjük Isten dicsőséges országát, - melyet angyalseregek népesítenek be - hogy abban, csak világosság, csak fény van. Abban, ismeretlen a sötétség. Bizonyára, a sötétséget, Isten legmagasabb rangú teremtménye a sátán idézte elő! Ő nem volt megelégedve, előkelő hatalmi helyzetével, főangyali rangjával, egyenlő akart lenni, Teremtőjével! Ezért Isten, eltaszította őt magától és sátánná, a sötétség fejedelmévé változott. Ezért, ahogyan nem egyesülhet a világosság a sötétséggel, ugyan így, nem egyesülhet a szentség sem a bűnnel! És amikor még ember nem is létezett, Isten már akkor úgy alkotta meg a földet, hogy azon, nappal és éjszaka, váltogassák egymást. Isten, már előre tudta: Sátán csábítására, az ártatlan és bűntelen ember, bűnbe fog esni. És Édenben ez a tragédia, be is következett! Édenből való kiűzetéssel pedig, megkezdődött, az emberiség tragikus, nyomorúságos élete a földön. Megkezdődtek a 24 órás napok, nappalok és éjszakák. Félig: világossággal, félig: sötétséggel. Isten gondoskodott arról, hogy az emberek, egy életen át emlékezzenek a szentségre és a bűnre! A világosságra és a sötétségre. A kegyelmes Isten, nem nyugodott meg abba, hogy ez a kettőség, végleg megmaradjon. A Szentháromság középső személye, Jézus Krisztus, Nem csak látogatóba jött le a földre, hanem kijelentette: Ő maga a ,,Világ világossága!" Ahogyan János evangéliumában olvassuk, a 8-ik fejezetben a 12-ik versben: ,,Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága" Ha lelki vonatkozásban nézzük az eseményeket, akkor egyértelművé válik, hogy Jézus, az örökfény honából jött le, a lelki sötétségbe veszteglő földre. Először csak Betlehemben, parányi fényben jelent meg, a világ Világossága a földön. Azután Izráel földjén, a Szentlélek kitöltése után pedig, egyre jobban terjedt el, és ma már, az egész lakott földet, beteríti! Azt, hogy az egymást követő nappalok és éjszakák, az édeni tragédiára emlékeztetnek minket, a legtöbb ember, fel sem fogja, meg sem érti. Ez, csak Istentől nyert világossággal érthető meg. De ez az állandó váltakozás, nem csak bűneinkre emlékeztet minket, hanem áldásokat is hordoz. Ugyanis mi emberek, úgy vagyunk alkotva, hogy a fárasztó napi munka után, pihenésre, alvásra is szükségünk van. De a földi élet, nem csak annyiból áll, hogy dolgozunk, alszunk, dolgozunk, alszunk. Isten, drága nemes célja: a Vele való, örök életre szóló felkészítésünk. Erre a felkészítésre pedig, egy egész földi élet áll rendelkezésünkre. Isten, életpróbák sorozatán át, készít fel minket, az örök életre. Isten, nem alkalmaz kényszert, minden ember, szabadon döntheti el, kell-e neki az örök világosság, vagy marad tovább is, az örök sötétségben. Születéskor, minden ember, tiszta fehér lappal indul el, a földi élet útján. De amikor eléri a felnőtt életkort, eléje tárul a sötétség minden szennye, mocska. A tévé, a rádió, az újságok, telve vannak, a sötétség borzalmaival, melyek mögött, a láthatatlan Sátán rejtőzik, aki embergyilkos volt, kezdettől fogva. De az Úr Jézus, aki a ,,Világ világossága" ebbe a tapintható lelki sötétségbe hozta le, a dicsőséges mennyország, világosságát! És ahol csak megjelenik, ez a csodálatos világosság, onnan, gyáva remegéssel, menekül a sötétség! Lehet az egyén, család, korház, vagy börtön. Megrendítően szép, amikor egy láncait csörgető embergyilkosnak, az élő Evangélium hallgatása nyomán, világosság ragyog fel, sötét bűnös szívében, melyet megnyitott, a bűnösöket szerető Jézus előtt, és bűnbánókönnyei hullanak, bilincseire. Bár a kiszabott büntetését, le kell töltenie, mégis: Isten szabad, boldog gyermekeként tölti le, hátralévő büntetését. Könyvek sokaságát lehetni írni arról, hogy az Úr Jézusnak, minden sötétséget áttörő világossága, hogyan formált, kárhozatra méltó embereket, Isten, örökéletű boldog gyermekeivé. Ezért, egyre jobban válik időszerűvé, az Úr Jézus, éltető szava: ,,Higgyetek a világosságban, amíg veletek van, a világosság" Földünkön, egymás mellett van a világosság és a sötétség. De a láthatatlan világban, ketté fog válni, üdvösségre és kárhozatra! Ezért, vegyük nagyon komolyan, mert mindkettő, örökkévaló lesz, a kárhozatból pedig nincs, kivezető út!

Írta: Pecznyík Pál 2013-ban.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Vágyódás Isten után!
  2013-05-20 17:53:34, hétfő
 
  Vágyódás Isten után!

Örök fényben élő Isten,
szánó szemmel néz le ránk.
Öröm, béke nincsen itten,
hozzád szárnyal hő imánk.
Színed előtt térdet hajtunk,
bocsáss meg, könyörülj rajtunk.

Ne hagyj minket bűnben élni,
Lelked által légy velünk.
Taníts minket téged félni,
nélküled: mi elveszünk!
Fordulj felénk, vágyunk hozzád,
megláthassuk fényes orcád.

Itt a lelki sivatagban,
vándorutunk egyre fogy.
Lelkünk porból való kelyhe,
utunk végén sírba rogy.
Nálad vár ránk örök béke,
melynek nem lesz soha vége.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2013. V. 20.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Örök fényben...
  2013-05-20 17:52:49, hétfő
 
  É N E K

Örök fényben élő Isten, szánó szemmel néz le ránk.
Öröm, béke nincsen itten, hozzád szárnyal hő imánk.
Színed előtt térdet hajtunk, bocsáss meg, könyörülj rajtunk.

Ne hagyj minket bűnben élni, Lelked által légy velünk.
Taníts minket téged félni, nélküled mi elveszünk!
Fordulj felénk, vágyunk hozzád, megláthassuk fényes orcád.

Itt a lelki sivatagban, vándorutunk egyre fogy.
Lelkünk porból való kelyhe, utunk végén sírba rogy.
Nálad vár ránk öröm, béke, melynek nem lesz soha vége.

Dallam: /Uram rosszul cselekedtem/ 419-es ének.
Pecznyík Pál Celldömölk 2013.


É N E K

Örök fényben élő Isten, szánó szemmel néz le ránk.
Öröm, béke nincsen itten, hozzád szárnyal hő imánk.
Színed előtt térdet hajtunk, bocsáss meg, könyörülj rajtunk.

Ne hagyj minket bűnben élni, Lelked által, légy velünk.
Taníts minket téged félni, nélküled: mi elveszünk!
Fordulj felénk, vágyunk hozzád, megláthassuk fényes orcád.

Itt a lelki sivatagban, vándorutunk egyre fogy.
Lelkünk porból való kelyhe, utunk végén sírba rogy.
Nálad vár ránk öröm, béke, melynek nem lesz soha vége.

Dallam: /Uram rosszul cselekedtem/ 419-es ének.
Pecznyík Pál Celldömölk 2013.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Énekei  
Jézusnal volt ideje!
  2013-05-20 17:51:57, hétfő
 
  Jézusnak volt ideje: Márk. 10, 46-52.

Isten, úgy bízta ránk az időt, mint mi, gyermekeinkre a pénzt. A múló percek, órák, idő-fillérek, idő-forintok. Szomorú azonban, hogy mi emberek, folytonos időzavarban vagyunk. Semmire sincs időnk. Ha az utcán, ismerőssel találkozunk, alig váltunk szót egymással, mert sietős a dolgunk. Valami, vagy inkább valaki, folyamatosan sietésre sarkal minket. Csak Isten által megvilágosodott ember tudja, hogy a sürgetés hátterében, mindig az ős ellenség, az Istent gyűlölő Sátán áll. És a bűnökre csábított embert, igyekszik egyre jobban eltántorítani, Istentől. Minden másra enged időt az embernek, csak hallhatatlan lelkével való törődésre nem. Mivel - Isten kegyelméből - már eléggé magas életkort éltem meg, így már elég sok tapasztalatot nyertem, az idővel való helyes vagy helytelen, bánásmóddal kapcsolatban. A 20-ik század, 20-as, 30-as éveiben az emberek, sokkal többet törődtek egymással, mint napjainkban. Akkor még a gépesítés, nem állt olyan magas fokon, mint ma. A családoknak, szomszédoknak, bőven volt idejük arra, hogy beszélgethessenek egymással. Bár már akkor is, emlegették: milyen jó lesz, ha a kézi munkát, gépesítik, nem lesz kézi aratás, gépek fognak dolgozni, és megkönnyítik a fárasztó, reggeltől napestig tartó nehéz munkát. Azonban az egyre gyorsuló élethajsza, meghazudtolta őket. Ma már a tudomány, a gépesítés, olyan magas fokon áll, hogy van olyan gyár, melyet csak néhány ember irányít. Ám ezzel párhuzamosan, terjed a munkanélküliség is. De a megszokott szlogen, mégis így hangzik: ,,nincs időm" Az emberek egyre jobban elmagányosodnak, elkülönülnek egymástól, még a családtagok is! Még egymással törődni sincs idejük. Sajnos már keresztyén körökben is, egyre sűrűbben hangzik ez a megszokott szlogen, ,,nincs időm" imádkozni, igét olvasni, templomba menni. Érdekes: a televízióban, a sorozat megnézésére, van idő. Ezért, az ilyen védekezés, minden alapot nélkülöz. Mert amit akarok, arra van időm, amit meg nem, arra nincs időm. De ez a védekező magatartás, nem csak testi, de lelki vonatkozásban is fenn áll. De a lelki, még súlyosabb, mivel a testünk: ideig való, de a lelkünk: örökkévaló! Mégis, az emberiség túlnyomó része, több gondot fordít elmúló testére, mint örökkévaló lelkére! Isten, aki az időt ajándékozta nekünk, azt azért adta, hogy bölcsen gazdálkodjunk vele. Mert azt, lehet jóra és lehet rosszra, fordítani. Mivel pedig egy napon, lesz majd számonkérés, számot kell adnunk Istennek, a nekünk ajándékozott időről is! Jó dolgokra fordítottuk azt, vagy könnyelműen, elfecséreltük, hiábavaló dolgokra. Ezek után pedig, fordítsuk figyelmünket Jézusra. Ő, mint hozzánk hasonló ember, miképpen bánt, a néki ajándékozott idővel. Olyan mérhetetlenül nagy és felelősség teljes munka, e földön, egyetlen emberre sem hárult, mint Jézusra! Minden napja, telve volt feladattal. De figyeljük meg: Ő sohasem kapkodott, sohasem sietett, de a ráháruló feladatokat, mégis, pontosan teljesítette! Ezen a világon, Ő volt az egyedüli pontos ember! Sehonnan nem késett el. Még ha látszólag késett is, mégis pontos volt. Midőn Lázár sírjához hívták, ő akkor is pontos volt. És amikor Jerikóból indult Jeruzsálembe, hogy beteljesítse, a róla szóló próféciákat, volt ideje arra, hogy a hozzá kiáltó koldust, Bartimeust, magához szólítsa. Meg állt útközben, mert szerető szíve megszánta, ezt a nyomorult és segítségre szoruló, vak embert. És kérésére, visszaadta szeme világát! A Bibliában, sehol nem olvasunk arról, hogy Jézus, bár kit is elutasított volna magától, mondván: ,,most hagyjatok békét nekem, elfáradtam, pihenni szeretnék. Ma még, enni sem volt időm, a sok tennivaló miatt" Senkit nem küldött el, maga mellől. Volt ideje, mindenkivel foglalkozni. Különösen is azokkal, akik nem az életére törtek, hanem tanítására, gyógyítására szorultak. Idézzük fel most a Bibliából, Márk Evangéliumából, a 10-ik fejezetből. a 46-ik verstől az 52-ik versig terjedő szakaszt. ,,Közben Jerikóba értek. És mikor Ő és tanítványai, és a nagy sokaság Jerikóból kifelé ment, Timeus fia, Bartimeus, egy vak koldus ott ült az útfélen. És mikor meghallotta, hogy ez a Názáreti Jézus, kiáltozni kezdett: Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam! Erre sokan rátámadtak, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam! Jézus megállott és azt mondta, hívjátok ide. És oda hívták a vakot e szavakkal: Bízzál: Kelj fel! Hívat téged! Az pedig felső ruháját ledobva felugrott, és odasietett Jézushoz. És Jézus így szólt hozzá: Mit kívánsz tőlem? Megteszem. A vak pedig azt mondta: Mester: hogy lássak. És Jézus így szólt hozzá: Eredj el: a te hited meggyógyított téged. És azonnal megjött a szeme világa és követte őt az úton" Amikor ez a csoda történt, Jézust: már csak néhány nap választotta el, Golgotai keresztáldozatától! Mégis volt ideje arra, hogy foglalkozzon, ezzel a nyomorult koldussal. Ó, bárcsak okulnánk, Megváltó Urunk élete példáján, és a ,,nincs időm" helyett, a ,,van időm" szavait gyakorolnánk, életünk minden területén. Ha Jézusnak van ideje ránk, lelki koldusokra, akkor legyen időnk nekünk is arra, hogy lelki beszélgetéseket folytassunk egymással. Legyen időnk imádkozásra, igeolvasásra, templomba járásra. Hiszen hallhatatlan lelkünk táplálásról van szó! Lelkünket pedig, mennyei Atyánk várja, dicsőséges örök országába, hogy Vele és közelében élhessünk örökké.

Írta: Pecznyík Pál 2013-ban.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Isten hívő népe!
  2013-05-20 17:50:34, hétfő
 
  Isten, hívő népe!

Isten, hívő népe, bár szétszórtan élsz itt,
új életben járhatsz, elhagytad a régit.
Imádban térdelhetsz, fényes trónusához,
ajándékaiért, hálás szíved áldoz.

Isten, hívő népe, idegenben jársz itt,
Sátán, világ ura, Isten ellen lázít.
kincset, gazdagságot, mámort kínál néked,
hogy a tűz tavába, taszíthasson téged.

Isten, hívő népe, itt sok próba vár rád,
de Jézus érted is, tartotta szent hátát!
Rád szabott büntetést, Ő viselte némán,
helyetted szenvedett, ne maradj itt árván.

Isten, hívő népe, Urad figyel téged,
zarándok utadon óvja, védi lépted.
Ha hű maradsz hozzá, itt a földi téren,
akkor Vele élhetsz, földöntúli fényben!

Isten, hívő népe, közel már az óra,
jöhet délben, este, vagy tán virradóra?
Melyben Királyod jön, hogy felvigyen téged,
Atyja hajlékába, mit készített néked.

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. V. 14.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Isten utolsó szava, Jézus Krisztus!
  2013-05-20 17:49:46, hétfő
 
  Isten utolsó szava, Jézus Krisztus: János. 3, 16.

Mi emberek: valamennyien, bűnnel fertőzött világban élünk. Mert már édenben visszaéltünk, azzal a boldog, istengyermeki szabadsággal, mellyel mennyei Atyánk, ajándékozott meg minket. És a néki való feltétlen engedelmesség helyett, a minket tévútra vezető Sátánra bíztuk életünket. Ezért életünk, vak vágányra került. Édenből is kiűzettünk, és a boldog békés örvendező élet helyett, a hazudozás, veszekedés, haragtartás, lázadozás, betegség, halál és gyász nyomorúsága szakadt reánk. Így teltek el évszázadok, évezredek. Mégis, csodák - csodája, hogy Isten, gondoskodó szeretete, mindig ott volt mögöttünk, és mint - búvó patak - fel-felcsillant előttünk, és átsegített minket, a nehéz buktatókon. Ám hű maradt ígéretéhez is, melyet az ,,asszony magvában" megígért nekünk! Az idő teljességében pedig, Urunknak ez az ígérete, beteljesült! Midőn megjelent köztünk, Isten utolsó szava: Jézus Krisztus! Így olvassuk azt a jól ismert igeversben: a János 3, 16-ban: ,,Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" Íme, Isten utolsó szava: Jézus Krisztus! Nos, ebben az utolsó szóban, Istennek olyan mérhetetlen nagy szeretete nyilvánul meg felénk bűnösök felé, hogy értelmünkkel, fel sem tudjuk fogni azt! És ebbe a mérhetetlenül nagy atyai szeretetbe, minden ember bele fér, származásra, bőrszínre, vagy emberi méltóságra való tekintet nélkül. Sajnos azonban, mi emberek: rangsoroljuk egymást, kivételt teszünk egymás között. Isten azonban, mindnyájunkat egyformán szeret, senkivel nem kivételez. Jól tudja: mennyire rá vagyunk utalva, simogató atyai szeretetére, gondoskodására. Mert ezt a gondoskodó szeretetet, teljesen nélkülözi, ősi rabtartónk, a Sátán. Ő csak haragot, viszálykodást, gyűlöletet, lázadozást, irigységet szít köztünk. A láthatatlan Isten, Fiában Jézus Krisztusban lett láthatóvá számunkra. Így, még az istentagadók is beismerik Isten létezését, mert tagadni csak azt lehet, ami létezik. A semmi létezését, nem kell tagadni. Istennek hozzánk intézett utolsó szava, Jézus Krisztus, 33 évig volt látható és hallható a földön. Az a nemzedék, mely Jézus korában élt, úgy láthatta Istent, és úgy beszélgethetett vele, mint egykor az édenben, az első emberpár, Ádám és Éva. Megrendítően szép, az a mérhetetlen nagy, gondoskodó atyai szeretet, melyben a világot teremtő Isten, olyan mélyre alázta meg magát, hogy hozzánk intézett utolsó szavában, Jézus Krisztusban. Ő a bűntelen, a szent, magára öltötte a mi emberi testruhánkat, hogy ne csak az ég magasából szemlélje, nyomorgó, segítségre szoruló életünket, hanem Ő maga is átélje, és még sokkal hatványozottabban, mint mi bűnösök, a földi élet minden nehezét, nyomorúságát, kivéve a bűnt! Éhséget, szomjúságot, a rázúduló panaszt, vádaskodást, meg nem értést. Végül: a legsúlyosabbat, a kínos kereszthalált! A haldokló emberek utolsó szavát, sokan mélyen a szívükbe zárják, hogy évtizedek múlva is emlékezzenek arra. Isten utolsó szavát, a Biblia hitelesen örökítette meg számunkra. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez az utolsó szó, az emberiség számára, maga Jézus Krisztus! Szomorú valóság, hogy mégis, mai nemzedékünkben is, egyre többen kerülik el, Őt! Mivel szívük nem kész, Jézus befogadására. Egyre többen csak szájukkal emlegetik őt, de szívük nem kész, az ő befogadására. Mert az önállóságát féltő ember, semmiképpen nem akarja feladni emberi önállóságát. És ez alól, a vallásos keresztyének sem képeznek kivételt. Ámde Jézus Krisztus elől bezárkózva, lehetetlen hívő keresztyén életet élni! Ezért, aki teljességgel le nem mond, bűnös önállóságáról, amíg nem nyitja meg szívét, Isten utolsó szava, Jézus Krisztus előtt, addig élhet ugyan becsületesen, imádkozhat, Bibliát olvashat, templomba járhat rendszeresen, jótékonykodhat, mind ezzel, csak önmagát csapja be, ha le nem mond véglegesen, dédelgetett önállóságáról. Mert Jézus befogadása együtt jár, a teljes életátadással, ez pedig azt jelenti, hogy többé már nem én vagyok a magam ura, hanem Jézus Krisztus, mint Isten utolsó szava! Mert Isten, csak Jézus Krisztus által áll szóba, mivelünk. A dicsőséges szent Istenhez, csak Jézus Krisztus által közeledhetünk! Örökölt bűneink, áthatolhatatlan falat képeznek, Isten és miközöttünk. Az Úr Jézus pedig azért jött, hogy ezt az áthatolhatatlan bűnfalat, Isten és miközöttünk, végleg lebontsa! Hogy így helyre állhasson a közvetlen kapcsolat Isten és a bűnbánó ember között! Vegyük tudomásul, hogy Jézus Krisztus, nem szórakozás céljából jött le közénk, bűnösök közé, hanem azért, hogy drága bűntörlő vére és élete feláldozásával, ki váltson minket, a rabtartó Sátán hatalmából! Azért jött, hogy bűnös ó emberünket, odaszegezze a keresztfára! És Istentől való újjászületés által, bűntelen boldog új élettel ajándékozzon meg minket! Mert csak ez az új élet, lehet alkalmas arra, hogy Isten gyermekeként részesüljön, az örök élet ajándékában! Ne csapjuk be magunkat azzal, hogy hiszünk Jézusban, de életünk, magaviseletünk, ennek ellenkezőjét bizonyítja. Embereket ugyan lehet félrevezetni, de Istent, soha! Hiszen ő, még a gondolatainkat is ismeri. Akik nem fogadják be szívükbe Jézust, mint Isten utolsó szavát, saját magukat zárják ki, abból a dicsőséges mennyei örökségből, melyet isten készített az őt szeretők számára. Jézus Krisztus azonban nem csak Megváltónk, hanem egyetlen ajtó is, melyen át beléphetünk, abba a dicsőséges örök honba, ahol ismeretlen a bűn és a halál. Mégis, a legtöbb ember, kívül marad, mivel többnek és jobbnak tartja önállóságát, a rá váró dicsőséges örök életnél. Ebben a végső, de mérhetetlen komoly dologban pedig, minden ember saját maga dönt, és ha rosszul dönt, csak önmagát okolhatja. Mert az örök kárhozat hona vár, hallhatatlan lelkére! Ezért, amíg csak szívünk dobog, addig eldönthetjük: kell - e nekünk, Isten utolsó szava: Jézus Krisztus, vagy sem. De ne feledjük el, a helytelen döntésnek, szörnyű következménye lesz: örök halál!

Írta Pecznyík Pál 2013-ban.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Élet: halál előtt és halál után!
  2013-05-20 17:48:53, hétfő
 
  Élet: halál előtt és halál után: I. Korintus. 15, 48-49.

A halálról, nem szívesen beszélnek az emberek. Még a gondolatát is igyekeznek el távolítani, maguktól. A temetők azonban, komoly bizonyítékai, a halál létezésének! Az első halálban, még az Úr Jézus is azonosult velünk. Bár az Ő halála: halált legyőző halál volt! Mivel pedig az élet, örökkévaló és legyőzhetetlen, ezért létezik halál előtti és halál utáni élet! Erre utal, az a Bibliai 2 vers is, melyet az első Korinthusi levél, 15-ik fejezetében találunk följegyezve, a 48-49-ik versben: ,,Amilyen ama földi, olyanok a földiek is. És amilyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is. És amint hordoztuk a földinek ábrázatát, hordozni fogjuk a mennyeinek ábrázatát is" De az édenben történt szomorú tragédia miatt, az örök életbe betört a halál, és ketté, választotta azt! Tehát, a halál miatt, tudomásul kell vennünk, hogy van halál előtti és halál utáni élet! A Bibliát nem ismerő emberek azonban, meg vannak győződve arról, hogy a halállal, véget ér az élet és a temető, a végpont. Ó de szomorú és szegényes élet volna az élet, ha az, csak a bölcsőtől a koporsóig tartana. De a Biblia alapján a halál, csak a földi élet végét jelenti. Mert Isten az embert, örökéletűvé alkotta meg! Ezt az örök életet pedig, még a halál sem tudta megakadályozni, véglegesen! Ezért a halál csak egy választó vonal, küszöb, mely az örök életet, csak egy pillanatra tudta kettéválasztani. A hallhatatlan lélek, azon lép át, a látható világból, a láthatatlanba! Nos, ezért van halál előtti és halál utáni élet! Isten, a bűn miatt, eltakarta az ember szemei elől a láthatatlan világot. Ezért, csak a látható és létező világi dolgokat tudja elhinni, elfogadni. Pedig az Úr Jézus, saját élete példáján mutatta be, a halál előtti és utáni életet. Mivel Ő Isten, ezért mindkettőnek birtokában van. A Biblia, hitelesen örökítette meg, az Úr Jézus halál előtti és halál utáni életét! Halála: csak egy pillanatig tartott. Itt lehunyta testi szemeit, odaát, felnyitotta lelki szemeit! Midőn így kiáltott fel a kereszten: ,,Atyám, a te kezedbe teszem le lelkemet!" És, hogy tanítványai újra láthassák őt, feltámadása után, megdicsőült testben jelent meg előttük. Ezért, nem csak a tanítványok, nem csak a mindenkori nemzedékek hívő emberei, hanem a sok ezer vértanú is, bizonyítja, hogy van halál utáni élet! Mert ha nem volna, akkor a vértanúk, nem vállaltak volna Drága megváltójuk követése miatt, vértanúhalált! Merem állítani: hogy mérhetetlen drága ajándéka Istennek, ha valaki elhiszi, van halál utáni élet! És ha van, igen nagy felelősség hárul minden emberre! Mivel örökké fog élni, akár hiszi, akár nem! Mivel pedig a bűn miatt a halál, megszakította az élet folyamatát, azért létezik örök élet és örök halál. A második halál! Isten, a saját képmására alkotta meg az embert. Megajándékozta őt, döntési szabadsággal. Isten nem élettelen bábokat teremtett, hanem érző szívű és döntésre képes embereket. Ezért Ő, egyetlen embert sem fog erőszakkal betuszkolni, dicsőséges országába. Az csak, önkéntesekkel lesz tele. Ezért az örök életet, mint Isten legdrágább ajándékát, lehet elfogadni és lehet visszautasítani. Boldogok mind azok, akik ezt a nagy ajándékot alázattal elfogadják és megköszönik Istennek. Örök életünk pedig, mely már itt a földön elkezdődött, a halálküszöb átlépése után, a láthatatlan csodálatos világban fog folytatódni, örökké, melynek szépségét és ragyogását, még János apostol sem tudta teljességgel megörökíteni, számunkra. Akik pedig, csak a sírig tartó életet tudják elfogadni, azokra a borzalmak borzalma vár, haláluk után, a kárhozatban. Melyet Isten nélkül töltenek el, mivel Isten, nem lesz ott, akivel földi életükben nem törődtek, ezért: távolléte, gyötrelmek gyötrelme lesz számukra. A legtöbb ember nem is gondol arra, hogy a halál után, ítélet következik! Az ítéletben válik nyilvánvalóvá, hogy közülünk ki - ki, hol fogja eltölteni, az örökkévalóságot! Örök fényben-e, vagy örök sötétségben. De mindkét birodalomnak csak bejárata van, kijárata nincs! Nem lehet átsétálni, az egyik helyről a másikra! Rajtunk múlik tehát, melyik kapun lépünk be, az örökkévalóságba! De ne feledjük el, örök életünket, a halál sem tudja megakadályozni. Mert az Úr Jézus, legyőzte az első halált! De létezik a második halál is, a kárhozat, amely ugyan a sátánnak és angyalainak készült, mégis, a legtöbb ember, abban tölti el, az örökkévalóságot, hitetlenség miatt! Imádkozzunk azért, hogy ettől óvjon meg minket, az örökkévaló Isten!

Írta: Pecznyík Pál 2013-ban.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Isten keres téged!
  2013-05-20 17:48:02, hétfő
 
  Isten keres téged!

Vallásos barátom, Isten keres téged,
Fiában: a mennyből, egykor lejött érted!
Már akkor gondolt rád, mikor nem is éltél,
látott téged midőn, bűn útjára tértél.
Már előre tudta: kárhozat lesz házad,
mert a széles úton, botorkál a lábad.
Kár, hogy nem életed, csak neved keresztyén,
így vonszolod magad, élet - halál mezsgyén.
Elbűvöl orgona, liturgia, ének,
de nincs foganatja, hirdetett igének.
Bár ott vagy hetente, hol az Ige hangzik,
ám lepereg rólad, mivel lelked alszik.
Nem gondolod: ezen változtatni kéne?
Mért nem vágyik lelked, éltető igére!
Pedig Jézus itt van, hirdetett igében,
te is ott vagy, áldott szerető szívében.
Érted is áldozott egykor, a kereszten,
hallhatatlan lelked, bűnben el ne vesszen!
Jézus nem tör reád, hanem inkább kérlel,
ne tanácskozz tovább, se testel se vérrel.
Fogadd őt szívedbe, csak jót akar néked,
vére: eltörölje, örökre a vétked!
Hallhatatlan lelked, bűnben el ne vesszen,
földi léted után, mennybe megérkezzen.
Megváltott lelkedre, oly ragyogás vár ott,
amely meghaladja, legszebb földi álmod.

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. V. 15.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Célközelben
  2013-05-20 17:47:20, hétfő
 
  Célközelben!

Útra: Kiskőrösről indultam el régen,
életem Napja már, a nyugati égen.
Dunántúli tájon, kopog vándorbotom,
Celldömölk városa, lett újabb otthonom.
Huszonhat év óta, itt virrad rám hajnal,
néha: sok örömmel, néha: gonddal - bajjal.
Innen utazgatok vidékre és Pestre,
legtöbbször, fáradtan jövök haza, este.
M E R A stúdióba, kéthavonta jártam,
tizennyolc éven át, igével szolgáltam.
Munkám eredményét, csak hű Uram látta,
ha megtért valaki, Őt illeti hála.
Lelki olvasmányom még ma is, Bibliám,
gyakran születik vers, írótollam nyomán.
Még idős korban is, szolgálatban állok,
hazám népe között, versekkel szolgálok.
Népem életharcát, nem nézhetem tétlen,
drága lelke: miként sorvad, szomjan - étlen.
Örvend Isten szíve, ha lelkek megtérnek,
Néki: mérhetetlen drága, minden lélek!
Öreg szívemhez nőtt, e patinás város,
itt takarjon sírhant, ha napom leáldoz.
Tudom: e honi föld, testem temetője,
lelkem: Jézus várja, égi menyegzőre!
Vendégei között: lesz ifjú is, vén is,
egyetlen hő vágyam: köztük legyek én is.

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. V. 16.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Szebb élet!
  2013-05-12 21:08:06, vasárnap
 
 
Szebb élet!

Ha magunkra nézünk, semmi jó nincs bennünk,
pedig Isten része, láthatatlan lelkünk!
Így nem semmi tevés, földünkön az élet,
Isten, mindenkinek adott időt, bővet.
felkészülés végett adta Ő azt, nekünk,
s mivel lelkünk örök, szent célja van velünk!
Ám mi könnyelműen, játszunk az idővel,
nem törődünk a szebb, örök jövendővel!
Rövidlátók vagyunk, láthatókban hiszünk,
pedig egy hajszálat, innen ki nem viszünk!
Ami itt látható, mind semmivé válik,
mégis ragaszkodunk hozzá, mindhalálig.
Hiszen még száz év is, itt hamar elrepül,
a sok kincs itt marad, ha majd testünk ki hűl.
Értékét veszíti minden, mi itt marad,
de örök a lelkünk, rá múló nem ragad.
Semmi ami bomló, semmi ami véges,
Isten hű népére, lét vár, dicsőséges!
Ott már észbe sem jut, ami múló, földi,
életünket szebb lét, örökre kitölti.

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. V. 6.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2013.04 2013. Május 2013.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 318 db bejegyzés
Összes: 4309 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 200
  • e Hét: 2184
  • e Hónap: 7482
  • e Év: 50026
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.