Regisztráció  Belépés
joli60.blog.xfree.hu
Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust. Eldőlt a szívemben, hogy követem Őt. Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust. Nincs vissza út, nincs vissza út. Ha ninc... Pecznyik Jolán
1960.02.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
Küzdelem, hervadhatatlan koszorúért!
  2013-06-22 17:01:03, szombat
 
  Küzdelem, hervadhatatlan koszorúért: I. Korintus. 9, 24.

Bibliát olvasó emberek előtt, bizonyára ismeretes, hogy a bűnbeesés következtében elveszítettük, az örök élet, hervadhatatlan koszorúját, vagy más szóval: az örök élet, ragyogó koronáját! Csak a bűnbeesés után döbbentünk rá, milyen óriási lelki értéket veszítettünk el! Ezért, mérhetetlen nagy, hiányérzetünk van. Mert az édeni gyermek, a bűn elkövetése miatt, száműzött, nyomorult, földönfutóvá lett, Édenből. Pedig Isten mellett, életkorona várt rá, De a Sátán mellett, megalázott és kisemmizett rabszolga. A Sátán azonban, a saját dicsőségvágyát fecskendezte, rabszolgái szívébe, életébe. És az óta az ember, nincs megelégedve, megalázott helyzetével, és a sátánéhoz hasonló dicsőségvágy tölti be szívét. Egyre nagyobb elismerésre, dicsőségre vágyik. Szomorú tény, hogy ez a dicsőségvágy, az emberi élet minden területén, megtalálható. De legfőképpen a sport területén. Amikor győzni, diadalmaskodni akar, egyik ember a másik felett, egyik csapat, a másik felett. A néző közönségtől pedig, mindig a győztesek kapnak dicséretet, elismerést. A vesztesek pedig, szomorú szívvel vonulnak le a küzdőtérről. Róluk: alig történik megemlékezés. Pál apostol bizonyságtételeiben, többször használ, sportból vett képeket. A bizonyságtételben szereplő igeversből is, egy ilyen sportból vett képet használ, az első Korinthusi levél, 9-ik fejezetében, a 24-ik versben: ,,Nem tudjátok, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a díjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek" Ebben a képben: Pál apostol, a világi versenypályán futókat állítja szemeink elé, példaképül. De ne felejtsük el, hogy ezek mögött a versenyfutók mögött, milyen sok verejtékes próba húzódik meg? Mennyit edzenek, emberi szemek elől elrejtve. De mindig, a győzelem reményében edzenek. A versenypályán pedig, mindig, csak a legjobb futók sorakoznak fel. És mégis csak, egy futó nyeri el a versenydíjat, az aranyat vagy a serleget. Ez pedig így van, minden sportágban, egyéniben, vagy csapatban. Csak a győztesek nyerhetnek versenydíjat. Sajnos, mi: bűnbeesésünk miatt, nagyon messze estünk, a romolhatatlan és hervadhatatlan koszorútól. Lefelé pedig mindig könnyebb az út, mint a meredeken felfelé. De ez már, a lelki versenypályára vonatkozik. De mégse csüggedjünk el? Erősítsen minket Pál apostol biztatása, a Filippi levél 3-ik fejezetének, 14-ik verse: ,,De egyet cselekszem: azokat, amik hátam mögött vannak, elfeledve, azoknak pedig, amik előttem vannak, nekifeszülve, célegyenest futok, hogy elnyerjem, az onnan felülről való elhívás koszorúját, amelyet Isten ígért meg nekem, a Krisztus Jézusban" Ebben a futóversenyben, 1 célegyenes van kijelölve, a versenyfutók számára. A versenyzőknek, ezt a célegyenest kell végigfutniuk, hogy célba érjenek! Azonban van egy testi és van egy lelki, versenypálya. De a kettő között óriási különbség van? Testi versenypályán, látható a cél és a jutalom, a lelki versenypályán viszont, a cél is, a jutalom is, láthatatlan! Miért? Mert a cél is, a jutalom is, Istennél van a dicsőségben! Mi azonban, /előlegként/ a hitet kaptuk Istentől. ,,Boldogok, akik nem látnak és hisznek" olvassuk a szentírásban. Pál apostol, aki a hit embere volt, így bizonyít, a nagy lelki versenypályán, úgy viaskodom, mint nem bizonytalanra, úgy öklözöm, mint aki nem levegőt vagdos" És ha valaki, akkor Pál apostol volt az, aki vérig menő küzdelmet folytatott, a romolhatatlan és hervadhatatlan koszorúért! Példát mutatva nekünk és mind azoknak, akik a lelki élet nagy versenypályáján vívják meg, naponkénti életharcukat. Isten pedig, eddig sem csapta be övéit, és ezután sem fogja becsapni őket. Folyamatosan figyeli fáradozásukat, futásukban pedig, szentlelke által segíti őket, győzelemre! De mit ér, a világi versenyzők versenydíja, jutalma. aranyérmek, díszes serlegek sokasága. Vitrinekben porosodnak. A világbajnokok is, előbb vagy utóbb, kilépnek, ebből az elmúló látható világból, az örökkévaló láthatatlan világba. De minden aranyérmük, díszes serlegük, végleg itt marad, az enyészetben. Mennyivel más, mennyivel jobb, a lelki versenyzők helyzete. Az ő harcuk, küzdelmük, nem lesz hiábavaló. Ám csak úgy, ha célegyenesben futnak végig! Ha nem térnek le a versenypályáról, se jobbra se ballra. Mert a Sátán gondoskodott arról, hogy a pálya két oldalán, csábító és vonzó eseményekkel próbálja elterelni a versenyzők figyelmét, a versenypályáról, nehogy célba érjenek! De aki bedől, ezeknek a csábító és lélekromboló eseményeknek, az már letért a versenypályáról, így pedig, bizonytalanná válik versenyzése, nem érheti el, a kitűzött célt! A lelki versenypályán pedig, emberek milliói futnak a mennyei cél felé! Isten azonban, jól látja, hogy milyen sokan térnek le a pályáról, különböző okok miatt. Sokan pedig, azon mesterkednek, hogy megrövidítsék a mennybe vezető utat. Különböző trükkökkel. de így soha nem érnek célba! A láthatatlan ellenség pedig, ott lohol a versenyzők mögött, és mindent bevet, annak érdekében, hogy a versenyzők, célba ne érhessenek, és így, a vesztesek közé sorolják őket. De a hit embere, nem hallgat a Sátán csábító szavára, Az ordító oroszlántól se fél, Mert azt: Jézus legyőzte a golgotán, a kereszten! Tehát ne csüggedjünk, fel a fejjel, versenytársak! Pál apostol példás győzelme nyomán! ,,Harcoljuk meg a hitnek szép harcát, nyerjük el az örök életet, amelyre hívattattunk!" /II. Timóteus. 6. 12. / De ne felejtsük el: A koronához, kereszten át vezet az út! A távolságot pedig, Isten méri ki a versenyzők számára. A győzelmes futást, szépen fejezi ki, egy régi ének, néhány szava: ,,Ki híven fut egy élten át, az nyer csak égi koronát" A világi versenyzők, elmúló földi győzelemre törekednek. Földi elismerésre, dicsőségre vágynak. A lelki versenypálya azonban, egész életre kiterjedő távolság. Ahogyan szokás mondani: ,,bölcsőtől a koporsóig." tart. Befejezésül és bátorításul, had hangozzanak Pál apostol szavai: aki így szólt, véres küzdelmekkel megpróbált élete végén, ,,Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: végezetül eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr, ama napon, az igaz Bíró: nem csak nekem pedig, hanem mind azoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését" /II. Timóteus, 4, 7. / A lelki élet nagy versenypályáján, mindnyájan futunk ugyan, de csak azok nyernek hervadatlan koszorút, akik célba érnek! Fussunk úgy mi is, hogy elvehessük!

Írta: Pecznyík Pál 2013-ban.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Krisztusban elrejtett élet!
  2013-06-22 17:00:04, szombat
 
  Krisztusban elrejtett élet: Róma. 8, 1. és 14.

A Biblia alapján - lelki vonatkozásban - kétféle élet létezik, Krisztusban és Krisztus nélkül. Ám a kettő között, óriási különbség van! És mind a kétféle életnek van végső célja: az egyik: üdvösség, a másik: kárhozat. A címben feltűntetett 2 versben, mind a két cél, megtalálható. Így örökítette meg azt számunkra, Pál apostol, a Római levél, 8-ik fejezetében az első és a 14-ik versben: ,,Nincs tehát immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik a Krisztus Jézusban vannak, akik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint. Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai" Ismeretes, hogy istengyermeki voltunkat, fiúságunkat, bűnös engedetlenségünk miatt, már Édenben, elveszítettük! És a sátánra való hallgatás miatt, az ördög gyermekei lettünk. Nem ok nélkül mondotta Jézus a vele vitatkozó farizeusoknak: ,,ti az ördög atyától vagytok, mert az ő akaratát cselekszitek" A bűn elkövetése miatt, minden ember, a Sátán uralma alatt, látja meg a napvilágot. Ezért, még a ma született csecsemő is, bűnnel születik. Krisztus nélkül pedig élete: időben is, testben is, a kárhozat szakadéka felé sodródik. A Bibliában, 2 láthatatlan vonal húzódik végig a Biblián. 1 piros vonal, az üdvösség vonala, és 1 fekete vonal, a kárhozat vonala. Így létezik 2 halál is. Az első halál, minden halandóra vonatkozik, de a második halál a kárhozat: csak azokra, akik nem hisznek a túlvilági életben, főleg pedig, nem hisznek a túlvilág Urában, Jézus Krisztusban! Akik nem hajlandók, vagy nem is akarnak visszatérni, a bűn előtti, istengyermeki életbe. De a kegyelmes Isten, a mi szerető mennyei Atyánk, nem tudott belenyugodni abba, hogy gyermekei, már az Édenben, hátat fordítottak neki. Ezért Fiában, Jézus Krisztusban, kegyelemből: drága lehetőséget adott minden embernek, hosszú harcos évszázadokon át, a hozzávaló visszatérésre! Prófétákon és hűséges bizonyságtevőkön keresztül, hívta és várta, elcsábult gyermekeit, a visszatérésre, az atyai házba! A Sátán uralma alól, az Atya uralma alá! A Biblia, hitelesen örökítette meg, azokat a viharos évszázadokat, melyek Isten elleni harcokban, lázadozásokban, mentek végbe, szerte a földön. A nagy fordulat pedig, akkor következett be, amikor, a megígért, ,,asszony magva" Jézus Krisztus, a mennyei dicsőséget elhagyva egy rövid időre, az idők teljességében, megjelent közöttünk, kegyelemre szoruló bűnösök között! És egyetlen nagy keresztáldozatával, lehetővé tette, minden bűnbánó és örök életre vágyódó ember számára, a visszatérést, az elhagyott, istengyermeki életbe! Ezért, mind azok, akik bűneiket megbánva és elhagyva, kinyújtották Jézus Krisztus felé, hitük koldus kezét, és elfogadták, ezt a felkínált ingyen való kegyelmet, azok Krisztusban: elrejtettekké váltak! Ahogyan Jézus is említette, főpapi imájában: ,,Én őbennük, ők énbennem" Amióta pedig Urunk, visszatért a mennybe, hogy közbenjárjon övéiért, az Atyánál, az óta: Szentlelke által van köztünk, amíg itt a földön vonulunk, mennyei dicsőséges hazánk felé! Ismét visszanyerve, istengyermeki állapotunkat. Isten gyermekei tudják: itt a földön, ellenséges területen vonulnak át, melyen látható és láthatatlan ellenséggel kell megküzdeniük. Mivel pedig a győztes Úr oldalán állnak, nem kétséges a győzelmük! Életüknek: van egy látható és egy láthatatlan része. A látható: csak rövid, ideiglenes földi élet, melynek minden értéke, dicsősége, számukra, kár és szemét. De a láthatatlan: és mégis valóságos, és leírhatatlanul dicsőséges mennyei rész, már örökkévaló, Isten közelében! Sajnos, az e világ fiai, úgy belemerülnek, a múló javak örömébe, gyönyörűségébe, élvezetébe, hogy teljesen megfeledkeznek, hallhatatlan lelkük vesztésre álló, állapotáról! Földi életük végén pedig, hallhatatlan lelkük ott fog állani majd, az örök kárhozat kapujában. És ha még haláluk beállta előtt, nem fogadják be szívükbe hit által, Jézust a bűnösök egyetlen Megváltóját, úgy örökre elvesznek, és nem láthatják meg, sem Istent, sem dicsőséges országát! Pedig Isten hazahívó szava, még mindig hangzik, szerte a földön! Bizonyos, hogy nem könnyű dolog, múló földi javak között élő embereknek, kilépni, ebből a látható világból, és belépni hit által, az örökkévaló láthatatlan világba. Különösen is azoknak: akik még nem ismerik, a látható és láthatatlan világ közötti nagy különbséget! Pál apostol megismerte, azért tudta az e világi javakat, kárnak és szemétnek ítélni. Istennek, a bűnösök iránti kegyelme és szeretete az, hogy a Szentlélek vezetésével, ördög fiakból, Isten fiaivá lehetünk, megtérés és újjászületés által. ,,Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai" Hogyan lehetünk Isten fiaivá? Újjászületés által! Sajnos, nagyon sok vallásos ember, azt gondolja: ha már meg van keresztelve, ha templomba jár, adakozik, Bibliát olvas, akkor ő már Isten gyermeke. Ám ha még nem született újjá, akkor őrá is vonatkoznak Jézus szavai: ,,Újjászületés nélkül, senki nem láthatja meg, Isten országát" Mi, valamennyien, születés által leszünk szüleink gyermekévé. Ezért, Isten gyermekévé is, csak Őtőle való születés által lehetünk, az Ő gyermekei! Nos, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, az újjászületés fontosságát! Aki megláthatja Isten országát, mindent megnyert. De aki nem láthatja meg, hitetlenség miatt - az, mindent elveszített! Ezért, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy örökkévalóságról van szó! És nem közömbös, hol töltjük el az örökkévalóságot, örök fényben e, vagy örök sötétségben! Hiszem, hogy Isten: ebben a bizonyságtételben is, fel akarja hívni a földi vándorok figyelmét, a boldog, Istengyermeki életre! Mert halálos bűneink miatti büntetésünket, a mi drága Megváltó Urunk, helyettünk szenvedte el, a golgotai kereszten! Nekünk már csak egy lépést kell tennünk Jézus Krisztus felé, és azon az áldott ajtón, mely maga Jézus Krisztus, beléphetünk mennyei Atyánk dicsőséges országába, megváltott gyermekeinek, boldogszívű táborába, hogy Atyánk közelében, élhessünk örökké.

Írta: Pecznyík Pál 2013-ban.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Jöjj haza!
  2013-06-22 16:59:09, szombat
 
  Jöjj haza: Máté. 11, 28. és Jelenések. 22, 17.

Isten, saját képmására alkotta meg az embert! Bizonyára azzal a drága szándékkal, hogy egy örökkévalóságon át, ott éljen közelében, és beszélgethessen vele. De azzal a szándékkal is, hogy megmutassa neki mind azt a gyönyörűséget, melyet atyai szíve, készített számára! És már akkor feltűnt, hogy az ember, magasabb rendű, az angyaloknál! ,,akik azokért küldettek el, akik örökölni fogják Isten országát!" Sajnálatos módon azonban, a bűn megjelenése miatt, már Édenben, bekövetkezett a szomorú dráma, midőn az ember, sátáni csábításra, hátat fordított Alkotójának! Kilépett, az Atyával való meg hit közösségből. El kellett hagynia Édent! Kilépett a világosságból, belépett a sötétségbe. Engedetlensége miatt, lelki látását is elveszítette. De milyen megható, Isten atyai szeretete, hiszen már Édenben, elindult az előle rejtőzködő ember után! És szomorú szívvel szólította meg őt, ,,Hol vagy?" Lám, még az óta is, napjainkon át is, amíg csak emberek élnek a földön, Isten fájdalmas szomorú hangon, hívja haza az atyai házba, tőle elfordult gyermekeit: ,,jöjj haza!" Hiszen valamennyien, Ádám ős atyánk, leszármazottai vagyunk. Ezért, ezen a megátkozott földön, kell eltöltenünk, rövid földi életünket. Sok nyomorúság, szenvedés, háborúság, halál és gyász között. A Biblia első lapjától az utolsóig, oly sokszor hangzik felénk, Isten atyai hazahívó szava: ,,jöjj haza!" Ez a világ, nem a mi hazánk! Isten, nem ilyen életet szánt nekünk! Engedetlenségünk, veszekedésünk, és egymás meg nem értése miatt szakadt ránk, ez a nyomorúság. A bűn sötét árnyéka vetődött, egész földi életünkre. Csak Isten, irántunk való mérhetetlen szeretete és jóindulata az, hogy bűneink ellenére is, igyekezett széppé, kedvessé tenni, földi életünk környezetét. Hazánkat, családi fészkünket. És nyomorúságunkba, bánatunkba, némi örömöt is csepegtetett. Hogy tőle elszakadt életünk, kibírható legyen. A véres háborúkkal fémjelzett történelem, világos képet nyújt, az emberiség szomorú, elveszett állapotáról. Az igazi, békés, örömteli mennyei otthon, hiányáról! És ahogy múlnak a hosszú évszázadok, az emberek mintha kezdenék megszokni, az önállósult földi életet, az utódok: egyre kevésbé vágyakoznak, az elhagyott békés örömteli, istengyermeki élet után! Egyre jobban bele merülnek, a földi élet múló örömeibe, gyönyöreibe. Pedig minden ember szíve mélyén, ott rejtőzik, az élő Isten utáni vágy, parányi szikrája, de igyekeznek elnyomni azt. De a kárhozatban majd, az Isten utáni vágyakozás, teszi majd rettenetesen kínzóvá, örökkévaló lelküket. Mégis, egyre többen teszik kétessé, Isten létezését! Sokan pedig, Istenben keresnek bűnbakot, Istent okolva, nyomorúságos életük miatt. Megfeledkeznek arról, hogy tulajdonképpen, mindent Istennek köszönhetnek. Van hazájuk, otthonuk, élelmük, ruházatuk, Istennek köszönhetik, ha új napra ébrednek. Istentől nyert erővel, végezhetik, napi feladataikat. Milyen sok ember rokkan meg, egyik napról a másikra. Betegség vagy baleset miatt. És képtelenné válik, a legkisebb munka végzésére is. Nos, ezt: magam is át éltem, nem is egyszer. Szomorú valóság, hogy az ember, a leghálátlanabb teremtménye Istennek! Még az állatok is, megszégyenítenek minket. Mielőtt lefekszenek, letérdelnek első lábaikkal. Vajon csak a mai napon is, hány ember nem hajtott térdet, Isten előtt? Pedig mindent, néki köszönhetünk! És mivel nem láthatjuk Őt, nem is tudjuk: milyen közel van hozzánk! Figyeli minden lépésünket. Nincs olyan nap, hogy valamilyen módon, ne mondaná nekünk: ,,jöjj haza" És, hogy önmagára irányítsa a nemzedékek figyelmét, ezért már kétezer éve, földünk közepére állítatta fel, megváltásunk jelét, a keresztet, hogy minden nemzedék embere láthassa, a keresztre rajzolt írást: ,,jöjj haza!" A véres kereszt szavak nélkül is hirdeti, hogy mennyei Atyánk, mennyire szeret minket, tőle elfordult, és bűnök alatt roskadozó gyermekeit! A kereszten, Jézus Krisztusban, az Atya karjai tárulnak felénk. Ölelő karjaiba szeretne zárni minket, Sátán által elcsábított gyermekeit! Máté, 11, 28-ban, Fián keresztül, így szól hozzánk: ,,Jöjjetek énhozzám mindnyájan a kik megfáradtatok, és megterheltettetek, és én, megnyugosztlak titeket" Boldogok mind azok, akik meghallják Isten hazahívó szavát, akik rádöbbennek arra, hogy semmijük sincs. Mindenük: Isten kegyelmi ajándéka számukra, még hallhatatlan lelkük is! Ezt látva pedig, szívükben: Isten iránti hála fakadna, és szíven találná őket, Isten hazahívó szava! ,,jöjj haza!" Elkövetett bűneiket megbánva, visszafordulnának Isten felé, hogy elnyerjék, bűneik bocsánatát. Keresztyén országokban, templomokban, otthonokban, sőt még utak mentén is, keresztek százezrei, Isten, haza hívó szavaira emlékeztetnek minket. Láthatatlan betűkkel felírva, ott ragyog rajtuk: Isten, hazahívó szava! Hála legyen mennyei Atyámnak, már 70 éve, hogy meghallhattam Atyám, hazahívó szavát, és küzdelmekkel teli vándorúton, bár botladozva, vonulhatok, mennyei hazám felé! Még a Biblia utolsó lapján is, fülembe csengnek, Urunk hívó szavai: Jelenések, 22, 17-ben: kétszer is: ,,Jövel - jövel!" Lám, így várja mennyei Atyánk, minden bűnbánó és megtérő gyermekét! Bárcsak ne élne vissza senki, áldozatos atyai szeretetével, és elfogadná mielőbb, hívását.

Írta: Pecznyík Pál 2013-ban.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Zöldellő és száraz fa!
  2013-06-14 21:51:23, péntek
 
  Zöldellő és száraz fa: Lukács. 23, 31.

Mindenki látott már, gyümölcsöző zöldellő és száraz fát. Az egyik az életet, a másik a halált jelképezi. A címben idézett igeverset, az Úr Jézus, földi élete utolsó és legnehezebb útján, a fájdalmak útján mondotta, az őt kísérő zokogó asszonyoknak. ,,Mert ha a zöldellő fán ezt művelik, mi esik a száraz fán?" Ha embervilágunkat, egy hatalmas erdőhöz hasonlítanánk, akkor megdöbbenve tapasztalnánk, hogy az erdőben, csak egyetlen élő fát látnánk a száraz fák nagy erdejében. Sajnos, a bűn miatt, ez a mi szomorú világképünk. Nem csoda, ha száraz fák vagyunk, hiszen az eredendő bűn, lesír rólunk. De Megváltó Urunk bűntelen üde életében, még Pilátus sem talált semmi bűnt. Mégis megkorbácsoltatta őt, és az élő fa, ott állt előtte, összeverten véresen, töviskoronásan, halálra ítélve! A világ fiai nem tudják, de Isten népe tudja, bennünket, száraz fákat, kellett volna tőből kivágni, nem pedig Jézust! A bűntelen üde, és zöldellő gyümölcstermő fát. De itt: olyan érthetetlen, és számunkra felfoghatatlan esemény történt, melyet csak hit által érthetünk meg, értelemmel, sohasem. Mi emberek: a bűn miatt, valamennyien, kivágásra ítélt, elszáradt fák vagyunk, Isten szemében. Vajon milyen, gyümölcs ültetvénnyel rendelkező gazda volna az, aki száradt gyümölcsfáiban lelné, gyönyörűségét? Talán még a gyümölcsöt nem termő fáját is kivágná, ne foglalja a földet is hiába. Isten, Ezékiel próféta által így szól, fákhoz hasonló, választott népéhez: könyvének 17-ik fejezetében a 24-ik versben: ,,És megismeri a mező minden fája, hogy én az Úr, tettem a magas fát alacsonnyá, az alacsony fát, magassá: meg szárasztottam a zöldellő fát, és zölddé tettem az aszúfát" Nos, ez az Ó szövetségi prófécia, teljesült a Golgotán! Az Ó szövetség könyveiben és a zsoltárok könyvében olvashatunk élő, üde, zöldellő és gyümölcsöző fákról. De sokkal több, a száraz, gyümölcstelen fa. Isten, sokszor képekben beszél, és az embereket, fákhoz hasonlítja. De a száraz gyümölcstelen fák között, alig talál üde zöld, gyümölcstermő fát. Ezért, gyümölcstelen száraz faerdőnkbe, lejött a mennyből egy élő, bűntelen, gyümölcsöző fa, Isten szent Fia, Jézus Krisztus! Hogy irántunk való mérhetetlen szeretetéből, önként vállalja a kivágatást, hogy a gyümölcstelen száraz fákba, új életet vigyen! És őket zöldellővé, gyümölcsözővé tegye. De ez az áldozata: mérhetetlen szenvedésébe, vérébe és életébe került! Még most is, megrendül a szívünk, ha lelki szemeinkkel végignézzük, drága Megváltónk szidalmazását, megcsúfolását, kínvallatását, megostoroztatását, keresztre feszítését! Mind ez pedig, az élő fával történt meg! Helyettünk, kivágásra ítélt, száraz fák helyett. Ha kint járunk a határban, még most is láthatunk néhol, a lombos élő fák között, elszáradt, lombtalan, korhadó törzsű fákat, melyek szinte elcsúfítják, a szép zöld környezetet. Nos, az ilyen lombtalan száraz fához hasonlók vagyunk mi is, amíg a bűn uralja életünket. Isten sem tud gyönyörködni, a száraz fákban. Számára azok, nem használhatók. Hála a kegyelmes Istennek, akinek minden lehetséges, és a száraz fát is, élővé tudja tenni, ha az ember, megbánja, elhagyja bűneit, és Istenhez fordul kegyelemért, bűnbocsánatért. Az új élethez, csak ez az egyetlen út, több nem létezik. Az örök élet vize pedig, a fák gyökerein keresztül ad táplálékot, és így a fák, még szárazság idején is, üdék és gyümölcsözők. Nyáron, amikor a természetben, minden növény, viruló, üde zöld, akkor olyan szomorú képet mutat, egy - egy elszáradt fa, mintha csak a halált lehelné maga körül. A világi élet is, ehhez hasonló. Látszatra jónak és olajozottnak látszik, ám nélkülözi, az igazi valóságot. Mivel csak a test mohó kívánságait, elégíti ki. Az élettelen száraz fák azonban, tűzre kerülnek. Ez a tűz pedig, lelki vonatkozásban, a kárhozat. Az Úr Jézus, ez a csodálatos dúsan gyümölcsöző élő fa, még utolsó nehéz útján is, gyümölcsöket hozott! Megvigasztalta az őt sirató asszonyokat, a kereszten, új élettel ajándékozta meg a bűnbánó gonosztevőt, nevelő édesanyját pedig, egyik tanítványa oltalmára bízta. És ezt az élő és gyümölcstermő csodálatos fát, kivágták ugyan, de miként a terpentin fának törzséből kihajtott egy élő vesszőszál, ugyan így támadott fel Jézus is, a halálból! Ezért, mind azok, akik a feltámadott élő Jézus Krisztusra bízzák életüket, azoknak csak az első halált kell meg ízlelniük. A második halál, a kárhozat, nem lesz hatással rájuk. Hála legyen mennyei Atyánknak, hogy szent Fiának, Jézus Krisztusnak kereszthalála, bűnösökért hozott mérhetetlen áldozata, nem volt hiába való. Mert az óta, emberek milliói, fogadták el hit által, megváltásukat, és az örök élet részeseivé lettek! Képies kifejezéssel, élő és gyümölcsöző fákká váltak. Istennek velünk való dicsőséges tervét, még a Sátán sem tudja megakadályozni! Ha bár arra törekszik még ma is. Jézus Krisztus volt az erősebb, legyőzte ősellenségünket, a sátánt, a Golgotán! Övé a dicsőség, örökké!

Írta: Pecznyík Pál 2013-ban.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Utas vagyok...
  2013-06-14 21:50:37, péntek
 
  Utas vagyok...

Derűs reggelre virradtam,
a lelkem úgy örül,
száguldok a földdel együtt,
a fénylő Nap körül

Mögöttem: mérföld milliók,
többi még előttem,
száguldó bolygónk alattam,
a kék Ég fölöttem

Utas vagyok: ősi földünk
parányi porszeme,
de utamon figyel, kísér,
Atyámnak hű szeme.

Utazásom ha véget ér,
portestem itt marad,
lelkem: szebb örök hon várja,
ha Jézus felragad!

Ama dicső szebb hazába,
melybe rég vágyom én,
ajándékba kapok otthont,
Megváltóm érdemén!

Hon szépségét, hogy lefesse,
földön nincs oly ecset,
abba vár az Ég s Föld Ura,
téged, és engemet.

Pecznyík Pál
Celldömölk, 2013. VI. 14.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Úgy mennék már!
  2013-06-14 21:49:56, péntek
 
  Úgy mennék már!

Úgy várom már azt a napot,
percet, órát, Istenem,
dicsőséged trónusáról,
hívón, mikor intsz nekem!
Terjed a bűn, félelmesen,
mint szennyes víz - áradat,
aki sodrásába kerül
elvész, ahol áthalad.
Volt sok próbám, betegségem,
de általuk szerettél,
midőn engem, földi vándort,
Lelked által vezettél!
Hogyha célod van még velem,
úgy örömmel maradok,
sokan élnek bűn - rabságban,
és még ma sem szabadok!
Néked drága, minden lélek,
hiszen fiad érte halt!
Ezért hívsz, vársz országodba,
minden időst, fiatalt!

Úgy mennék már hozzád Atyám,
mégis: rendelkezz velem,
lélekmentő szolgálatban
éghessen el, életem!
Világítsak: míg csak élek,
mint gyertya mely csonkig ég,
s lelkem: majd boldogan vár rád,
míg el jő a földi vég.

Pecznyík Pál Celldömölk. 2013. VI. 10.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Ne félj, csak higgy!
  2013-06-14 21:49:16, péntek
 
  Ne félj, csak higgy: Márk. 5, 36.

Istené legyen a hála, hogy 94-ik évemben, a 94-ik bizonyságtételemet írhatom le, szentlelke segítségével. Drága igéje alapján, melyet, Márk evangéliumának 5-ik fejezetében találunk feljegyezve, a 36-ik versben: ,,Jézus pedig így szólt a zsinagóga előjárójának: Ne félj, csak higgy!" Most, nem a kisleány feltámasztásáról kívánok írni, hanem a címben szereplő félelemről és hitről. A félelem: az Istennel szembeni engedetlenségünk, egyik súlyos következménye. Az első ember, Ádám, nem ismert félelmet mind addig, amíg el nem fordult Istentől, Alkotójától. Az Istent félő ember, Isten intelmének megszegése miatt lett Istentől félővé. És ez a félelem, kiáradt az egész emberiségre! Még napjainkban is, minden ember szíve mélyén ott lapul, a félelem. A félelmet pedig, a Sátán fecskendezte szíveinkbe. Ezért, nincs olyan bátor ember a földön, akit csak egyszer is, ne ejtett volna hatalmába, a félelem. A félelmet első ősünktől örököltük, és végig kísér minket földi vándorutunkon, halálunk percéig. Ettől az örökölt félelemtől, önmagunk, soha meg nem szabadulhatnánk. Hála legyen Istennek, hogy a láthatatlan világból, lejött egy félelemtől mentess ember, Isten szent Fia, aki győzedelmes Úr, nem csak a félelem fölött, hanem annak előidézője, a Sátán fölött is! Jézus kimondhatta a zsinagóga főnek, amit egyetlen földi ember sem mondhatna ki: ,,Ne félj, csak higgy!" Elképzelhetjük: csak egyetlen napon is, milyen sok embert környékez meg, a félelem! A félelmen pedig, csak a hit vehet erőt. Hit azonban többféle van. valamilyen hite, minden embernek van. Ha utazunk vonaton, hisszük, hogy célba visz minket, ha átkelünk egy hídon, hisszük, hogy nem szakad le. A legtöbb ember csak azt hiszi el, amit lát, amit érzékel. Pedig amit lát, azt már nem kell hinnie. Ezért a hit, láthatatlan, de valóságos dolgokra és bekövetkező eseményekre vonatkozik. Ezért, a hittel kapcsolatban, ha arra gondolunk, hogy a hitnek szemei vannak, akkor, vannak rövidlátó és távolba látó emberek. A rövidlátók azok, akik csak a sírpartig látnak, mert szerintük: ott véget ér az élet. Nem hisznek sem a feltámadásban, sem az örök életben! Nem hiszik el, hogy a halállal, nem zárul le az életük, mivel minden embernek hallhatatlan lelke van! Teste pedig csak földi ruhája, lelkének, melyet végleg itt hagy. De mivel nem hisz az örökkévalóságban, sok ember ki jár a temetőbe, kedvese sírjához, hogy beszélgessen vele. Pedig az, nincs már ott, hanem mérhetetlen messzeségben. Nagyon szomorú volna az, ha az emberi élet, csupán 80 - 100 évre zsugorodna. Ezért, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ilyen beállítás, a Sátán hazugságán alapszik. Pedig ő nagyon is jól tudja, hogy az embernek hallhatatlan lelke van! De ezt a hallhatatlan lelket, nem akarja átengedni Istennek, akitől az származik. A Sátán, ellensége Istennek, ezért igyekszik minél több embert, Isten ellen lázítani. A Sátán tudja, mi vár rá, ezért arra törekszik, hogy minél több embert, magával ragadjon a kárhozatba. Azzal is sokakat elhitet, hogy ő nem is létezik. Pedig a látható sok nyomorúság, szenvedés vér és könny, mind - mind, az ő számlájára írandó. Mivel pedig személye, láthatatlan, ezért nagy veszélyt jelent, minden ember számára. Ezért írja felőle a Biblia: ,,Mert a Sátán, mint ordító oroszlán, szertejár, keresvén kit nyeljen el" A hit szemével messze látó hívő ember azonban, túllát a síron, és tudja: van a sátánnál egy erősebb személy, Jézus Krisztus! Aki legyőzte őt a kereszten! Ez a győztess Krisztus pedig, nem csak a zsinagóga főnek mondta: ,,NE félj, csak higgy!" De nekünk is, ma élő nemzedéknek. Ó bárcsak minden ember szeme előtt, ott lehetne, látható módon is, ez a drága bátorító Ige! Azok előtt is, akik még nem hisznek. Mert Jézus, nekik is üzeni: ,,Boldogok, akik nem látnak és hisznek, mert ők megtartatnak" A hit pedig, ,,a láthatatlan dolgokról való meggyőződés" Hála legyen, Megváltó Urunknak, aki azért jött le a földre, mennyei dicsőségéből, hogy a Sátán által megfélemlített szíveinkből teljesen ki vegye, a félelmet, Szentlelke által! És nekünk ajándékozza, a benne való szilárd hitet, amíg csak véget nem ér, földi vándorlásunk. Testi halálunk pillanatától pedig, már nem lesz szükségünk a hitre, mert nála, Vele leszünk abban a dicsőséges honban, ahol a színről - színre látás, teljesen kizárja szívünkből a félelmet! A félelem előidézője pedig, oda kerül méltó helyére, a kárhozatba, örök gyötrelembe. Adja meg áldott Urunk, hogy ez a rövid bizonyságtétel is, eloszlathassa, sok félő ember félelmét, az Úr Jézusba vetett szilárd hit által pedig, betölthesse szívét, lelkét, az a túláradó öröm és béke, mely a mennyben vár Isten megváltott népére, és amely már itt a földön is, övé lehet. Mert bizonyos, hogy ezen a múlandó földön, nincs szebb és jobb élet, Isten, megváltott gyermekeinek életénél.

Írta: Pecznyík Pál 2013-ban.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Megjött a nyár!
  2013-06-14 21:48:32, péntek
 
  Megjött a nyár

Hála, újra megjött a nyár,
a meleg, a várva várt,
szorgos népünk munkáskeze,
szépíti a zöld határt.
Munkaének, zeng a gyárban,
és szerte a földeken,
énekéhez, madárének
csatlakozik, légbe fenn.
Napnak tűző sugarai,
érlelik új kenyerünk,
asztalunkon nemsokára,
fehér cipót szelhetünk.
Nyári napsütésben fürdik,
a sok felnőtt, sok gyerek,
turistákat hívogatnak,
tavak, erdők, szép hegyek.
De mi, gondolunk e arra,
Isten ajándéka ez!
Kegyelméből, ingyen adja,
míg a nyárnak vége lesz.
Urunk: csak hálát vár tőlünk,
azért, amit ingyen ad,
gondviselőnk, nem csak nyáron,
de míg élünk, Ő marad!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2013. VI. 10.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Kő és élő templom!
  2013-06-14 21:47:46, péntek
 
  Kő és élő templom

Isten örök: nincs szülője, Ő, öröktől származik,
betölti az eget, földet, kőtemplomban nem lakik.
Benne hívők sokasága, az ő élő temploma,
de azokban nincsen oltár, szószék, harang, orgona.
Híveinek ajka által, a Szentlélek prédikál,
e parányi templomokból, ének - ima, égbe száll.
E parányi templomokban, nincsen csillár, gyertyafény,
Isten Lelke világít ott, láthatatlan égi lény.
Kőtemplomokban pompázik, festményeken színarany,
élő templom, szürke mása annak: mely a mennybe van.
E parányi templomokban, Isten Lelke van jelen,
egy időben, itt a földön, és a dicső mennybe fenn!
Ajkuk által Isten szólal, örök honba hívogat,
szabadulni vágyó lelket, mely roskad sok bűn alatt.
Boldog ember: aki már itt, lehet Isten temploma,
ha bevégzi megbízását, várja őt a menny hona!


Kőtemplom a keresztyének, gyülekező színtere,
csak kevesen látogatják, nagy ünnepen van tele.
Árválkodik sok szép templom, nem jár abba szomjú nép,
nem szomjazza: örök élet, ingyen való friss vizét.
A sok kőből épült templom, romba dől, és itt marad,
De boldog lesz Isten népe, melyet Jézus felragad!
Midőn eljön fényes felhőn, vagy nappal, vagy éjjelen,
Felemeli hívő népét, s Vele él majd mennybe fenn.

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. VI. 10.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Ki lehet mennyei polgár!
  2013-06-14 21:46:55, péntek
 
  Ki lehet mennyei polgár!

Sötét lelki lepel borít,
sok keresztyén életet,
ám ha, nem születik újjá,
üdv - honába nem mehet!
Sok ember dicsekszik azzal,
keresztségben részesült,
de világi örömökben,
szinte nyakig, elmerült.
Sok családban a családfő,
keresztségben részesült,
de ajkára Isten neve,
mégis gyűlölve került.
Ezért, ne a keresztséggel
dicsekedjünk emberek,
a megtérést elkerülve,
üdve nem lesz senkinek!
Azok Isten gyermekei,
akik újjá születtek,
tagjai a szent családnak,
a mennyei seregnek.
Testi születés nem elég,
hogy mi mennybe mehessünk,
Istentől kell születnünk, hogy
gyermekei lehessünk!
Keresztséggel mennybe jutni,
sokan próbálkoztak már,
de csak újjászületetten
leszel, mennyei polgár.

Pecznyík Pál Celldömölk, 2013. VI. 10.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
2013.05 2013. Június 2013.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 25 db bejegyzés
e év: 318 db bejegyzés
Összes: 4309 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 217
  • e Hét: 2201
  • e Hónap: 7499
  • e Év: 50043
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.