Regisztráció  Belépés
pircsi09.blog.xfree.hu
"Érkezz sírva, majd gyakorold a nevetést s mosollyal távozz" /Fodor Ákos/ Papp Irén
1936.09.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Csendül a réz
  2013-07-22 10:03:52, hétfő
 
 
Voodoo
Csendül a réz

Vonaton utazom egy tavaszi napon,
Balra a sztráda, jobbra a Balaton,
Hajnali ködpára ül az ébredő tájon,
Alig látszik a tó kékje túl a fákon.

Szabadi, Siófok, Zamárdi, Szántód,
Elnyom az álom a zakatolástól,
Fék csikordul, megállunk Szárszón,
Felébredek, a csend szinte bántó.

Április közepén elég bolond az idő,
Ma süt a nap, holnap esik az eső,
Víztócsák őrzik az esti zápor nyomát,
Sehol egy lélek, kihalt az állomás.

A vonatablak, mint egy színes kirakat,
Táncot járnak rajta a napsugarak,
Indulunk, az óra éppen hetet mutat,
Közeli harangszó kíván jó utat.

Egy, kettő, három, négy, csendül a réz,
Született, élt, meghalt a semmiért,
Négy, öt, hat, érte szól most a harang,
Jött egy vonat, de ő velünk maradt!

A versei könnyű szélben úszó zászlók,
Parázsló szikrák a gyertyalángból,
A hetedik harangszóra felébred Szárszó,
Ma ünnep van, legyen ez a zárszó!

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Születésnapodra
  2013-07-22 09:56:25, hétfő
 
 
Sipos Edina
Születésnapodra

Születésnapod
Alkalmából
Szeretnélek
Felköszönteni téged.

Ajándékként
Én ezt a pár sort
Adnám neked,
Remélem, tetszik majd neked.

Én teljes szívemből
Azt kívánok neked,
Hogy mindig boldog,
Vidám és szép legyen
Az életed.

Ez most a te napod,
Csak te számítasz
Ezen a szép,
Különleges napon.

Hiszen egy évben
Csak egyszer
Lehet születésnapja
Az embernek.

Legalább ez a napod
Teljen el szeretetben,
Teljes békességben,
Örömben.

Minden évben
Egy évvel idősebb leszel,
Ami egyel több ok arra,
Hogy minden ünnepet
Jó hangulatban élj meg.

Születésnapodon
Egy napsugár
Akar az arcodra egy mosolyt csalni,
Hogy számodra örömet okozzon.

Ezen az ünnepen
Fogadd szeretettel
Ezt a verset, és ezzel
Kívánok neked
Sok boldog születésnapot.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Születésnapi köszöntő
  2013-07-22 09:52:34, hétfő
 
 
Kováts Péter
Születésnapi köszöntő

Volt - Lesz,
ennyi és nem több.
Ha megállunk egy pillanatra
számot vetni,
vissza- és előrenézni,
nincs jelen,
két idő van:
Volt - Lesz
ennyi és nem több.

A múlt szürke árnyait
az emlék homályából idézni
vajon érdemes-e?
Behegedett sebek,
felejtett harcok vereségei,
keserű pillanatok könnyei,
halott szerelmek kínjai,
mind-mind múlt árnyai már,
kár vele kedvet rontani.
Nézni s emlékként idézni
a napsugarat kell.
A győzelmeket, a derűt,
a szép perceket,
a beteljesült szerelmeket,
a sok boldog pillanatot,
mely most évekké olvadva össze,
most mind itt tolong,
hogy köszöntse a születésnapod.

Jelent idézni úgy kell,
mint múlt eredményét,
melyet a ma hordoz magában.
A láncolt folyamat így egész.
Belőle kiragadni eseményt,
"mi lett volna ha..."
ez nem dialektikus.
Az indulással az érkezést
összevetni így kell,
s közte ott van mindaz,
mi volt,
s meghatározza
a lesz folyamatát.

Élt éveid a múlté már.
Jutni honnan s hová,
a terv, az álom
hogyan sikerült,
s mi lett végül a valóság?
sikerült-e mindig
EMBER-nek maradni,
olyanok között is,
kik ösztönlényként élnek,
hol a becsület nem számít
erénynek.
Megtettél-e mindent
barátaidért,
amit megtehettél értük.

Tudtál-e szerelmet adni
önzetlenül, szívedből,
tisztán és egyszerűen.
Megtaláltad-e
cselekedeteidben
önmagad.
S a tükörbe egyedül nézve,
visszamosolyog-e rád
egy ismerős arc?
Hagytál-e már "nyomot"
magad után a végtelenben.
Hány ember őrzi féltve
a Tőled kapott álmot?

A bajban hány embernek
nyújtottál kezet,
és vajon hányan lennének,
kik utolsó falatjukat is
boldogan osztanák meg
Veled.

Ha sor kerülne rá,
lennél-e hajléktalan?
Vagy van-e ajtó,
mely nyitva áll biztosan,
feltételek nélkül mindig.

És most a Kérdés
súlya nyom:
Hogyan tovább?
Megtaláltad-e már az
OKOT
amiért lelked
tapasztalatot gyűjteni
e világon öltött testet.

Mi vár még rád,
amíg utoljára hajtod
a `Nagy` álomra fejed.
És van-e elég erőd,
hogy mindazt megtegyed.

Ki vagy mi mutat utat?
Bűneid alól ki ad feloldozást?
Kinek tárhatod ki
lélek kapuidat,
ha már minden perc fáj.

Elröppent-e néhány év,
számot vetni érdemes.
A tovább-ot meghatározza majd
a józan ész s a szeretet,
s a tetteid felett
ítélkező lelkiismeret.
Hallgass rá,
ott van mindig veled.

Mert ne feledd,
ez a TE életed.
Buzgó tanácsnokoknak
lehet ötlete száz meg száz,
s ha nem sikerülne,
ők félre állnak:
"nem úgy gondoltam"
"Mért nem így csináltad"

Döntened mindig
magadnak kell,
és megélned is!
Mert jóban még sok a társ,
de bajban, fájdalomban,
kevés ki ajtót nyit rád.

Vágyódhatsz többre, másra,
milliókra, gazdagságra,
kesereghetsz, hogy neked
csak ennyi, csak ennyi,
adatott meg.
Azért azt ne feledd!
Az élet is olyan, mint a szerelem:
"és hiába vágyódsz a halálba,
hát élj! s tanuld meg elfogadni,
hogy nem tud ennél többet adni!"
NEKED!

Mert léted egyszeri és
megismételhetetlen.
Mit most elmulasztasz,
holnap már elérhetetlen.
S nincs mód tanulni,
mert holnap már,
minden másmilyen.

Mert e porszem Te vagy
a végtelen létben,
a Te részed végét nem tudhatod,
de része vagy,
így "Ő" sincs nélküled.
Számára azonban nem vagy más,
mint lélegzetvételnyi,
múló pillanat.

Élvezd hát ki életed
minden percének
minden üzenetét.
Mert bár léted a
végtelenhez mérve
bólintásnyi csak,
Neked ÉLETED!
visszahozhatatlan
lehetőséged
marad.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Meghívó, mindenkinek!
  2013-07-22 09:40:19, hétfő
 
 
Pozsgai Gyula

Meghivó
Mindenkinek!

Gyertek össze szerte a világból,
legyünk egyszer együtt.

Együnk végre egy tálból,
igyunk egyszer együtt.

Hatvannyolcadik alkalomból
tegyük egyszer együtt.

Ki tudja, meddig folyik még bor a pohárból,
ürítsük egyszer együtt.

Köszöntésetekre előttetek most felállok,
legújabb versemet Nektek ajánlom:

A MAGYAR NYELV

A magyar nyelv
megint szép lett,
hála a sok poetnek!
A magyar nyelv olyan édes,
ékes és készséges,
mindenre képes!
A magyar nyelv csak a miénk,
ilyen
szépséges!

Igyunk hát,
drága barátaim, most reája, az Isten megáldja!

Köszönöm Nektek, hogy olvastatok,
hogy mindnyájan eljöttetek s hogy meghallgattatok!

Hatvannyolcadik születésnapomra

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kegyelem
  2013-07-18 23:14:43, csütörtök
 
 
Reményik Sándor:
Kegyelem


Először sírsz,
Azután átkozódsz,
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtáig maradék erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal -
S át a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Aztán elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótlanul, gondolattalanul
mondod magadnak: mindegy, minden hiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

S akkor - magától megnyílik az ég.
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
S akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled.
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed, a tenyeredbe hull.

Akkor - magától - szűnik a vihar.
Akkor - magától - minden elcsitul.
Akkor - magától - éled a remény,
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Istenarc
  2013-07-18 22:38:06, csütörtök
 
 
Reményik Sándor
...... ........... .....Istenarc

Egy istenarc van eltemetve bennem,
Tán lét-előtti létem emlék-képe!
Fölibe ezer réteg tornyosul,
De érzem ezer rétegen alul,
Csak nem tudom, mikép került a mélybe.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
Néha magamban látom, néha másban.
Néha állok, mint fosztott ág, szegényen,
Ha rossz órámban eltűnik egészen
Alter-egóm az örök vándorlásban.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
A rárakódott világ-szenny alatt.
A rámrakódott világ-szenny alól,
Kihűlt csillagok hamuja alól
Akarom kibányászni magamat.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
S most ásót, kapát, csákányt ragadok,
Testvéreim, jertek, segítsetek,
Egy kapavágást ti is tegyetek,
Mert az az arc igazán én vagyok.
Egy istenarc van eltemetve bennem:
Antik szobor, tiszta, nyugodt erő.
Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.
S bár világ-szennye rakódott reája,
Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Istenarc
  2013-07-18 22:38:01, csütörtök
 
 
Reményik Sándor
...... ........... .....Istenarc

Egy istenarc van eltemetve bennem,
Tán lét-előtti létem emlék-képe!
Fölibe ezer réteg tornyosul,
De érzem ezer rétegen alul,
Csak nem tudom, mikép került a mélybe.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
Néha magamban látom, néha másban.
Néha állok, mint fosztott ág, szegényen,
Ha rossz órámban eltűnik egészen
Alter-egóm az örök vándorlásban.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
A rárakódott világ-szenny alatt.
A rámrakódott világ-szenny alól,
Kihűlt csillagok hamuja alól
Akarom kibányászni magamat.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
S most ásót, kapát, csákányt ragadok,
Testvéreim, jertek, segítsetek,
Egy kapavágást ti is tegyetek,
Mert az az arc igazán én vagyok.
Egy istenarc van eltemetve bennem:
Antik szobor, tiszta, nyugodt erő.
Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.
S bár világ-szennye rakódott reája,
Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
A Balaton partján
  2013-07-16 06:14:59, kedd
 
  Bartos Zsuzsanna:Balaton-part
...... ........... ........... ............


Vajda János:
...... ......... A Balaton partján

Illanó felhők az égen,
Játszi árnyak a mezőn.
Jár a szellő körülöttem
Szeliden, lengedezőn.

Közbe-közbe sebesebben
Suhan el a habokon,
Odaszólva érthetetlen
Túlvilági hangokon.

Hidegen, verőfény nélkül,
Haloványan, álmatag
Ki-kipillant a felhőkbül,
Majd meg elbólint a nap.

Nézem e játékot, nézem,
Hallgatom e halk morajt.
Mit jelent az árny a réten,
Szél a habra mit sohajt?

Azt jelenti az az árnyék:
Ember, nézz meg engemet.
Földi lét - tünő árnyjáték;
Ma nekem, holnap neked.

Nincsen itten állandóság;
Ami él, mind elmuló.
Csak maga a mulandóság,
Az az örökkévaló.

És az a türemlő hullám,
Kis bujár hab mit gagyog?
"Ember, ember, ide nézz rám,
Lettem és már nem vagyok."

És a ringó, kergetőző
Millió hab a tavon,
Váltakozva majd egy bölcső,
Majd meg egy-egy sírhalom.

És ez így megy mindörökkön
Mindörökké, föl-alá.
Így ölelkezik a földön
Születéssel a halál.

És csak egyszer! és csak egyszer?
Az idő, tér végtelen,
S újra többé itt az ember
Soha többé nem jelen?

Kiderül a felleges ég,
Visszatér a szép tavasz,
S soha e mindenségben két
Falevél nem ugyanaz?

Hát ha mégis, újra itten
Igy, ahogy most, valaha...
Az örök idő-keréken
Visszafordul a "soha?"

Soha többé, soha többé!
Szív, hogy ezt elviseled!
Emberagy, a "mindörökké"
Őrületbe hogy nem ejt?

Megnyugvást, vigaszt mi adhat?
Kérdezed, mi volna jobb?
De hiába, tenger és nap
Nem felel, csak mosolyog.

Mintha mosolyogna rajtam,
Gondolván: szegény bohó,
Árny után kapkodsz, azonban
Fut előled a való.

Hasztalan a mult, jövendő
Titkait mit keresed?
Feleled, hogy mindakettő
A jelenben csak tied.

A teritett asztal itt áll,
Rajta a sok jó malaszt:
Lesve várva, jön-e több tál?
Még utóbb éhen maradsz..
 
 
0 komment , kategória:  Vajda János  
Ha felgördül a függöny...
  2013-07-13 22:45:02, szombat
 
  ...... ........... ...........


Kurucz Marina
...... .........Ha felgördül a függöny...

Családi idill a normák szerint rendezve a színpadon
Felgördül lassan a függöny első szín a villasoron

Rózsaszín masni fogja össze a szőke tincseket
Röppenő szoknyácskában csupabáj babalány betipeg
Tüskésre vágott hajú fiúcska az idősebb gyerek
Csokornyakkendője bár fojtogatja de ettől kisférfi lett

Jó illatú bársonybőrű anyuka reggeliket adagol
Tűsarkúja a nappali kövén a napnak ritmust dobol
Öltönyös apa kódzáras diplomatába iratokat pakol
A mindentudás hatalmát öntelten hurcolja hivatalból

Háttérzenének madarak csicsergése a furulyaszó
Összeölelkező mézesmáz lágyság a talpalávaló

A függöny most lassan leereszkedik a színe oldalon
Nincsenek falak és eltűnt a színpad a valóság soron

Borzas hajú álmos szemecskével sír a kicsi lány
Nem akarom felvenni kicsúfolták a tegnapi ruhám
Koravén fiúcska görbül a szája szava nem vidám
Megörökölt nadrágomból kilátszik és fázik a bokám

Gumiszalaggal összefont copfja megkopott törik
Bedagadó lábait a kitaposott házicipők gyötörgetik
A tűzhely melege a mama de tüzét hiába keresik
Mindennapok fillérrel mért gondjai idegeit felőrölik

Az apa egyik kezében a kudarcízt űző teli kupica
Másikban a házilagosan sodort füstölgő cigaretta
Senkinek nem néz egyenesen a szemébe mióta
Tétlenségre ítélt napjainak mércéje a maligánfoka

Füleikben harsog a madárfüttyös pengő hárfaszó
Ha legördül a függöny csupán a valóság arca látható
...... ........... ........... ..............

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Almahéj
  2013-07-13 22:43:23, szombat
 
  ...... ........... ........... .....


Kurucz Marina
...... ........... ........Almahéj

Anyám nem ígért könnyű álmokat.
Homlokredőbe mélyülő gondolat,
Évgyűrűkbe ráncolódott kódfonat.
S az idő csak szaladt, elszaladt.
A végére mi maradt, mi maradt...

Anyának lenni másképp akartam.
Ágy szélén ülve meséltem halkan,
Nagymamák rejtjelébe hasonultan.
S az idő csak szaladt, elszaladt.
A végére mi maradt, ha maradt...

Copfos lányálmok masniba fogva,
Betekerednek szorító kontyba.
Almahéj hamvas anyai pirosa...
S az idő csak szaladt, de maradt
A kezdettől... anyu, anya maradt...

%0
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2013.06 2013. Július 2013.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 623 db bejegyzés
Összes: 5067 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 203
  • e Hét: 1482
  • e Hónap: 34155
  • e Év: 347073
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.