|
2014-01-20 21:34:41, hétfő
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna:
A Budapest-i rakparton
Ragyog a nap a pesti rakparton
Sugárzik a januári fény
Kicsit összehúzom kabátom
Betakarom lelkem melegét
Szép emlékek jutnak eszembe
Szemem becsukom a fényre
Gondolatom száll a diák éveimre
A nap sugara rég égette szívembe
Ó ,mily csodás nyugalom száll rám
Duna lustán hömpölyög előttem
Egy nagy folyam óriás
Mely,ha beindul legyőzhetetlen
S már tele a rakpart
Egyre többen mellém kuporognak
Kicsik és nagyok,nem baj,ha fáznak
Magányosan is melegítő fényre vágynak
Boldog vagyok,hogy itt ülhetek közöttetek
Láthattam ismét az én Budapestemet
Mert aki egyszer itt élt ,szeretett
Soha nem feled Téged Budapest
S helyem átadom egy ifjú párnak
Hisz ők is melegségre vágynak
Viszem magammal a Duna illatát
A nap sugarát s a megélt emlékeimet
A csodát!
Mert visszatérek még néha,
Ha álmodom,vagy ébren
Budapesti rakpart emlékképem
Meleg sugarát a napnak januárban megidézem
2O14.O1.2O.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
Offline
