|
2014-02-05 05:08:11, szerda
|
| |
| |
A január 6-ai bejegyzésemben írtam arról,hogy "Létrejön a Nemzeti Emlékezet Bizottsága". Nos, erre került sor február 3-án, hétfőn. Ide a blogomba a hirado.hu írását jegyzem be:
Megválasztották a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és tagjait
Megválasztotta a kommunista diktatúra működésének feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját az Országgyűlés titkos szavazáson hétfőn, kormánypárti javaslatra.
A testület elnökévé Földváryné Kiss Réka történész-néprajzkutatót, tagjává Ötvös István és Soós Viktor Attila történészeket választották. Megbízatásuk kilenc évre szól.
Földváryné Kiss Réka kinevezését 258 képviselő támogatta, ketten nemmel szavaztak, ketten érvénytelenül. A Jobbik-frakció már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban, az eredmény bejelentésekor a képviselőcsoport tagjai azt skandálták: "Éljen a párt!"
Ötvös István és Soós Viktor Attila 259 támogató szavazatot kapott, egy képviselő nemmel voksolt, két szavazat érvénytelen volt.
Az öttagú bizottság fennmaradó két tagját az igazságügy-miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezhette meg. Pálinkás József MTA-elnök Bank Barbara történészt, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Máthé Áron történész-szociológust delegálta. Hétfőn mindannyian esküt tettek a parlament plenáris ülésén.
Földváryné Kiss Réka az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett néprajz és történelem szakon. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az egyháztörténet és az 1956-os forradalmat követő megtorlások története.
Ötvös István egyetemi docens, tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenkor történeti tanszékén, Soós Viktor Attila a Külügyminisztérium dokumentációs főosztályának helyettese vezetője, korábban a Magyar Országos Levéltárban dolgozott.
Máthé Áron részt vett a Terror Háza Múzeum létrehozásában és 2012-ig az intézmény működtetésében. Azóta a Századvég Alapítvány kutatója. Bank Barbara az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozásáról az alaptörvény rendelkezik, a parlament pedig tavaly decemberben döntött róla. A testület felállításáról már 2012 tavaszán tárgyalt a Fidesz és a KDNP frakciója, arra kérve a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki a szükséges szabályokat.
A bizottság független, önálló költségvetési szerv, büdzséje nem csökkenthető, és munkájának eredményéről átfogó jelentést tesz közzé. A kommunizmus bűneinek feltárása érdekében önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat.
A tagoknak jogi vagy társadalomtudományi végzettséget írtak elő, és kikötés volt az is, hogy egyikük sem születhetett 1972. február 14. előtt, vagyis nem lehetett 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor. Kilencéves megbízatásuk egyszer megújítható.
A bizottság tagjai - tudományos, oktatói és más szellemi tevékenységen kívül - keresőtevékenységet nem folytathatnak. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnek.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő személyes adatainak közzétételére, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek. A bizottságnak a kutatásai alapján büntetőjogilag felelősnek tartott emberekkel szemben büntetőeljárást kell kezdeményeznie a legfőbb ügyésznél.
A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lesznek felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy ténymagyarázat, -értékelés miatt. A mentesség nem vonatkozik a büntetőjogi felelősségre.
A testület munkáját egy hivatal segíti, amelynél nem dolgozhatnak olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak. Kizárták a lehetséges munkavállalók köréből az állampárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnak a hivatalban egykori munkásőrök és KISZ-tisztségviselők sem.
NEB-elnök: a testület történeti és erkölcsi igazságtételt szeretne adni
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának hétfőn megválasztott elnöke szerint a testület létrejötte fontos állomása a múlt feltárásának. Erről Földváryné Kiss Réka beszélt a Parlamentben az MTI-nek nyilatkozva, hangsúlyozva, hogy komplexen kívánják vizsgálni az állampárti diktatúra időszakát, valamint történeti és erkölcsi igazságtételt szeretnének adni mindazoknak, akik személyükben, családjukon keresztül a kommunista rendszer áldozatai voltak.
A bizottság elnöke kiemelte: ez egy történésztestület, minden tagja fiatal történész, akik arra esküdtek fel, hogy a rendszerváltás előtti magyar történelmet, a kommunista diktatúra kialakulásának és működtetésének rendszerét kutassák, illetve koordinálják ezt a munkát.
Úgy fogalmazott: ez hatalmas felelősség, és nagy megtiszteltetés. Rámutatott: a magyar társadalom a 20. században súlyos sebet kapott, nehéz évszázad van mögötte. Nagyon sok kutatás történt eddig, van mire támaszkodniuk, mégis azt érezni, hogy van egyfajta hiányérzet.
Az új elnök szerint a múlt feltárása és az igazságtétel, annak történeti,erkölcsi, jogi összefüggéseiben mégsem történt meg. Ez a bizottság arra vállalkozik, hogy áttekintést, átfogó képet adjon a kommunista diktatúra működéséről, a döntéshozatali mechanizmusokról, illetve a végrehajtásról, valamint arról, hogy milyen nomenklatúrával, milyen hatáskörrel zajlott mindez.
Nagyon fontosnak tartják, hogy egyszerre vizsgálják az állampárti időszak központi apparátusainak és a politika, gazdaság, kultúra, társadalom szféráját. Egy pártállami diktatúráról van szó, ahol az állampárt határozatai az élet minden szférájára kihatottak - fejtette ki.
Földváryné Kiss Réka az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, történész-néprajzkutató. Doktori fokozatát 2011-ben szerezte. Főbb kutatási területei: az egyháztörténet, valamint az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások története.
A testület tagjává Ötvös István és Soós Viktor Attila történészeket választották meg. Az öttagú bizottság fennmaradó két tagját az igazságügy-miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezte meg. Pálinkás József MTA-elnök Bank Barbara történészt, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pedig Máthé Áron történész-szociológust delegálta. Hétfőn mindannyian esküt tettek a parlament plenáris ülésén.
A bizottságban olyan ember foglalhat helyet, aki jogi vagy társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik, és nem töltötte be 18. életévét a titkosszolgálatok 1990. februári átszervezéséig, azaz most nem idősebb 42 évesnél.
Az elnök és a tagok megbízatása kilenc évre szól. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
