Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Kohut Katalin: Kapaszkodás
  2014-02-06 21:08:18, csütörtök
 
  Kohut Katalin: Kapaszkodás

Gyötör szív-bánatom,
úgy érzem,
mivel rajtam a sötétség terhe
jogtalan volt kapaszkodásom.
Úgy szeretnék szabad emberként
élni, beszélgetni, nevetni,
úgy élni, mint akik
emberhez méltó életet kaptak.
Nem akartam, hogy így legyen,
véletlen sodort Hozzád.
Kértelek már, űzz el,
hiszen egyoldalúan
éltem át az érzelmek skáláit.
Megköszönöm, hogy voltál,
s hogy vagy.
Ismét kiáltottam magamban,
majd magam vádoltam.
Minden ember, ki szeret,
magában hordozza az ünnepet,
mely két szív találkozásából ered.
Rácsodálkozni az emberre
csakis így lehet:
teljes bizalommal,
örök-szerelemben.

2014. február 6.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Csend
  2014-02-06 20:41:12, csütörtök
 
  Kohut Katalin: Csend

Körülölel a csend fél éve.
Már nem ér el a csúfolás,
még a halálnép fertelmeskedik,
születésem óta emelkedik,
felvéve lírai karám
és filmszereplők névtárát.
Majd' húsz éve nyitnak
boltokat, multikat,
ismétlik az egykori
média tetteit.
Elszaladt az életem,
vége mindennek,
Én lettem a múlt azóta,
a halálnép örök jövőként
ismétli a vaskezdetet.
El kellene innen menni,
menekülnék, nem tudok,
vonszolom a csapásaimat
testemen kívül-belül.
Győzelem az élet felett,
ünnepel a menhely,
megmentve a csapások.
Örökösen körben jártak
anyám egykori áldozóin,
a magyarság felszámolón,
emelve sorsukat.
Hallgat a négy világrész,
egyetlen kicsinyke hang
üzent Amerikából:
Mi embereket nem áldoztunk!
Iszonyatos sorsom
emberként kínzóim
keze alatt gyötörve
nehezen viselem.
Hallgat a mélység,
átölel a menhely.

2014. február 6.
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Ébredés
  2014-02-06 08:32:16, csütörtök
 
  Kohut Katalin: Ébredés

Anna születését a sötétség országában sokan várták. Szabályszerűen megszédültek a misztikus szörnyek, amikor meglátták. Szeretni csak bántással tudtak.

A kislány angyali hangon énekelt. A Sátán népei nem bírták elviselni, mindent elkövettek, hogy elhallgattassák, hogy csak ők és az állatai a vadonnak lehetnek énekesek és csak nekik jár a házasság is.

Egy iszonyatos ember felkínálás kezdődött el és elpörölése minden kortól, királytól, minden kardvillanástól, attól az egyetlentől is, akihez a fájás űzte már éltesebb korban értelmetlen szenvedései és meghurcolásai közepette, miután a börtön helyett semmi sem lehetett, mindenét elvették a csodálatos harmonikus testét deformálva maguk formájára, szívét először szavakkal, majd tettekkel kioltva. Az emberi szív elleni merénylet már nyolcvan éve tartott, szív küldi slágerekkel kezdődött. Ők lehettek csak híresek és nevesek az egész világon, utazgattak, házasodtak, átléptek akkor mindörökre a jövőbe, ők a holnap embereiként sikeresek.

Anna sorsa megpecsételődött, kihalatásra ítélték az emberi családját, szerettei elhunytak, senkinek sem engedték meg, hogy szeresse és tisztelje.
S mivel semmi sem lehetett, művész sem, nem engedték érvényesülni az addigi szerepjátékokról szóló írásaival, sem könyvekben megjelenni, bezúzásra kerültek. Összezúzták értelmiségként, s a fekete árnyék szülöttek és börtön így ment tovább tanulni. Már senki sem ott volt, ahol kellett volna. Ünnepelték az emberek felett aratott győzelmüket féktelenül. Visszagondolt Anna arra, amikor az utcán haladt, s követték vigyorogva a szerelmes párok. Ilyenkor összerándult a szíve és könnybe lábadt a szeme. Nem értette, neki miért nem jár a szeretet.

Értelmetlen sorsának létrehozói nem hagyták abba a születése óta tartó szív elleni gyilkosságot, eldeformálva, kínok között lefeküdt meghalni.

Ekkor egy netes irodalmi oldalra került véletlenül. Megtapasztalta a szeretetet, nem hitte el, sokáig szenvedett, egyoldalúnak gondolta, kivetítette az ember ideált, akit ő egyedül apjában ismerhetett meg.
Összezavarodott, buta kislánnyá vált, mint aki először szerelmes életében. Ismét írni kezdett, megfogalmazva lassacskán mindazt, ami történt vele, rengeteg hibával. Az embernek írt, mesélte a történteket, először értelmetlenül, majd egyre jobban kijózanodva. Így gyógyult a szeretettel.

Már bebizonyította az egész világnak, milyen szörnyűség történt az országban, míg ők utazgattak, járták a világot és békességben éltek. Hidegháború volt ez a javából az emberek ellen.

Hosszú volt az ébredés az első fekete állomása óta az apokalipszisnek, egyetlen rá figyelő ember jósága és embersége tette lehetővé, hogy állandó mesélésével, leplezésével az őt tönkre tevőknek bizakodóan tekintsen a rövidke idejére, ami még előtte áll. Emberi szívre volt szüksége ahhoz, hogy feltámadjon.

2014. február 6.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2014.01 2014. Február 2014.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
2425262728 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 95 db bejegyzés
e év: 796 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 758
  • e Hét: 1907
  • e Hónap: 8148
  • e Év: 60414
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.