|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2014-03-15 20:48:42, szombat
|
| |
| |
Hozzávalók:
Tésztához:
20 dkg cukor
5 tojás sárgája
5 dkg Rama margarin
2 dkg kakaó
1 cs sütőpor
20 dkg liszt
2 dl tej
Kenéshez:
2-3 ek sárgabarack lekvár
Habhoz:
3 tojás fehérje
2 citrom leve
20 dkg cukor
Csokimázhoz:
15 dkg cukor
1 dl tej
2 ek kakaópor
15 dkg Rama margarin
Elkészítése:
A cukrot a Rama margarinnal és a sárgákkal habosra keverjük. Hozzáadjuk a kakaót, a tejet, a lisztes sütőport. Sütőpapírral bélelt, kb 20*30 cm-es tepsiben 150 fokon kb 20 percig sütjük.
A tojásfehérjét gőz fölött a cukorral, a citrom levével keményre verjük. A tésztát baracklekvárral megkenjük.
A habot rásimítjuk.
A tetejére a csokimázhoz a cukrot felöntjük a tejjel, beletesszük a kakaóport, és kis gázon forraljuk 1-2 percig. Utána levesszük a tűzről, kicsit kihűtjük, és a Rama margarint hozzákeverjük - ezáltal besűrűsödik, és mehet a tészta tetejére.
A csokis szirupot teljesen nem szabad kihűteni, csak annyira, hogy ne legyen forró
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ételek-italok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-15 13:33:26, szombat
|
| |
| |
A Kokárda
Március 15.-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot.
Donászy Magda: Március 15-ére
Zászlók díszítik ma
az utcákat végig,
márciusi szélben
szállnak fel az égig.
Álljunk meg előttük
csak egy pillanatra,
emlékezzünk vissza
arra a nagy napra!
Az a nap a népnek
szabadságot adott,
mi sem felejtjük el
azt a dicső napot
NEMZETI DAL
1848. március 13-án írta Petőfi a verset,
a legismertebb magyar versek egyikét, a
"Nemzeti Dal"-t.
Petőfi azonban a bécsi forradalom hírére március 15-én
a Pilvax kávéházban gyülekező fiatalokkal együtt felgyorsította az eseményeket,
és elszavalta versét.
Pesten is kitört a forradalom.
A Nemzeti dal a szabad sajtó első terméke.
A forradalmi ifjúság által lefoglalt nyomdában kinyomtatták,
és röpiratként terjesztették. NEMZETI DAL Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.) Petőfi Sándor 
MÉLTÓ ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉST
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzet Ünnepünk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-15 13:25:49, szombat
|
| |
| |
Joó Dezső Attila
Magyarság
Március tizenötödike
A magyarság ünnepe.
Megmutatta a magyar nemzet,
Hogy szabadságra termett.
Nem tűrhet Habsburg-igát,
Mert az teljes elnyomás.
Harcolni kell neki,
Mert különben el fog veszni.
Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Történelmi előzmények
Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket.
1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király, I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt követelt. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a határt. Napóleon 1809 májusában felszólította a magyar nemességet, hogy szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat.
1815-ben Waterloo-nál Napóleon vereséget szenvedett, ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette.
1825-ben összeült az Országgyűlés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel című műve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg.
1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című lapot, amelyből értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre erősödő reformmozgalmat az uralkodó -ekkor már V. Ferdinánd - és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezetőt börtönbe záratott.
A reformmozgalom erősödését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamentnek felelős magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. AZ Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált.
Franciaországban 1848 februárjában, Bécsben 1848 március 13.-án kitört a forradalom.
Mi történt 1848 március 15.-én?
A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzet Ünnepünk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-03-15 12:59:27, szombat
|
| |
| |
Faller János :
LEPKETÁNC
Lepkék, pillangók, táncokká-varázsolt
lelkek, mindig hogy irigyeltelek!
Olyan könnyedén és csapongva szálltok
a józanítón sáros föld felett!
Már gyermekkorom óta egyre nézem
a réteken hogyan libegtek át,
szárnyalástokkal is példázva nékem
értelmetlenül szép romantikát.
Tudom, tudom: így kellett volna élni,
ahogy nem tudtam, ahogy nem lehet,
fénybe repülve vissza sose nézni,
nem írni: élni a költészetet.
Erre készültem kamaszkorom óta,
de tűnt a fény és fonnyadt a virág
- s én vártam, hogy a sors majd csak lerója
hitvány adóját, néhány garasát.
Tavaszi rétek tarka lepketánca,
hadd gyönyörködjek most még bennetek
- s lepkeszárnyak villogó tűz-zománca
mondjon majd hírt rólam sírom felett.
Homokba írjad !
Nem ezt vártad, nem így mondták,
Mást ígért a szív és mást a száj.
Megint tél van, megint fázol,
Pedig azt mondták, hogy jön már a nyár.
Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj,
Hagyni kell, hadd vigye a szél,
Homokba írni a bűnt,
Amivel megbántott más,
Mielőtt megjegyezhetnéd.
És oda kell menni, megölelni,
Akkor is, ha nem te vagy a hibás.
Odamenni, esélyt adni,
Elengedni minden tartozást.
Hogyan tudnál tovább lépni,
Amiben hittél, az már nem a tiéd.
Hogy lehetne bekötözni,
Azt a sebet, ami szíveden ég?
Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj.
Hagyni kell, hadd vigye a szél.
Homokba írni a bűnt,
amivel megbántott más,
Mielőtt megjegyezhetnéd.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2014. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
430 db bejegyzés |
| e év: |
5415 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2463
- e Hét: 5183
- e Hónap: 24156
- e Év: 253093
|
|
|
Offline
