Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Ima
  2014-03-19 16:06:01, szerda
 
  Pósa Lajos - Áldja meg az Isten



Áldja meg az Isten
Mind a két kezével,
Aki szíve szerint
Jót tesz a szegénnyel!
Nem nézi, látják-e,
Szel a kenyeréből.
Nem bánja, tudják-e,
Ad az erszényéből.

Áldja meg az Isten,
Áldatlan ne hagyja,
Aki a didergő
Nyomort betakarja.
Tűzhelye melegét
Ki megosztja véle,
S árvának, özvegynek
Szerető testvére.

Áldja meg az Isten
Soh'se ejtsen könnyet,
Ki a szegényt szánja
S könnyeket törülget.
Míg törli, a részvét
Selyem kendőjével,
Áldja meg az Isten
Mind a két kezével!



  
 
0 komment , kategória:  Imádságok,áldások.   
József napja
  2014-03-19 13:25:49, szerda
 
  Március 19., József napja:

A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg először, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot". Szent József a famunkások védőszentje, sok vidéken ezen a napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, de véglegesen majd csak György napon. A méhészek is ekkor engedik ki a méhrajokat. Algyőn a méhtartó gazda e szavakkal ereszti ki méheit: "Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!" Göcsejben a gazda Józsefkor nem megy el hazulról, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek. A méheket igen szűzies életet élő állatoknak tartották, ezért készítették a gyertyát - Jézus jelképét - viaszból és nem faggyúból.
Ezen a napon várták a messzi útról visszatérő gólyákat is, és ha piszkos volt a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre következtettek. Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József után már kalapáccsal sem lehet a füvet visszaverni a földbe, a nap derűje, borúja vagy a szele az elkövetkező negyven nap időjárását is megmutatta. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendöl arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.
Régi egri regula a szőlőnyitás idején: "Szent Józsefkor nyissad, ha vízben áll is a lábad."
Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz nyáron a szénahordáskor is.
Ha József napján fúj a szél, az hetekig eltarthat.
,,Ha József napján derül, a bőség hozzánk beül."
Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot.
Számos katolikus vidékünkön József napja tavaszkezdetnek számít. Kalendáriumi eredetű verses sentencia "József kedvessége: jó év kezessége" (Szeged, Bókaháza). Akadnak Szegeden, akik télidőben nem iparkodnak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával. Ha valaki szemükre veti, tréfásan így védekeznek nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő. Tanyaiak szerint a cigány is azt mondja: Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.
A József héber eredetű férfinév. Jelentése: Isten gyarapítson illetve Isten tegyen a most született gyermekekhez. Női párja: Jozefa, Jozefin, Jozefina.
Magyarországon a 18. századtól kezdve a leggyakoribb férfinevek között van. Eleinte katolikusok kapták föl. Így érthető, hogy a szlavóniai Kórógy reformátusai a bevándorolt katolikus falubelieket tréfásan Jóska bácsi néven emlegetik. Az 1970-es évektől veszített a népszerűségéből, de még az 1990-es években is igen gyakori, a 2000-es években a 28-43. legnépszerűbb férfinév.
A József-kultusz elnépiesedésének jellemző állomása, illetőleg megnyilatkozása az ikervári köszöntő, amelyet még századunk elején is megültek. A falu hajdani földesura Batthyány József, a múlt század elején itteni jobbágyainak ajándékozta a Zsidakő legelőt. Egyetlen kikötése volt: Szent József szobra előtt, de kint a mezőn is minden József-napon, az ő emlékezetére józsefpohár néven áldomást igyanak. Ha a falu elöljárósága ezt elhagyja, a legelő adományozási joga megszünik.
József napját az idősebb szegedi parasztnép félünnepnek tekinti: ,,Szent József odakint a tanyán - írja Tömörkény István - igen nagy tiszteletben van. Ez nem megy ugyan valami lármásan, de azért megvan a lelkekben. A kalendáriumban nincsen a nevenapja piros betűkkel írva, azonban annak tartatik. Nincsen ember, aki ezen a napon dologba állana. József napján a földet szerszámmal durkálni nem szabad. Ilyenkor csönd van és ünnep. A tanyák csöndesek, csak délután felé hallatszik erről-arról a gyermekek éneke. Szent Józsefet így éri minden nevenapján a tisztelet. Szobrot, vagy ilyesmit azonban nem állítanak neki." Ezt a kultusz fiatalsága magyarázza.
József nálunk is elsősorban a famunkások védőszentje. Patrónusa volt az ácsok, asztalosok szegedi, aradi céhének. Hajdanában a koporsót is ők készítették. Ezért van a szegedi céhzászlóra (1829) két lebegő angyal között koporsó is hímezve. A kaposvári ácsok az ő ünnepén végezték húsvéti gyónásukat. A vasvári iparosok a dominikánus templom Szent József képe előtt gyertyát gyújtottak, misét mondattak, felajánlást tettek.
Az egyház egyre virágzóbb József-kultuszának hatása, hogy külön napot, a hét szerdáját és a március hónapot szentelik az ő különös tiszteletére. Jámbor társulások, halálukra készülődő öregek bensőséges buzgósággal ülik meg. Kisteleki hiedelem szerint ha valaki József napján böjtöl elhunyt vérrokona lelkiüdvéért, az azonnal megszabadul, és még aznap jelt ad. Enni nem szabad, csak vizet inni, és szüntelenül imádkozni.		  
 
0 komment , kategória:  Bölcsességek  
Március 19.Időjósló József
  2014-03-19 10:06:50, szerda
 
  József-napkor mindenfele figyelik az időjárást mind a földművesek, mind a pásztorok, mert József időjósló, mégpedig 40 napra előre, ezenkívül még baj- meg termésjósló nap is....
Ezen a napon érkeznek a fecskék

Az a hiedelem terjed el ,hogy József napján,ha fúj a szél,sok tűz lesz.
Ezért mondják " Sándor József a szegény ember ellensége", Az e napok táján fújó böjti szelek
sok kárt tettek régen, nagyon sokszor letépték a kis falusi házak tetejét.

Amilyen az idő Józsefkor,olyan lesz Péter - Pálkor és szénahordáskor.
Ha József napján derült a hőség hozzánk beül - tartják a muravidékiek.

A háziasszonyok házi regulája szerint most kell vetni a krumplit, a hagymamagot,eldugdosni a fokhagymát. A bánáti székelyek azt ajánlják,hogy olyan sekélyre ültessük a krumplit,hogy meg halják a déli harangszót.

Bácska népe tapasztalatból tudja,hogy József -nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet, végleg kizöldült a rét, a legelő. De azt is mondták ,hogyha a gazda kiad valamit ezen a napon házból, akkor a méhek rajzáskor elrepülnek.Tilos e napon gazdának elmenni a házból.

Tisztító nap is József.
József - napkor illik mindenkinek megfürdeni é tiszta fehérneműt venni - tartották és gyakorolták
a szlavóniai nagycsaládban.
Hobbikert oldaláról Bálint gazda 		 
 
0 komment , kategória:  Bölcsességek  
A dio a MAGYAROK SZENT FÁJA, ÉS GYÓGYÍTÓ SZERE
  2014-03-19 09:12:10, szerda
 
 
"A dió a magyarok szent fája, számos magyar legendában szerepel. A bölcsesség, az erő szimbóluma, termésének alakja miatt a kozmosz és az emberi agy jelképe. Levelei növekedés gátló vegyületeket építenek fel, ezeket az eső lemossa a talajra. Így gondoskodnak a diófák arról, hogy lombkoronájuk alatt ne nőjenek, szaporodjanak saját gyermekeik. “ (Jéki László: A bölcs diótól a pesto mártásig)

Gyógynövényként a zöld burkot sőt magát a termést is használják, gyógyteát azonban a levélből készítünk. A dió termésében számos vitamin és ásványi só található: magnézium, foszfor, vas, kálcium, cink, B9, B6, E és A vitamin.


A diólevelet június végétől augusztusig gyűjtjük, olyankor, mikor már szép sötétzöld a színe de még nem jelennek meg rajta a rozsdafoltok. A leszedett, ép, nem foltos leveleket megszárítjuk, összevágjuk, szellős, száraz helyen tároljuk.

Hagyományos felhasználása: tonizáló, stimuláló, emésztést elősegítő és salaktalanító. Ezért ajánlják angolkórra, nyirokrendszeri betegségekre, tüdő- és csont tbc-re. Jól megfigyelhető hatása van az emésztőrendszerre és az izomzatra. Vértisztító, serkenti a máj tevékenységét és a vérkeringést. Antibiotikus hatása régóta ismert a népgyógyászatban. Vidéken a lépfenét is kúrálták vele.
Cukorbetegséget is kezelnek vele, mert szabályozza az anyagcserét, csökkenti a vércukrot, enyhíti a szomjúság érzetet, csökkenti a vizelések számát és megakadályozza a szövődmények kialakulását. A levelek összehúzó hatásúak, ezért enyhe hasmenésre és gyomorhurutra használják.



Belsőleg: naponta 1-3 csésze az előbbi esetekben. Hat hét folyamatos fogyasztás után ajánlatos egy 3-4 hetes szünetet tartani.
Külsőleg nőgyógyászati problémákra (fehérfolyás, méhgyulladás), ekcémára, tejallergiára, korpára és hajhullásra, visszérsebekre, szemhéj duzzanatra, mandulagyulladásra és fekélyes sebekre használják. Angliában fejtetű és atka ellen használták megelőzésre. Orrpolip esetén az orrba felszívott diólevél tea hatásos.

Ajánlott cikkek:

MEGHALTAM VOLNA, HA NINCS 9 DIÓFÁM...

A DIÓFA AZ EMBER LEGNAGYOBB BARÁTJA

forrás: gyorgytea.hu
  
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2014.02 2014. Március 2014.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 164 db bejegyzés
e év: 1742 db bejegyzés
Összes: 8743 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 801
  • e Hét: 3017
  • e Hónap: 4912
  • e Év: 55703
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.