|
2014-03-26 04:27:03, szerda
|
| |
| |
A tegnapi bejegyzésemben olvasott Jules Supervielle, (1884-1960) Magyar barátainkhoz című versének találtam egy másik fordítását is. :
Magyar barátainkhoz
Amig e vak planéta
Száz tartománnyal,
És vérző hegysorok
Sebével vert hazátok
Körül vadul forog,
öt földrész háborog,
Mert szörnyű sorsotokban
Bűnünk szemünkre lobban,
S mintha bíró idézne
Igaz ítélő széke
elé, ha ablakot
nyitunk a sajgó fényre,
Mi már látó vakok ...
De tennünk nem szabad,
hisz tenni nem lehet,
s mert tennünk nem szabad,
mi, - bár hitetlenek
vagyunk - térdünkre hullva
könyörgünk értetek.
Franciából fordította: Kocsis Gábor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
