|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
|
|
2014-05-10 22:10:21, szombat
|
| |
| |
ÉDESANYA
Ő adta életed,
Féltő szeretettel feletted
Virrasztott éjjel.
"Nem kell félned",
Súgta szeretettel,
Ismételve füledbe.
Bölcsődet ringatta,
Lépéseid vigyázta,
Ha elestél, felemelt,
Vigyázó szeme mindig feletted.
Két karjával védte tested,
Feltétel nélkül szeret.
Gyermekcsínyeid elnézte,
Bár volt, mikor megelégelte.
S ugyan tinédzser lettél,
Ő az, aki ilyenkor is megért.
Mikor már nem csak gyerekcsíny
Volt a tetted, de ő szeret így.
Szeretetét viszonozni nem tudod eléggé,
S örülne, ha azt megélné,
Hogy egy mondat hagyja el a szádat:
Szeretem az egyetlen édesanyámat. Mao Red |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ANYÁKNAPJA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-10 21:26:01, szombat
|
| |
| |
ŐRIZLEK Belépve a lakásodba,
megérzem az illatot;
Mit számtalan földi holmid
tebelőled itt hagyott.
Elfogyott az életemből
az a lelki táplálék;
Amit tőled akkor kaptam,
amikor itt vártál még.
Bárhol járjak napjaimban,
akármit is csinálok;
Lelkemet még fájdalmasan
érinti a hiányod.
Míg én gyöngéd szeretetre
földi módon éhezem;
Te a boldog öröklétből
szemléled az életem.
Odafentről őrzöd szívem,
ahogyan azt ígérted;
Én is hűen dédelgetem
sajátomban tiédet! /Kurczina Terézia
Mélyről jött üzenet
Megkondult a harang,
vagy tán a szívem szólt?
Emlékeztet arra,
ami csak nemrég volt.
Üresen kong szava,
akár a döbbenet,
soha el nem múló
mélyről jött szeretet.
Minden újabb ütés
felbolydult csendemre,
égő sebet hasít
megviselt lelkemre.
Várnom kell,hogy végre
csitul a fájdalom,
s elfoglalja helyét
törődött nyugalom.
/Vörös Judit/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-10 15:47:26, szombat
|
| |
| |
Tasnádi Gyöngyi: Anyám orgonája
Kékeslilás palástjában pompázott anyám orgonája,
az udvar szélén meghúzódva borult be cserjefája.
Könnyed szellő csiklandozta ívelt, formás levelek
vidám szívdallamra rezegtek kerti, díszes keretet.
Szerettem és szerettek.
Frissen vágott, bódító illatból szőtt álmok nagyszobája,
szegénységét hokedlin ringató, hálás, nagy konyhája,
számomra oly becses boldogság otthona volt akkor
ó, bárcsak visszatérhetne az a nyugalmas gyermekkor.
És nagymamám, ki engem felnevelt, mert ő volt az én anyám,
amíg az édes dolgozott értem, nagyi vigyázott rám.
Figyelt, beszélt, mesélt, énekelt, horgolt, imát mormolt,
emberséggel varrva emberré varázsolva dekódolt.
Reményt fűtött, lepényt sütött fahéjas-mosolygós almából
és közben félméteres csokrot kötöttünk orgonából.
Majd vasárnapi ebéd után kártyaparti dukált
és társasjáték meg dominó szerette a délutánt.
Ma már nincs régi, szülői ház és nincsen nótafa,
de emlékemben féltve őrzött kincs az illata.
Színes álmaimban megint egy asztalnál a család,
konyhánkban még mindig süt-főz, tálal, él nagyanyám.
Készülődik, engem vár és én átölelem újra,
de felébreszt a reggel, és lelkem bánat fúrja.
Bárcsak együtt ünnepelhetném vele május napját,
fürtös virágdíszbe öltözött orgonacsokrát.
És hogy annyira tudnak szeretni az édesanyák.
Lényükből áradó önzetlenség, mint orgonák
fonják illatba emlékük kosarát, mi megmarad.
Magamban zokog a szívem zöld-lombos fák alatt.
Édesanya, anyuka, mama!
Minden betűjének külön van dallama,
Szívünkben e szó oly szépen muzsikál,
Emlékeinkben az idő megáll.
Az életben Ő mindég csak jót adott,
Fizetésre nem várt és nem kért kamatot.
Ráncos arcán a könny, ha végigpereg,
Nem magáért sír, miértünk kesereg.
Egy elfelejtett dalt suttog ajka,
Ünnepre készül, ha gyermeke jön haza.
Életünk, ha örvénybe kerül és merülünk,
Segítségért feléje nyújtjuk ki kezünk.
Szívében megérzi ha bánatban vagyunk,
Kisírni magunkat Ő hozzá szaladunk.
E drága szó legyen ajkunkon ima,
Édesanya, anyuka, mama! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ANYÁK napja II |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
2014. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
463 db bejegyzés |
| e év: |
5415 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1403
- e Hét: 18151
- e Hónap: 37124
- e Év: 266061
|
|
|
Offline
