|
2014-05-18 16:41:24, vasárnap
|
| |
| |
Kapor - természetes inzulin
A kapor (Anethum graveolns L.) közismert gyógy- és fűszernövény.
Népies elnevezései: fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű.
Gyógyászati felhasználása;
A Földközi-tenger környékén élő ókori népek általánosan használták gyógyszerként fejfájás és gyomorpanaszok ellen. Teája vízhajtóként, illetve felfúvódás, emésztési zavarok, bélpangás, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság, étvágytalanság esetén jó hatású.
Magjából teát főzve gyors és kellemes ellenszere a csuklásnak.
A világoszöld illóolaj a zöld növény 0,3-0,5%-át, míg a termés 2,4-4%-át teszi ki. Az illóolaj fő komponense a d-karvon, d-limonén, dillapiol és fellandrén. Termésében ezenkívül 15-20% zsírolaj, fehérje is található. Az illóolaj mennyisége termőhelytől és időjárási tényezőktől is függ. Friss növényben a legtöbb aromaanyag virágzás után, zöld termés állapotban található.
Konyhai felhasználása;
Levele, fiatal virága és beérett termése egyaránt alkalmas fűszerezésre. A hajtásokat és a leveleket frissen és szárítva is használjuk. Zöld virágos részét (Anethi folium) nyersen és szárazon morzsolva, magját (Anethi fructus) egészben és darálva is fogyasztjuk. Átható aromáját illóolajok adják.
A magyar konyha régi, kedvelt fűszernövénye. Nélküle elképzelhetetlen a kovászos uborka, a túrós lepény, a tökfőzelék, kapros-túrós palacsinta. Használják levesek, főzelékek, saláták, egyes hal, gombaételek, körözöttek, mártások, túró ízesítésére, a kovászos uborka, a paprika, a savanyú káposzta és a tök eltevésénél. Szinte minden friss és eltett savanyúságba alkalmazható.
Gyakran használják fűszeres ecetekben és páclevekben, likőrökhöz. A friss zöld kapor az erdélyi ordás-palacsinta ízesítője; a tökfőzelékhez szinte elengedhetetlen. Őrölt magjával a véres hurkát ízesítik. Több étel frissen vágott kaporral meghintve (pl. székelygulyás) különösen ízes lesz.
A kapormártás, illetve -leves nálunk kedvelt csemege. A frissen szedett, zsenge hajtásaiból készített kaporszósz főtt húsokhoz, húsgombócokhoz, hal-, rák- és csigaételekhez is kiváló.
Fűszerezésre, ízesítésre felhasználja a konzerv-, a cukor-, a likőripar, de megtalálható az illatszeripar készítményeiben is.
Az élelmiszeriparban főleg tisztított illóolaját használják.
A száraz növény csokrokban is tárolhatjuk.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kapor_%28n%C3%B6v%C3%A9nyfaj%29
Mi található a kaporban;
A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns, kiváló C-vitamin-forrás. A növény tartalmaz még: A-vitamint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot.
Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas káliumtartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél.
A növény illóolajának jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető illata van.
Összetevői: d-karvon, d-limonen, alfa-fellandrén, fenilpropán anyagok.
A flavonoidok közül a kvercetin több glikozidját, apigenint, vicenint tartalmaz.
A karvon a tumorellenes és antioxidáns hatásáról híresült el.
A növényben körülbelül 0,5 százalék az illóolaj-tartalom, míg a termésben 2,5-4.
(A termésben zsírolaj és fehérje is található.)
Többszörösen telítetlen zsírsavakat - omega 3 és 6 - és egyszeresen telített zsírsavat is tartalmaz (olajsav).
Hogy mennyi a növény illóolaj-tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza. A termésből nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató hatású. A gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható.
A kapor szervezetre gyakorolt hatásai;
Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van.
Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben.
Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását a belekben és szervezetünk más tájékain is.
Ebben a tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a fokhagyma erős baktériumölő tulajdonságaival.
A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál a merevedési reflexet erősíti.
Ilyen hatás érhető el például néhány növényi szár rágógumiszerű rágcsálása révén.
A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén, csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása szempontjából.
Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is.
Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes.
A szájban megtelepedő baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet biztosít.
A húgyúti betegségeket leggyakrabban az E. coli baktérium okozza, amelynek megtelepedését a kapor meggátolja, így jelentősen hozzájárul a húgyutak egészségének a helyreállításához.
Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák.
Várandósság alatt azonban éppen emiatt a hatása miatt nem ajánlott a szedése!
Vércukorszint-csökkentő hatás
A kapor e hatását a vanádiumnak köszönheti, mert szabályozza az inzulin termelődését és megakadályozza a zsír elraktározódását.
Így az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik el, mint zsír, hanem egyenesen az izomsejtekbe jut és energiává alakul át.
A vanádiumnak koleszterinszint-csökkentő hatása is van, de előszeretettel alkalmazzák erős fogak, csontok, izmok növelésére.
Fogyasztásakor szálkásabb izomzathoz jutunk, de előírás szerint kell alkalmazni, mert a vanádium túladagolása nem szerencsés.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a kapor néhány hónap alatt jelentősen részt vesz a vér cukorszintjének a csökkentésében.
A kapor fogyasztása egész évben szükséges
A kapor Európában május végétől október közepéig szedhető, ez idő alatt rendszeresen fogyasztjuk mindenféle ételekhez, salátákhoz és öntetként.
*A friss kapor javasolt napi adagja körülbelül 8-10 dkg.
A téli időszakban nem jutunk friss kaporhoz, éppen ezért kézenfekvő a szárított kaporkészítmény. A kapor szárazanyagtartalma 7-8 százalék, tehát 10 dkg kapornak 7-8 g szárítmány felel meg.
Ez a mennyiség 10-12 db tabletta vagy kapszula.
A kapor a szárításra nagyon kényes dolog, mert az illóanyagok, amelyek nagyon fontos összetevői a növénynek, már 50-60 fok körül elpárolognak.
A szárított zöldségként kapható nem javasolható, mert azt 75-90 fokon szárítják. Európában már több országban készítenek 100 százalékos kaportablettát, amiben csak a tiszta kapor van, kötőanyagmentesen. Ez azért fontos, mert a kötőanyagok sokszor több kárt okoznak, mint hasznot.
Az egészségtudatos vásárlók ma már szinte minden táplálék kiegészítőből a kötőanyagmenteset keresik. Ma már Magyarországon is érdemes körülnézni és keresni a 100%-os kaportablettát a gyógynövény - és bioboltokban. Aki a tablettát nem tudja lenyelni, az szétrághatja vagy poríthatja, hiszen nincs benne más, csak a tiszta kapor.
forrás:
http://legjobb.network.hu/blog/legjobb-klub-blogja/kapor-a-termeszetes-inzulin
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
