|
2014-05-31 20:20:11, szombat
|
| |
| |
TOVÁBB ÉLÜNK, DE NAGY A LEMARADÁSUNK EURÓPÁTÓL
Az elkövetkező 10-15 évben zárkózhatunk fel Nyugat-Európához.
Tovább élünk, de nagy a lemaradásunk Európától
Akár száz évig is élhetnek majd a most született gyerekek, az amerikai járványügyi hivatal számításai szerint a 2014-ben születetteknek mintegy fele elérheti ezt az életkort.
Nem tudtunk felzárkózni
Bár Magyarországon még nem tartunk itt, 1990 és 2010 között több mint öt évvel nőtt a várható élettartam. Ennek ellenére hazánk lemaradása változatlan maradt Nyugat-Európához képest.
Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára elmondta: a különbség azért nem tudott csökkenni Európa keleti és nyugati fele között, mert - a várakozásokkal ellentétben - nyugaton nem lassult a várható élettartam növekedési üteme. A felzárkózás várhatóan az elkövetkező 10-15 évben történhet meg, de csak azért, mert a nyugati régióban lassabban tolódik ki a várható élettartam, míg keleten még változatlan marad a növekedés üteme.
Magyar szempontból pozitív fejlemény, hogy míg korábban a középkorú, alacsony végzettségű, 40-60 éves férfiak körében nagyon magas volt a halandóság (egy-egy generációnak akár harmada-fele is meghalt, ráadásul még aktív korukban), ma már ez nem jellemző.
Elkészült az óra, ami elárulja, meddig élünk
Link
Korábban kezdődik az oktatás
Grafikonunk legkevésbé érdekes részének a közoktatás, az iskolaévek kezdete tűnik. Viszont ha figyelembe vesszük az óvodát is, akkor megváltozik a kép. - Az egész világban trend, hogy korábbra kerül a közoktatásba-köznevelésbe való belépés, mert ettől remélik az egyenlőtlenségek csökkenését - mondta Kapitány Balázs.
Magyarországon ebbe a folyamatba illik bele a kötelező óvodáztatás leszállítása ötről hároméves korra. Az is ezt erősíti, hogy korábban a gyakorlatban többnyire hétéves korukban kezdték el a gyerekek az iskolát, ma viszont sokkal szigorúbban veszik a hatéves korhatárt.
Tanulás mellett munka
Húsz év elteltével csupán egy évvel került későbbre az első munkaviszony kezdete Magyarországon. Ez nem nagy különbség, de a demográfus szerint épp ez a meglepő, hiszen az iskolázottsági adatok hároméves kitolódást indokolnának.
- Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatásban tanulók egyre nagyobb arányban dolgoznak tanulmányaik mellett párhuzamosan - tette hozzá Kapitány Balázs. A későbbi elhelyezkedés szempontjából ez hasznos lehet, ám sokkal súlyosabb következményekkel is jár. A tanulás kitolódása a fő oka az egyre későbbi gyerekvállalásnak és a termékenység visszaesésének.
Még nincsenek minták
Önmagában az nem jelentene gondot, hogy a nők később szülnek, viszont sok tervezett gyerek azért nem születik meg, mert az anya biológiailag kicsúszik az időből. Régebben a nők munkavállalás előtt szültek, így nagyjából 25 éves korukra túl is voltak a gyermekvállaláson.
Ma viszont a tanulmányok befejezés után, gyermektelenül kezd el dolgozni a többség, és csak az után jöhet szóba a gyerekvállalás. Kapitány Balázs úgy véli, ha a folyamat megáll ezen a szinten, akkor nőhet a termékenység az országban. Franciaországban például hasonló korban vállalnak gyereket a nők, mégis nagyobb a termékenység. Ennek az lehet az oka, hogy ott lassabb volt az átmenet, míg Magyarországon gyorsan zajlott le a kitolódás. A mostani generációk előtt ezért még nincsenek minták, amelyeket ebben a helyzetben segítségül hívhatnának.
Nagy eltérések az országban
A várható élettartam - akárcsak az ábrán látható többi érték - azonban Magyarországon sem egyforma. A fővárost és a megyéket nézve mintegy öt év különbség van Budapest és például Heves megye között. Ugyanekkora az eltérés a fővárosi XII. és a VIII. kerület között, a XII. és a II. kerületben a várható élettartam jócskán az EU-átlag fölött van. Azt nehéz felderíteni, hogy az eltéréseket a földrajzi, a társadalmi vagy az egészségügyi ellátásbeli különbségek okozzák-e - esetleg ezek együttesen -, de a rendszerváltás után nőttek a halálozásbeli különbségek.
Link
Kevesebb nyugdíjas
Nem nőtt a nyugdíjrendszerbe belépők száma az első negyedévben, sőt, ha csak kismértékben is, de csökkent a nyugdíjasok száma.
- A beinduló korhatáremelés következménye mindez - írta a Napi.hu.
- Messze az infláció felett emelkedtek a nyugdíjak. Januárban 2,4 százalékkal nőttek, ugyanis a kormány tervei szerint az éves inflációnak ennyinek kellett volna lennie 2014-ben. A legnagyobb összegű nyugdíjat továbbra is a fegyveres testületek volt dolgozói kapják.
- Március végén 221.453 főnek folyósítottak nyugdíjat, ami 1534 fővel kevesebb, mint decemberben.
- A korhatáremelés az első idei negyedévben indult be, ugyanis idéntől már nem 62, hanem 62,5 év a nyugdíjkorhatár, ami a következő időszakban évente újabb fél évvel nő, míg el nem érjük a 65 évet.
Kapcsolódó anyagok
Hat évvel nőtt a várható élettartam 1990-hez képest
Jelentősen jobbak már a betegek túlélési esélyei
82 évre nőtt a születéskor várható átlagos élettartam Ausztráliában
Dánia a világ legboldogabb országa
A világ népessége 2009/2050
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Életmód |
|
|
|
|
|
Online
