2014-05-05 09:43:06, hétfő
|
|
|
"Ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem." János 12,24b
Jézus elsősorban önmagáról beszél, saját életéről, mint földbe esett gabonamagról. Isten vetette azok közé a körülmények közé, ahol élt. Nem voltak könnyű körülmények. Nem volt könnyebb, mint a tied.
Senki nem értette Jézust, a családja sem, a papi fejedelmek sem, a világ sem.
Ő mégis engedelmes volt. Egyre teljesebben elhalt, egészen a kereszthalálig. Te és én az Ő gyümölcsei vagyunk. De a gyümölcs nem olyan, mint a fa. Az alma sem olyan, amikor leesik. Csak ha belekerül a földbe, és elhal. Akkor a fa mellett egy kis almafa növekedik.
Ha Jézusból való vagy, ugyanaz az utad. Beleesni a körülményeidbe, és ott elhalni. Akkor terem sok gyümölcsöt az életed. És akkor kit látnak? Téged? Nem! Jézust! Ess hát bele a földedbe, amelyik minden részletében azért adatott, hogy belehalj, hogy Jézushoz hasonló lehess!
Minden élet halálon megy át. Így mondja Pál a 2Kor 4,12-ben: "Azért a halál mi bennünk munkálkodik, az élet pedig ti bennetek." Amikor hagyod magadban munkálkodni a halált, akkor fog másokban munkálkodni az élet.
Ne higgyétek, hogy olcsó dolog az, hogy emberek felébredjenek körülöttünk.
Ott valakiben mindig munkálkodik a halál. Nincs mennyei tűz, ha nincs az oltáron áldozat!
Akarsz-e az oltáron áldozat lenni? Hajlandó vagy-e magadat feladni, hogy mások élhessenek körülötted?!
Köszönd meg az Úrnak, hogy mindent célirányosan, akarata szerint rendezett úgy az életedben, hogy ami belőled való, az a halálba kerüljön, és minden, ami Belőle való, megvalósuljon, és láthatóvá legyen rajtad keresztül.
Isten áldása legyen az áhitatok olvasóin!
Részlet Trausch Liza "... beszéded megelevenít ..."
- Áhítatok minden napra című könyvéből Link |
|
|
1 komment
, kategória: Trausch Liza |
|
|
|