|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2014-05-07 21:45:32, szerda
|
| |
| |
Vágytam én már sok mindenre. De rá kellett jönnöm, nincs annál erősebb vágy, mint amikor a másik közelségére vágyunk. Amikor úgy vágyunk a másik közelségére, hogy az nem lehet mellettünk, amikor vágyakozásunk kielégíthetetlen, vágyunk tárgya elérhetetlen. Ettől kezdve elindul az ördögi kör, a gyötrő láncreakció, amiből képtelenség kiszállni, hiszen az ösztön a mozgatórugója. Elindul a játék, az a kínzó játék, amit férfi és nő ösztönösen játszik egymással. A játék, amely során nem is a másik testét kívánod, hanem a lényét. Minden porcikáddal kívánod a látványát, ami talán messze van a tökéletestől, de számodra a mindent jelenti. Kívánod a hangját, aminek érzékelésére a körülötted zajló világban megáll az idő, és a te saját hangod is átváltozik. Idegen lesz, olyan, mintha nem is te volnál. Pedig ez a hang vagy csak te igazán. Mert minden, ami eddig volt, megszűnt létezni. Minden, ami eddig volt, a föld nyelte el. Minden, ami eddig szépnek tűnt, elveszítette szépségét. És értetlenül állsz ebben az idegen világban, mert egyszerűen nem találod a helyedet. Nélküle nem találod a helyedet. Mert a te helyed ott van, mellette.
Tomán Edina
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-07 18:07:21, szerda
|
| |
| |
Tele van a tavaszi kert illatozó, színes orgonákkal
Tele van az én szívem is halvány arcod édes mosolyával
Mond meg nékem akarod e, hogy én legyek örökre a párod
Hogyha szeretsz százszor áldok minden nyíló orgonavirtágot
De ha engem nem szeretnél sose nyíljon orgona az ágon
Sose legyen többé tavasz s minden áldás száz átokká váljon
Tudd meg te is, hogy mit jelent tavasz nélkül járni a világot
Csalódottan megsiratni szerelmet és orgonavirágot
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tavasz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-07 17:57:37, szerda
|
| |
| |
Garai István-Májusi eső
Mint anya gügyögő gyermekére,
még az imént mosolygott a Nap:
ám az égbolt déli peremére
már goromba felhők rajzanak.
Eltakarják hő- és fényforrásunk,
életadó kútfőnk: a Napot,
s ím, megnyílnak az ég csatornái,
s felzubognak az áldás csapok...
Minden cseppet ájult kéjben szív fel
megtaposott fű, fa, lomb, virág:
szirmaikról menten lemosatják
utak rájuk szállongó porát.
Sóhajtanak s megfürödnek szépen,
lankadt tagjuk zsibbasztja a csók:
s ím, megnyílnak a kis virág-lelkek,
s indulnak a boldogság-hajók...
Ó szerelem, mért nem hullatod rám
záporozó, májusi esőd?
Mért nem oldod le magányom kérgét,
mely lelkemnek gyökeréig nőtt?
Megfürödni gyöngyös cseppjeidben
be szeretne e szív újólag,
s ha egy kislány hű szerelme által
célba vinné balga sorsomat...
Éveim növekvő árnyában
szűkítem a kört magam körül.
Lendület, ifjúság hova lettek?
Fény arcomra már alig derül.
Lelkem fehér hattyúját elűztem,
Veronikám az idő nyelte el:
s nincsen már kéz, amely enlelkemnek
nyugtalanságából kiemel...
Ó szerelem, árasszon el engem
záporozó, májusi esőd!
Köznapok porrétege egyébként
tengni késztet még idő előtt...
Lúdtalpú rém (sorsom) taposott meg,
hűs zuhanyod ezért várom én:
ó szerelem, nyisd meg csatornáid,
s kínt, örömet zuhogtass belém!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Május |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-07 13:31:51, szerda
|
| |
| |
Nemes Péter:
MINDIG A BARÁTOD LESZEK
Időtől, tértől függetlenül,
Még ha testem már
Nem is e világon jár
Csak gondolj rám, és figyelj
Én ott leszek
Benned
Ha sötét felhők gyülekeznek,
Leszek neked
Napsugár felettük
Ha magányosan állsz az erdő szélén,
Csak gondolj rám, és
Mesélek majd a madarak nyelvén,
Csakis neked
Hogy tudd
Nem vagy egyedül
Ha elborít a sötét egy újholdas éjjelen,
Gondolj rám, és
Elér a vigasz akkor is, mert
Ott ragyogok majd
Benned
A csillagos égbolt helyett
Ha az ősz sóhaja nyomán
Elsárgulnak a fák,
A halott levelek hullásából
Hallhatod, ahogy
A jövő reménységét
Súgom neked
Ha szívedbe mar a jeges tél,
Leszek neked a hópelyhek zenéje
Hogy ne feledd,
Még a hideg is szép lehet
Ha lelked Szeretetre sóvárog
Sugárzom majd neked
A születésnapi torta gyertyalángjából, és
A csillagszóró szikráiból is
Ha otthonodat nem leled
Csak gondolj rám, és
Érezd ott mélyen
Otthonod az egész világ
Ha késne a tavasz,
A megújulás erejét öntöm beléd
A napkelte ragyogásából
Minden párás hajnalon
Ha félelmek gyötörnek, és
Nem leled az utat
Csak nézz a távolba, ahol
Feltámad a szél, és
Simogatásában ott leszek,
Felszárítom könnyeidet
Ha már fogytán az erőd,
A hegyek sosem apadó erejével
Emellek fel
Hogy menj
Tovább
Tovább!
Ha már úgy érzed, nincs kiút az útvesztőből,
Csak hunyd le a szemed, és
Lelkedet szárnyalni viszem
Az álmok mezején
Hogy lásd
A szabadság létezik
Ha nem találod a megnyugvást,
Békével a karomban suhanok feléd
A naplemente varázsában
Hogy sose feledd,
A harmóniát magadban keresd
Ha örömödet nem oszthatod meg mással,
Nézz egy virágra, és
Én mosolygok vissza
Tiszta szívből,
Veled örülve,
A lelkedben élő kisgyermekre
Ha bánatodat nem hallgatja meg senki,
Csak gondolj rám, és
Ott leszek
A szívedben
Csak ott leszek
És ölellek
S az esőcseppekben
Veled könnyezem
Ha szükséged van rám,
Ott leszek
Mindig
Csak gondolj rám
És tudd
Van egy barátod
Aki vár
A végtelen partján |
|
| |
|
0 komment
, kategória: BARÁTSÁG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2014. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
463 db bejegyzés |
| e év: |
5415 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 19536
- e Hónap: 59148
- e Év: 288085
|
|
|
Offline
