|
2014-07-16 08:47:12, szerda
|
| |
| |
Berki Imre, Az 1956-57. évi sortüzek rövid története című (2007) harminckét oldalas munkájában tizenöt sortűzzel foglalkozik. Köztük a mosonmagyaróvárival is:
1956. október 26. Mosonmagyaróvár:
A győri határőrkerület parancsnokságának utasítására PEKÁR Mihály hőr. szds. törzsfőnök vezetésével kb. 100 fős egység Budapestre, a Határőrség Országos Parancsnokságára ment.
A laktanyában maradtak feladatát DUDÁS szds. határozta meg. Ennek során 25-étől a városban levő különböző objektumokhoz őrséget vezényelt. A felderítő tisztek pedig azt a feladatot kapták, hogy polgári ruhában tartózkodjanak a város területén, és az ott történő eseményekről folyamatosan tegyenek jelentést.
A határőrök elmondása szerint, amikor egyenruhában mentek ki a városba, a lakosság részéről,
atrocitások érték őket. A városból beérkező információk hatására DUDÁS szds. elrendelte a II. számú laktanyavédelmi riadót. A földszinti és az emeleti ablakokban PPS. géppisztollyal felszerelt katonák foglaltak harcállást. Sor került a géppuskák laktanyán kívüli tüzelőállásba való elhelyezésére. Az egyik géppuska a hátsó kaputól kb. 5 m-re a szemben lévő út szélére, a másik a főépülettel szembeni parkban került telepítésre. 1 golyószórót helyeztek el a hátsó kapu mögött is, valamint megerősítették az őrséget. A laktanyában tartózkodók létszáma kb. 10 tiszt, tiszthelyettes, 50-60 fő sorkatona és tisztes volt. A laktanyában csak a kiszolgáló személyzet maradt.
A felvonuló tömeg nem egy időben érkezett a laktanya elé. Az egyik érkező csoportot DUDÁS szds.
fogadta. A százados érdeklődött szándékukról, ami arra vonatkozott, hogy a laktanya épületéről vegyék le a vörös csillagot, valamint a tisztek szintén vegyék le sapkájukról a csillagot és álljanak át a tüntető nép oldalára.
DUDÁS a tömeget megállásra szólította fel, és kilátásba helyezte a fegyverhasználatot. Miután a
tömeg a felszólításnak nem tett eleget DUDÁS a géppuskák vonaláig hátrált, majd jelzésére a határőrök tüzet nyitottak. Szemtanúk elmondása szerint DUDÁS szds. az épületben, az irodájában tartózkodott. A géppuskánál VÁGI fhdgy. volt. A fegyverhasználat kezdetére és körülményeire kb. 14 féle variáció állítható fel. A legfontosabbak a teljesség igénye nélkül:
az egyik tiszt a sapkájával, mások szerint a kezével intett,
a katonák parancs nélkül lőni kezdtek,
az egyik tiszt pisztollyal kényszerítette a géppuskás katonát a tüzelésre,
az egyik tiszt miután a katona a tűzparancsot megtagadta, maga feküdt a géppuska mögé.
a tömegből lőttek a határőrökre, és ők viszonozták a tüzet.
A legelfogadhatóbb és legbizonyítottabb verzió a következő:
A tömeg a laktanya kapujától 40-50 m. távolságra szembetalálkozott a laktanya tisztjeivel, akik
magállásra szólították fel őket. Felszólításukat az első sorban állók hallották, és látták a kihelyezett
géppuskákat is. Az első sorban lévők megtorpantak, majd az úttól jobbra és balra a laktanya előtti térre húzódtak. Helyükre mindig újabb és újabb személyek léptek. Egy permanens mozgásfolyamat indult be, miközben a tömeg arcvonala lassan előre araszolva mindinkább a laktanya felé haladt. A kintlévő tisztek folyamatosan hátráltak. Amikor a tömeg elért egy úgynevezett kritikus pontot, és a géppuskáktól 10-15 m-re lehetett az egyik tiszt a pisztolyát elővette, és a levegőbe lőtt. Ezután indult el a tüzelés. A sorozatok egy-két rövid megszakítással megközelítőleg másfél percig tartottak. Ezen idő alatt 500 és 1000 közötti lövedéket lőttek a levegőbe, illetőleg a tömegbe. A lövések eldördülését követően az emberek hasra vetették magukat és fedezéket kerestek. Majd miután a sorozatok néhány pillanatra megszakadtak, felugrottak és megpróbáltak a tűzvonalból menekülni. A sorozatok folytatódtak: sokakat ekkor ért találat. A már földön fekvő emberek közé még kézigránátokat is dobáltak.
Az elhunytak és sebesültek számáról eltérő adataink vannak. Másnap a Győr-Sopron megyei Hírlap
59 halottról és 130 sebesültről írt, a Magyar Rádió Vasárnapi újság című adása 105 halálos áldozatról beszélt. A délutáni órákban a laktanya előtt tömeg gyülekezett. 16-17 óra között a laktanyához már fegyveres csoportok érkeztek, és tüzelőállást foglaltak el. A laktanya bejáratához érkezett egy Pobeda személygépkocsi nemzeti színű és fehér zászlókkal. A gépkocsi után a laktanyába beözönlött a tömeg, a katonák letették a fegyvert. Ekkor derült ki, hogy DUDÁS szds. már elhagyta a laktanyát. A felbőszült emberek a helyszínen bántalmazták és zászlórudakkal szurkálták meg GYENES fhdgy.-t aki a kórházba szállítás közben sérüléseibe belehalt. A városban pedig STEFKÓ József fhdgy-t súlyosan bántalmazták. Többszöri próbálkozás után sem sikerült kimenekíteni a kórházból ahol szitkozódott és fenyegetőzőt: ha kikerül innen mindenkit lelövet.
Október 27-én a tanácsháza előtt összegyűlt tömeg a határőr tisztek kiadását követelték, és népítéletet akart végrehajtani. VÁGI József fhdgy, akit a második emeleten tartottak fogva, ezt hallva, és az őrzés ébertelenségét kihasználva az ablakból a belső udvarra kiugrott. A tömeg észrevette, a földön bántalmazták, majd a Tanács elé az utcára kihúzták és meggyalázták; vérével mellére vörös csillagot rajzoltak..
STEFKÓt hordágyon vitték ki a kórházból. Meglincselésére a közeli téren egy templomnál került
sor. Először lábánál fogva akasztották föl, az ütések és rúgások következtében a kötélről leszakadt, ekkor életéért könyörgött, de nyakánál fogva könyörtelenül felakasztották.
In.: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00002/pdf/RTF_16_025-032.pdf |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
