|
2014-07-02 16:38:50, szerda
|
| |
| |
A "Falkórság" elleni ötleteim a rádióban 1976-ban
Mióta az eszemet tudom, minden áron érvényt akartam szerezni annak az elképzelésemnek, hogy a nemzetnevelés és ezen belül a gyermeknevelés a legfontosabb stratégiai fegyver lehetne egy erős nemzettudat kialakulásában. Erről a nemzetstratégiáról először Klébelsberg Kunotól - Horthy Miklós kormányának kultusz- és oktatási miniszterétől - olvastam. Majd, évtizedekkel később, az erdélyi származású magyar református teológus-szépíró-lelkipásztortól, Makkai Sándortól:
"A köznevelés sikerének titka éppen abban van, hogy nem kívülről és felülről erőszakolunk népünkre egy idegen kultúrát, hanem alulról és belülről építjük meg a sajátos népi kultúrörökségnek az európai kultúrkinccsel való egészséges összeforrasztásával a magyar műveltséget."
(Makkai Sándor)
Ma már tudom, hogy azért erőlködtem hiába a tanítói pályára kerülésért, mert akkor, az 1970-es években sem akarták a hatalom képviselői azt, hogy ez elkezdődjön és a hozzám hasonlók a pályára kerülve érvényt szerezzenek ennek a nemzeti elkötelezettségű oktatásnak és "köznevelésnek".
Ennek ellenére, írtam és küldöztem a leveleimet mindenhova. Újságoknak, rádiónak, televíziónak...
Így történhetett, hogy 1976-ban, az egyik - társadalomjobbító szándékú - írásom hatására kijött hozzám a Kossuth Rádió ,,Lányok, Asszonyok" című műsorának egyik szerkesztője, Sárkány Vera. Az első riportot nem adták le, mert állítólag nagyon ,,nyekeregtünk" benne.
Majd újra feltette az akkor már egészen más kérdéseit, melyekre nem adhattam a rendszert kritizáló válaszokat. Ki volt ez találva! Juhász Judit volt a főszerkesztője a műsornak.
(Az a Juhász Judit, aki az első női kormányszóvivőként Antall József mellett dolgozott: Antall 1991 szeptemberében nevezte ki Juhász Juditot, aki a kormányfő halála után a Boross-kabinet hivatalos kommunikátora maradt. ,,A különösen szépen hangsúlyozó, régi vágású, konzervatív hölgy-imázzsal rendelkező Juhász Judit később a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője, sajtósa lett, 2006-ban, pedig a mikrofon másik oldalán dolgozik: a két éve működő Magyar Katolikus Rádió szerkesztője". 2007-ben Prima Primissima díjra javasolták...
Az 1947-es születésű Juhász Judit figyelme egy hirdetés láttán irányult először a rádiós újságírás felé. Előtte betanított munkásként kondenzátorokat festett. A Remix vállalatnál töltött hat év alatt egyre feljebb lépett a ranglétrán, közben, pedig sikeresen felvételizett a közgazdaság-tudományi egyetemre. Ott találkozott a Magyar Rádió hirdetésével, amelyben az ifjúsági stúdióba hirdettek felvételt. A rádió éléről lemondással távozott, amikor Kondor Katalin adófőszerkesztő nem vette figyelembe a véleményét, amikor meghosszabbította a Vasárnapi Újság főszerkesztőjének megbízatását.
2011 januárjában az URÁNIA Nemzeti Filmszínház Dísztermében ünnepelték a Magyar Katolikus Rádió két vezető-képviselőjét,... a vezérigazgató megyéspüspököt és Juhász Judit vezérigazgató-helyettest, akik Lezsák Sándortól átvették a kitüntetést.)
Gondolom, hogy 1976-ban Juhász Judittal kellett egyeztetnie Sárkány Verának... Minden esetre, még ezek az újabb- semlegesnek tűnő válaszaim is kiverték a biztosítékot és olyan mértékű ellenségesség kezdett körülvenni - családon belül is - amibe akkor belebetegedtem és kórházban voltam egy hónapig. Akkor még nem sejtettem, hogy anya "barátja" valójában egy szig.titkos-ügynök, akinek az volt a feladata, hogy megfigyelje és jelentse az 1956-os forradalomban tevőlegesen is résztvevő Bónák "viselt dolgait". http://furaila.xfree.hu/146399
Az a spicli, aki gondoskodott arról, hogy a társadalom peremére legyek száműzve (kontraszelektálva) 1990 előtt http://furaila.xfree.hu/260583
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=125709&n=furaila&blog
és ott is maradjak 1990 után is!!!
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=129014&n=furaila&blog
Akkor azonban még nem is sejtettem, hogy ennek az emberféleségnek ez volt a feladata! Pontosabban, anyán keresztül befurakodni a családba és közvetlen közelről megfigyelni apát és a családtagokat. Csak évtizedekkel később, amikor 1994 őszén láttam a tv-ben egy filmet, ami a pincebörtönökről szólt döbbentem rá a valóságra. A filmben a Köztársaság téri pártház alatti pincében forgattak éppen, amikor váratlanul felbukkant - ,,Laci bácsi", a házibarát - és kijelentette, hogy:
,,A szóban-forgó épület alatti pince-rendszerben ,,SOHA, SOHA", semmiféle rabokat nem tartottak..."
Dézsy Zoltán Pincebörtönök c. filmjében az 58-59. perctől, a II. részben látható Kovács László szt. főhadnagy itt:
http://www.youtube.com/watch?v=XxqyFOJA69w
Visszatérve az 1976-os rádióbéli műsorra, melyben lakótelepi első generációs kismamák "falkórságáról" vitáztak már a sokadik adásban és nekem, mint első generációs lakótelepi kismamának megvolt erről is a véleményem és számos életminőségünket javítandó javaslatot is tettem... Úgy gondoltam nekem kötelességem KÖZVETÍTENI az értetlenkedő hatalmi "szócső" (jelen esetben a rádió) és a köznép között. Ki más is tehette volna meg hitelesebben rajtam kívül? Hiszen, a köznép gondjait a saját életemben megtapasztaló ember voltam, aki a "köznép" között éltem és élek a mai napig.
Bevallom, mint a szocializmus elleségének kikiálottnak nem volt más lehetőségem, mint évtizedek alatt napról-napra, hónapról-hónapra, évről-évre továbblépni tudni - minden negatív diszkrimináció ellenére. Tettem ezt úgy, hogy be kellett rendezkednem egyfajta önellátó (autokart) háztartás-vezetésre, hogy föl tudjam nevelni három gyermekemet.
Kertész Imre Nobel-díjas regényének hőse a koncentrációs táborban töltött egy év alatt ugyanezt tette és fölháborodva mondta, amikor hazatérve először találkozott rokonaival, akik arra kérték:
- "Felejtsd el!"
Ő fölháborodva mondta erre:
- "Már hogy felejteném el, amikor nekem az alatt azt egy év alatt minden nap tovább kellett lépni!"
Meg is írta szenvedéseit, amiért Nobel-díjat kapott és kötelezővé tették regényét az általános iskolákban... és filmet készítettek belőle... és... nem sorolom.
Azóta is a SORSTALANSÁG a közgondolkodásba beépült, mint valami olyan, amiért a magyarságot BÜNTETNI köll időtlen időkig!!!
De milyen is a magyar ember? Míg elfogadja - ha morogva is a büntetést... a sorstalanságot elszenvedők miatt, addig minden létező módon tiltakozik a NEHÉZ-SORSÚAK ellen elkövetett politikai és társadalmi bűnök megismerése ellen!
Sőt, kiközösítik maguk közül azokat, akik a NEHÉZ-SORSÚSÁGOT felemlegetik!!!
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
