|
2014-08-10 05:58:27, vasárnap
|
| |
| |
Kapuváron minden év augusztus 12-én megemlékeznek Szigethy Attila halálának évfordulójáról. A 2011-ei eseményről az alábbi írásom jelent meg a Mosonvármegye c. közéleti lap 2011.08.19-ei számában.
Szigethy Attilára emlékeztek Kapuváron
2011. augusztus 12-én Kapuvár Város Önkormányzata és a Szigethy Attila Társaság megemlékezést tartott Szigethy Attila, az 1956-os Dunántúli Nemzeti Tanács Elnöke kapuvári lakóházának emléktáblájánál és a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított síremlékénél, halálának ötvennegyedik évfordulója alkalmából.
Szigethy Attilát 1956. október 26-án választották a Győri Nemzeti Tanács elnökévé. Az október 30-án megalakult Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke is ő lett, amiként beválasztották az újjászervezett Petőfi Párt (Nemzeti Parasztpárt) vezetőségébe is. Határozottan és félreérthetetlenül Nagy Imre oldalán állt, a szenvedélyek csillapítására és a szélsőségek megfékezésére törekedett. Eredményesen akadályozta meg a fegyveres harcot, az esetleges ellenkormány megalakítását. Szorgalmazta az ÁVH felszámolását és a forradalmi szervek kiépülését, elismerését, igyekezett ezek tevékenységét a megyében, majd október 30-ától az egész Dunántúlon koordinálni. Október 31-én a Dunántúli Nemzeti Tanács küldöttségének élén a parlamentben tárgyalt Nagy Imrével és Tildy Zoltánnal.
1956. november 4-e után a szovjet hadsereg segítségével szerveződő hatalom “védőőrizetbe" vette, de az ekkor még küzdőképes néptömegek nyomására visszakapta szabadságát. A forradalom alatt megindított Hazánk című lap felelős kiadója volt, és 1956 decemberében kezdeményezte a Soproni Napló nevű időszaki lap megindítását. A Kádár-rezsim megpróbálta megnyerni, így tagja lett a Hazafias Népfront 1957 tavaszán Bulgáriába utazott delegációjának. 1957 elején a Győr-Sopron megyei képviselői csoport munkájában is részt vett, de az 1957. május 9-én összeült országgyűlésben már azt állították róla, hogy ,,mandátumáról lemondott".
1957. május 3-án munkahelyéről, a Kistölgyfai Állami Gazdaságból vitték el a karhatalmisták. Miután Szigethy Attila elutasította a kollaborálást Kádár ellenforradalmi kormányával és a rendszernek nem sikerült maga mellé állítani az erkölcsi tartását mindvégig megőrző politikust, megindultak az ellene intézett támadások. Kádár János azonosult a hamis vádakkal: "Volt olyan speciális nehézség is, mint Szigethy Attila megítélése. Még nálunk sincs ez a dolog lezárva ... Azt hiszem, hogy ebből az egész kásából végül is az fog kijönni, hogy Szigethy Attila az ellenforradalom zászlaja volt és politikailag az ellenforradalom oldala mellett állt."
Halálának pontos körülményei mindmáig tisztázatlanok, bizonytalanok. Halála előtt kétszer kísérelt meg öngyilkosságot. Először a fogdában vágta föl az ütőerét a szemüvege darabjával: megmentették. Majd a kórházban leugrott az udvarra: összetörte magát, ám ezt még túlélte. Végül harmadszorra 1957.augusztus 12-én kivetette magát (vagy kilökték?) egy második emeleti folyosóablakból és szörnyethalt.
Összetört csontjaira 1990 nyarán leltek rá hosszas és reménytelennek tűnő keresés után, az 56-os forradalom nyugat-magyarországi mártírjainak exhumálásával megbízott győri régészek, az elhagyott, elvadult sopronkőhidai rabtemetőben, ahová - nyolc kivégzett mártírtársával együtt - a megtorló hatalom 1957 augusztusában elrejtette. A mosonmagyaróvári mártírok újratemetéséhez hasonlóan Szigethy Attilát is 1991-ben helyezték végső nyugalomba, a Kapuvár Város által adományozott díszsírhelyen.
A hagyományos megemlékezésen a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület idén is elhelyezte emlékező koszorúját.
Simon Zsuzsanna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
