|
2014-08-12 05:24:58, kedd
|
| |
| |
Augusztus 12. Szigethy Attilának, (1912-1957) az 1956-os Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke halálának évfordulója.
Ma délután hatkor egykori szülőházánál. fél hétkor pedig a síremlékénél emlékezünk rá.
2011-ben Kapuvár alpolgármestere, Budai Imre mondott megemlékező beszédet:
,,Ha jó ügyet védesz, mitől is félhetsz? Mi is történhetik veled? Vádakkal fordulnak ellened, hamisan ítélnek? Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, amelyet védtél, jó volt, s ezért jó volt az is, amit csináltál, mikor a jó ügy védelmére szegődtél. Ilyenkor ne törődj senkivel és semmivel, csak az ügy igazával, melyet meg kell védened. Végül is tehetetlenek az igazsággal szemben. Letiporhatnak, de meg nem győzhetnek, vádolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak, elvehetik életed, de nem vehetik el az igazságod. Nincs fizetség és jutalom az ilyen perben. De nincs alku sem. Ezért soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz."
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Emlékezők!
Szigethy Attila nem félt. A Márai Sándor által kimondott mércével mérve sem. Az igaz ügyért vállalta a meghurcoltak és kiközösítettek magányát. Tudta, hogy akit a sors szerepre jelölt ki, az magányos. Mert nem lehet küldetést vállalni és megharcolni azt, egy családi fotel puha melegében. A vállalt küldetés mindig teljes magányt, erős szívet és megalkuvás nélküli tartást követel. Minden ember, aki vállalja az emberek ügyét, kénytelen vállalni ezt a magányt és embertelenséget is.
Városunk szülötte, Szigethy Attila, az 1956-os forradalom nyugat-magyarországi vezetője, a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke, ilyen sorsot vállalt magára. Közel a néphez, a vidéki szegénység, a falusi ember nélkülözéseinek jó ismerőjeként, a népi-nemzeti eszme hű elkötelezettjeként mindvégig megőrizte emberi arcát a mindennapokban és politikai szerepvállalásaiban is. Ez tette népszerűvé a megye értelmisége és egyszerű népe előtt. Így, amikor megyénket is elérte a forradalom, természetes módon választották őt vezetőjükké. Előbb a Győri Ideiglenes Tanács, majd a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke lett. Józan, okos döntéseivel, bölcs magatartásával a forradalom legismertebb alakjai közé emelkedett. Borbély József történész meglátása szerint Deák Ferenc-i megfontoltsággal és józansággal irányította területén a forradalmi eseményeket.
A forradalom leverése után börtön, megaláztatás és megtorlás várt rá. Az ellene indított koholt vádak és a hajtóvadászat megviselték idegrendszerét. Halála körülményei még ma is tisztázatlanok. Szétzúzott teste jeltelen sírban pihent évtizedekig. Hallgatás, néma csend maradt utána, a remény tébolyító bizonytalanságával keveredve. Húsz esztendeje helyezték örök nyugalomra, itt szülővárosában. Ma már csak a halál bizonyos, meg az elv, amelyet képviselt.
Minden sejtjében érezte és tudta, hogy a haza, nemcsak a föld, a hegyek és a folyók, ahol élünk. Nemcsak őseink sírja a temetőkben, a kenyér és a bor az asztalunkon, a táj, amit látunk nap, mint nap. A haza - mi vagyunk. Egyek vagyunk vele, gondolatainkkal, elveinkkel, érzéseinkkel. Ő szült, és ő is temet el. Egyek vagyunk vele a felemelő és szürke pillanatokban, amelyek összessége életünk alkotója. Életünk, a haza életének egy pillanata is. Ezért: "Letiporhatnak, de meg nem győzhetnek, vádolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak, elvehetik életed, de nem vehetik el az igazságod." - ez az íratlan parancs!
Tisztelt Emlékezők!
Városunk szülötte vállalni tudta a terhet és a hitet. Nekünk, utódoknak az emlékezés jutott. Őrizzük meg hát emlékezetünkben, oltalmazzuk lelkünkben Szigethy Attila alakját, életének és halálának példázatát fiaink és lányaink okulására.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
