|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
|
|
2014-09-01 19:22:29, hétfő
|
| |
| |
Valcmannak: “Felség! A donyecki repteret is buktuk!"
A donyecki népfelkelőknek kifizetődő volt a vasárnapi ebéd utáni szieszta helyett inkább “zajongani"!
Este - ottani idő szerint - háromnegyed nyolcra a donyecki repülőtéret elfoglalták a DNR erői.
Részletes tájékoztatást ma délelőttre igérnek az akcióról, ám az már most biztos, hogy az ET új elnöke - a lengyel Tusk - könnyen magyarázkodásra kényszerülhet a reptéren szó szerint kiöntött honfitársai miatt.
Egy eddig még nem számszerűsitett lengyel bérgyilkoshorda ugyanis egy földbe ásott bunkerben lapult meg. Egy hatalmas viztározó közvetlen szomszédságában. Elég volt csupán egy jól irányzott RPG-gránát. Tucatnyi lengyel bérgyilkos - a jelentés szerint - nem tudott úszni! A többi prüszkölve a felszinre jutott, és megadta magát. Meg a többi valcmanista is. Már akik túlélték a tegnapi vasárnap délutánt.
http://balrad.wordpress.com/2014/09/01/felseg-a-donyecki-repteret-is-buktuk/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-09-01 18:59:43, hétfő
|
| |
| |
Erre aztán tényleg nem lehetett számítani: bontani kell az eddig 2 alkalommal átadott Várkert Bazárt
erdelyip
Budapest
ma 17:06
A Várkert Bazár lesz a legtöbbször átadott kormányzati beruházás az tuti. A projekt eddigi rövid története:
A választások előtt Orbán Viktor miniszterelnök ünnepélyes keretek között átadta.
A választások után bezárták, mert még nem volt kész.
Augusztus végén Tarlós István újra átadta.
És ma dolgoznak rajta tovább.
Most a VS beszámolója szerint a díszburkolatot bontják. Azért, mert rohamtempóban rakták le, kötőanyag nélkül, hogy kész legyen az átadóra. Úgyhogy most fel kell szedni, és lerakni újra, rendesen.
Mondjuk most legalább nem zárták le a területet, ott lehet mászkálni a kőhalmok, betonkeverők és légkalapácsok között.
Nem baj, harmadikra tuti összejön.
http://444.hu/2014/09/01/erre-aztan-tenyleg-nem-lehetett-szamitani-bontani-kell-a z-eddig-2-alkalommal-atadott-varkert-bazart/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-09-01 18:53:54, hétfő
|
| |
| |
Kezd csöpögni az igazsság a “fősodratúból"
Posted on 2014/09/01 Szerző: Admin
Hatalmas veszteségeket szenvedtek az ukránok
Ellentmondásos közléseket tesznek ukrán tisztségviselők a Donyeck melletti Ilovajszknál történt súlyos ukrán katonai veszteségekről.
Állítólag ötven, Ilovajszknál elesett ukrán katona és önkéntes holttestét szállították vasárnap éjjel a szomszédos megyében lévő Zaporizzsja hullaházába. Az ukrán túsztárgyalók vezetője pedig hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők csaknem hétszáz tagja esett fogságba az utóbbi napok harcaiban Donyeck megyében, java részük Ilovajszk városánál.
Az ötven holttest érkezéséről Mihajlo Lohvinov, az ukrán hadsereg Zaporizzsja megyei parancsnokhelyettese beszélt hétfőn az Ukrinform ukrán hírügynökségnek.
Közben Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az elmúlt 24 órában összesen 7 ukrán katona veszítette életét az ország keleti részén folyó harcokban.
Volodimir Ruban tartalékos vezérőrnagy, a fogolycserével foglalkozó központ vezetője hétfőn sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette, hogy csak a közelmúltbeli harcokban 680 ukrán katona esett fogságba Donyeck megyében, 80 százalékuk Ilovajszknál.
Pontos számot nem mondhatott, mert szavai szerint titkosították az ilovajszki harcokban fogságba esettek számát.
A túsztárgyaló bírálta a Kijev által terrorellenesnek nevezett hadművelet (ATO) vezetését. “A harci cselekmények irányítása alapján az embernek az a benyomása támad, hogy az egész hadsereget fogságba akarják taszítani" - fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a terrorellenes övezetben harcoló ukrán erők élelmiszerellátásával is már komoly gondok vannak. Szavai szerint semmi jele annak, hogy felkészítenék a haderőt a téli hideg időszakra.
Több mint egy hete folynak heves harcok a Donyeckhez vezető kulcsfontosságú városnál, ahol ukrán jelentések szerint szakadár fegyveresek orosz katonai segítséggel több ukrán egységet körbezártak és folyamatosan tűz alatt tartanak. Ukrán médiajelentések több százra teszik az Ilovajszknál elesettek számát az alapján, amit a katlanból kiszabadult ukrán katonák elmeséltek.
Több tucatnyi katona és önkéntes számolt be az utóbbi napokban az interneten arról, amit átéltek Ilovajszknál. A beszámolók alapján többszörös túlerővel találták szemben magukat, a hadvezetés ugyanakkor nem engedélyezte nekik a visszavonulást.
A múlt héten Vlagyimir Putyin elnök felszólította a szakadárokat, hogy nyissanak humanitárius folyosót Ilovajszknál, amelyen a körbezárt ukrán katonák elhagyhatják a harcteret. Moszkva továbbra sem ismeri el, hogy orosz katonák is részt vennének a kelet-ukrajnai harcokban. A Liga.net ukrán hírportál viszont az Ilovajszknál harcolók beszámolóira hivatkozva közölte, hogy amint a terrorellenes erők tagjai megközelítették az úgynevezett humanitárius folyosót, orosz katonák nyitottak rájuk tüzet. Kis csoportokra szétszakadva, súlyos harcok és veszteségek árán tudtak csak néhányan kitörni az ostromgyűrűből. A hírportál értesülései szerint több százra is tehető a halottak száma, mintegy ezren sebesültek meg, és több százan estek orosz katonák fogságába, akik az ukrán foglyokat átadták a szeparatistáknak.
A túlélő katonák és önkéntesek egybehangzóan a terrorellenes művelet vezetését, név szerint Valerij Heletej védelmi minisztert és Viktor Muzsenko vezérkari főnököt teszik felelőssé az ukrán fegyveres erők eddigi legnagyobb kelet-ukrajnai harctéri kudarcáért. Az ilovajszki tragédiát szerintük a terrorellenes művelet irányítóinak gondatlansága és rosszul kigondolt haditerve okozta.
Az Ilovajszknál történt kudarc már a civil ukrán lakosság körében is beszédtéma lett, sokakban felháborodást kiváltva az, hogy napokig nem kaptak erősítést az oda vezényelt katonák. A múlt héten demonstrációkat is szerveztek Kijevben emiatt.
Érezve a társadalmi nyomást, múlt csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök is megszólalt az ügyben. Ő viszont azt állította, hogy két egység dezertálása miatt kerültek szorult helyzetbe az Ilovajszknál harcoló ukrán csapatok. Az állítólagos dezertőr egységeket azonban nem nevezte meg.
A védelmi minisztériumnál pedig a hallgatást megtörő önkéntes alakulatok tagjait teszik felelőssé, akik állítólag az interneten közzétett beszámolóikkal hiúsították meg a bajba került egységek evakuálását Ilovajszkból. Olekszandr Daniljuk, a belügyminiszter tanácsadója sajtótájékoztatóján ügyészségi eljárással fenyegette meg a neten keresztül katonai információkat kiadó önkénteseket.
(figyelő.hu)
http://balrad.wordpress.com/2014/09/01/kezd-csopogni-az-igazssag-a-fosodratubol/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-09-01 18:32:10, hétfő
|
| |
| |
Súlyos kérdés egy ukrán katonától
Kárpátinfo.net | 09/01/2014 - 16:04 | Utolsó módosítás: 09/01/2014 - 16:04 | Társadalom
Feladták az ukrán erők a luhanszki repülőteret - a heves harcokban egyetlen nap alatt hét ukrán katona vesztette életét. Mindezt Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője jelentette be.

A hír önmagában is döbbenetes, tekintve, hogy gyakorlatilag alátámasztja az orosz erők támadásba lendüléséről szóló információkat. Mert hogy a szeparatista erők erejéből korábban szinte csak védekezésre futotta, most meg sorra foglalnak el újabb és újabb településeket.
Még döbbenetesebb a CNN helyszíni tudósítása, amely halálosan kimerült, levert ukrán katonákról számol be, akik szinte egységesen a nyugati haderők segítségét várják. Mikor jön az angol hadsereg? - kérdezte egyikük a televíziós stábtól.
És ebben a kérdésben aztán benne van Ukrajna összes nyomorúsága - mert hogy az angol hadsereg nem fog jönni, meg a többi nyugati haderő sem, az amerikaiak meg pláne. Úgyhogy bármi is legyen majd a háború vége, az ukránokban örökkön-örökké ott marad majd a csalódottság, a cserbenhagyottság érzése. A kérdés, hogy egyáltalán miért is kellettek ők a Nyugatnak? Ha kellettek egyáltalán.
Forrás:
Heti Válasz
- See more at: http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/sulyos-kerdes-egy-ukran-katonatol#sthas h.xgHkjzbF.dpuf |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-09-01 18:14:08, hétfő
|
| |
| |
A Gazprom beharangozta a dollár-korszak végét
2014.09.01 14:52
Augusztus 27 hivatalosan is kikiáltható a dollár hegemóniájának végeként, valamint a globális olaj- és földgázüzletek lebonyolításában egy új korszak kezdetének is tekinthető. Mindeddig az olaj- és földgázvásárlásban érdekelt felek rá voltak kényszerítve, hogy a tranzakció előtt dollárt vegyenek, és dollárban intézzék a kifizetést. Augusztus 27-én azonban a Gazprom lebonyolította az első olyan olajértékesítést, amiben a vevő nem dollárban intézte a kifizetést, és a vevő nem valamelyik térségi ország, hanem a globális energiapiac meghatározó szereplője volt. A Kommerszant napilap szerint a Gazprom rubelben és jüanban fogad el kifizetéseket, ami a dollár hegemóniájának végét jelenti, ugyanis a vevők mostantól nincsenek rákényszerítve, hogy előbb dollárt is vegyenek, és abban intézzék a kifizetést. Az új szabály az olaj- és gázértékesítési ügyletekre is érvényes.
A Gazprom Nyeft bejelentette, hogy az északi olajmezőkről a kelet-szibériai-csendes-óceáni gázvezetéken keresztül Kínának és Európának intézett olajeladások árát nem dollárban fogják megállapítani, és azt bármely más valutában is ki lehet fizetni. Nem ez az első eset, hogy a globális energiapiacon a dollár használatát teljességgel megkerülik, korábban már Irán is fizikai aranyban intézte a kifizetéseket az olajügyletekben, azonban ez az első eset, hogy a globális energiapiac egyik legnagyobb szereplője az olaj árát nem dollárban állapítja meg. Ennek hatásai igen messzire mutatnak: mostantól a nemzetállamok nincsenek rákényszerítve, hogy dollárt vegyenek a kifizetések lebonyolításához, vagyis a Gazprom bejelentésével augusztus 27-én hivatalosan is beharangozta a dollárkorszak végét.
Az orosz kormány és számos más ország hosszas tárgyalási folyamatot követően állapodtak meg arról, hogy a dollárt száműzik és ehelyett rubelben intézik a kifizetéseket az olajexportért. Múlt hét folyamán Oroszország újabb két tankert indított a Novoportovszkoje mezőről, melyek szeptemberben érkeznek meg Európába. A Kommerszant információi szerint ezekért a szállítmányokért már rubelben fizetnek a vevők.
A Gazprom Nyeft azonban nem csak rubelben fogadja el a kifizetéseket, az európai vevők bármikor dönthetnek úgy, hogy jüanban fizetnek az olajszállítmányokért.
Oroszország és Kína idén májusban történelmi jelentőségű megállapodást kötött, a két ország megállapodott abban, hogy a dollár használatát teljesen száműzik a kétoldalú kapcsolatokból és a kifizetéseket nemzeti valutában intézik. A rubel és jüan használatának kiterjesztése a globális olaj tranzakciókra azonban csak annak köszönhető, hogy a nyugati országok szankciókat iktattak be Oroszország ellen. Mivel a nyugati országok gazdasági értelemben el akarták szigetelni Oroszországot, ezzel más országokat is rákényszerítettek a választásra. Az energiapiaci szereplők pedig előnyben részesítették a rubelt és jüant a dollárra szemben, így a dollár általános tartalékvaluta szerepe a közeljövőben megszűnik, vagyis megdől a dollár monopolhelyzete.
Miközben több mint 17 billió dollár van forgalomban a kisebb országokban kizárólag arra a célra, hogy azt az olaj- és gázügyletek lebonyolítására használják, egyre több ország dönt úgy, hogy az Oroszországból és Kínából vásárolt olajért, földgázért már nemzeti valutában fizet. Azon országok, melyek már nem a dollárt használják az energiaügyletek lebonyolítására, várhatóan megszabadulnak majd a dollártartaléktól, vagyis a dollár eladói nyomás alá kerül, és az amerikai pénz gyors elértéktelenedésére lehet számítani. A mindeddig globális szinten forgalomban lévő dollárbilliók pedig szükségtelenségük miatt előbb-utóbb visszakerülnek az amerikai gazdaságba, emiatt igen nagy mértékben megugorhat az infláció az Egyesült Államokban. A dollár monopóliumából már nem sok idő van hátra; éppen annyi, ameddig az Oroszországtól, Kínától szénhidrogéneket vásárló kisebb országok elkezdenek megszabadulni a szükségtelen dollártartaléktól.
http://www.hidfo.net/2014/09/01/gazprom-beharangozta-dollar-korszak-veget |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-09-01 17:51:30, hétfő
|
| |
| |
Elindult a magyar gáz Ukrajnába
2014. 5. 20. 15:12|Utolsó módosítás: 2014. 5. 20. 15:21|Vállalatok » Energia
Ma kereskedelmi mennyiségű földgázt szállítanak Magyarországról Ukrajnába, a tesztüzem már május 1-je óta tart. A napi 2,5 millió köbméteres tétel nagysága a következő napokban nőhet. Ukrajna tavaly is jutott földgázhoz Magyarországon keresztül a Gazprommal folyó gázárvitája miatt. Az idei ügyben május 26-án tárgyalnak az EU, Oroszország és Ukrajna illetékesei. Ma az Európai Bizottság átutalta az Ukrajnának kínált 1,61 milliárd eurós hitel első 100 millió euróját.
Mik ezek?
A tesztüzem huszadik napján, azaz ma már kereskedelmi mennyiségű földgázt szállítanak Magyarországról Ukrajnába, tudta meg a Világgazdaság.
A napi 26,2 ezer kilowattórának megfelelő földgáz közel 2,5 millió köbméteres tételt takar. Nem back-haulról, hanem tényleges exportról van szó. A szállítórendszer kapacitásai alapján a mennyiség több a mint a hatszorosa juttatható Ukrajnába, ami éves szinten több mint hatmilliárd köbmétert jelent.
Korábbi hírek szerint mások mellett a tavalyi ukrajnai kivitelünkben már szerepet játszott, németoszági RWE újból készült az érintett tranzitra, ahogyan a francia GdF és magyarországi társaságok is. Az RWE 2012-ben egy ötmilliárd köbméteres szálíltásról állapodott meg ukrán partnerével.
2013-ban - ahogyan most is - Ukrajna az orosz Gazprommal folyó árvitája miatt kényszerült orosztól eltérő forrásból is importálni. A különbség az, hogy a tavalyi helyzetet egy olyan megállapodás zárta, amely szerint Ukrajnának az addiginál kevesebbet kellett fizetnie a gázért, most újból a magasabb ár az érvényes. Ukrajna mintegy 3,1 milliárd dollárral adósa a Gazpromnak, és közel a kenyértörés. Az összeget Ukrajna vitatja. Júniustól már csak úgy kaphat orosz gázt, ha annak az ellenértékét legkésőbb május utolsó napjáig előre kifizeti, és csak annyit kap, amennyit ki is fizetett. Az orosz eladó jelezte, hogy kész tárgyalni az ügyről ukrán partnerével, az európai vevőknek szánt gázt pedig akkor is eljuttatja az orosz-ukrán határra, ha Ukrajnának már nem szállít. A feszült helyzet enyhülhet az ügyben május 26-án tartandó EU-orosz-ukrán megbeszélések eredményeként.
Ismert, hogy egy másik fontos különbség is van a 2013-as és a 2014-es gázár-viszály között: a múlt évben Ukrajna egy politikai engedmény fejében kapott árkedvezményt, ugyanis - Oroszország megkönnyebbülésére - nem írta alá uniós társulási szerződését. Az idén viszont már szignálta, területén belharcok dúlnak, a Krím-félsziget és Szevasztopol már Oroszország része, a napokban pedig további területeken is az Ukrajnáról való leszakadásról szavaztak.
Martonyi János magyar külügyminiszter már egy hónapja közölte Danilo Lubkivszkij ukrán külügyminiszter-helyettessel, hogy Magyarország kész áll az Ukrajnába irányuló gázszállításra, a műszaki feltételek adottak. Ukrajna már szintén április elején egyeztetett az Európai Bizottsággal a földgáz Magyarországon és Lengyelországon keresztüli, úgynevezett back-haul szállításáról. Lengyelországból napi 20 millió köbméter érkezhet, Szlovákiából pedig még több, napi mintegy 55 millió köbméter érkezhet.
Megy a pénz Brüsszelből
Az Európai Bizottság átutalta az Ukrajnának kínált 1,61 milliárd eurós hitel első, 100 millió eurós részletét, jelenti az MTI. Úgynevezett makroszintű , kedvezményes pénzügyi támogatásról van. A következő hetekben további félmilliárd euró átutalására kerülhet sor, ha az ukrán parlament ratifikálja a segítségnyújtásról szóló nemzetközi megállapodást és kölcsönszerződést. Az 1,61 milliárd eurós csomag része annak a 11 milliárd eurós csomagnak, amelyet március elején terjesztett elő a brüsszeli testület Ukrajna megsegítésére.
Szerző: Világgazdaság Online
http://www.vg.hu/vallalatok/energia/elindult-a-magyar-gaz-ukrajnaba-427749 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-09-01 15:50:54, hétfő
|
| |
| |
Az ukrán puccskormány katonái meghátráltak: A luhaszki repülőtér már az ukrán hazafialé
2014. szeptember 01. 14:09
Hunhír.info
A kelet-ukrajnai úgynevezett "terrorellenes hadműveletben" (ATO) részt vevő ukrán csapatok parancsot kaptak, hogy hagyják el a luhanszki repülőteret - közölte hétfőn Kijevben Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője.
Az ATO törzskara korábban arról tájékoztatott, hogy folytatódnak a harcok az ukrán deszantosok és egy "orosz harckocsi dandár" között a luhanszki repülőtérnél, és a Moszkva-barát fegyveresek is folyamatosan lövik a katonai ejtőernyősök kezén lévő légikikötőt.
Liszenko közlése szerint az elmúlt 24 órában a harcokban 7 ukrán katona veszítette életét.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=78005 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-09-01 15:39:52, hétfő
|
| |
| |
200 milliárdért venné meg Szegedet a Fidesz
fsp|2014. aug. 30. 19:09|23 komment, szólj hozzá te is!
200 milliárdot kap Szeged a következő években. Persze, csak akkor jár a pénz, ha a város jól viselkedik. Akkor, ha a szegediek tudják a dolgukat, vagyis, a Fidesz-KDNP jelöltjére szavaznak az októberi választáson. Kothencz János polgármesterjelölt ígérte mindezt kampánynyitóján a szegedieknek, Kövér Lászlóval súlyosbítva az elmondottakat.
Amit ők megígérnek, az meg van ígérve.
Zene füleinknek. Mert tegyük a szívünkre a kezünket: melyikünk ne szeretné, ha szűkebb pátriájára 200 milliárd forint hullana az égből?
Ráadásul úgy, hogy semmit sem kell tenni érte. Kothencz János ugyanis nem kért semmit a szegediektől. Pontosabban, semmi olyat, amit azok ne tudnának teljesíteni. Nem várja el, hogy az ő kaszinóit látogassák, mert ilyenek nincsenek neki. Cigarettát sem kell tőle vásárolni, sem pedig húst, kenyeret, dolomitot. Nem kívánja azt, hogy szeressék, és a város legszebb lányait, asszonyait sem kéri cserébe.
Neki az is elég, ha októberben rá és a Fideszre szavaznak.
Akkor lesz kolbászból a kerítés, akkor - és ez most tényleg nem Kövér László egykori köteles elszólásáról jut eszünkbe - jut majd méz a madzagra
De leginkább 200 milliárd forint lesz, ami, szemben a mostani városvezetés 32 milliárdos ígéretével, valóban szép összeg.
Néztük a leggazdagabb magyarok listáját, kerestük rajta Kothencz János és Kövér László nevét, de egyikükét sem találtuk az első százban. Pedig 200 milliárdos vagyonnal már ott lehetne lenni az élbolyban.
Jobb híján azt kell gondolnunk, hogy az a kétszázmilliárd, amelyet a Fidesz győzelme esetén ígértek a szegedieknek, nem Kothencz és Kövér urak pénze. Úgy kezelik, mintha az övék volna, pedig nem az övék.
Lopásnak hívják, ha valaki sajátjaként használja a másét, másként mondva, hűtlen kezelésnek.
Ne legyenek illúzióink: Kósa Lajos bár ősztől nem lesz polgármester, Debrecennek ígér milliárdokat, Szijjártó Péter Győrnek, Navracsics Tibor Pápának, Orbán Viktor pedig minden magyarnak. De főként a fővárosiaknak, mert jelen állás szerint Budapest tűnik a legnehezebben bevehető végvárnak.
Nem azt nézik a hatalom mostani urai, hogy mire lenne szüksége egy településnek, hanem azt, hogy megérdemli-e azt, amire szüksége van.
Ha nem, megnézheti magát.
A szegedieknek belengetett 200 milliárd forint amúgy a mi adóforintjainkból jön össze. Meg persze az Európai Unió támogatásából. Mely uniónak, számtalanszor elmondták, nem leszünk gyarmata. Tegyék le a pénzt a küszöbre, aztán menjenek isten hírével.
Hagyjanak bennünket békén, tudjuk mi nélkülük is, hogy mit akarunk.
A pénzüket akarjuk, de a világról vallott felfogásukból nem kérünk.
Viszont, több tiszteletet a magyaroknak. És több pénzt, lehetőleg számla nélkül. Ne kérdezzék, hogy mire költjük. Elég, ha mi tudjuk, hogy jó helye lesz annak a pénznek, bárki zsebében is köt ki.
A Nagy Mutatványos megint maradandót alkotott: ha kiérdemeljük, valamennyit visszaad nekünk abból, ami a miénk.
http://fsp.nolblog.hu/archives/2014/08/30/200_milliardert_venne_meg_Szegedet_a_Fi desz/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-09-01 10:45:31, hétfő
|
| |
| |
Magukra hagyták a hortobágyi gazdákat
Az írás a Népszabadság 2014. 09. 01. számában jelent meg.
Hargitai Miklós
Népszabadság
Januárban a legelőjüket elvesztő korábbi bérlők tömeges panaszai nyomán a kormányfő - a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatának befejezéséig - leállíttatta a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földjeinek bérbeadását. Bár a Kehi vizsgálódása még nem ért véget, az új nyertesekkel májusban újraindították és lapunk információi szerint már be is fejezték a szerződések megkötését, helyzetbe hozva számos olyan nagybirtokost, akire semmiképpen sem illik rá a helyben élő családi gazdálkodó meghatározás.
Az elkeseredett birkatenyésztők a múlt héten egy időre lezárták a 42-es főutat, így tiltakoztak a bérelt legelők elvétele miatt
Az elkeseredett birkatenyésztők a múlt héten egy időre lezárták a 42-es főutat, így tiltakoztak a bérelt legelők elvétele miatt
Konyhás István
A HNP még tavaly hirdette meg az állami földek haszonbérbe adását, a pályázat eredményét január 14-én tették közzé. A lista megjelenése nyomán egymást érték a felháborodott helyi gazdák tiltakozó akciói, mivel tucatjával találtak rajta olyan nyerteseket, akik életvitelszerűen nem a pályázatban megadott lakcímen élnek, a ténylegesen helyben gazdálkodó állattenyésztők közül viszont sokan elvesztették a legelőiket.
hirdetés
Januárban a kormányszóvivő azt a kormányfői ígéretet tolmácsolta, hogy a Kehi-vizsgálat lezárultáig nem kötnek új szerződéseket. Az orbáni kijelentést az élet többször is felülírta: tavasszal újraindultak a szerződéskötések. Vélhetően azért, mert a hatalomhoz jobbára közel álló új gazdák nem akartak lemaradni az uniós területalapú támogatás akkoriban esedékes igényléséről, és erős nyomást gyakoroltak a minisztériumra és a nemzeti park vezetésére.
Most a helyi informátoroktól megtudtuk, hogy a földosztás befejeződött, annak dacára, hogy a Kehi vizsgálata még mindig tart. A hivatal az ügyintéző ígérete ellenére lapzártáig nem válaszolt az esettel kapcsolatban feltett kérdésünkre. Az agrártárcától kapott írásbeli válaszban a minisztérium nem cáfolja, hogy a Kehi ellenőrzése nem fejeződött be, ennek ellenére ,,minden szerződést, amely jogilag megköthető, megköt a nemzeti park. A HNP 92 birtoktestre összesen 163 nyertessel köt szerződést, ami 12 502 hektár terület haszonbérbe adását jelenti."
Lapunk információi szerint ismét a nyertesek közé kerültek Fazekas Szabolcs - Tomajmonostora polgármestere, illetve Fazekas Sándor agrárminiszter közeli barátja - családtagjai. A helyi gazdák úgy tudják, hogy a polgármester és családja - a családtagok, illetve a hozzájuk kötődő cégek nevén - immár 1200 hektárnál is nagyobb állami földterületet művelhet, miközben a miniszter épp a napokban nyilatkozott úgy, hogy ha rajta múlna,Magyarországon egyáltalán nem lennének nagybirtokosok.
Egy föld nélkül maradt állattenyésztő a Népszabadságnak azt mondta: a januári miniszterelnöki ígéretet semmibe vevő szerződéskötések vélhetően a közelgő önkormányzati választással függnek össze, a kormányerők a kedvezményes földbérlettel igyekeznek magukhoz kötni a jelentős befolyással rendelkező agrárnagyvállalkozókat.
hirdetés
Lapunk azt is megkérdezte a földművelésügyi minisztériumtól, hogy az állami földhaszonbérleti szerződés előírásait követve szerződést bontottak-e azzal az agrárvállalkozóval, akinek a gazdaságából illegális vágás és húskimérés nyomán lépfenével fertőzött hús került a közétkeztetésbe. A minisztérium válasza szerint a hatósági és bírósági eljárások folyamatban vannak, csak azok lezárulta után tervezik a haszonbérleti szerződést felmondani.
http://nol.hu/belfold/magukra-hagytak-a-hortobagyi-gazdakat-1483445 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-09-01 10:33:19, hétfő
|
| |
| |
Új klán lép Simicska Lajos helyébe, mikor véget ér a csatájuk Orbánnal
444.hu
gazdaság
ma 8:35
Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos milliárdos nagyvállalkozó évtizedeken át egymás legfontosabb szövetségesei voltak.
Simicskának akkora hatalma volt a magyar gazdaságban, mint Orbánnak a politikában.
Aztán nyáron a reklámadó bevezetésekor egyértelművé vált: Simicska Lajos és Orbán Viktor háborúznak egymással.
A csatájuk a magyar gazdasági élet átrendeződését hozhatja.
“A Lajos egy olyan hálózatot épített ki, ami az állam szinte minden területére beszivárgott. Mivel mindenhol ott ültek az emberei, nem lehetett keresztülvinni semmilyen politikai döntést az apparátuson a beleegyezése nélkül. Ez sokkal jobban korlátozta a miniszterelnök döntési szabadságát, mint Brüsszel, vagy a multik. A Viktor igazi szabadságharca most folyik."
Így foglalta össze F., a magyar gazdaság egyik befolyásos szereplője a Simicska-Orbán konfliktust. Szerintünk többnyire jól látja a helyzetet.
Heteken át próbáltuk értelmezni a jelenséget, hogy mi folyik a bizánci udvarhoz hasonlatos, intrikákkal és titkokkal teli legmagasabb hatalmi szférában. Sokakkal beszéltünk, rengeteg pletykát és következtetést hallottunk, ezek néha ellentmondásosak voltak, de a lényeg egyértelműnek tűnik:
tényleg hatalmi harc dúl.
Június 3-án mindenki felkapta a fejét
A háttérben addigra már javában zajlottak a meccsek, mire a nyilvánosság bármit észrevehetett a Magyarországot irányító emberek konfliktusából.
Egy politikailag és gazdaságilag is huszadrangú ügyben dördült el az első, mindenki számára hallható lövés, amikor június 3-án a Magyar Nemzet vezércikkében Csermely Péter főszerkesztő-helyettes azt írta le, hogy a reklámadóval
“a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára."
Egy nappal előtte elképzelhetetlen lett volna, hogy Simicska Lajos újságjában ilyen nyíltan támadják a kormányt.
A Nemzet világában addig a magyar sajtószabadságért csak a balliberális ellenzék, és Magyarország elleni nemzetközi összeesküvők aggódtak. El lehet képzelni, hogy milyen súlyos eseményeknek kell történniük a háttérben, hogy ilyen társaságba álljon be a kormánypárti lap.
És azóta is, újabb és újabb kritikus anyagok jelennek meg a Magyar Nemzetben, a Hír tévében. Sokak szerint az RTL Klub Híradójának új hangvétele sem független Simicska Lajos törekvéseitől. Közvetetten erre utal, hogy Simicskát nem támadja a műsor, és amikor szóba került, még jól is jött ki belőle: például amikor arról készült riport, hogy sok pénzt adott kölcsön Mészáros Lőrincnek, amit ráadásul nem is cáfolt a Közgép szóvivője, aki elég ritkán szólal meg a sajtóban. A kormányszóvivő pedig egyszer majdnem úgy simicskázott a nyáron, ahogy az ellenzék szokott.
Így néz ki az igazi háború
Az igazán fontos ütközeteket nem a Magyar Nemzet hasábjain vívják.
Minden megállt. A választás óta ebben az országban a kormány nem csinált semmit. És igen, ez Orbán és Simicska összeveszése miatt van
- mondták egy nagy állami vállalatnál.
,,Vannak emberek az államigazgatásban, akik most jó nagy gondban vannak. Kihez legyenek lojálisak? Lajoshoz vagy Viktorhoz? Melyikük az erősebb? Melyikük marad tovább? Kinek a haragjától kellene jobban tartaniuk? Jönnek az ellentmondó utasítások, kérések, és egy csomó minden ezért áll. Egy csomó szerződés ezért nincs aláírva, egy csomó mindenről ezért nincs döntés"
- hallottuk az államigazgatásból.
Az elmúlt négy évben sok állami intézményben (fejlesztési minisztérium, EU-s pénzek elosztása, MVM, különböző felügyeleti szervek és hatóságok) nagyon sok olyan ember került kulcspozícióba, akik Simicska Lajos embereként kaptak hatalmat. Nagy részüknek most látványosan szakítaniuk kellene Simicskával, máshonnan érkező kéréseknek kellene engedniük. Ez nem mindig megy könnyen.
“A Lajosnak ezerszer jobban fáj akár egy milliárdos nagyságrendű üzlet elvesztésénél, az, hogy az embereit próbálják elvenni tőle. Felépített egy hálózatot, minden >>sarok<< az övé volt. Most nem mészárolták le az embereit, csak megmondták nekik, hogy mától másnak dolgoznak. Az ő igazi vesztesége, ha bebukja a hálózatot. Azt nem építi vissza."
Ezzel a drogkereskedős hasonlattal próbálta éreztetni a harc egyik résztvevője a téteket.
Egy másik proxiháborúról beszélt, vagyis olyan harcról, ahol a főszereplők a szövetségeseikkel vívatnak meg kisebb csatákat. Ugyanő egy bokszhasonlattal is megpróbálta leírni a történeseket.
“A fejre nem lehet ütni, oda a Lajos sem mer. A testet sorozzák, a lázárjánosokra meg az lsimonokra mennek"
Az bizonyosnak látszik: épül egy új gazdasági erőtér Orbán Viktor körül, és ebből Simicska Lajost és csapatát kihagyják.
Áh, nincs is semmi baj - mondták, amikor már nagy baj volt
Az áprilisi győzelem után a Fideszben nagyobb volt a feszültség, mint az öröm. Senki sem tudta ugyanis, hogy ki milyen pozíciót kap. Nagyon sok ember aggódott az állása miatt, és senki sem értette, hogy miért nem derülnek ki a dolgok.
Így nyugtatgatták magukat az emberek a minisztériumokban és állami szerveknél:
Jaj, úgy tudom, hogy Viktor most volt Lajosnál, megegyeztek végre, hamarosan minden kiderül.
Jaj, a focivébét meg kell várni, Viktor nem pihent évek óta egy napot se, nem csoda, hogy most egy hónapig teljes nyugit akar.
Jaj, a törvény szerint két hónap van az új kormány felállítására, hát legkésőbb addig úgyis eldől.
Jaj, hát úgyis csak majd szeptemberben, az őszi parlamenttel kezdődik az igazi munka.
Aztán lassan megindultak a suttogások, hogy nem csak arról van szó, hogy Viktor most ráérősen intézkedik, kicsit pihen, vagy éppen erőt mutat azzal, hogy hagyja tépelődni a kis- és közepes főnököket. Hanem valami zavar van:
Állítólag összevesztek Lajossal, és ez blokkol mindent.
Seszták Miklós lett a bizonyíték
Seszták Miklós kinevezése fejlesztési miniszterré lett a bizonyíték sokak számára, hogy a nagy összeveszésről szóló hír igaz.
A fejlesztési tárca egyértelműen Simicska területe volt, ahogy az alá tartozó állami vállalatok is, közülük a legfontosabbként a paksi bővítést intéző MVM. Seszták kinevezése meglepetés volt azoknak is, akik azt hitték, hogy közel vannak a tűzhöz. Pintér Sándor például egy júniusi jótékonysági rendezvényen magyarázta, hogy ő bizony nem számított erre a fordulatra, amikor Orbán Viktor odalépett a belügyminiszter társaságához:
,,ugye milyen meglepő döntéseink vannak?"
Seszták Miklós egyik első intézkedéseként megtiltotta, hogy miniszteri engedély nélkül szerződéseket kössenek az alá tartozó állami cégek. Teljes átvilágítást ígért, a régi szerződések átnézését, és leszámolást bizonyos érdekcsoportokkal. Egyértelmű volt, hogy az üzenet Simicska Lajosnak szólt: itt már nem te mozgatod a szálakat.
Kócos kis ördögök voltunk (Illusztráció: Tbg)
Kócos kis ördögök voltunk (Illusztráció: Tbg)
Ezzel párhuzamosan kivetették a reklámadót, ami a Simicska által ellenőrzött fideszes médiának is nehézségeket okoz. A kormány elé került egy törvénytervezet az útépítőkre visszamenőleg kivetendő különadóról, ami nagyon fájhat a Közgépnek. Bejelentették, hogy 1200 hektárnál nagyobb földbirtokokra ezután nem jár EU-s támogatás, ami Simicska Lajos mezőgazdasági vállalkozásainak is fájni fog. És előkerült a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség megalakításának a terve, ami Simicska médiabirodalmát és hirdetési érdekeltségeit veszélyeztetheti. A küzdelemnek, a Simicskához lojálisnak tartott emberekre helyezett nyomás mellett, ezek lettek a nyílt frontjai.
Külön-külön ezek még nem feltétlenül jelentenék, hogy a magyar politika és magyar gazdaság legfontosabb vezetője összerúgták a port, de együtt már egyértelműen mutatják a háttérben zajló háborút.
Tényleg a Ráhel esküvője miatt rágott be a Viktor a Lajosra?
Még most is sokan értetlenül állnak a kormány közelében dolgozók közül is, hogy mi történhetett. A fideszes nyári kerti bulikon többek között az alábbi magyarázatokról tanakodtak az emberek:
Nyerges Zsolt volt felesége egy levélben megírta Orbán Viktornak, hogy mennyire súlyosak már a módszereik, és akkor Viktor végre észhez tért.
Lajos nem adott pénzt Viktornak a focira.
A Habony Árpád már régóta azt duruzsolja Viktor fülébe, hogy mutasd már meg, hogy ki itt a főnök.
A Simicska-féle sajtó nem védte meg Orbán Viktor gyerekeit, például amikor Ráhel esküvője, az ott ellopott mobiltelefon, vagy Gáspár focivébés szereplése volt a téma.
Simicska utálja az oroszokat. Az egész törleszkedés Putyin felé, a paksi hitel nem tetszett neki, és összeveszett Viktorral.
Orbán már nem tudott egyedül dönteni
A helyzet ennél összetettebb, még akkor is, ha nem kizárt, hogy a fentiekből esetleg tényleg ügyek lettek.
A viszály már korábban elkezdődött. A miniszterelnök azzal szembesült, hogy Simicska Lajos hatalma az övével vetekszik. Akik akarnak valamit az államtól, azok Simicskával és fő embereivel (Nyerges Zsolttal, Fonyó Károllyal) egyezkednek. Az államigazgatás számos területére beszivárgott emberei nélkül nem lehet keresztülvinni a központi akaratot. Ezért Orbán úgy döntött, hogy egyértelművé teszi: övé a döntő szó, övé az igazi hatalom.
A folyamat már 2013-ban elkezdődött, amikor Orbán az EU-s pénzosztás irányítását elvette Petykó Zoltántól (az NFÜ volt elnökétől), és Lázár Jánosra bízta a feladatot. Németh Lászlónénak szintén akkoriban kellett menesztenie Nyerges Attilát (Nyerges Zsolt testvérét) a fejlesztési tárcától.
Az igazi nekibuzduláshoz azonban két dolog kellett még: hogy Orbán rájöjjön, hogy nem csak Simicska Lajos tud az országban pénzt csinálni, és kellett az áprilisi kétharmados győzelem is.
A politika adja az erőt
Kezdjük az utóbbival. Úgy hallottuk, hogy április 6-a éjszakáján nem örömükben pálinkáztak Simicska Lajosnál az emberek, hanem bánatukban.
“Túl sok"
- ez volt a vélemény.
Orbán nekibátorodik, támadni kezd, az irracionális vagy unortodox ötleteknek nem lesz határa, ami már a Simicska-birodalom gazdasági érdekeit is veszélyezteti majd. És valószínűleg Simicska már akkor sejtette, hogy Orbán, ha elég erősnek érzi magát, neki fog menni a birodalmának.
Energetikában van a pénz
A mostani viszály előszobája a MET volt, vélekednek többen is a magyar hatalmi ármánykodás közelében lévők közül.
A MET egy Mol leányvállalatból kinőtt offshore cég, amely olcsóbban hoz Magyarországra földgázt, mint amennyiért az oroszok a magyar állammal kötött hosszú távú szerződés alapján szállítanak. A MET kereskedik gázzal Európa más országaiban is, beszállt az áramkereskedelembe, idén nyáron megvette a Dunamenti Erőművet (Paks után a második legnagyobb erőmű), és az olajkereskedelem felé is nyitott.
A MET bizniszeinek az alapja nagyjából az EMFESZ modell. (Az EMFESZ volt az a homályos hátterű, Dmitrij Firtas ukrán oligarcha által irányított gázkereskedő cég, amelyik olcsón jutott Oroszországban gázhoz, és ezt árulta itthon hatalmas profittal.) A MET-ben egy belize-i cégen keresztül orosz tulajdonosok is vannak.
Aki kedvezményes áron jut orosz gázhoz, annak cserébe adnia is kell valamit, ám ezek teljesen átláthatatlan alkuk, ahol a politikai és a gazdasági szálak összekeverednek. A MET nyilvánvalóan a magyar állam jóindulatát is élvezi, ez több engedélyeztetési (gázvezetékek átengedése) és megrendelési (Dunamenti Erőmű rendelkezésre állási kapacitásra vonatkozó megbízása) vonalon is látszik.
A MET tulajdonosai közül a Mol mellett még Garancsi István ismert. A Videoton focicsapatát is bíró Garancsi a miniszterelnök egyik bizalmasa. Volt korábban bróker, dolgozott az OTP-nél is a 90-es évek elején, az utóbbi évtizedben pedig az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezetet vezette.
Jónéhányan úgy vélik, hogy a MET sikere volt az a pont, amikor Orbán felismerte, hogy itt nagy pénzt lehet akasztani, és ehhez nincs szükség Simicska Lajosra.
A paksi bővítéssel szintén rengeteg pénz érkezik hamarosan energetikai vonalon Magyarországra. Papíron 40 százalék lesz a magyar beszállítói arány. Simicska embereit a nyár elején kiszorították az ezt ellenőrző politikai vonalról is, így az atomos szakértők szerint a Közgép itt sem kap majd nagy falatokat. Annak ellenére sem, hogy az utóbbi egy évben a Közgép számos paksi munkát nyert el, általában konzorciumban olyanokkal, akik hosszú évek óta dolgoztak az atomerőműnek. Egy energetikai szakértő szerint ,,Simicska 400 milliárd forintra számított Paksból a következő évekre, de a kormányalakítás után azzal szembesült, hogy ezt nem ő fogja megkapni".
Az új klánban fontos lesz Mészáros és Garancsi....
Orbán Viktor új gazdasági holdudvar kiépítése mellett döntött, ami párhuzamosan megy Simicska és körének meggyengítésével.
Ebben az új csoportban valószínűleg senkinek nem lehet majd olyan kitüntetett szerepe és önállósága, mint amilyen Simicska Lajosnak volt. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester például egyre nagyobb vagyon pénztárnoka, de feladatai inkább technikaiak, és nem fér a döntések közelébe.
Szerepet kaphat a Közgéppel közvetlen konkurens, de a közbeszerzéseken az elmúlt években egyre sikeresebb, Felcsúton is aktív Duna Aszfalt Kft.
A megerősödött emberek közé tartozik Garancsi István, aki takarékszövetkezetes karrierje után most az energetikában ér el sikereket.
... és Hernádi...
Az energetikai láb egyébként is fontos. Felértékelődött a Mol és a cég egyes vezetőinek szerepe.
A magyar állam környékén talán a Molnál lehetett a leghamarabb érezni, hogy új szelek fújnak a 2014-es választások után.
Korábban a NFM-ből, különösen a Simicska-embernek tartott Németh Lászlóné minisztersége idején folyamatos nyomás alatt tartották a Molt. Kifejezetten rossz volt a viszony a vállalatot közvetve felügyelő és ellenőrző tárca, és a részben állami kézben lévő olajcég között.
Ezt forrásaink azzal magyarázták, hogy az energetikában az MVM-mel szemben a Mol-nál nem volt befolyása Simicska Lajosnak, pedig ő itt is szeretett volna pozíciókat elfoglalni.
A cég helyzetét tovább komplikálta, hogy a vezető, Hernádi Zsolt ellen eljárás indult Horvátországban az ottani energiacég, az INA privatizációja miatt, aminek a vége interpolos körözés lett.
Aztán Hernádit a magyar igazságszolgáltatás különböző jogi manőverekkel elkezdte kimenteni az ügyből. Forrásaink szerint őt májusban Orbán Viktornak köszönhetően mentették meg, és ezért joggal építhet a lojalitására a kormányfő.
Az persze, hogy egy fontos magyar gazdasági szereplőnek segít a miniszterelnök egy külföldiekkel szembeni ügyben, még minden hátsó szándék nélkül is illeszkedik a Fidesz politkájába.
Sokkal egyértelműbb jele a változásoknak, és Hernádi, illetve a Molos csapat pozíciójának javulásának, hogy a magyar energiaszektor, így például az olajcég egyik legfőbb szabályozójának
az NFM energiaügyért felelős államtitkárának a választások után Aradszki Andrást nevezték ki, aki 1991 és 2014 között, 23 évig a Mol jogtanácsosa volt.
Különös párhuzam a választások után Orbán körül tapasztalt vihar előtti csenddel Hernádi 4 hónapos nyári szabadsága.
A Mol-vezér környezetében először többen azt hitték, hogy ez a vég kezdete, és Hernádinak mennie kell. Aztán ahogy telt az idő, és Hernádi továbbra is rajta tartotta a szemét az ügyeken, megnyugodtak. Volt aki őszintén elhitte, hogy a főnöknek a nehéz, konfliktusos évek után most volt először lehetősége hosszú pihenésre.
Ehhez képest egyes forrásaink szerint a távol töltött időt épp az új orbáni hátország rá eső részének megszervezésével töltötte.
Mások szerint nem szervezkedett, hanem éppen azért lépett hátra, hogy mérlegelje hogy egy új felállásban akar-e szerepet vállalni.
Abban minden megkérdezett egyetértett, hogy Hernádi legkésőbb szeptember közepén visszatér, és hogy sokkal erősebb lesz, mint az elmúlt években bármikor.
Hernádi egyébként nagyon jó viszonyban van az előbb említett Garancsi Istvánnal. Többen az ő párosuk erősödésének egyik első lehetséges jeleként említették, hogy 2013 őszén, a már Petykó Zoltán távozása után az NFÜ pályázatán összesen 6 milliárd forint kockázati tőkepénz kezelését bízta rájuk az állam.
... és Sesztákék
Seszták Miklós fejlesztési miniszter családja révén szintén az energetikai körhöz kötődik.
Nagybátyja volt Seszták Imre (négy éve hunyt el), aki az elsők között foglalkozott kedvezményes orosz (illetve türkmén) gázzal Magyarországon, még a Turbo Team nevű cégén keresztül. (2005-ben Seszták Imre adta ki magyarul a volt türkmén diktátor, Türkménbasi könyvét, a Rukhnama címűt.) Seszták Imrének kisebb tulajdonrésze volt az Olajterv nevű energetikai vállalkozásban is, amit fia, a mostani miniszter unokatestvére, Seszták Tamás örökölt. Az Olajterv a legkomolyabb energetikai berendezéseket és vezetékeket gyártó cég Magyarországon, értéke becslések szerint megközelíti a százmilliárd forintot.
Az Olajterv többségi tulajdonosa 2014 elejéig Pap Géza volt, akinek etyeki pálinkafőzőjében énekelte videóra Orbán Viktor a Fehérvári huszárokat. Az új többségi tulajdonos Polony István, aki a cég átvételekor azt mondta, hogy az oroszok építette Déli Áramlat gázvezetékben és a Paks 2 munkálataiban szeretne részt venni az Olajtervvel.
Orosz kapcsolatok és energetika tehát az a két, egymással összefüggő vonal, aminek mentén az új gazdasági kör épül Orbán Viktor körül. A MET, a paksi bővítés, a Déli Áramlat mind hatalmas pénzeket mozgató üzletek, és az oroszok mindegyikben meghatározók.
És Csányi Sándor hol van?
Az OTP elnök-vezérigazgatója is nagyon erős, egyáltalán nem mindegy, hogy ő hova áll, vagy melyik oldalon tartják számon.
Sokáig az volt a vélekedés a Fideszben, hogy Csányi inkább ellenségesen tekint Simicska Lajosra és törekvéseire, míg Hernádi Zsolt egyértelműen az ő embere, és a Mol is az érdekkörébe tartozk. Az utóbbi hónapok fejleményei mintha itt is változásokat hozott volna. Azt sokan tapasztalják, hogy Csányi és Simicska érdekei bizonyos ügyekben most egybevágnak: például a nagybirtokoktól elvett támogatások komoly gondot okoz nekik. Az is jól látszik, hogy mindkettőjüknek elege van Lázár Jánosból. Csányit külön bosszanthatja a devizahitelek elleni újabb kormányzati kampány, és a rengeteg pénz, amit ennek nyomán hamarosan ki kell az OTP-nek fizetnie. Ugyanakkor az nem látszik, hogy Csányi és Simicska egyeztetnének-e.
A Hernádi-Csányi viszonylatban hallani olyan vélekedést, mely szerint a Mol első emberének pozíciói annyira feljavultak Orbán Viktornál az utóbbi időben, hogy már nem is lehet őt igazán Csányi Sándorhoz kötni.
A Lajostól tényleg mindenki tart
Simicska hatalmára jellemző, hogy beszélgetéseink során kivétel nélkül minden forrásunk tartott a haragjától.
Nem egyszerűen arról volt szó, hogy a gazdasági vagy politikai életben jártas, sőt saját jogon is befolyásos emberek nem akarták, hogy bármilyen formában visszajusson, hogy ők ellene áskálódnak. Olyan tisztviselők, akiket mi a mostani küzdelemben egyértelműen a Simicskával szemben álló érdekcsoporthoz kötöttünk, váltig hajtogatták kívülállásukat, illetve azt adták elő, hogy ők csak a miniszterelnök unszolására, “kényszer hatására" tennének csak bármit, ami Simicska érdekeivel ellenkezik.
Nem csinálunk semmit.
Nem akarunk semmit.
Főleg nem akarunk háborút.
Bármit is teszünk, azt csak azért tesszük, mert muszáj.
Ezt hajtogatták olyanok is, akik a dolgok jelenlegi állása szerint most a nyertesek táborához tartoznak.
Egy nagyon régi barátság vége
Simicska Lajos és Orbán Viktor diákok voltak még, amikor barátok lettek. Úgy tartották róluk, hogy együtt építették fel a Fideszt és a mostani kormányzati erőteret: Orbán vitte kifele a show-t és hozta a szavazatokat, Simicska pedig kezelte a kasszát, és vette a médiát.
“Egyikük szerepelni, a másikuk számolni szeretett"
Ha két egymáshoz ilyen közel álló embernél megrendül a bizalom, akkor azt nehéz helyreállítani. Ennek ellenére az őket ismerők szerint jó esély van arra, hogy tűzszünetet kötnek, megállapodnak abban, hogy kinek mi jár. A Közgép a nagy háború óta is nyert közbeszerzéseket,
nem
is
csak egyet,
és Simicska médiabirodalma sem fordult élesen a kormány ellen, csak néha mar oda.
Ugyanakkor a régi nagy összhang már nem lesz meg újra, a legtöbben erre tippelnek. Simicska soha többé nem lesz olyan erős mint volt, vagy pedig Orbán Viktornak kell buknia. Mindkét változás alig néhány hónapja még elképzelhetetlennek látszott.
A jórészt színfalak mögött zajló háború leglátványosabb frontja a média. Sikerül-e leválasztani Simicskáról a kormánypárti sajtót? Vagy erre nem lesz szükség? Épül az új klánnak új médiabirodalma?
Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzeten és a Hír Tévén kívül valószínűleg még a Centrál-csoportra érdemes figyelmi. Ők vásárolták meg a Sanoma magyarországi média portfólióját, így például a hir24.hu-t. A Centrál mögött álló pénzembereket pedig egyesek Hernádi Zsolthoz kötötték, bár ez a kapcsolódás közel sem olyan egyértelmű, mint ahogy Simicska Lajos és Nyerges Zsolt médiabirodalma szolgálja ki tulajdonosaik érdekeit a mostani küzdelemben.
A folyamatok megértéséhez a legbiztosabb tájékozódási pont valószínűleg a média lesz.
Mint láttuk, itt kezdődött a csata nyilvánosság számára is érzékelhető része, és itt lehet majd a legegyértelműbben lemérni, hogy mennyire éles a konfliktus. Sőt, lehet, hogy a küzdelem végét is az impresszumokban jelentkező változásból sejthetjük, hogy kerül-e új gazda a lapokhoz, vagy sem.
(szöveg: Erdélyi Péter - Magyari Péter, grafika: TBG)
http://444.hu/2014/09/01/uj-klan-lep-simicska-lajos-helyebe-mikor-veget-er-a-csat ajuk-orbannal/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
2014. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
539 db bejegyzés |
| e év: |
6200 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3598
- e Hét: 9330
- e Hónap: 20441
- e Év: 173937
|
|
|
Online
