|
2014-09-16 05:49:04, kedd
|
| |
| |
Megfútták a harsonákat!
Nem kívülről, de belül.
Csodálkozhat is a század,
hogy e nép mily emberül
vívja félelmes csatáját
s poklok ellen törni kész.
Nagyra akkor nő, ha vágják
s mérhetetlenül vitéz.
Jerikói fallal zártak
körül minket a gazok.
Szívünk, szánk hiába lázadt,
senki sem oltalmazott.
Kardhoz kellett nyúlni bátran,
mert a szó már nem segít,
Élet sarjad a halálban
s nyer, ki mindent elveszít.
Mint az elszánt apró vad, ha
a farkassal ölre megy,
úgy elbámult most a csalfa
tűzokádó szörnyeteg.
Lenne bár maga a sárkány,
volna hétezer feje,
vissza akkor se hátrálnánk,
harcba mennénk ellene.
Mint az eb, ha gyáván iszkol
s félelmében fölvonít,
hőssé serdült fiainktól
futnak most a harckocsik.
Fújjuk egyre harsonánkat!
Csak ledől a szörnyű fal
s szabad szóra termett szánk majd
diadalmas dalt rivall!
Tűz Tamás: Megfútták a harsonákat című verse
1956. október 27. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
