Regisztráció  Belépés
gabfe.blog.xfree.hu
Szeretni, bizni, remélni,minden új napnak örülni. Gab-fe edit
1952.12.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/55 oldal   Bejegyzések száma: 542 
További szép estet.....
  2014-10-31 19:53:06, péntek
 
 

 
 
1 komment , kategória:  Szép estét képek  
Nem halott, csak pihen.....
  2014-10-31 19:51:57, péntek
 
  Mára elköszönök.. bár még egy érdekességet elhoztam, olvasgattam a hírekben...





Nem halott, csak pihen.....

Orbán Viktor a 180 perc adásában kitért az internetadó kérdésére is, és lényegében ideiglenesen visszavonta a tervezetet. Persze ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy már ne értene egyet saját ötletével, azzal pedig főleg nem, hogy az új sarc lekerülne a napirendről.


A miniszterelnök szerint kommunikációs probléma merült fel, az emberek rosszul fogták fel az ötlet célját és lényegét, ezért januárban nemzeti konzultáción kérdezi meg a nép véleményét két témáról, a szabályozásról és az internet pénzügyi kérdéseiről. Viszont érdemes odafigyelni, könnyű ezt is félreérteni. Van, aki szerint hurrá, visszavonta az adót, más értelmezés szerint de jó, népszavazás lesz. Egyik sem igaz, most kell aztán igazán nagyon-nagyon odafigyelnünk.

Bővebben [link]
http://technet.hir24.hu/hirek/2014/10/31/figyelem-a-netado-nem-halott-csak-pihen/ [/link]
 
 
0 komment , kategória:  Hírcseppek  
Aranyosi Ervin: Halottaknak napján
  2014-10-31 17:40:21, péntek
 
 





Aranyosi Ervin: Halottaknak napján

Halottaknak napján,
gondolkozz el, kérlek!
Mennyire fontosak
azok, akik élnek?
Milyen gyakran gondolsz
rájuk szeretettel?
Jelenthet-e annyit,
mint ki régen ment el?

Ilyenkor az ember
temetőbe jár ki,
Elmúlt szeretteit
véli megtalálni.
Közben annyin élnek
magányosan, távol,
kire nem jut idő,
kit a szív nem ápol.

Pedig a halottak
a szívünkben élnek.
A hétköznapokba
bőven beleférnek.
M'ért nincs az élőkért
ugyanilyen ünnep,
ami lángra gyújtja
apró mécsesünket.

Aki elment, jól van,
csak egy más világon,
s nem tud örvendezni
levágott virágon.
Földdé porladt testet
látogatsz a sírnál.
Élőkért tehetnél,
ahelyett, hogy sírnál!

Oly sok a magányos,
kinek nem jut semmi.
Ki örülni tudna,
ha tudnák szeretni.
Ám ezt meg se látod
- tudod - attól félek.
Megbékélni kéne,
s nem visz rá a lélek.

Vársz, amíg késő lesz,
mikor már nem bánthat,
akkor száll szívedre,
majd a gyász, a bánat.
S jön halottak napja,
s mész a temetőbe,
bocsánatot kérni,
s elbúcsúzni tőle



 
 
0 komment , kategória:  Halottaink emlékére..kép.-vers  
John Keats: December éje zordon
  2014-10-31 17:32:14, péntek
 
 





John Keats: December éje zordon

December éje zordon,
de boldog vagy, te fa,
egy ágacskád se gondol
dús zöld lombjaira:
dérrel süvít a tél is,
fagyassza bár a szél is,
rügyét kibontja mégis,
ha majd tavasz fuvall.

December éje zordon,
de boldog vagy , patak,
vized nem arra gondol,
hogyan sütött a nap:
elönt édes felejtés,
kristály habod se lejt, és
sosem gyötör kesergés,
a fagy panaszt se hall.

Bár ezt tennék a drága
leányok és fúk!
De szíven kit ne vágna,
ha öröme messzi fut?
A változást tudod már,
nem orvosolhatod már,
a tompaság sem óv már -
ezt még nem zengte dal.

Devecseri Gábor




 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
John Keats: Köd múltán
  2014-10-31 17:29:42, péntek
 
 



John Keats: Köd múltán


Ha nem sír a köd már a sík körül,
és eltűnik a tél haragja végül,
jön egy nap Délről és a beteg égrül
minden picinyke foltot letörül.

A zord idő engesztelőn nevet,
a Május majd általveszi örökjét,
s úgy legyezi pillánkat a hüvösség,
mint rózsát az enyelgő permeteg.

És álmok intenek ─ egy szebb valóság ─
érő gyümölcsök ─ bimbók, gyenge rózsák ─
egy alvó gyermek halk lehellete ─

a homokórán andalgó zene ─
Sappho bús bája ─ ábránd, béke, hála ─
ligeti csermely ─ s egy költő halála.

Kosztolányi Dezső




 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
John Keats: Az álomhoz
  2014-10-31 17:28:33, péntek
 
 




John Keats: Az álomhoz


Ó, csöndes éjjel enyhe balzsama!
lágy ujjaiddal érints könyörülve
s fénytől futó, éjimádó szemünkre
boruljon a felejtő éjszaka;

ó, édes Álom! hogyha akarod,
törd meg dalom most s fogd le gyenge pillám,
vagy várd meg a záró áment, amíg rám
a mákonyos ágy suttog altatót;

de óvj s erősíts, mert a vánkoson
a sírba szállt nap árnya átoson;
űzd el szobámból a búsarcu gondot,

mert éjjel áskál, mint sunyi vakondok;
csukd el a lelkem ékszerét vigyázva
s fordítsd meg kulcsod az olajos zárba.

Kosztolányi Dezső


 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
John Keats: A tenger
  2014-10-31 17:26:52, péntek
 
 



John Keats: A tenger

Morog a puszta part alatt, amint
erős dagállyal tölt be húszezer
barlangot, melyet éjjel visszanyer
Hecate s árnyas hangjuk zeng megint.
Gyakorta meg szelid kedélye ring
s a csöpp kagyló is éppen ott hever,
ahol lehullott, mert hullám se ver
s lekötve most a menny viharja mind.
Ha szemgolyód a kínoktól sötét:
legelje hát a Tenger távolát;
ha füled durva zajjal megtelik
s unja az élet súlyos dallamát:
egy vén barlang mellett merengj, amig
meghallod majd a nimfák énekét.

(Vas István fordítása)



 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
John Keats: HA RÁDÖBBENEK, HOGY MEGHALHATOK
  2014-10-31 17:25:26, péntek
 
 



John Keats: HA RÁDÖBBENEK, HOGY MEGHALHATOK

Ha rádöbbenek, hogy meghalhatok,
mielőtt agyam termését behordtam,
mielőtt, mint dús csűrök a magot,
megőrzöm magam tornyos
könyvhalomban;

ha nézem a csillagos éjszaka
arcán a nagy mese jelképeit
s érzem, hogy őket lerajzolni a
varázskezű sors nem soká segít;

s ha azt érzem - te tűnő árny, te szép! -
hogy már nem látlak viszont, s hogy soha
nem önti belém tündér erejét
a gondtalan csók - akkor, akkor a

mindenség partján állok, eltünődve,
s hír s szerelem semmivé omlik össze.

SZABÓ LŐRINC




 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
John Keats: A Melancholiáról
  2014-10-31 17:23:27, péntek
 
 



John Keats: A Melancholiáról


Ne, oh ne vágyd a Léthét s mámorul
vad rostú farkastej szeszét se szűrd,
S mely halvány fődhöz rőt csókkal borul,
Poklos csucsor fürtös diszét se tűrd;
Setét füzéredűl taxus-bogyót
Ne pergess, és halálfős lepkeszárny
Ne lengjen bús Psychédűl s vén uhú
Ne lesse sok jajod, a nem fogyót:
Mert árnyuktól csak lomhább lesz az árny
Lelked fölött s alél a drága bú.

Inkább, ha lelked méla kedve jő,
S mint síró égi felleg, úgy lep el,
Mint lankadt bimbófőt szelíd eső,
Mint április zöld dombját langy lepel:
Búd friss rózsákra hullasd permeteg,
Vagy sós szivárvány színe szívja fel,
S peóniák víg gömbjén hintsd te szét;
Vagy fogd lánykád kezét, s míg gyermeteg
Daccal pörölve csacska szót felel,
Idd mély csodájú, mély tekintetét.

A Szépség is csak Bú, mert halni vész,
S ajkához hajló ujjal a Gyönyör
mindegyre búcsut int, és mind a Méz,
Mit kedvünk méhe szív, csak bús csömör:
Jaj, mert bár járd a Vígság templomát,
Szentélyét fátylas Mélabú üli,
Bár csak te látod, ki inyenc inyed
Falán a kéj héját már szétnyomád,
S ki lelked, mely ős, bús ízzel teli,
Oltárán függni szent jelűl viszed.

fordító: Tóth Árpád





 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
John Keats: Az őszhöz
  2014-10-31 17:21:18, péntek
 
 



John Keats: Az őszhöz

Halk párák s édes ízek évszaka
Jössz s hű híved, a sárga nap örül
És összefogtok s dús fürtök soka
Csügg a szőlőn a nádtetők körül,
Vén alma-ágat áldott súly töret
S zamat tölt minden őszi magvakat,
Dinnye dagad, feszül édes bele
A mogyoróknak s száz bimbó fakad:
Késő virág, minőt a méh szeret,
S már azt hiszi: örök méz-szüret,
Bár nyári sejtje csordultig tele.

Ki nem látott még téged? Kiszököm
S megleslek gyakran csűrök közelén,
Ülsz gondatlan a téres küszöbön
S hajad lágyan leng a cséplés szelén,
Vagy épp aratsz s halk mákillat hatol
Hozzád s elaltat és nem éri már
Sarlód a szomszéd, reszkető kalászt,
Vagy főd, mint fáradt béresé, hajol
Patak tükrére s friss italra vár,
Vagy bor-prés mellett les lassú, sóvár
Szemed, hogy végső cseppig hullni lásd.

Hol a tavasz nótái? mind halott?
Mi gondod rá! van néked is zenéd:
Míg esti felleg sző be halk napot
S a tarlón rózsák színét szűri szét,
A parti fűzfák közt busongva dong
A szúnyograj, mely száll meg szétomol,
Mert kapja-ejti kényén könnyű lég,
Kövér nyáj béget s visszazeng a lomb,
Tücsök cirpel, veres begy is dalol:
Vékonyka fütty a szérűskert alól
S gyűlő fecskék zajától zúg az ég.

(Tóth Árpád)






 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
     1/55 oldal   Bejegyzések száma: 542 
2014.09 2014. Október 2014.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 542 db bejegyzés
e év: 6041 db bejegyzés
Összes: 34932 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 933
  • e Hét: 12015
  • e Hónap: 43567
  • e Év: 1298485
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.