Regisztráció  Belépés
naplopoleon.blog.xfree.hu
Kinek megadatott egy kis darab kenyér, s otthon, hova este nyugodtan hazatér, s nem kell mást szolgálni, s úrnak se kell lenni: oly boldogság ez, mely minden... Fontos Manó
1915.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
Fóbiák I - akrofóbia
  2014-10-31 17:00:36, péntek
 
  Minap egy fóbiák felsorolását tartalmazó listát olvastam. Már az elején találtam rám vonatkozót. Akrofóbia, vagyis tériszony. Nekem ez nem volt elég, tovább olvastam. Ez a lista körülbelül olyan volt, mint amikor valaki egy orvosi könyvet vesz a kezébe és elszörnyed az ott olvasottaktól, és látottaktól. Erotofóbia: a szerelem fizikai részétől, vagy az arról való társalgástól való félelem. Hűha. Fobofóbia: attól való rettegés, hogy valami fóbiád van. Na, itt leálltam a további olvasással.
Nem rég hallottam a hírt, hogy a Börzsöny legmagasabb pontján, a Csóványoson új kilátó épült. Én jó régen, még 1990-ben jártam ott az első túránk alkalmával. Akkor is állt már ott egy geodéziai mérőtorony, ami jobb híján kilátóként üzemelt. Két társam, a két Károly egyből megrohamozták. Én pedig... Nos, én úgy döntöttem, hogy a hátvéd szerepét töltöm be. Megvártam, mi lesz, ha felérnek. Semmi. Ők fent voltak, én meg lent. Gondoltam, ez nem járja, és én is nekiveselkedtem. A betontoronyba belépve szembesültem az első problémával, lépcső nuku, helyette csinos kis vaslétrák vezettek fölfelé. Természetesen semmi dőlésszög, a létrák a falba voltak rögzítve, azzal párhuzamosan. Már fölfelé vezető út se volt gyaloggalopp, de megfontoltan haladtam célom felé. Olyan csigatempóban. Nem is volt addig semmi baj, még ki nem értem a tetőre.Az egész torony, így a teteje sem volt pár négyzetméternél nagyobb alapterületű. Mihelyt a fejem kidugtam a kivezető nyíláson, rögtön körbenéztem, mielőtt teljesen kimásztam volna. Az idő vasfoga, valamint a vandálok lábnyoma megtette a magáét. Fenn a tetőn korlátként egyszerű drótfonat szolgált, amíg volt. Körülbelül annyi volt már csak meg belőle, hogy tudjam, ott drótfonat volt régen. Szép mondhatom, de én bátor vagyok. Persze annyira azért nem, hogy fel is merjek állni, na azt azért nem. A felegyenesedett embert megcáfolva, négykézláb araszolva eljutottam a torony közepében elhelyezett vascsőig, és szorosan átölelve le is táboroztam ott. Jó itt nekem, gondoltam, látom az eget, és pár fának a csúcsát. Tökéletes kilátás. Segítség, hogy jutok innen le!? Úgy egy percig bírtam, szerintem jó eredmény volt. Amikor azonban két társam azt kezdte számolgatni, hogy milyen sebességgel csapódnánk be a földbe, ha innen leesnénk, és ezen számítás érdekében még egy tollat is ledobtak, miközben áthajoltak a korlát foszlányain, nekem elegem lett. Visszakúsztam a létráig, szerintem oda már valóban kúsztam, és nem másztam, majd magamat átkozva, még lassabban, mint ahogy feljöttem, lejutottam. Földet érve újjászülettem. A két Károly legalább még vagy 20 percig szívta a magaslati levegőt. Én pedig a kis tisztás füvén stabil fekvő pozíciót vettem fel.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Pár sor szépség a XVI. századból
  2014-10-30 18:08:04, csütörtök
 
  Vallomás
Elnézed lány, az ég
nagy csillagtáborát.
Bár ég volnék, s ezer szemem
nézhetne vissza rád.

George Turberville
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Hidegfrontok - ukrán frontok
  2014-10-29 16:47:40, szerda
 
  Én a hidegfrontra vagyok érzékeny az utóbbi években. Nagyanyám, és az ő 9 éves kisfia a 2. ukrán frontra volt érzékeny 1944-ben, Nekik szerencséjük volt, nem lett olyan hideg az az ukrán front. A szovjet csapatok gyorsan haladtak a főváros felé, de közben ugye a katonáknak is le kellett hajtani a jól végzett munka után fejüket, és megtölteni éhes bendőjüket, további szükségleteiket pedig kielégíteni. Mondom, nagyanyámnak szerencséje volt. Egy katonaházaspárt szállásolták be hozzájuk, akiknek nagyon tetszett az én 9 éves, apró (Kis Bárónak hívták iskolatársai), szőke édesapám. Késsel-villával ettek. Viszont a szintén ott lebzselő kiskatonák a palacsinta tésztáját már nagyanyám éjjeliedényében keverték ki. Mama nagyon tiszta asszony volt. Az oroszok meg nem finnyásak.
Nagyapám persze nem lehetett velük, 44 márciusában megint behívták, rá egy évre Veszprémnél esett orosz hadifogságba. Csak 47-ben térhetett végre haza, több mint két után.
Két levél a képtárban.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A név kötelez?
  2014-10-28 13:33:17, kedd
 
  Dühöm adom ki, ne is olvasd tovább.
Ha német nyelvterületen lehet férfinév a Maria, akkor nálunk viselhessék a nők a Jenő nevet. Nem a név kötelez, hiszen eredetileg őseink valamely jellemző tulajdonságuk után kapták nevüket.
Persze milyen nevet érdemel az olyan "férfi", aki nő közelébe csak akkor jut, ha az ittas állapotba kerül, és ezt kihasználva próbálja fogdosni. Mert ez nem "kőszikla" jellemre vall, ugye "Molnár" "úr"? Vagy itt van, az általam már egyszerűen csak Bolondnak hívott egyed, aki az elektronmikroszkóp szóra is rögtön a szexre asszociál, és természetesen hangosan közli is a nagyérdeművel. Közben hangosan vihog. Ez még lehet szórakoztató egyszer kétszer, de sokezredikre már idegesítő és zavaró. De most szóljak, szóljunk rá egy 29 éves egyértelműen klinikai esetre? Nem baj az Lacika, ha nem volt közöd ennyi idősen nőhöz (én se siettem, illetve siettem volna, csak ugye a másik oldal...), de legalább az ellenkezőjét ne bizonygasd, hogy te milyen nagy nőcsábász vagy. Inkább gerinctelen figura. Csak nehogy úgy járj, mint az a szerencsétlen nő a 30-as vagy 50-es években (nem emlékszem pontosan), akinek hentes ismerőse úgy védekezett a bíróság előtt, hogy csak sok kicsit ütött a fejére, abba nem is halhatott bele.
Na de nők. Az egyik még pár hónapja dühösen mondja nekem, hogy: "Mit követ ez minket, mindjárt megrúgom!" (Bolondról van szó). A másik arról panaszkodik, hogy miért akar vele intim dolgokról beszélgetni, megint csak a Bolondról van szó. De könyörgöm, akkor most miért vihorásztok vele Jenők? Vagy tőlem azt csináltok amit akartok, de panaszirodának többet ne használjatok. Amúgy is van nekem elég bajom.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A paleolit táplálkozás és a csók
  2014-10-27 06:38:29, hétfő
 
  A paleolit táplálkozás és a csók egyszerre találtatott fel. Archív felvételek kerültek elő Sodoma városának legalsó, még feltáratlan régészeti szintjéről. A megkopott felvételeken jól látszik minden. A tábortűznél üldögél az ősEMBER, aki épp egy zsíros cupákot töm magába, tőle jobbra az ősasszony lisztes magvait rágcsálja, és közben sóvárgó pillantásokat vett az ősEMBER felé. Tisztán látszik a vívódás rajta. A következő pillanatban az ösEMBERre veti magát, ugrás közben köpködi a még szájában lévő, alakjára és egészségére káros magvakat. Fogai a cupákba marnak, az ősasszony már akkor higiénikusabb volt az ösEMBERnél, tudta, hogy csupasz kézzel nem nyúlunk az ételhez. De a cupákot kétségbeesetten rágja párja is, falnak az utolsó falatig, és azon túl is.
Ezért szeretnek a nők csókolódzni, a férfiak többsége pedig nem.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Metro Goldwyn Mayer oroszlánja Somogyban
  2014-10-25 15:36:05, szombat
 
  A kocsit vezető nő a visszapillantó tükörbe néz. Haja mint Pumuklié, vagy egy oroszlán sörényéjé. Próbálta ő még otthon rendbe szedni, de csak nem sikeredett, biztos a levegő páratartalma a ludas. Reggel óta rója a kilométereket körzetében. Sorra látogatja a településeken az érintett családokat. Isten háta mögötti faluba ér, inkább isten hátsója alattiba. Rutinosan nézi a villanyoszlopokat. Nagyon sok háznál hiányoznak a bekötő vezetékek. Na, ezen házak lakóin végképp nem segít a rezsicsökkentés. Majd segítenek ők magukon, életüket kockáztatva kötik vissza a villanyt. Idővel úgyis elkapják őket a szolgáltató emberei. Nem úgy azokat, akik úszómedencéjüket töltik fel lopott vízzel, és fűtik fel annak vizét lopott árammal. Ők sem az a réteg, akiken segít a rezsicsökkentés.
A kocsival az egyik ház előtt megálló nőt azonban most nem ez foglalkoztatja. Reggel volt utoljára mosdóban, és most már fokozódik a nemzetközi helyzet is, de főleg az ingerenciája egy hólyagmentesítő akcióra. Valahogy csak kibírja. Nem bírja. Megkéri a család nőtagját, hogy használhatná-e a wc-t. Előzőleg, kikérdezve a családot, mindent rendben talált. Hogyne, ha így lenne, akkor nem kellene családlátogatásra jönnie. A tulaj kikíséri az udvarra, pottyantós wc van a háznál. Biztató, hogy magának a háznak van ajtaja, és főleg az, hogy az ajtó közelében nincsenek szarkupacok, mert ilyen házakkal is lehet találkozni. Szerencsére ez nem ilyen ház. A potyogtatósnak azonban itt sincs ajtaja. Van helyette egy piros rózsás, fénykorában csicsás pléd, ami most vígan, de rongyosan lengedezik a szélben.
A nő birtokba veszi a kalyibát. Még véletlenül sem ül rá. Nők egyébként sem ülnek idegen helyen ülőkére, még fészekrakással sem szívesen, itt meg aztán pláne nem. A teremtő a férfiaknak adta az állva pisilés képességét. Hiába van a vicc, hogy cserébe a nők megkapták a sorozatos orgazmus képességét - hiába a sorozat, ha orgazmus sincs. De hősnőnket, mert ő valóban egy hős, ez most nem izgatja, arra koncentrál, hogy ne piszkítsa össze az ülőkét. Erősen koncentrál, feje előredől. Erősebb légáramlat érkezik, a következő pillanatban már a wc előtt várakozó nővel néz farkasszemet. A szél ugyanis meglibbentette a rongyos plédet, és annak egy nagyobb hasítékán át megjelent a bent dolgát végző nő feje. Mint az oroszlán a filmek elején. Mindkét nő felnevet, az egyik kínjában, a másik szégyenében. A rázkódástól a célzás lehetetlenné válik, és a meleg lé végigfolyik a lábszárán. A nap bearanyozva.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csodálatos ünnepnapjaink
  2014-10-24 13:49:41, péntek
 
  Ugyan Pipitér fő maffiózó küldött-e most sms-t valami ilyesmi szöveggel, hogy akinek a szélvihar kifordítja az esernyőjét, az ne küszködjön a hasznavehetetlen eszközzel, hanem nyugodtan álljon egy másik esernyőt tartó ember mellé. Ha az tiltakozna, dugjon egy narancsot szájába.
Nem bánom, hogy a természet megakadályozza a pojáca politikusokat ünnepeink önös érdekből való kisajátításában. így is kifordítják, átírják a történelmet.
Persze a nép egyszerű gyermekeit se kell félteni. Augusztus 20. már volt az alkotmány, a kenyér ünnepe, most az államalapításé (megjegyzem semmiféle államalapítás nem volt István idejében, "csak" országalapítás, de ez már legyen a történészek és a politikusok gondja). Viszont szép szájú padsor(s)társam szerint augusztus 20. a munka ünnepe. Végül is, munkaszüneti nap, alaposan kicsavarva ünnepelhetjük a munkát is ezen a napon. De hallottam ennél megrázóbb vélekedést is. Két, harmincas évei végén járó nő beszélgetésére lettem pár éve figyelmes. Októberben zajlott le ez az eszmefuttatás, mi szerint milyen jó is volt november hetedike, nem kellett dolgozni menni. Milyen kár, hogy már nem munkaszüneti nap. Lehetne újból az, meg október huszonhárom is.
Országurak, pardon országkifosztók! Láthatjátok, a nép nem akar politikai harcot, csak jó sok munkaszüneti napot.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Labanc voltam a Múzeum körúton
  2014-10-24 09:11:26, péntek
 
  Van ennek már 10 éve is. Siettem a metróhoz az Astoriánál, szinte futva. Előttem két nagykabátos férfi bandukolt. A jobboldali egy nagy darab figura volt, baloldalán egy kisebb emberke lépkedett. Én balról kezdtem előzésbe, de elvétettem, és neki mentem az öregúrnak. Igazán nem ütköztünk, inkább csak súroltam,, de ezt sem vették jó néven. Nem is lassítottam, elhagytam őket, közben egy elnézést motyogtam, arcomat jobbra fordítva. Akkor vettem észre a szemem sarkából, hogy a Tenkes kapitányát "inzultáltam", akit Ötvös Csöpi kísért épp be.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Október 23, ami megváltoztatta életünket
  2014-10-22 17:28:56, szerda
 
  Szép, napsütötte délután volt. Én bent gubbasztottam az íróasztalomnál a tankönyveim felett, elsős gimnazista voltam. Persze valójában a rádiót hallgattam, azokban az években fedeztem fel a zenehallgatás örömét, és szorította le trónjáról a könyvolvasást.
Az ablakom bámultam ki, amely az újonnan felhúzott szomszéd házra nézett, nem volt még teljesen kész, a lakók még nem költöztek be. Egyszer csak látom, hogy öcsém közeleg a szomszédtelken keresztül. Hogy miért ott jött? Nem volt még 11 éves. Egyik kezében az iskolatáska (bizony, második nevét nekem köszönheti: Peti), a másikban a kabátját hozta. Sírt, nagyon sírt. Kimentem elé, és megkérdeztem, hogy mi a baja. Zokogva mondta:
- Apu meghalt.
Nem szóltam semmit. Bementem a szobámba. Lecsuktam a rádiót. A csönd agyonnyomott.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vihar
  2014-10-21 14:46:27, kedd
 
  Lelke rezzen fellegekre,
tükrében félelem villan.
Tehetetlen vagyok.
Ölelje már át valaki,
vagy fogja meg kezét!
Nem látjátok riadt tekintetét?
Mennyi félelem benne,
s bennem mennyi keserűség.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
2014.09 2014. Október 2014.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 37 db bejegyzés
e év: 106 db bejegyzés
Összes: 898 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 52
  • e Hét: 443
  • e Hónap: 2288
  • e Év: 37983
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.