Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
Diktatúrák áldozatai 60.
  2014-10-31 06:54:34, péntek
 
  A terror, és ami mögötte van...

,,Ez a kérdés azért érdekes, mert a kommunisták esetében államfenntartó terrorról beszélhetünk. Ennek a politikai rendszernek, ennek az államnak, amelyet Tanácsköztársaságnak nevezünk, a fenntartó eszköze a terror. Volt előtte csendőrsortűz a Dualizmus idején - az szintén terror -, de arról szó sem volt, hogy az tartotta volna fenn az államot. Megismétlem: a Tanácsköztársaság ebből a szempontból azért különleges, mert a politikai, gazdasági rendszerét ezzel az intézményesített terrorral tartja fenn.
A jogot, a jogállamiságot erre az időszakra elfelejthetjük. A forradalmi törvényszékekben még csak jogvégzettnek sem kellett lenni: rögtönítélés, halál, azonnali kivégzés - ez maga az államfenntartó terror. Más eszközzel ez a teljesen irracionális rendszer nem volt fenntartható.
A fehérterror erre kétség kívül válasz, nyilván nem pozitív válasz. Az áldozatok számát tekintve talán bizonyítható, hogy több áldozatot szedett a fehérterror. A terror ijesztő jellege szempontjából azonban sokkal hatásosabb, sokkolóbb volt a vörös terror. Éppen intézménysültsége miatt. Nagy hatása lett a XX. századra tekintve, mégpedig azzal, hogy az állam a terrorista. A fehérterrornál Prónay Pál és a többi ,,túrázó" a terrorista. Jöttek Szegedről a Dunántúlra, útközben ,,tisztogattak", ahogy ők mondták, az-az rövid úton likvidálták azokat, akik szerintük részt vettek a vörös terrorban. Jogállami megtorlással szintén találkozunk 1919 után. Tehát itt van bírósági szakasz. Jobb lett volna, ha csak az van. Beperelték Károlyit, a népbiztosokat, Rákosit például részben a Tanácsköztársaságban betöltött szerepéért ítélték el. Tehát nyilván jobb lett volna, ha kizárólag a jogra korlátozódik a retorzió, bár azt gondolom, érthető, hogy a '19-es állami terror után volt egy másik, drasztikusabb reakció. Ez persze sokat ártott Magyarország nemzetközi megítélésének."

[Szerencsés Károly]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Britt nemzetközösségi temető, Solymár
  2014-10-29 21:56:11, szerda
 
  "1946 végén a Magyar Honvédelmi Minisztérium megbízottja, magas rangú angol katonai vezetőkkel megjelent a solymári főjegyzői hivatalban. Előadták, hogy a magyar állam egy kat. hold területet kíván megvásárolni Majthényi János földjéből, mégpedig a Bécsi út és a községbe vezető bekötőút Budapest felöli sarkán, amit Nagybritániának ajándékoz angol katonai temető létesítésére. Ez okból ezt a szép fekvésű, Budapest közelében lévő területet szemelték ki. A különféle formaságokat, terveket, engedélyeket hamarosan elintézték és megkezdődött a temető építése.

Az ország egész területén összegyűjtötték a háborúban Magyarországon meghalt, a brit nemzetközösséghez tartozó katonák földi maradványait és ide szállították a létesítendő temetőbe. A halottak jóformán mind repülősök voltak, akiket a háború során Magyarország felett lőttek le. Egységes síremlékeket helyeztek el egyes halottak sírjai fölé, ahol a nemzetiségüket is feltüntették. Az angolok közé lengyelek is kerültek, mert a német - lengyel háború után a lengyel légierő katonái Angliába menekültek és a háborúban brit zászló alatt harcoltak a német fasizmus ellen.

A temetőt 1947. május elején szentelték fel ünnepélyes körülmények között. Itt a kormány tagjain kívül résztvettek a diplomáciai testület tagjai, a nemzetközösségi államok képviselői, valamint angol díszalakulat és katonazenekar. Az avatási ünnepségre kivonult az iskola ifjúsága, valamint a lakosság nagy része. A solymáriak az útról nézhették az ünnepséget, mert a temető területén belül csak meghívott vendégek vehettek részt. A temetőt az óta továbbfejlesztették, a nemzetközösségi államok, a gyarmatosítás megszűnése után önállóak lettek, s így megszaporodtak a nemzeti zászlók is. A középre márványkereszt került és a sírokat virág szegélyezi. A temető körül kőkerítést építettek. Évente méltó körülmények között kerül sor a diplomáciai testület képviselői jelenlétében koszorúzási ünnepségre. "

[Adalékok Solymár nagyközség történetéhez]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
sétáljunk tovább a végtelen időben...
  2014-10-29 11:08:44, szerda
 
  1150 során Magyarországi forrás utoljára említi a font súlymértékét, melynek helyét a márka veszi át.
1150. A bizánciak legyőzik az ellenük felkelt szerbeket, akiket a magyarok támogatnak. A magyar király országos sereggel indul a kijevi nagyfejedelem támogatására a szuzdali fejedelemmel szemben.
1150. Kökényes az esztergomi érsek.
1151 tavasz II. Géza apósa jelentős magyar segítséggel visszatér a kijevi nagyfejedelemség élére.
1151. Nemanja István megalapítja a Szerb Királyságot
1151. Martirius az esztergomi érsek.
1152 nyara II. Géza a teljes királyi haderő élén legyőzi apósa fő ellenfelét, a halicsi fejedelmet. Eközben Manuél császár, a halicsi fejedelem szövetségese, feldúlja a Szerémséget, majd visszavonul. A seregében lévő trónkövetelő, Borisz önállóan harcol a Temes-vidéken, de őt is kiszorítják az országból.
1152. II. Géza hadjáratot vezet a halicsi fejedelem ellen.
1152. meghal II. Konrád. Utódja I. ( Barbarossa ) Frigyes
1152.06. I. (Rőtszakállú) Frigyes német király Magyarország hűbéri alávetésének tervét fontolgatja.
1153. A Bizánc elleni megtorló hadjáratra induló II. Géza békét köt a támadást felkészülten váró Manuél császárral.
1154 során Idríszi arab földrajztudós elkészíti a Magyarországot is bemutató munkáját.
1154 vége II Géza észak-balkáni területek átengedése fejében katonai támogatást ad egy bizánci trónkövetelőnek. Manuél azonban megőrzi hatalmát, s Géza visszavonulásra kényszerül.
1154. Az Ibériai-félszigeten működni kezd az első európai papírmalom (a vízierővel működtetett malmokban textilhulladékot rostosítanak, a pépet fakeretes fémszitákra terítik, majd nemezlapok között kipréselik belőle a nedvességet.)
1154. Géza területi engedményeket ajánl I. Mánuel bizánci császár unokaöccsének. Sikertelen merénylet a császár ellen.
1154. II. Henrik, Anjou grófja, a Plantagenet- dinasztia tagjaként kerül az angol trónra ( -1189 )
1155. A magyarországi hadjáratra induló Manuél császár békét köt a támadást felkészülten váró II. Gézával.
1155. I. Mánuel sereggel vonul a Dunához, Géza ajánlatára azonban békét kötnek.
1155. A magyarországi hadjáratra induló Manuél császár békét köt a támadást felkészülten váró II. Gézával.
1155. Írországot a pápa az angol királynak adja
1155. II. Géza békét köt Bizánccal.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Budaörsi német katona-temető
  2014-10-28 10:52:38, kedd
 
  "A német fegyveres erők mintegy 54.000 halottat vesztettek Magyarország területén a világháború harcaiban. Sírjaik gondozása magán-kezdeményezésekre kezdődött meg, 1987 óta szervezetten folyik. Tíz éve avatták fel a budaörsi katona-temetőt, ahol a háború 13.900 német és 600-nál több magyar áldozata nyugszik.
[...]
A Német Hadisírgondozó Szövetség már az 1960-as években tárgyalt a Magyar Vöröskereszttel a sírok feltérképezéséről, s 1987-ben állította helyre az első temetőket. A hadisír-egyezmény 1993. évi aláírása után a szervezet rendszeres munkához látott Magyarországon, megszervezve a halottak központi sírkertekben való elhelyezését. Komárom-Esztergom és Pest megye, valamint Budapest területéről szállították át Budaörsre az elhunytak földi maradványait az új temetőbe, amelynek 2002-es felavatásával e sírkertek száma 16-ra emelkedett. A temető része a mintegy 700 adományozott fából álló békepark is, amelyet 1998-ban nyitottak meg.

A német szervezet a Honvédelmi Minisztériummal együttműködve 1989 óta szervez táborokat német és magyar fiataloknak a hadisírok gondozására. 1995 óta ebben a munkában a Bundeswehr katonái és tartalékosai is részt vesznek."

[Tíz éves a budaörsi német katona-temető]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Diktatúrák áldozatai 59.
  2014-10-27 07:59:55, hétfő
 
  ,,A hatóságoknak elvi és gyakorlati lehetőségük lett volna arra, hogy Pálinkás
Antalt és Garami Lajost - például az 1956. évi 28. sz. tvr. alapján, fegyveres ellenállás megkísérlése vagy elő készülete miatt - rögtönbíráskodás elé állítsák.
[...]
A per elsőrendű vádlottja Pálinkás Antal, a másodrendű Garami Lajos, a harmadrendű Stift Róbert, a negyedrendű Galajda Béla, az ötödrendű Vajtai
Gyula, a hatodrendű Tóth József és a hetedrendű Keresztes János volt.
[...]
Elsőfokon Pálinkást életfogytiglani börtönre, lefokozásra és - mivel abban az esetben, ha az államrend elleni bűncselekményért a bíróság halálbüntetést,
vagy öt évet meghaladó börtönt szabott ki, kötelező volt annak kimondása - teljes vagyonelkobzásra, Garamit négyévi, Stiftet egy év hat hónapi, Galajdát és Vajtait háromévi, Tóthot egyévi és Keresztest egy év és hat hónapi börtönbüntetésre ítélték.
[...]
Az 1957. november 11-én meghozott másodfokú ítélet szerint Pálinkás Antalt halálra, lefokozásra, teljes vagyonelkobzásra, Garami Lajost 10 évi börtönre,
lefokozásra, 10 évre egyes állampolgári jogainak gyakorlásától való eltiltásra,
teljes vagyonelkobzásra, Stift Róbertet 3 évi börtönre, lefokozásra, 5 évre egyes állampolgári jogainak gyakorlásától való eltiltásra, vagyona egynegyed részének elkobzására ítélték, míg a többiek esetében az első fokú bíróság ítéleteit hagyták jóvá.
[...]

A halálos ítéletet a Budapesti Országos Börtön udvarán hajtották végre, Gáspár Gyula hadbíró őrnagy, Tóth Antal őrnagy katonai ügyész, dr. Radó Sándor és dr. Szabó Ernő orvosok jelenlétében, 1957. december 10-én 6 óra 43 perckor, ,,törvényes keretek között"."

[A JOG HALÁLA]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Újabb séta a végtelen időben...
  2014-10-26 10:16:42, vasárnap
 
  1146 során II. Géza feleségül veszi a kijevi nagyfejedelem testvérét, Eufrozinát.
1146. Borisz német és osztrák zsoldosokkal elfoglalja Pozsony várát; Géza lepénzeli a zsoldosokat, és visszaszerzi a várat. Géza király feleségül veszi Eufrozinát, a kijevi fejedelem leányát.
1146. II. Géza legyőzi a Lajta mentén a II. Henrik osztrák őrgróf és bajor herceg által vezetett német sereget.
1146.03.31 - 04.07. A trónkövetelő Borisz német csapatok élén elfoglalja Pozsony várát.
1146.04.07. után II. Géza visszaszerzi Pozsonyt és hadat üzen a Boriszt támogató II. (Jasomirgott) Henrik osztrák őrgrófnak és bajor hercegnek.
1146.09.11. II. Géza serege a Lajta folyó melletti csatában legyőzi II. (Jasomirgott) Henrik csapatait.
1147. A II. keresztes hadjárat átvonul Magyarországon. Ekkor keletkezett Ottó, freisingi püspök leírása a magyar királyságról.
1147. Egy svájci kolostorban fametszetekkel helyettesítik a kézzel festett miniatúrákat.
1147. I. (Hódító) Alfonz portugál király egy keresztes sereg élén beveszi Lisszabont, amely 715 óta mór uralom alatt áll. Lisszabon püspöki székhely és a portugál királyság fővárosa lesz. (Portugália csak 1179-ben vált külföldön is elismert, önálló királysággá, amikor III. Sándor pápa királyi címmel ruházta fel I. Alfonzt.)
1147. A Pireneusi-félsziget arab területei az észak-afrikai Almohád-dinasztia (1147- 1269) uralma alá kerülnek. Az Almohádok udvarában él Ibn Rusd (Averroës) arab filozófus.
1147. A második keresztes hadjárathoz tartozó seregekkel átvonul Magyarországon III. Konrád német és VII. Lajos francia király.
1147. az Almohád-dinasztia uralma Marokkóban és Líbiában
1147. a Welf -dinasztia uralma Angliában. Oroszlán Henrik II. keresztes hadjárata ( -1149 )
1147.06.08. után A második keresztes hadjáratra induló III. Konrád német király átvonul seregével Magyarországon. Kíséretében van Ottó freisingi pűspök, aki leírja magyarorsági tapasztalatait.
1147.07 - 08. A második keresztes hadjáratra induló VII. Lajos francia királyt átvonul seregével Magyarországon. A seregben elrejtőzve az országba érkezik a trónkövetelő Borisz. Az erről értesülő II. Géza kiadatását kéri Lajostól, amit ő megtagad, és a trónkövetelőt - meghiúsítva egyúttal annak terveit is - magával viszi Bizáncba.
1148. Ránk maradt okmányokban II. Géza alatt már említtetik a Pesti rév. Bizonysága ez annak, hogy abban az időben már a Dunán folytatott közlekedéssel kapcsolatos kereskedelme volt az országnak.
1148. Megyertől - a Nagy Szigetig (Csepel) a halászat joga a budai káptalané volt.
1148. Géza csapatokat küld a kijevi nagyfejedelem támogatására a csernyigovi fejedelem ellen.
1148. A kijevi nagyfejedelmet magyar sereg támogatja a csernyigovi fejedelem ellen.
1149 ősze A Bizánci Birodalom és a szerbek között folyó harcban II. Géza az utóbbiakat támogatja fegyveres erővel.
1149 ősze A Bizánci Birodalom és a szerbek között folyó harcban II. Géza az utóbbiakat támogatja fegyveres erővel.
1149. Hat évig tartó háborúskodás kezdődik Bizánccal.
1149.08.23. A szuzdali fejedelem elűzi trónjáról II. Géza apósát, a kijevi nagyfejedelmet, aki segítséget kér II. Gézától. A magyar király az év végén csapatokat küld apósának.
1150 - 1153 között Magyarországon tartózkodik Abu-Hámid al-Garnáti arab utazó, aki munkáiban beszámol a magyarországi muszlimok életéről.
1150 - 1153. Magyarországon tartózkodik Abu-Hámid al-Garnáti arab utazó.
1150 - 1154. Az arab Abu Hamidés Idrisi munkáikban beszámolnak Magyarországról.
1150 előtt Egy Cerbanus nevű szerzetes - talán Pásztón - görög nyelvű kódexet fordít le latinra, munkáját a pannonhalmi apátnak ajánlja.
1150 körül. Nigéria déli részén városállamok alakulnak ki
1150 ősze Egy magyar sereg Halicsban, egy másik a szerbek oldalán Bizánc ellen a Balkánon harcol.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
A háború...
  2014-10-25 11:11:36, szombat
 
  "A m. kir. belügyminiszter 1915 évi 53.902, számú VII-a. körrendelete valamennyi törvényhatóság első
tisztviselőjéhez,a harctéren elhalt katonai személyek holttestének exhumálása és elszállítása körül követendő eljárásról.
A harctéren elesett, illetőleg a tábori egészségügyi intézetekben elhalt katonák holttestének exhumálása és elszállítása tárgyában a hadtáp-főparancsnokság által kiadott és a 3.969/1915. B. M. eln. sz. körrendelettel közölt rendelkezésekkel kapcsolatban az e részben követendő eljárásra nézve a cs. és kir. hadügyminiszter úr 6.234/1915. szám alatt a következőkben rendelkezett:


A harctéren elesett vagy a tábori egészségügyi intézetekben elhalt katonai személyek holttestének exhumálása és elszállítása iránti kérvényt a folyamodó tartózkodási helye szerint illetékes katonai parancsnoksághoz kell beadni. Ez a katonai parancsnokság továbbítja a kérvényt, és pedig amennyiben valamely a hadsereg hadtápkörletében eltemetett holttestről van szó, az illető hadsereg
hadtápparancsnokságához, vagy ha az illető hadtápkörlet pontos határa nem volna ismeretes, a hadtáp-főparancsnoksághoz.
Exhumálások csak külön sírokból történhetnek. A 3.969/1915. B. M. eln. sz. körrendelet szerint az exhumálás e célra kiküldött katonai képviselő jelenlétében történik, aki egyúttal a hullaszállítási levelet is aláírja. Ez a rendelkezés csak a jelenlegi viszonyok között és csak a hadsereg körzetében nyer alkalmazást. Az általános leszerelés után az exhumálás a békeidőben érvényes szabályok szerint történik.
Erről oly felhívással értesítem, hogy ezen rendelkezéseknek legszélesebb körben való közzététele iránt intézkedjék s ez alkalommal hívja fel a nagyközönség figyelmét arra, hogy kívánatos volna a harctéren elesett, vagy a tábori egészségügyi intézetekben elhalt katonai személyek exhumálását és hazaszállítását a háború befejezése utánra halasztani annál is inkább, mert a vasúti igazgatóságok
a háború befejezése után történő hullaszállításoknál 50°/o-os fuvarkedvezményt helyeztek kilátásba.
Budapesten, 1915. évi junius hó 4-én.
Sándor János / s. k."
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Diktatúrák áldozatai 58.
  2014-10-24 17:08:51, péntek
 
  "A mind gyakoribb kivégzéseknek azonban Szegeden volt egy jellegzetesebb módja is, nevezetesen a máglyahalál.
1728 nyarán zajlott le az a nagyszabású boszorkánypör, amelyre az egész ország fölfigyelt, és negatív visszhangot keltett a műveltebb Európában. Rózsa Dánielék pöre a tanács embereinek belső villongását, és az autonómista csoport visszaszorítását jelenthette. 1726 és 1744 között Szegeden 63 boszorkány ellen folyt vizsgálat. Közülük 16-ot elégettek. Hazánkban 1565-1728 között 430, 1728 és 1756 között pedig 124 boszorkányperről tudunk. Az utóbbiak felét a szegedi pörök alkották. Csupán Rózsa Dánielék esetében 15 égetés történt, hárman a vízpróba következtében megfulladtak, többen pedig a börtönben a kínzások miatt haltak meg. Ennek a pörnek 21 áldozata volt. Boszorkányság címén ilyen gyilkosság sorozatot más magyar városban a saját lakosságon nem követtek el."

[Szenti Tibor]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Az idő nem áll meg...
  2014-10-23 10:33:58, csütörtök
 
  1137. II. Béla király meghódítja Boszniát, László fiát Bosznia hercegévé nevezi ki. Vak Béla birtokokat adományoz a leégése után újjáépített pannonhalmi monostornak.
1137.04.11. Felszentelik a korábban leégett, majd újjáépített szentmártoni apátságot.
1137.09. II. (Vak) Béla hazahozatja és Székesfehérvárott eltemetteti apja, Álmos herceg földi maradványait.
1138. II. Béla a helenbai dunai halászokat a dömösi apátság iránt halszolgálmányra kötelezi.
1138. a dömösi prépostság birtokösszeírása
1138. II. Béla rendezi a dömösi prépostság helyzetét, új adományokkal látja el, összeíratja birtokait, szolgálónépeit.
1138. III. Konrád személyében a Hohenstauf -dinasztia lép trónra a Nyugat-Római Birodalomban ( -1254 )
1138.09.03. II. (Vak) Béla összeíratja az apja, Álmos herceg által alapított dömösi prépostság birtokait és szolgálónépeit.
1139. II. Béla sereget küld a kijevi nagyfejedelem megsegítésére.
1139. II. (Vak) Béla katonai segítséget nyújt II. Jaropolk kijevi nagyfejedelemnek Vszevolod csernyigovi fejedelem ellen.
1139. megalakul a Portugál Királyság
1140 körül A szászok Erdélybe telepítése.
1141 - 1162 II. Géza királysága
1141. II. (Vak) Béla felveszi Rama királya címet.
1141. Béla király halála, fia és utóda II. Géza
1141. II. Béla felveszi a Róma királya címet. Ugyanebben az évben meghal Vak Béla király.
1141. II. Béla halála után II. Géza kerül a magyar trónra
1141.02.13. Meghal II. (Vak) Béla magyar király. (Holttestét Székesfehérvárott temetik el.)
1141.02.16. Trónra lép II. Géza magyar király, II. Béla fia.
1141.02.16. II. Béla fiát, II. Gézát királlyá koronázzák.
1141-1146 körül Márton ispán és felesége az általuk alapított csatári monostor (Zala vm.) javára végrendeletet tesz.
1142. Géza király a Tolna megyei Cikádoron megalapítja az első magyarországi cisztercita kolostort.
1142. II. Géza ciszterci szerzeteseket telepít le Cikádoron (másként: Széken) Tolna megyében.
1142. II. Géza megalapítja az első magyarországi ciszterci monostort, Széken (Cikádoron).
1142. Makár az esztergomi érsek.
1143.04.08. Trónra lép a Komnénos dinasztiából származó I. Manuél bizánci császár.
1144. A muszlimok elfoglalják az egyik szentföldi keresztes állam fővárosát, Edesszát. Támadásuk kiváltja a második nagy keresztes hadjáratot (1147-49), amely eredménytelenül végződött, noha a német és a francia király (III. Konrád, illetve VII. Lajos) vezette.
1144. A halicsi fejedelmet magyar sereg támogatja a kijevi nagyfejedelem ellen.
1145. Regensburgnál Duna-híd épül.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
A Kerepesi... avagy a legtöbb nevű temetőnk?
  2014-10-22 10:25:39, szerda
 
  "Ha híres magyarok sírjait keressük, nem is kell Budapestről kimozdulni, hiszen a fővárosban található az ország egyik legrégebbi összefüggően megmaradt sírkertje, a Fiumei úti Sírkert. A temetőben van az egyik legteljesebb európai egységes nemzeti emlékhely, ahol politikusok, művészek és tudósok nyugszanak, a magyar történelem jeles alakjai - olvasható a Budapesti Temetkezési Intézet honlapján.
A reformkorban Pest és Buda területén számos kisebb temető működött. Az 1840-es évekre ezek nemcsak beteltek, hanem akadályozták is a települések terjeszkedését. 1847-ben Pest város tanácsa nagy területű köztemető létesítését határozta el a település határain kívül, az úgynevezett "Kerepesi földeken". Az első temetésekre az új temetőben csak az 1848/49-es szabadságharc után került sor. Kezdetben főleg módos pesti polgárcsaládok temetkező helye volt.
"Nemzeti Pantheon" létesítésének szükségességét már gróf Széchenyi István fölvetette 1841-ben, de ő eredetileg valahol a budai hegyekben képzelte el a nemzeti nyughelyet. 1855-ben Vörösmarty Mihály volt az első jeles személyiség, akit itt helyeztek nyugalomra. Temetése egyúttal a Bach-rendszer elleni néma tiltakozás is volt. 1886-ban a Kerepesi temető tehermentesítésére megnyitották a rákoskeresztúri Újköztemetőt. Budán 1894-ben létesült a Farkasréti temető. Ezzel a Kerepesi temető "dísztemető" jellege még inkább előtérbe került.
A pesti és budai belterületi temetők felszámolásával számos neves személyiség végül a Kerepesi temetőben nyert végleges nyughelyet. Kisfaludy Károly hamvait például a mai Lehet tér helyén lévő Váci úti temetőből, Petőfi Sándor szülei a szomszédos Józsefvárosi temetőből, az 1848-49-es honvédek pedig a budai Gesztenyés kert helyén működött Németvölgyi temetőből kerültek ide. A "magyar jakobinusok" maradványait a Tabáni temető felszámolásakor találták meg, majd hozták át a Kerepesi temetőbe.
1867 és 1919 között épültek fel a nagy mauzóleumok (Ganz, Batthyány, Deák utoljára Kossuth sírépítménye ), az Árkádsor és a ravatalozó. 1928-ban létesítették a Művészparcellát - a "múzeumi" parcella lényegében ma is az 1930-as évekbeli állapotot tükrözi."
[origo]

Meg kell jegyeznem, hogy a magyar jakobinusok maradványai soha nem voltak a Tabáni temetőben. Sajnos ez egy teljesen érthetetlenül hibás adat. Legközelebb igyekszem kitérni a megtalálásuk kalandos voltára.
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
2014.09 2014. Október 2014.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 34 db bejegyzés
e év: 265 db bejegyzés
Összes: 1072 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 75
  • e Hét: 852
  • e Hónap: 2285
  • e Év: 61873
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.