Belépés
yaskane.blog.xfree.hu
EZ AZ ÉV AZ ÉN ÉVEM. AMIRE VÁGYOM, AZT ELÉREM. SIKERES ÉS BOLDOG VAGYOK. A CSODÁK ÚTJÁN HALADOK. yaskane :)
2008.10.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 71 
Mindenszentek ünnepe és Halottak napja
  2014-10-31 22:02:06, péntek
 
  Népszokások / November első két napja
November 1. Mindenszentek ünnepe, november 2. pedig Halottak napja a keresztény világban.

Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.
A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, és az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később "minden tökéletes igazra" emlékező ünnep a 8. században tevődött át november 1-jére, egy kelta ünnep időpontjára. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet, így ettől kezdve a mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett.
Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél" ma is elimádkozzák a Mindenszentek Litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket. Mindenszentek Magyarországon 2000 óta, ötven év után ismét munkaszüneti nap.

A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween is, ennek elnevezése az angol All Hallows Eve kifejezésből származik, ami magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája. Ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.
A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapul a Cluny apátság alá tartozó minden bencésházban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.
A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben, a bukovinai magyarok még ennivalót is vittek a temetőbe. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát, néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.




Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)
A hazai halottkultusz múltjából itt annyit el kell mondanunk, hogy a temető (cinterem) valamikor körülvette a templomot. A halottat a gyászházból vagy a templomba, vagy csak a templom előcsarnokába (limbus) hozták. Itt folyt le a temetési szertartás, búcsúztatás, innen vitték és hantolták közeli sírjába. A szertartás alatt, máshol közvetlenül a temetés után vagy a templomajtóban, vagy a halott sírjánál osztották ki a megholt üdvösségéért való imádság fejében a koldusok, ispotálybeliek: betegek, elhagyott öregek között a gyászoló család ajándékát, főleg kenyeret, kalácsot, bort, gyertyát. Egyes helyeken a halottas házban ült tort a meghívott szegények, koldusok, félkegyelműek ünnepélyes megvendégelése előzte meg. Olykor a halott végrendeletében is meghagyta az alamizsnaosztás idejét és mértékét. Ezt a hátramaradt élők lelkiismeretesen teljesítették is, mert féltek, hogy halottjuk lelke hazajár.




Katona Lajos: Folklór-kalendárium
(részlet)
Holtak tisztelete
A megholtak iránti kegyelet legvégső gyökérszálai is a vallásos érzés azon legmélyebb rétegébe nyúlnak le, ahol minden metafizikai sejtés és sóvárgás a maga őseredeti, fejletlen állapotában még alig egyéb, mint a hazajáró lelkek ki nem engesztelt haragjától való félelem.
Erre vall a legtöbb temetkezési és egyéb halott-tisztelési szertartás, amely utóbb, a vallásos érzület tisztultával, változó jelentést nyer s mind magasztosabb szimbólummá szellemül át. A régi nyers síri áldozat a fejlődő gazdasági élet követelményeivel is alkura lép, amint a hasznossági elv mind nagyobb tért foglal az idő haladtával egyre előrelátóbbá s ezzel együtt takarékosabbá fejlődő emberiség életében. Ősi halott engesztelő áldozatok költséges, sőt pazar bősége helyébe mindinkább csak azok árnyéka, képviselete, puszta jelzése lép. A legszembetűnőbben például a kínaiaknál, akik még ma is vele adják a halottal mindazt, amit hajdan: csakhogy valaha ,,in natura" rótták le a köteles áldozatot, ma pedig beérik azzal, ha annak selyempapírból kinyírt apró másolatait zárják az elhunyt koporsójába.




Reviczky Gyula: Halottak napján
(részlet)
Melyen kedvünkre, nyiltan sírhatunk,
Egész esztendőben nincs több napunk,
Fájdalmunkat ma rejtegetni nem kell.
Halandó, gyönge testvérek vagyunk ma.
Sirok között egyenlő minden ember,
Akár ott sirva, akár oda jutva.



 
 
0 komment , kategória:  SZERETet - HIT - VALLÁS  
Református templomok
  2014-10-31 21:20:21, péntek
 
  A kisszekeresi református templom belseje



A boldvai református (hajdan bencés) templom



A túrricsei református templom kazettás mennyezete



A nagykőrösi református templom



 
 
0 komment , kategória:  VALLÁS -ima, vers, kép, idézet  
A gyülekezetben
  2014-10-31 21:17:45, péntek
 
  Tompa Mihály: A gyülekezetben
(részlet)

Cseng, zúg még a harangok öble,
A hang, távol, széthömpölyögve;
S mint szarvas a szép, hűs forrásra:
Siet a nép a szent tornácba.
Betölti a pitvart, a házat,
Az arcokon hit és alázat ...
S a szívre, melynek mélye zajlék,
Csendet, békét lehelt a hajlék.
Ül ifju, vén s hallgatva szót vár ...
Majd fölzeng a királyi zsoltár;
A nép együtt van, együtt érez,
Szólván az ég s föld istenéhez;
Fejét mélyen kezébe hajtva:
Imában olvad szíve, ajka,
Az Úr előtt lelkét kitölti,
S megtisztul, szentül ami földi.
 
 
0 komment , kategória:  VALLÁS -ima, vers, kép, idézet  
Miben egyezünk mindnyájan a hit dolgaiban?
  2014-10-31 21:15:19, péntek
 
  Pázmány Péter: Miben egyezünk mindnyájan a hit dolgaiban?

Négy dologban egyezünk mindnyájan, akik keresztyén nevet viselünk.
Először abban, hogy a hit csak egyedül az Istennek szaván és bizonyságtételén fondáltatik, úgy, hogy csak azt kell igaz keresztyén hittel vallani, amit az Isten az ő igéi által megjelentetett. Mert nemrégen megmutatám, hogy valamit keresztyén hittel hiszünk, azt egyedül csak az Istennek szaváért és bizonyságtételéért hisszük, és nem az emberek szaváért.
Másodszor, azt is egyenlőképpen hisszük, hogy valami a Bibliában, a Szentírásban meg vagyon írva, az épen és minden cikkelyében igaz és Isten mondása, aki a próféták és apostolok által, úgymint cancellariusok által írta, valami ebben a könyvben foglaltatik, amint csak imént megmondám, és amint Szent Ágoston írja, ha ki azt mondaná, hogy feledékenységből vagy tudatlanságból valamiben hamisat írtak a Bibliában; bizonytalanná tenné az egész keresztyéni vallást.
Harmadszor, abban is egyetértünk, hogy valaki a Szentírással ellenkezik, valaki az ő tudományát, akármely kicsiny dologban is vakmerőséggel megveti, az nyilvánvaló eretnek és istentelen ember.
Negyedszer, azt is bizonyosan valljuk, hogy az Isten igíjét csak az ő igaz értelme és magyarázatja szerént kell bévennünk. Mert aki az Isten igíjét hozná elő, de ennek az önnön saját elméjéből származott, hamis értelmét akarná követni, ez nem az Isten igíjét, hanem az önnön saját gondolatját és tetszését követné, mivelhogy nem bötűben, hanem ennek igaz értelmében áll az Isten igíje.
Ezekrűl a négy dolgokrúl nincs, amint mondám, semminemű visszavonás miköztünk, és közönségesen az újító atyafiak közt, noha a libertinusok ezeknek is némely cikkelyben keresztülállottak.
 
 
0 komment , kategória:  SZERETet - HIT - VALLÁS  
Sylvester János bevezető sorai a 4 evangélium fordításához
  2014-10-31 21:12:48, péntek
 
  Sylvester János bevezető sorai a 4 evangélium fordításához

Próféták által szólt rígen néked az Isten
Azkit igírt, ímé, vígre megadta Fiát,
Buzgó lílekvel szól most es néked ezáltal,
Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess.
 
 
0 komment , kategória:  Igék - Biblia - Zsoltárok  
Wittenberg
  2014-10-31 20:54:07, péntek
 
  LUKÁTSI VILMA: WITTENBERG

Október utolsó napja már.
A látóhatár
fénylő napkeltet ígér:
"Az igaz ember hitből él..."
Az a korszakváltó hajnal
megajándékozta a világot:
Szöget és kalapácsot
adott egy szerzetes kezébe.
...Amíg a vártemplomhoz ér:
"az igaz ember pedig hitből él..."
- suttogja, még csak önmagának,
de az egész világnak
szól attól kezdve az üzenet,
a kapura kiszögezett hitvallása sok éjszakának...
A kinyitott szent Bibliának
fölismert igazsága beszél:
"Az igaz ember hitből él!"
...mert fújt a Szél
azon a kora reggelen,
nem maradt többé rejtelem,
hogy Isten szereti a világot
önmaga adott váltságot érte
Fia halála által!
S mert Ő mindent megfizetett,
azért nem lehet elveszett,
senki, aki hisz Benne!
Hisz, szeret és remél...
"Az igaz ember hitből él!"
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Soli Deo Gloria
  2014-10-31 20:51:38, péntek
 
 



egyedül a Szentírás
egyedül Krisztus
egyedül hit által
egyedül kegyelemből
egyedül Istené a dicsőség!
 
 
0 komment , kategória:  VALLÁS -ima, vers, kép, idézet  
Cseri Kálmán a reformációról
  2014-10-31 20:49:35, péntek
 
  "Ma van 497 éve annak, hogy 1517. október 31-én Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezte híressé vált 95 tételét. Ebben az írásában megpróbálta röviden összefoglalni, miben tér el az egyház tanítása és gyakorlata a Szentírástól. Célja az volt, hogy térjen vissza az egyház vezetősége és minden tagja Istennek a Bibliában kijelentett akaratához. Ez a visszatérés, visszaformálódás, reformálódás volt a célja mindannak, amit a reformátorok tettek."
(Cseri Kálmán)
 
 
0 komment , kategória:  SZERETet - HIT - VALLÁS  
Luther 95 tétele
  2014-10-31 20:42:32, péntek
 
  A 95 TÉTEL

Írta és közzétette LUTHER MÁRTON (1483-1546) német reformátor 1517. október
31-én Wittenbergben, a vártemplom kapujára szögezve.

Az igazság kiderítése s és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek
az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya, a szabad
művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes
előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket
velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus
Krisztus nevében. Ámen.

1. Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: "Térjetek meg!" - azt akarta,
hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen (Mt 4,17).
2. Ezt az igét nem vonatkoztathatjuk a bűnbánat szentségi gyakorlására,
azaz a bűnvallásra és a jóvátételre, ami a papok közreműködésével
történik.
3. De nem is vonatkoztathatjuk kizárólag csak a belső bűnbánatra, mert
a szív töredelme mit sem ér, ha nem hozza magával külsőleg a bűnös
mivoltunk elleni sokoldalú halálos küzdelmet.
4. Ez a gyötrődő küzdelem tehát mindaddig tart, míg az ember gyűlöli
vétkes önmagát (ez az igazi belső bűnbánat), vagyis a mennyek
országába való bemenetelig.
5. A pápa nem akar senkit mentesíteni és nem is mentesít a jóvátevő
bűnhődéstől, hanem csak attól, amit saját illetékességében vagy az
egyházi jogszabályok szerint maga rótt ki.
6. A pápa nem bocsáthat meg másként egyetlen vétket sem, csak azáltal,
hogy azt Istentől megbocsátottnak jelenti ki és fogadja el. Viszont
kétség kívül megbocsáthatja az ő számára fenntartott eseteket: ezek
semmibevétele esetén a vétkesség kétség kívül megmarad.
7. Isten senkinek nem bocsátja meg vétkét anélkül, hogy egyszersmind
alá ne vetné a megalázkodót mindenben a helyette eljáró papnak.
8. A bűnbánati egyházjogszabályok csak az élőkre érvényesek, és azok
szerint haldoklókra semmit sem szabad kiróni.
9. Ennélfogva jót tesz velünk a Szentlélek a pápa által, mikor (a pápa)
a rendelkezéseiben mindig kivétellé teszi a halál óráját és a
szükséghelyzetet.
10. Képzetlenül és hibásan járnak el azok a papok, akik a haldoklóktól
egyházjogszabály szerinti bűnbánati teljesítményt követelnek a
purgatóriumban.
11. Bizonyosnak tűnik, hogy azt a konkolyt, hogy az egyházjog szerinti
jóvátevő bűnhődést át lehet változatni purgatóriumbeli bűnhődésre,
akkor hintették el, mikor a püspökök aludtak.
12. Régente az egyház által meghatározott büntetéseket nem a feloldozás
után, hanem a feloldozást megelőzően szabták ki, hogy ezzel próbára
tegyék a töredelem őszinte voltát.
13. A haldoklók halálukért mindennel megfizetnek, és az egyházjogi
szabályok számára már halottak, joggal illeti meg őket az azoktól
való feloldás.
14. A haldoklóban lelki épségének és szeretetének tökéletlensége
szükségképpen nagy félelmet támaszt, annál nagyobbat, minél
tökéletlenebb volt.
15. Ez a félelem és borzadás magában is elég (hogy mást ne mondjak) a
purgatóriumi szenvedést előidézni, mivel a reménytelenség borzalmával
határos.
16. Láthatjuk, hogy a pokol, a purgatórium és menny úgy különbözik
egymástól, mint reményvesztés, a kétséggel küzdés és a biztonság.
17. Látható, hogy a lelkeknek a purgatóriumban arra van szükségük, hogy
mind félelmük fogyjon, mind szeretetük szaporodjék.
18. Nem látszik bizonyítottnak sem érvekkel sem szentírási helyekkel,
hogy (a purgatóriumban lévő lelkek) kívül lennének a szeretetet
kiérdemlő vagy azt fokozó állapoton (Isten irgalmán).
19. De az sem látszik bizonyítottnak, hogy legalábbis mindnyájan biztosak
és biztonságban vannak boldogságra jutásuk felől, jóllehet mi ebben
teljesen bizonyosak vagyunk.
20. Tehát a pápa a minden bűnhődés teljes elengedésén nem egyszerűen
minden bűnhődés elengedését érti, hanem csak az általa kiróttét.
21. Tehát tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt mondják, hogy a pápa
bűnhődés elengedése ez embert minden bűnhődéstől feloldja és megmenti.
22. Éppenséggel semmit nem enged el a purgatóriumban levő lelkeknek, amit
ebben az életben kellett volna az egyházi jogszabályok szerint
teljesíteniük.
23. Ha valaki egyáltalán megkaphatja minden bűnhődése valamilyen
elengedését, akkor biztos, hogy ezt csak a legtökéletesebbek kaphatják
meg, tehát igen kevesen.
24. Természetesen az emberek legnagyobb részét becsapják, amikor nagy
hanggal, minden megkülönböztetés nélkül ígérik meg nekik a bűnhődés
feloldását.
25. Amilyen hatalma van a pápának a purgatórium felett, ugyanolyan hatalma
van bármely püspöknek vagy lelkésznek a maga püspökségében, illetve
gyülekezetében.
26. Nagyon jól teszi a pápa, hogy a (purgatóriumban lévő) lelkeknek nem
a kulcsok hatalmával ad elengedést, (amivel (ott) nem rendelkezik),
hanem közbenjáró könyörgés által.
27. Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába
dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll.
28. Csak annyi bizonyos, hogy a ládában megcsörrenő pénz által nagyra
nőhet a haszonlesés és a kapzsiság. Az egyház közbenjáró szolgálatának
eredményessége azonban egyedül Isten jótetszésétől függ.
29. Ki tudja, hogy vágyódik-e minden purgatóriumban lévő lélek arra, hogy
őt onnan kiváltsák? A legenda szerint sem Szeverinusz, sem Paszkálisz
(pápák) nem igényelték ezt.
30. Senki sem biztos a maga töredelmének valódisága felöl, még kevésbé
a következmény: a teljes elengedés felől.
31. Amilyen ritka az igazán bűnbánó ember, épp olyan ritka az igazán
elengedést nyerő, vagyis nagyon ritka.
32. Örök büntetést kapnak tanítóikkal együtt, akik a búcsúcédulákkal
biztonságban hiszik magukat az üdvösségük dolgában.
33. Nagyon kell óvakodnunk azoktól, akik azt mondják, hogy a pápának azok
az elengedései (azaz búcsúi) Istennek ama fölbecsülhetetlen ajándék,
amely által rendbe jön az ember dolga Istennel.
34. Ugyanis a búcsúnak ez a kegyelme csak a bűnbánat szentségével (és)
ember által kiszabott jóvátevő bűnhődésre vonatkozik.
35. Nem keresztyénséget prédikálnak, akik azt tanítják, hogy aki lelkeket
akar kiváltani vagy gyónási kiváltságot vásárolni, annak nincs
szüksége töredelemre.
36. Minden igazán szívén talált keresztyén részesül a bűnhődésnek
és a vétkességnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is.
37. Aki csak igazi keresztyén, akár élő, akár halott, az részese Krisztus
és az anyaszentegyház minden kincsének, s ezt Isten adta néki,
búcsúcédula nélkül is.
38. A (bűnhődés) pápai elengedését és a (kegyelemben) részesítést mégsem
szabad semmiképpen sem megvetni, mert az (mint mondtam) az isteni
elengedés kinyilvánítása.
39. A legképzettebb teológusnak is igen nehéz egyszerre megtapasztalnia
a nép előtt a bőséges búcsút és az igaz töredelmet.
40. Az igazi töredelem keresi és szereti a bűnhődést, viszont a búcsú
bősége elkényelmesít és a bűnhődést gyűlöletessé teszi, legalábbis
esetenként.
41. Óvatosan kell az apostoli (azaz pápai) búcsút prédikálni, nehogy
a nép félreértse és elébe helyezze azt a szeretet jócselekedeteinek.
42. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa véleménye szerint
a búcsúvásárlás semmilyen tekintetben nem állítható egy sorba az
irgalmasság cselekedeteivel.
43. Arra kell tanítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot tesz, aki a
szegénynek ad, vagy a rászorulónak kölcsönöz, mint hogyha búcsút
vásárol.
44. Ugyanis a szeretet cselekedete által nő a szeretet és javul az ember,
de a búcsú által nem lesz jobb, csak a bűnhődéstől mentesebb.
45. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy aki látja a rászorulót és
azt elhanyagolva búcsúra költ, az nem a pápa elengedését szerzi meg,
hanem Isten rosszallását.
46. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy - hacsak nem dúskálnak a
fölöslegben - mindazt, ami az élet fönntartásához szükséges, tartsák
kötelességüknek házuknépe javára fordítani és semmiképp se pazarolják
búcsúkra.
47. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a búcsúvásárlás nem
parancsolat, hanem szabad döntés dolga.
48. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa a búcsúban való
részesítéssel inkább az őérte való áhítatos imádkozást akarja elérni
sem mint a készpénzt, mert az előbbire nagyobb szüksége van.
49. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa búcsúi akkor
hasznosak, ha nem beléjük vetjük bizalmunkat. Viszont nagyon
ártalmasak, ha általuk elvész az istenfélelmünk.
50. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy ha a pápa tudna a
búcsúhirdetők zsarolásairól, azt akarná, hogy inkább égjen porig
Szent Péter bazilikája, mint azt, hogy juhainak bőréből, húsából
és csontjából épüljön fel.
51. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa, ha szükséges volna,
kész lenne (ahogy illik) még Szent Péter bazilikájának eladása árán is
saját pénzéből segíteni azokat, akiknek legtöbbjétől némely
búcsúhirdetők kicsalják a pénzüket.
52. Hiábavaló a búcsúcédulák alapján bízni az üdvösségben, még ha a
búcsúmegbízott, sőt akár a pápa a saját lelkével kezeskednék is érte.
53. Krisztus és a pápa ellenségei azok, akik a búcsú hirdetése miatt Isten
igéjét más templomokban teljesen elnémítják.
54. Jogsérelem éri Isten igéjét, ha ugyanabban a prédikációban ugyanannyi
vagy több időt szentelünk a búcsúnak, mint Isten igéje hirdetésének.
55. A pápa gondolata szükségképpen az, hogy ha a csekély értékű búcsút egy
haranggal, egy díszfelvonulással és egy szertartással ünneplik, akkor
az evangéliumot, ami a legnagyobb dolog, száz haranggal, száz
díszfelvonulással, száz szertartással kell hirdetni.
56. Az egyház kincse, amelyből a pápa a búcsú nincs eléggé megnevezve,
és Krisztus nép is ismeri azt.
57. Nyilvánvaló, hogy itt nem mulandó javakról van szó, mert azokat sok
egyházi szónok nem egykönnyen osztogatja, hanem inkább gyűjti.
58. De nem is Krisztus és a szentek érdemeiről van szó, hiszen azok
mindenkor, a pápa közreműködése nélkül is, munkálják a belső ember
számára a kegyelmet, a külső ember számára pedig a keresztet, a
halált és a poklot.
59. Szent Lőrinc ugyan azt mondta, hogy az egyház kincse a szegények,
de ő korának szokásos kifejezésével élt.
60. Nem vakmerőség kimondani, hogy az egyház kincse: az egyház kulcsai
(melyeket Krisztus érdeméért kapott).
61. Világos ugyanis, hogy a bűnhődés elengedésére és a (meghatározott)
esetekre (vonatkozóan) elegendő a pápának a saját hatalma.
62. Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent
evangéliuma (örömhíre). De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből
utolsókká tesz.
63. De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.
64. A búcsúk kincsét viszont igen kedvelik, mert utolsókból elsőkké tesz.
65. Az evangélium kincse olyan háló, amellyel egykor az anyagi javak
embereit halászták.
66. A búcsú kincse pedig olyan háló, amellyel ma az emberek anyagi javait
halásszák.
67. A búcsú, amiről a búcsúhirdetők azt hirdetik, hogy a legnagyobb áldás,
- valóban az, de a kereset szempontjából.
68. Valójában azonban a búcsú az Isten kegyelméhez és a kereszt jóságához
mérten a legeslegkisebb dolog.
69. A püspökök és a lelkipásztorok (jogilag) kötelesek az apostoli búcsú
hirdetőit teljes tisztelettel fogadni,
70. arra, hogy ezek ne a maguk álmait hirdessék a pápa megbízása helyett.
71. Aki az apostoli búcsú igazsága ellen szól, kiátkozást és gyalázatot
érdemel,
72. de áldott, aki gondosan eljár a búcsúhirdető szavainak önkénye és
önfejűsége ellen.
73. Ahogy a pápa is joggal sújt le villámával azokra, akik a búcsú ügyben
bármi módon csalást követnek el,
74. de sokkal inkább készül villámával lesújtani azokra, akik a búcsúk
ürügyén a szent szeretet és a való igazság kijátszásán mesterkednek.
75. Őrültség azt vélni, hogy a pápai búcsúk akkorák, hogy feloldozhatják
az embert, még ha valaki képtelenséget mondva - az Istenszülő (Máriát)
erőszakolta volna is meg.
76. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy a pápai búcsúk a vétkesség
tekintetében a búcsú alá eső legkisebb bűnöket sem vehetik el.
77. Az a szóbeszéd, hogy maga Szent Péter sem adhatna nagyobb kegyelmet,
ha ő volna most a pápa - káromlás Szent Péter és a pápa ellen.
78. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy neki is és bármelyik pápának is
nagyobb erői vannak, tudniillik az evangélium, a gyógyítások kegyelmi
ajándékai stb. 1Korinthus 12,9-10. szerint.
79. Káromlást szól, aki azt állítja, hogy a pápai címerrel ellátva
felállított kereszt felér Krisztus keresztjével.
80. Számot fognak adni azok a püspökök, lelkészek és teológusok, akik
tűrik, hogy ilyesmiket prédikáljanak a népnek.
81. A búcsúról való ilyen önkényes prédikálás azt eredményezi, hogy a
tudós férfiaknak sem könnyű a pápa tekintélyét megvédeni a
rágalmaktól, vagy éppen az egyszerű hívek fortélyos kérdéseitől.
82. Például: Miért nem üríti ki a pápa a purgatóriumot szentséges
szeretetből és a lelkek oly nagy szüksége miatt, ami minden indíték
közt a legigazságosabb - ha számtalan lelket kivált a (Szent Péter)
bazilika építésére adott szennyes pénzért, ami igen jelentéktelen
indíték erre?
83. Továbbá: Miért vannak még mindig halotti misék és évforduló ünnepek
a lelkekért, és miért nem adják vissza, vagy miért nem engedik
visszavenni a halottakért tett adományokat, ha a kiváltottakért való
imádság immár a búcsúcédula révén feleslegessé és jogtalanná vált?
84. Továbbá: Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy
megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy
kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket
nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt?
85. Továbbá: A bűnhődésre vonatkozó egyházjogi előírások ténylegesen és
mint régóta nem alkalmazottak, magukban érvénytelenek és halottak.
Miért történik a tőlük való mentesítés pénzzel, búcsúk
engedélyezésével, mintha érvényesek és hatályosak volnának?
86. Továbbá: Miért nem építi föl a pápa - akinek vagyona ma felülmúlja a
dúsgazdag (ókori) Crassusok kincsét is - Szent Péternek legalább azt
az egy bazilikát inkább a maga pénzéből, mint szegény híveiéből?
87. Továbbá: Mit enged el vagy mit nyújt a pápa azoknak, akik a tökéletes
töredelem által jogosultak a teljes elengedésre és (kegyelemben)
részesítésre?
88. Továbbá: Miből lenne nagyobb haszna az egy háznak, mint abból, ha a
pápa - amit most csak egyszer tesz meg - naponta százszor osztana
elengedést és (kegyelemben) részesítést a hívek bármelyikének?
89. Mivel a pápa a lelkek üdvét inkább a búcsúk által keresi, mint a pénz
által, miért szünteti meg a már régebben engedélyezett búcsúcédulákat
és búcsúkat, mikor azok ugyanolyan hatásosak?
90. Ha az egyszerű híveknek aggályos érveit puszta hatalommal elnyomjuk és
nem értelmes megválaszolással oldjuk fel, azzal az egyházat és a pápát
ellenségeik előtt nevetségessé, a keresztyéneket pedig szerencsétlenné
tesszük.
91. Ha tehát a búcsúkat a pápa lelkületének és gondolatának megfelelően
hirdetnék, könnyű volna felelni mindezekre (a kérdésekre), sőt fel
sem merülnének.
92. Távozzanak tehát azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének:
"Béke, béke." - de nincs béke! (Ezékiel 13,10.16).
93. Tegyék jól a dolgukat azok a próféták, akik azt mondják Krisztus
népének: "Kereszt, kereszt!" - de nincs kereszt!
94. Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket: Krisztust, bűnhődésen,
halálon és poklon át is követni igyekezzenek,
95. és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke
biztonságán át jutnak be a mennybe (ApCsel 17,22).

Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely
a Jézus Krisztus. (1 Kor. 3:11.)

S.D.G.

Magyar nyelvre fordította dr. Zsigmondy Árpád latinból két korábbi
fordítást is (Takács János 1937, Soproni Líceum 1995) felhasználva.
Megjelentette 1996-ban L. M. halálának 450. évfordulója alkalmából az
Evangélikus Országos Múzeum és a Huszár Gál Papír- és Könyvesbolt
Budapesten. Plakát alakban megjelenteti a Budapest Kőbányai Evangélikus
Egyházközség. Oldalterv és szedés: Jánosi József. Felelős kiadó: Fabiny
Tamás.
Link
 
 
0 komment , kategória:  Igék - Biblia - Zsoltárok  
Vissza a forrásokhoz – ma van a reformáció ünnepe
  2014-10-31 20:38:03, péntek
 
  A hagyomány szerint 1517-ben október 31-én függesztette ki Luther Márton a bűnbocsátó cédulák árusításával kapcsolatos 95 tételét a wittenbergi vártemplom ajtajára. Ezzel elindította az újkor egyik legjelentősebb eszmei áramlatát, a reformációt.

Luther a bűnök pénzzel való megváltását bírálta, ami az akkori nyugtalan és feszült korszakban valóságos megtérési mozgalmat indított el. Mivel a társadalmi erkölcsöt és az egyén felelősségét egészen más alapokra helyezte, nem túlzás állítani, hogy megújította a keresztény gondolkodást. "Vissza a forrásokhoz" - ez volt a reformáció fő üzenete; a kereszténységet nem az alapítás óta felgyűlt hagyományokból, hanem egyenesen az alapításból akarta megélni. A reformáció egyedül a Szentírást tette a keresztény hit alapjává, azt tanítva, hogy minden egyéb hagyományt ezen kell lemérni.

Luthert a tézisei nyomán keletkezett mozgalom miatt a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően a reformátor III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. A Luther által képviselt irányzatból alakult ki a mai evangélikus egyház, míg a református vallás alapját a Luthernél jóval radikálisabb genfi Jean Calvin (Kálvin János) tette el.

Kálvin az imát, a közös éneklést, valamint a prédikációt helyezte előtérbe. Az eleve elrendeltetést hirdette, mely szerint Isten hatalma végtelen, mindenkinek már a születésekor meg van írva a sorsa, és sorsuk a cselekedeteiktől függetlenül az üdvösség vagy a kárhozat. Egyszerű, szegény egyházat hozott létre. Elvetette a hierarchiát, és a városi önkormányzat mintájára épült fel az egyház.

A lutheri tanok igen gyorsan megjelentek Magyarországon is: Budán, a Felvidéken és az erdélyi szászok körében még az 1526-os mohácsi csatavesztés előtt terjedni kezdtek. Az evangélikus és a református egyház Magyarországon az 1560-as években alakult külön szervezetté. Máig jól követhető módon a Királyhágón innen és túl a szászok, a dunántúli felső vármegyékben a magyarok nagy része megtartotta hite alapjául a Luther-féle hitvallást, míg a székelyek és más magyar nemzetiségű protestánsok csatlakoztak a svájci reformációhoz.

A protestáns egyházak szerte a világon ezen a napon tartják a reformáció napját, a reformált egyházak születésének ünnepét. Szlovéniában annak ellenére hivatalos ünnepnap, hogy a szlovének többsége római katolikus. Az indoklás: a reformáció mélyen hozzájárult az szlovének kulturális fejlődéséhez. Ugyancsak hivatalos ünnepnap Németország bizonyos tartományaiban (természetesen Szászországban is), valamint Svájcban. A protestáns egyházak ezen a napon emlékeznek meg a gályarabnak eladott prédikátorokról, illetve az ellenreformáció többi áldozatáról.

Miért éppen mindenszentekkor?
Furcsa az egybeesés a mindenszentek és a reformáció ünnepe között, de valószínűleg nem a véletlen műve. A mindenszentek napjának előestéjét Luther feltehetőleg a legmegfelelőbb dátumnak tartotta, hogy téziseit kifüggessze, hiszen másnap a wittenbergi vártemplom éppen azért tartott nyitva, hogy egy jelentős relikviagyűjteményt minél többen lássanak.

A hagyomány szerint Luther Márton 1517. október 31-én függesztette ki téziseit a wittenbergi vártemplom ajtajára.
Link



 
 
0 komment , kategória:  SZERETet - HIT - VALLÁS  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 71 
2014.09 2014. Október 2014.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 71 db bejegyzés
e év: 1128 db bejegyzés
Összes: 8092 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 203
  • e Hét: 942
  • e Hónap: 5818
  • e Év: 675270
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.