2014-10-20 20:24:43, hétfő
|
|
|
Nem számít, hogy a versek ideje van-e van nincsen ideje a versnek. Mivel a vers az élettel azonos. Mostanában csurognak, csepegnek. Pedig magamnak írom őket, még ha néha keresek is helyet nekik.
És az olvasás ideje van. A vonatozásnak ez is haszna, nem csak az, hogy látod a sok lárvaarcot reggel, a böröndtologatókat visszafelé.
Ma egy első világháborús "antológiát" olvastam, kezdtem el. Nagy, színes kiadvány. Van néhány meglepetés benne. S elsősorban az a felismerés számomra, hogy olyan jól elvakartuk a történelemben ezt a borzalmat, amely forrása lett egyéb borzalmaknak.
Lassan fölismerem: népirtásban egyik oldal sem tiszta, ártatlan bárány. Tulajdonképpen ma is folyik az első világháború, néhány tűzszünet beiktatva. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|