|
2014-10-26 07:39:20, vasárnap
|
| |
| |
Szuhanics Albert
Kivisznek a temetőbe
Életünkkel az a nagy baj,
ki születik, az meg is hal.
Jaj, Istenem, mi lesz velünk,
elmúlás a mi végzetünk!
A temető csöndes, békés,
nincs fájdalom, nincs szenvedés.
Ámde élet sincsen benne,
csak sírjaink kőkeresztje.
Vigyünk gyertyát, mécsest oda,
ahol van a holtak hona!
Letűnt álmok temetője,
emlékezet vezetője...
Szeretteink sírhantjára
tudjuk, egyszer utoljára
hozunk halvány őszirózsát,
s esztendőre nekünk hozzák...
Nem tudhatjuk mikor és hol
nő a túlvilági tábor,
s majdan a mi lelkünk lép be
halálkapun öröklétbe.
Sorsunkkal megelégedjünk,
e világot úgy szeressük,
hogy ajándék kis időre,
s kivisznek a temetőbe... |
|
| |
|
2 komment
, kategória: Szuhanics Albert |
|
|
|
|
|
Offline
