Bármilyen színű és bármennyi gyertya is kerül az adventi koszorúdra, kívánom, hogy a hit, a remény, a szeretet és az öröm négyese ragyogja be az ünnepvárás minden pillanatát.
Ó, jöjj, ó, jöjj, Üdvözítő
Beteljesült már az idő.
Föltárd az ég zárt ajtaját,
Vár a világ sóhajtva vár.
Megnyílt az ég harmatozva,
Megváltónkat, hogy lehozza
Ég felhői nyíljatok szét
Hozva Jákob fejedelmét.
...
Link
Harmatozzatok égi magasok... Katolikus Adventi énekek HOZSANNA 2. ének Tóth Boglárka - ének
Advent, a várakozás és felkészülés időszaka
Közeledünk az advent időszakához, amely a várakozásról, lelki felkészülésről és Jézus születéséről szól. A böjt is ebben az időszakban van, de ma már szinte senki nem tartja ezt a hagyományt. Régen ebben az időszakban nem volt szabad hangos mulatságokat rendezni. Adventi koszorút a 19-20. századtól készítenek, hagyományosan három lila és egy rózsaszín gyertyát kell meggyújtani a karácsonyt megelőző négy vasárnapon. Az adventi naptár szokása a 20. század környékén alakult ki, méghozzá egy szülői leleményességből.
Az Advent szó jelentése ,,eljövetel", a latin ,,Adventus Domini" kifejezésből származik, jelentése ,,az Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző időszakot nevezik így, ebben a négy hétben készülnek fel az Úr eljövetelére. A hagyomány a 4-5. századtól van jelen.
Ez az időszak a várakozásról, lelki felkészülésről és Jézus születéséről szól. Advent első vasárnapja minden évben változik, de mindig november 27. és december 3-a közé esik, tehát Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon kell meggyújtani az első gyertyát. Ezzel veszi kezdetét az egyházi év. Idén, ez november 28-ára esik.
Ezen a napon gyújtják meg az adventi koszorún lévő első gyertyát. A katolikus hagyomány szerint három lila és egy rózsaszín gyertya illik a koszorúra, de a sorrend se mindegy. A gyertyák színeinek jelentése van.
Advent első vasárnapjának a színe a lila, így a lila gyertya kerül meggyújtásra. Ez a szín fejezi ki a bűnbánatot és a fegyelmet. Hagyományosan ezen a vasárnapon a templomban is a lila szín uralkodik, a terítő, a szertartást vezető pap ruhája is lila színű.
Advent második vasárnapjának is lila a színe.
Advent harmadik vasárnapját örömvasárnapnak is nevezik (gaudete=örvendjetek!), ekkor kezdődik ugyanis advent második fele, az Úr eljövetele közeledik. Ezen a vasárnapon az örömöt szimbolizáló rózsaszín gyertyát gyújtják meg.
Advent negyedik vasárnapján az utolsó lila gyertya is meggyújtásra kerül, ezen a napon mind a négy gyertya egyszerre ég. Advent időszakában az oltár nincs feldíszítve, és az énekek kerülnek előtérbe.
Főleg a hagyománytisztelőknél a gyertyák színei a mai napig is liturgikus színekben jelenik meg, tehát a három lila és egy rózsaszín. De manapság sokan már különböző színű gyertyákkal díszítik az adventi koszorút, zöld, sárga, kék, fehér, arany, ezüst, narancssárga, szinte bármilyen színű lehet, mindenki tetszése szerint válogathatja meg a koszorún lévőn gyertyák színeit.
A böjtölés hagyománya is az adventhez kapcsolódik, bár a XX. század második felében ez a hagyomány is eltűnt. A régi szokás szerint ebben az időszakban nem lehetett hangos mulatozásokat rendezni, az advent ugyanis a lelki felkészülésről, a nyugalomról, az áhítatról és a várakozásról szól. Nem fért bele a mulatozás és a vigadalom.
Szintén ehhez az időszakhoz kapcsolódik az adventi naptár is, amelyet már hetekkel karácsony előtt megveszünk. A gyerekek a huszonnégy ablakocska mögé rejtett csokoládéból, édességből minden nap megesznek egyet, egészen karácsonyig. Kicsik -nagyok kedvence ez az adventi szokás, mely a XX. század környékén alakult ki, még pedig úgy, hogy egy Gerhard nevű kisfiú édesanyja huszonnégy részre osztott fel egy kartonpapírt, mindegyik részére tett egy-egy édességet, a kisfiú pedig minden este megehetett belőle egyet.
Gondolataim...
.
Széttéphetetlen kötelék a szeretet, ha tiszta szívvel, önzetlenül, feltételek nélkül adod, sokszorosan visszakapod! Szemedbe könnyet csal, léleksimogató, csodás varázsszó! A szeretet fénye visszasugárzó.
Horváth M. Zsuzsanna
Légy szelíd őz egy rejtelmes erdőben ,
nyíló virágszőnyeg , a végtelen mezőben.
Légy egy apró hal , a hullámzó tengerben ,
szabadság fénye egy sólyom szemében .
Légy hajnal a gyermeked szívében ,
harmattal füröszd a szeretet vizében .
Légy nyugvó nap a szürkéllő estében ,
hold fénye a sötétnek éjében .
Légy ártatlan gyermek , föld Anya ölében,
szerető kedves , kedvese szemében .
Légy gyengéd egy szerelmes szívében ,
erő mi adatott , elfér a kezedben .
Légy szótlannak , szava helyett hangja ,
zene annak , ki meg nem hallhatja .
Légy a szivárvány színe mindazoknak ,
ki a színeket a szívében hordja .
Légy pásztora , egy eltévedettnek ,
pislákoló gyertyaláng , a sötétben rekedtnek .
Légy meleg napfény egy didergő embernek ,
aprópénz a sokat nélkülözőnek.
Légy ki az égre emelt fővel nézhet ,
aprókat lépve mégis felhőkhöz érhet.
Légy az , ki a földre letérdepelve ,
egy csillagmintát a szívébe présel le .
Légy kenyérfalat, egy éhező kezében ,
csörgedező csermely , egy szomjúhozó népnek .
Légy az , ki betűt vetni tanít ,
s egy gyermekszívet ölelésre indít.
Légy minden és ne legyél semmi ,
csak tanítsd meg a világot szeretni .
Légy egy , a mindennel, a jutalom tied ,
szívedbe költözik a béke s a szeretet .
Légy botja egy ősz remegő kéznek ,
bátorítás s egy szó a félénknek .
Légy csendes béke , útra készülőnek ,
mécses láng az épp megbékélőnek .
Légy egy mosoly , más arcára írva ,
egy könnycsepp , mi a lelket tisztítja .
Légy TE ki úton van éppen ,
s minden csomagja a szemében a BÉKE .
Nyikos Tibor
Ősz hajú..
-
Láttátok e már
ősz hajú tündért,
aki nem szól már semmit
csak ül a sparheltnél..
-
Aki még most is tervez,
hogy mit főzzön ebédre,
hátha betoppan
valaki vendégnek..
-
Láttatok e már
könnyet a szemében,
amikor megcsillan benne
az éjszaka fénye..
-
Az öreg hold sugara,
ahogy ráveti a szemét,
keresve valamit
az égbolt küszöbén..
-
Láttatok e már
ősz hajú tündért,
aki megpihenne már
az öled rejtekén..
-
Aki megfogná a kezed
és csókot adna néked,
és csak azt suttogná csendben,
- szerelek téged.
Ballagunk az út közepén,
cipeljük egymás terhét,
zsákba rakva, összekötve
ezernyi furcsa emlék.
Fele tied, fele enyém
kiválogattuk nemrég,
tudod, ami benne maradt,
a bajtól, rossztól megvéd!
Kidobjuk, mi felesleges:
betegséget, haragot!
halálhírről soha többé
hallani sem akarok!
Bánatunkat elgurítjuk,
akár egy lyukas fillért,
barátságunk benne tartjuk,
mint összetartó pillért!
Ármánykodás, ígéretek
kegyelmet nem kapnak,
én még hittem - te már tudtad,
kettőnkre nem hatnak!
Fogd a zsákot, el ne veszítsd!
fáradsz már a súlytól,
átveszem és így haladunk
előre az úton!
Ballagunk az út közepén,
lassan célba érve,
elérkezünk egy tölgyfához,
a világ végére!
Csendben áll az élet fája,
lombját büszkén tartja.
Barátságunk örök marad,
a szeretet hajtja!
xMagazin
Offline
