|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2014-11-16 20:50:49, vasárnap
|
| |
| |
Orbán kiborult és cenzúrát emleget
Hír24
2014. november 16. 10:47
A felkérés szerint nyomtatásban is megjelent volna a Fidesz számára fontos Die Welt-interjú; de csak online változatban közölték.
Egy héttel ezelőtt mi is beszámoltunk arról a páros interjúról, amelyet Orbán Viktor adott a Die Weltnek; a német konzervatív lap kérdéseire a magyar kormányfő Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel együtt felelt.
Orbán Viktor a kitiltási ügyről, az őt ért nemzetközi bírálatokról, és az elbukott választásokról is beszélt; az interjú bevezetőjében kiemelték, hogy a kormányfők nézetei között ,,meglepő" azonosságok vannak, és véleményük csak az euró ügyében tér el jelentősen.
Mivel a beszélgetésben a miniszterelnök hitet tett az Európai Unió értékei mellett (,,az EU valóban zseniális találmány"), és olyan gondolatok hangzottak el, mint ,,érdekünkben áll egy stabil és független Ukrajna"; továbbá, hogy ,,az Egyesült Államok bírálatát nagyon komolyan vesszük", ezért az interjút fordulatként értékelték Németországban, ahol mostanában nem kevés bírálat érte a magyar kormány politikáját.
Az interjú - az ígéretek szerint - a Die Welt online változata mellett a lap vasárnapi magazinjában is megjelent volna, ám ez utóbbi szerkesztői nem tartottak igényt az anyagra, ezért végül nem publikálták - írja a hvg.hu a Oberbayerisches Volksblatt online-ra hivatkozva; kiemelve, hogy az ügy diplomáciai botrányt okozott, hiszen Orbán Viktor és a Fidesz számára nagyon fontos interjúról van szó.
Az Oberbayerisches Volksblatt szerint a CSU-hoz eljutott a magyar kormányzat véleménye: Orbánék egyenesen cenzúráról beszélnek; a német párt tiszteletbeli elnöke, Edmund Stoibert pedig tájékoztatta a magyar miniszterelnök felháborodásáról a Die Weltet kiadó Axel Springer vezetőjét.
FRISSÍTÉS:
A Miniszterelnöki Sajtóiroda közlése szerint megengedhetetlen nyomásgyakorlás történt a Welt am Sonntag német lap szerkesztősége részéről a múlt heti magyar-bajor kormányfői interjú ügyében.
Havasi Bertalan, a sajtóiroda vezetője az MTI-nek vasárnap küldött közleményében azt írta: a német újság - a Die Welt című német konzervatív lap vasárnapi kiadása - a november 6-i beszélgetés másnapján felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy még három kérdésre - például arra, hogy "Miért üt meg Ön és a pártja antieurópai hangokat?" - külön, írásban, sürgősen válaszoljon, mert ha nem, akkor egyáltalán nem jelentetik meg a párhuzamos interjút.
Ez az eljárás egy olyan jellegű és mértékű nyomásgyakorlás, ami diplomáciailag, sajtóetikailag elfogadhatatlan, tehát teljesíthetetlen - közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, hozzátéve, hogy az interjú utólagos megváltoztatásához sem a bajor, sem a magyar kormányfő nem járult hozzá.
http://www.hir24.hu/belfold/2014/11/16/orban-kiborult-es-cenzurat-emleget/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-16 20:33:10, vasárnap
|
| |
| |
2014-11-16. 18:18
A köcsögházasok gyermekeinek igazolványában mostantól kétszer szerepel az "apja neve", vagy az "anyja neve" rubrika
Izraelben az azonos nemű szülők 16. életévüket betöltő gyermekeik számára mostantól olyan személyazonossági igazolványt nyomtatnak, amelyben kétszer van föltüntetve az "apja neve", vagy az "anyja neve" rubrika - írja a Jediot Áháronot. Az izraeli köcsögpátyolgató szervezetek jelentős sikernek, s az élet más terein is követendőnek tartják az új típusú igazolványok kiadását. Izraelben újabb győzelmet aratott a buzilobbi, miután "állampolgári kezdeményezésre" mostantól olyan személyazonosító igazolványokat is nyomtatnak, amelyekben két rubrikában szerepel az "apja neve" azon 16. életévüket betöltött, a belügyminisztérium által személyazonosító igazolvánnyal ellátott személyeknek, akiknek mindkét "szülője" férfi. A ferde hajlamúakat pátyolgató izraeli szervezetek eddig fölháborítónak tartották azt a "természetellenes" jelenséget, amikor az azonos nemű "szülők" gyermekeinek az "apja nevét" és az "anyja nevét" föltüntető rubrikát feltüntető igazolványokat nyomtattak. Anyja neve: Vivien, apja neve: Judit Rebeka Valóban tarthatatlan állapot volt az, akinek a sors két "édesapát" is adott, annak az "anyja neve" rubrikába kellett beleírni például azt, hogy "Ábrahám", mondják a jogvédők. Mert micsoda botrány és megalázó az, hogy valakinek az egyik édesapjának a nevét az "anyja neve" rovatba kelljen beírni. A mellékelt fényképünkön látható ifjú, azonos nemű "szülők" gyermekeként nyilvántartott izraeli hölgynek még régi típusú személyazonosító igazolványa van, amelyben az olvasható, hogy az édesanyját Viviennek, míg az édesapját Judit Rebekának hívják... Mostantól azonban vége ennek a megszégyenítő helyzetnek. Az a 16. életévét betöltött izraeli gyermek, akinek két édesapja is van, annak igazolványában kétszer szerepel majd az "apja neve" rubrika, míg annak az igazolványában, akit a sors két édesanyával is megáldott, annak okiratában kétszer olvasható majd az "anyja neve". El-Kudszi - Kuruc.info
Forrás: https://kuruc.info/r/4/135860/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-16 20:29:51, vasárnap
|
| |
| |
2014-11-16. 20:19
A német alkancellár bírálta az új oroszellenes szankciókat és a NATO kardcsörtetését
A német gazdasági miniszter nem ért egyet új szankciókkal Oroszország ellen. A német alkancellár és gazdasági miniszter, Sigmar Gabriel vasárnap kijelentette, hogy szerinte keményebb oroszellenes szankciók nem fogják megoldani a konfliktust Ukrajna ügyében. A miniszter a német ARD televíziónak nyilatkozott, egy nappal az után, hogy Angela Merkel kancellár a Húszak (G20) ausztráliai csúcstalálkozóján támogatóan szólt az Európai Unió további, ámbár nem részletezett szankcióterveiről. Gabriel bírálta azt is, amit ő a NATO "kardcsörtetésének" nevezett Oroszország határán, és hozzátette: politikai megoldásra van szükség. "Nem látom, hogy (a szankciók) hogyan segítik haladásunkat gazdaságilag. Ettől csak nehezebb lesz a helyzet" - mondta a miniszter. Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn megvitatják a szankciók helyzetét. A német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier azonban a Welt am Sonntag című német újságnak nyilatkozva azt mondta: az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás "máris hatalmas", és további oroszellenes szankciók nem szerepelnek a hétfői napirenden. "Kelet-ukrajnai szakadárok egy névsorát fogjuk áttekinteni, és korlátozzuk az utazási szabadságukat és a kinnlevőségeikhez való hozzáférésüket" - mondta a német külügyminiszter, aki a jövő héten Kijevbe és Moszkvába utazik. "Helyes, hogy Angela Merkel és Frank-Walter Steinmeier a párbeszédre összpontosít, és nem az összeütközésre, mint mások teszik" - mondta a gazdasági miniszter az ARD televíziónak. Sigmar Gabriel vezeti a Német Szociáldemokrata Pártot, amely a parlamenti nagykoalícióban együtt kormányoz a Merkel vezette kereszténypárti szövetséggel. (MTI)
Forrás: https://kuruc.info/r/4/135866/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-16 20:28:56, vasárnap
|
| |
| |
2014-11-16. 19:46
Napi aggodalom Ukrajna területi épsége miatt - ezúttal Áder szájából
Magyarország a jövőben is támogatja és végrehajtja az ukrajnai helyzet miatti szankciókat, és abban vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna független, területi integritását megőrző, demokratikus, fejlődése útját maga megválasztó, gazdaságilag stabil és virágzó ország legyen - közölte Áder János köztársasági elnök a visegrádi négyek találkozóján Pozsonyban. Magyarország az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta támogatta és végrehajtotta az uniós, illetve NATO-fórumokon elfogadott szankciókat, és ez a jövőben is így lesz - jelentette ki Áder János államfő vasárnap Pozsonyban. Áder János a visegrádi négyek országainak köztársasági elnökei és Petro Porosenko "ukrán" államfő közös sajtótájékoztatóján beszélt erről, amelyet azután tartottak, hogy az elnökök megbeszélések sorát folytatták Pozsonyban a csehszlovákiai rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében. Áder János hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna független, területi integritását megőrző, demokratikus, fejlődése útját maga megválasztó, gazdaságilag stabil és virágzó ország legyen. Áder és Walzman A vendéglátó Andrej Kiska államfő kijelentette: Porosenko ukrán elnök meghívását a rendszerváltoztatás 25. évfordulójának ünnepségére az aktuális helyzeten kívül az is indokolta, hogy "Ukrajna lakossága azt az utat választotta mint mi 25 évvel ezelőtt." Fontosnak nevezte, hogy a találkozón a V4-es országok elnökei megegyeztek abban, egységesen kell fellépniük az ukrajnai helyzetet illetően. Hasonló hangnemben nyilatkozott Bronislaw Komorowsky lengyel államfő is, aki kiemelte annak fontosságát, hogy a V4-ek országai "egységesen és szolidaritásukat megőrizve" foglaljanak állást amellett, hogy Ukrajnának meg kell védenie magát az "orosz agressziótól." Petro (Walzman) Porosenko "ukrán" államfő nagyon fontosnak és hasznosnak értékelte a vasárnapi pozsonyi találkozót. Hangsúlyozta: a háború, amely Ukrajna keleti részén folyik, Európa biztonságáról és szabadságáról is szól. Milos Zeman cseh államfő annak a reményének adott, hangot, hogy Petro Porosenko "a béke, nem pedig a háború államfőjeként kerül be a történelembe". A visegrádi négyek és Németország államfői hétfőn Prágában folytatják a közös megemlékezést. (MTI nyomán)
Forrás: https://kuruc.info/r/3/135865/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-16 10:04:42, vasárnap
|
| |
| |
Ha ez igaz?...- nyakunkon a forradalom! Vagy valami, még rosszabb!
Posted on 2014/11/14 Szerző: Admin
A válság óta Európa nagy része inkább növelte a szociális kiadásait, hogy enyhítse a munkanélküliséget. Mi ezzel szemben jövőre rekordra tervezzük járatni a közmunkaprogramot, 2018-ig pedig eltörölnénk a munkanélküli-segélyt. Ez hosszabb távon öngyilkos terv lehet - főleg, hogy úgy tűnik, bármit is mond a kormány, a közmunka nem kapu a rendes munkához. Összeszedtük, hogy mit lehet tudni a közmunkásokról, mire elég a közmunka, és hogy miért lehet szörnyen veszélyes, ha a kormány megvalósítja azt, amit a következő évekre tervez.
Orbán Viktor régóta emlegeti, hogy a jóléti társadalmak megbuktak, hiszen szerinte kiderült, hogy a jólét nem alapja semminek, legfeljebb a következménye. Orbán szerint ezért kell létrehozni egy munkaalapú államot, aminek az állampolgárai nem segélyből, hanem munkából jutnak jövedelemhez.
Ebben nincs is semmi új, a kormány már 2010-ben is világossá tette: a teljes foglalkoztatottság elérése a cél, hogy munkába állítsák Magyarországot. Orbán a Siemens átalakított tanműhelyének átadásán nemrég viszont már arról beszélt, hogy a kormány
2018-ig teljesen eltörölné a munkanélküli-segélyeket,
és elérné, hogy mindenkinek legyen olyan munkája, amiből nemcsak hogy megélni, hanem gyarapodni is tud. Orbán szerint a kormány így nem a munkanélküliséget, hanem a munkát támogatja.
Kedden pedig már egész konkrétan az derült ki, hogy négy év leforgása alatt évente negyedével csökkentenék a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat, és helyette az érintetteket a közmunkaprogramba vonnák be.
Soha nem költöttünk még ennyit közmunkára
És ez a vonal látszik az új költségvetés számaiban is, ami csúcsra járatja a közmunkát, miközben folyamatosan csökkenti a segélyezést. Ha viszont megnézzük a számokat, azt látjuk, hogy a keddi bejelentés sem akkora újdonság, hiszen 2009 és 2012 között egyszer már csaknem harmadával csökkentették a munkanélküli-ellátásokra szánt pénzeket.
2015 viszont ténylegesen fordulópont lehet, hiszen ha ragaszkodnak a költségvetésben most szereplő összegekhez, akkor ez lehet az első év, amikor a kormány többet költ majd közmunkára, mint munkanélküli-segélyre. A kormány ugyanis az eddigi 200 ezer fő felett jövőre további, több tízezer főnek teszi lehetővé, hogy részt vegyen a közmunkaprogramban.
Ezért tavalyhoz képest csaknem 40 milliárddal többet költ majd az állam a közmunkaprogramra: jövőre így 270 milliárd mehet közfoglalkoztatásra, míg munkanélküli-ellátásra csak 237 milliárd jut majd.
Mi így segítünk
A gazdag országokat tömörítő OECD-országok - ide tartozunk mi is - túlnyomó többsége a válság után növelte a gazdasági visszaesés miatt munka nélkül maradt emberek terheit enyhítő szociális kiadásokat. Ehhez képest hogyan reagált Magyarország a válságra? Nagyjából sehogy, a szociális kiadások leginkább stagnáltak, kis mértékben még csökkentek is a válság utáni években.
Erre persze mondhatnánk azt, hogy a közmunka is valamiféle szociális kiadás: a kormányzat is valahogy így van ezzel, hiszen a közmunkaprogrammal egyszerre akarnak szociálpolitikát és foglalkoztatáspolitikát csinálni.
A számok alapján viszont úgy tűnik, a közmunkaprogram két szék között a pad alá esik.
Egyrészt jól látható, hogy 2007-2008-hoz képest mennyivel többen kerültek tarthatatlan helyzetbe különböző szempontok alapján. 2013-ban kétszer annyian mondták azt, hogy nem tudnak fizetni a hónap végén, mint öt évvel azelőtt. Közel hat százalékkal lettek többen azok, akik a magyar medián jövedelem 60 százaléka alatt keresnek - utóbbiak azok, akiket a definíció szerint ,,szegénység és kirekesztés fenyeget".
És miközben a magyar lakosság csaknem 18 százaléka számított súlyos anyagi nélkülözőnek 2008-ban, amivel már akkor a lista alján voltunk az EU-s országok között, az Eurostat friss adatai szerint 2013-ra már minden negyedik magyar, pontosan a lakosság 26,8 százaléka került ebbe a csoportba.
Nem elég viszont, hogy a 2007-hez képest, amikor 2,92 millió szegény volt az országban, 3,3 millióra nőtt a szegények száma, de a közmunka foglalkoztatáspolitikai szempontból sem látszik túl hatékonynak.
Annak ellenére, hogy a KSH június-augusztusi adataiból az látszik, hogy a munkanélküliség számszerűen rég volt ennyire alacsony. Közmunka nélkül viszont 7,6 százalék helyett bőven 11 százalék felett lenne a munkanélküliek aránya: nagyjából ennyi volt kicsivel a válság beütése után 2009-ben is. Ez pedig azt jelenti, hogy
a magyar munkaerőpiac lényegében öt éve egy helyben toporog.
A fenét toporog egy helyben - mondaná a kormány -, hiszen pont a közmunka indítja majd be a munkaerőpiacot. Kérdés azonban, hogy tényleg beindítja-e?
Tényleg visszavezet a munka világába?
Orbán és a kormányzat rendszeresen emlegeti, hogy a közmunka kaput jelent a munka világába, tehát a közmunkán keresztül a munkanélküliek segélyezettből átléphetnek a valódi munkaerőpiacra. A számok ezt egyelőre nem vagy csak nagyon kis mértékben erősítik meg.
Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tanulmánya szerint nem lehet óriási hatékonyságról beszélni, hiszen a 2011-2012-es időszakban a közmunkások átlagosan 18, a 2012-2013-as időszakban pedig 13 százalékban tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Pintér Sándor belügyminiszer nemrég arról beszélt, hogy a 2013-2014. évi téli közprogramban részt vevő 99 571 ember 16,11 százaléka, 14 965 fő helyezkedett el a munkaerőpiacon a program után, ami bár enyhe javulás, de még mindig nem a túl nagy hatékonyságról árulkodik.
Az MTA kutatásán kívül a Magyar Szegénységellenes Hálózat is külön tanulmányt szentelt a közmunkaprogramnak, és az MTA-s kutatással egyetemben ez is arra jutott, hogy a közfoglalkoztatás nem vezet vissza a munkaerőpiacra, így nem is hatékony ellenszere a munkanélküliségnek.
De mit állítanak pontosan ezek a kutatások?
Az MTA szerint például azt, hogy azért is lehet veszélyes a közfoglalkoztatás, mert minél több időt tölt el benne valaki, annál nehezebben tud átlépni a munkaerőpiacra: azok, akik nem először vettek részt közmunkában, a közmunka után fél évvel 14 és 10 százalékban dolgoztak a közmunkaprogramon kívüli munkahelyen.
fag
A kutatók szerint ennek az az oka, hogy ha bőségesen rendelkezésre áll a közmunka, akkor a munkanélküliek kevéssé lesznek arra ösztönözve, hogy a meglévő, de sokkal nehezebben elérhető piaci állásokat keressenek. Piaci állásokhoz ugyanis körülményesebben, több kereséssel lehet hozzáférni, míg a közmunkáért csak be kell sétálni az önkormányzatra.
A beleragadásnak pedig több oka is van: egyrészt a közmunka során a többség nem jut a munkaerőpiacon is hasznos tudáshoz. Másrészt viszont a közmunkásoknak sokszor már nincs is energiájuk a munka mellett állást keresni, arról nem is beszélve, hogy a Szegénységellenes Hálózat kutatása szerint az önkormányzatok sokszor kifejezetten akadályozzák a közmunkásokat az álláskeresésben, mert jól jön nekik az olcsó munkaerő.
“Nem a csak zsákfalvakban van közmunka
Na most, akik tíz-tizenöt éve nem dolgoztak, a végzettségük is kétséges, hogy alkalmazható-e az időközben megváltozott gazdaságban, hogy tudnak-e alkalmazkodni a munkaerőpiachoz, hiszen kiestek onnan, na, őket valahogyan oda vissza kell vinni."- mondta Orbán Viktor idén tavasszal, de más kormányzati szereplők is gyakran ismételgetik, hogy a közmunkaprogram azoknak segít, akik hosszú ideje nem dolgoztak, ezért ,,elszoktak" a munkától.
A Szegénységellenes Hálózat kutatása arról számol be, hogy a közmunkások között ténylegesen vannak olyanok, akiknek esetleg soha nem volt munkahelyük. Nem arról van szó ugyanakkor, hogy a lustaságból nem dolgoztak: a kutatás alapján ezek az emberek egyébként rengeteget dolgoznak, számos módon igyekeznek családjuknak pénzt szerezni, képzettség híján azonban főleg csak szezonális, alkalmi munkát kapnak, sokszor feketén. Ezek az emberek a beszámolók alapján sokszor közmunka után, akár hétvégén is dolgoznak, ha tudnak, néha akár 12-14 órát is.
A közmunkások másik csoportja azért vesz részt a közfoglalkoztatásban, mert a válság után elvesztette a munkahelyét, és azóta nem tudott elhelyezkedni. A kutatás szerint a sikertelenség részben magyarázható az alacsony iskolai végzettséggel és azzal, hogy olyan helyen laknak, ahol nincs munka, de a csoportba tartozók között vannak városiak és diplomások is. Ezt egyébként az MTA kutatása is megerősíti, amely szerint a közmunka egyáltalán nem csak a zsákfalvakra jellemző:
városokban ugyanúgy dolgoznak közfoglalkoztatásban, és a program az egész országot lefedi.
A földrajzi hely annyiban viszont meghatározó, hogy a tanulmány szerint Budapesten lehet a legkönnyebben piaci munkát találni közmunka helyett, míg az ezer fő alatti falvakban a legnehezebb.
És van még egy sztereotípia, amely gyakran előkerül a közmunkával kapcsolatban, miszerint ez a romáknak jelentene munkahelyeket. Nemrég Orbán is emlegette, hogy mióta van közmunka, 300 ezer ember ment át a rendszeren (elmondása szerint is többen többször is), ebből pedig 57 ezer olyan cigány, aki még soha nem dolgozott. A kutatásokból is pontosan az derül ki, hogy a közfoglalkoztatottak többsége nem roma.
Akkor mitől lesznek valódi munkahelyek?
Az Orbán-kormány munkaerő-piaci intézkedéseinek a hatása az volt, hogy egyre több ember került a munkaerőpiacra úgy, hogy a pangó gazdaság miatt nem volt elég munkaadó, vállalkozás, aki felszívja az új jelentkezőket. Emögött az az elgondolás állt, amiben már Orbánék előtt is hittek a kormányok, tehát hogy a munkaerőpiac kínálati oldalával van valami baj: a magyar munkavállalók egy része valamiért lusta, ezért rá kell őket kényszeríteni, hogy dolgozzanak.
Az MTA kutatói szerint ugyanakkor másról van szó: ugyanis a munkakeresés eredményessége is függhet olyasmiktől, hogy a munkanélkülinek például van-e pénze buszjegyre, hogy elmehessen állásinterjúra, van-e pénze lakhatásra a munkanélkülisége idején, vagy hogy jár-e időben busz oda, ahol munkát tudna vállalni. És ekkor még nem is beszéltünk arról, hogy az alulképzett munkavállaló sok esetben csak továbbképzéssel juthatna piaci álláshoz.
Időközben a magyar gazdaság is növekedni kezdett, és a korábbi évek pangásához képest már a cégek is keresik a munkaerőt, például az olyan munkaigényes ágazatokban is, mint például az építőipar.
Tényleg célszerű emelni a közfoglalkoztatást?
Ennek ellenére - ahogy a grafikonon is jól látszik - a kormány pont most növeli a közmunkások számát, aminek a már említett okok miatt könnyen az lehet az eredménye, hogy egy csomó olyan ember, aki a munkaerőpiacon is találna állást, - ahogy arra a Portfolio cikke is rámutat - beleragad a közmunkába. És még ha nem is ragadnak benne, valószínűleg az se segít túl sokat, hogy a munkanélküli-segély jelenleg három hónapig jár, és 28 800 forintra csökkentették az összegét. Az MTA kutatói szerint viszont ennyi idő alatt aligha lehet munkát találni.
Nagy baj lehet még ebből
A segélyek megvonását hosszabb távon csak a közmunkával lehet majd felváltani, és a kormány valószínűleg arra számít, hogy a növekedés beindulásával majd egyre kevesebb költségvetési forrást kell erre az egészre áldozni. A tanulmányokból viszont látszik: a kormány valójában a tűzzel játszik akkor, amikor 2015-re több közmunkást tervezett be, hiszen úgy tűnik, a közmunka hosszú távon inkább csak nehezíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
Azzal viszont, hogy a közmunka elhúzódásával százezreket zárnának ki a munkerőpiacról, miközben további százezrek maradnának segély nélkül, komoly társadalmi konfliktusoknak ágyazhat meg a kormány. Arról nem is beszélve, hogy több kutatás is megmutatta, hogy a munkaerőpiacról való hosszabb távú leszakadás nemcsak az érintettek számára borzasztó, hanem az egész társadalom veszít a helyzettel, hiszen a leszakadás hosszabb távon az alacsonyabb gazdasági növekedésben is megmutatkozik.
És további fontos kérdés, hogy a lecsökkentett segélyek mellett mi lesz azokkal, akik egyszerűen nem jutnak közmunkához? Sok olyan esetről lehet tudni, hogy a közmunkáért is verseny van egyes településeken, aki ebből kimarad, és segélyt se kap, az nagyon gyorsan lecsúszhat.
(index)
Bal-Rad komm: “...aki ebből kimarad, és segélyt se kap, az nagyon gyorsan lecsúszhat..."
Köteteket lehetne - nagyokat és vastagokat - a közmunka hatékonytalanságáról és drága voltáról írni, és a szó szerinti semmibe vezető voltáról. Ez az út ugyani a semmibe vezet. Ezt már nagyon jól tudják azok, akik az út végére értek. Sokan vannak már az út végén.
Nagyon komoly és roppant veszélyes - életveszélyes - folyamat ez! Amiből ORSZÁGUNK a jelenlegi struktúrájában nem képes kilábalni. A jelenlegi struktúra alatt kell érteni ORSZÁGUNK társadalmi, gazdasági, és szövetségesi struktúráját. A kialakult helyzetért pedig - és ezt is mindenkinek világosan kell már végre látni - a hazai politikai elit - a rendszerváltó és az azótai uralkodó politikai elit ORSZÁG ÉS NEMZETI ÉRDEKEKET TELJESEN FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÓ, ÖNÖS RABLÓÉRDEKEKET KIELÉGÍTŐ BŰNÖS ÉS BŰNÖZŐ MAGATARTÁSA A FELELŐS!
Számtalanszor jeleztük a rendszerváltás káros voltát, ami még akkor is igaz, ha nem okvetlenül csak Magyarországon múlott.
Ugyanakkor más országok is váltottak rendszert, ám korántsen taszították magukat olyan reménytelen mélységbe, mint mi! Pontosabban rablóelitünk.
Ám a legnagyobb probléma a jelenünkben az, hogy a mostani politikai elit (parlamenti maffiáink) egyikének sincs “lövése sem" a problémák hatékony kezelésére sem, nemhogy a megoldásra! Ennek oka ismét csak az önös szerzési vágy!
A jelenlegi - és ki tudja még meddig - kormányzó rablóhorda kizárólag közmunkában, később pedig rabszolgamunkában látja a megoldást. Ma még többnyire a közterek kapirgálására kivezényelt milliók, holnap már “egy marék rizsért" dolgozó, a kormánynak fizetendő közvetítői jutalékért a multikhoz és egyéb “NAGYOKHOZ" betereltek jelentik majd a foglalkoztatást!
Hogy lesz munkanélküli segély? - vagy álláskeresői támogatás? - vagy sem? - valójában ez már kevésbé érdekes. Emberhez méltó életet egyik sem biztosít! Éhendögléshez untig elég amit valaki kap! - ha kap egyáltalán majd.
Az, hogy a munkanélküli segélyt be akarja szüntetni a kormány, nem egyéb, mint burkolt figyelmeztetés: OLYAN MÉRVŰ MUNKANÉLKÜLISÉGGEL SZÁMOLNAK, AMIT ANYAGILAG KEZELNI NEM TUDNAK! (A jelenlegit sem!) Viszont a szómágia mögé rejtik ismét a problémát, és a közmunkát szorgalmazzák. Aminek semmi értelme, sőt...! Komoly veszteséget termel csak!
Ám közmunka ide vagy oda, segélynélküliség meg egyéb ötletelések, ORSZÁGUNKBAN a szociális válság már kopogtat az ajtón! Hogy ez mikor fog robbanni? (Mert robbanni fog!) És milyen formában fog robbanni?
Félő, hogy hamarosan robbanni fog, és a lehető legdurvább formában!
Látják ezt parlamenti maffiáink, ám egyébbel sem foglalkoznak, csak vetítenek! Úgy tesznek, mintha a kialakult - általuk kialakított - helyzetet orvosolni tudnák. Nem tudják orvosolni! Eszme és felfogásrendszerükbe ugyanis a valóban megoldást jelent(het)ő variáns - A SZOCIALIZMUS - nem fér bele!
Márpedig a következményekért a felelősség őket terheli! Itt már nem lehet “büdöskommunistázni"!
http://balrad.wordpress.com/2014/11/14/ha-ez-igaz-nyakunkon-a-forradalom-vagy-val ami-meg-rosszabb/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-16 10:02:11, vasárnap
|
| |
| |
2014.11.15.
Van remény: megszűnik a Napló, felkészül a Magyar Hírlap
Hakapeszi Miki
A helyzet mégse reménytelen. Hónapok óta csúszik az ország egyre mélyebbre a fekáliába, mosolyra csak olyan apróságok húzták szánk, mint amikor nyelvnáci Ildi helybe ment Andréhoz a lófaszért, vagy amikor a pohos buszos beszopta az energiacellát. Ez a pénteki nap azonban elhozta a reménysugárt. És nem azért, mert jókora makoncával aranylábú fiaink legyalulták a szegény északi rokonokat, sokkal nagyobb horderejű dolgok történtek médiafronton.
Egy rendkívüli agysejtpusztító képességgel bíró műsor haláláról jött hír és arról, hogy az egyik legótvarabb napilap került veszélybe. Két különböző sztori, de a magyarság jövendő iq-növekménye szempontjából rendkívül üdvös lenne, ha a Napló után valóban eltűnne a faszba a Magyar Hírlap is. Aztán jöhet a Népszava, így is tovább húzzák, mint amit beígértek.
A TV2 Napló című förmedvénye a magyar média történetének legnagyobb átbaszásaként vonul be a történelembe. Magukat profi igazmondó sztárújságíróknak beállító nímandok hétről hétre adagolták az életszerűnek látszó giccset a nézőnek. Kálmánbá a bivalybasznádi krimóban azt hitte, hogy érti, ami körülötte történik a világban, pedig csak lopott, vagy előre lezsírozott, megjátszott sztorik velejéig demagóg adagolásával hitették el a hülyékkel, hogy ők komoly dolgok iránt is érdeklődnek, felfogóképességük túlterjed Kelemen Anna csöcsein. Egy valóságsó nem akar többnek látszani, mint ami, a Napló fő bűne, hogy Trutyi és társai minőségnek, színvonalnak hazudták magukat.
Ha a hájfej végre beáldozza a Hírlapot, akkor az összeesküvéshívő elmeháborodott és/vagy ostoba nyalonc fidesznyikek legfőbb bástyája dől le, ami mindenképp pozitív. Kérdés, hogy ha ezt meglépi Gáborunk, akkor a kiszervezett budapesti buszokon keresztül meddig tömik emberünket a narancsosok az adófizetők pénzéből. Jó lenne, ha elzárnák ezt a csapot, de ha nem, akkor is az elmúlt időszak legpozitívabb híre lenne, ha Bayer Zsolti és társai legalább időlegesen felület nélkül maradnának.
A print média szűkülése megállíthatatlan, ami nem jó hír. De az mindenképp örömteli, ha a négy országos napilap közül a legvállalhatóbb Népszabi marad fenn, a Hírlap után remélhetőleg a csőlátású orbánfóbiás bérrettegő balosok vállalhatatlan és újabban már egészen tahó kiadványa, a Népszava lesz a következő, mely megy a lecsóba. Persze jó lenne, ha közvetlenül utána rohadna le a Nemzet is, de ez vágyálom, kell egy Rákosi-érára emlékeztető propagandalap a viktorhíveknek és a mostani oligarchaversenyben Lajos sem teheti meg, hogy ne mondhassa tollba esetlegesen a kritikát, ha újra szopatni akarják.
Miközben azon sírunk tehát, hogy az igénytelen közönség csak a bulvármocsokra erektál, az elmúlt egy évben összességében faszább lett a magyar média. A független, mindenkit osztó, minden ügynek utánanéző minőségi médiában elvesztettük ugyan az Origot, de bejött helyette a 444, az Index tán jobb mint valaha és mértékadó tényező lett az Átlátszó is. A Hír TV és a közmédia már nem tud lejjebb szakadni a nullás szintről, de az ATV és a Hír24 után valós, kritikus, nézhető híradót ad az RTL Klub is.
Megértem, ha mindez igencsak bassza a porbafingó szabadságharcos agyát és ide a rozsdás bökőt, hogy az 50 százalékosra emelt reklámadón túl sok mást is bevet még, hogy a tendenciát megfordítsa.
http://mentalisdeficit.blog.hu/2014/11/15/van_remeny_megszunik_a_naplo_felkeszul_ a_magyar_hirlap |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-16 09:57:02, vasárnap
|
| |
| |
Kedves képviselő, mennyi pénzt szeretne?
Janecskó Kata
2014.11.15. 08:56
Így tornásszák fel a polgármesteri fizetést
Sok helyen nem szerénykedtek az október 12-én megválasztott képviselők, amikor eljött az ideje, hogy saját fizetésükről döntsenek. A törvény már nem állít többé felső korlátot, így óriásiak lettek az egyéni különbségek. Nem volt akadálya a közel 80 százalékos fizetésemelésnek és például annak sem, hogy Magyarország legkisebb falvában sokkal jobban keressenek a képviselők, mint az akár több százszor nagyobb községekben. Találtunk azért visszafogott politikusokat is. Egyes helyeken csak pár ezresért vagy teljesen ingyen dolgoznak a képviselők.
Izgalmas feladattal kezdhették önkormányzati képviselői munkájukat az október 12-én megválasztottak: az egyik első dolguk az volt, hogy saját tiszteletdíjukról határozzanak. A helyi önkormányzatokról szóló törvény óriási mozgástérrel ajándékozta meg őket: éppen a választások napján lépett hatályba a tiszteletdíjügy új szabályozása.
Korábban a törvény kijelölt egy plafont, a település típusa és nagysága szerint megmondta, legfeljebb mennyi lehet a tiszteletdíj. A budapesti kerületekben például 96 600, a tízezresnél nagyobb városokban 85 000, az ezer fősnél kisebb falvakban 38 700 forint volt a limit.
168782961
Fotó: Bloomberg
Az új törvényben összegszerű plafon helyett már csak egy homályos és nem túl szigorú korlát van, ez: a tiszteletdíj megállapítása
nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatai ellátását.
Kíváncsiak voltunk, szabad kezet kapva hol mennyire lendült meg a fantázia. Nagyon sok helyen (sokszor rögtön az alakuló ülésen) meghozták már a rendeletet a tiszteletdíjról, és a helyi rendeletek közül rengeteg nyilvánosan elérhetővé mostanra. Több mint háromszáz falu, község, város vagy fővárosi kerület tiszteletdíj-rendeletét néztük át. Bár a képviselő-testületek többsége nem rugaszkodott el a helyben megszokott, a régi plafon alá beférő összegektől, azért bőven voltak, akik éltek a páratlan lehetőséggel.
Duplázás és ingyenebéd
Igazán nagyvonalú volt saját magával a berentei testület. Itt az egyszerű képviselő havi bruttó 100 ezer forintot keres. Aki bizottsági tag is, annak a tiszteletdíja 170 ezerre ugrik, a bizottsági elnöknek pedig már 200 ezer forint jár. Az 1200 fős, Borsod- Abaúj-Zemplén megyei faluban 6 embert választottak képviselővé októberben. A 6 ember 3 bizottságot alakított. Így aztán most hárman bizottsági elnökök, ketten tagok, és mindössze egy van közöttük, aki csak egyszerű képviselő.
A Berente-méretű településeken a régi rendszerben az alapdíj maximum 50 200 forint volt, és a bizottsági elnökök sem kaphattak 95 300 forintnál többet. Most hárman 200 ezret, ketten 170 ezret keresnek, az utolsó ember pedig 100 ezret. Berentén egyébként a saját maguknak megítélt természetbeni juttatásokkal sem voltak szégyenlősek. Elrendelték, hogy minden képviselő térítésmentesen veheti igénybe a Szent Borbála Idősek Otthona által nyújtott ebéd- és ebédkiszállítási szolgáltatásokat, illetve havi 10 ezer forint értékben előfizettethet lapokra.
A nagyjából 1800 fős, szintén borsodi Sály méret szerint egy kategóriába esik Berentével, itt is 50200 forint alatt kellett maradnia a tiszteletdíjnak a régi rendszerben. Most Sályon 90 ezer forintot kapnak a képviselők, ami 79,3 százalékos pluszt jelent.
Kicsi a falu, de nem a fizetés
Az 1000 fő alatti kicsi falvak között sok olyat láttunk, ahol még a régi törvény plafonját, a 38 700 sem érik el a képviselői tiszteletdíjak. A 15-20 ezer forint átlagosnak mondható.
Ebből a mezőnyből ugrik ki az ország legkisebb településeként számon tartott Iborfia, ahol az októberi szavazáskor 14 választópolgár szerepelt a névjegyzékben. Ketten lettek képviselők, ők havi 40 ezret szavaztak meg maguknak.
A 115 fős zalai Ormándlakon 50 ezer forint lett a képviselői fizetés, a Tolnai megyei, 418 fős Bátaapátiban 60 ezer. Ez utóbbi például 55 százalékos emelkedést jelent a régi plafonhoz képest. A szintén 500 fő alatti kis balatoni faluban, Ábrahámhegyen beérték 37 ezer forinttal, viszont megszavazták maguknak, hogy ingyen vehetik igénybe az önkormányzati strandot.
A Heves megyei, 5600 fős Lőrinci eggyel nagyobb településkategóriába tartozik. Itt a korábbi törvény 69600 forintban húzta meg a határt. Most Lőrinciben 77 százalékkal több, 123 294 forint a képviselői alapdíj. Ennyit a régi törvény a megyei jogú városokban vagy a fővárosi önkormányzatban sem engedett.
Ahol azt is megnézték, mire van fedezet
A plafont sem súroló tiszteletdíjjal működő települések egyike az alföldi, 4000 fős Földes. Itt az ülésen a polgármester józanul megmondta: az önkormányzat 2014. évi költségvetési rendelete a régi összegű tiszteletdíjakra tartalmaz fedezetet. A földesi képviselők egyhangúlag szavazták meg a nem túl magas fizetést.
A Tolna megyei 600 fős Fácánkertben, ahol szintén a régi határ alatt maradt a tiszteletdíj, a jegyző hatásvizsgálatot is mellékelt az előterjesztéshez. Itt szép indoklását adta a mértékletességnek, amikor a társadalmi hatásokhoz ért:
A helyhatóságba vetett közbizalmat befolyásolhatja egy nem kellően átgondolt szabályozás.
Találtunk néhány olyan települést is, ahol tényleg csak jelképes összegért, vagy akár ingyen dolgoznak a képviselők. A somogyi Alsóbogáton például 6000 forint, a hevesi Bodonyban 3500 forint a képviselői tiszteletdíj. Ezt ott évente egy összegben, karácsony előtt fizetik ki.
Ahol ingyen dolgoznak
Nem kapnak tiszteletdíjat egyáltalán az alföldi, 3000 fős Levelek képviselői, sem a 24 ezres, észak-baranyai Komló testületi tagjai. Leveleken a természetbeni juttatásokkal sem estek túlzásba: a képviselőknek itt annyit jut, hogy használhatnak önkormányzati tulajdonú laptopot, és az önkormányzat rendezvényein ingyenesen vehetnek részt.
A megyei jogú városokban régen 100 500 forint lehetett legfeljebb a képviselők tiszteletdíja. Hódmezővásárhely például megmaradt ezen a kereten belül, itt 100 ezer forintnál álltak meg. Miskolcon már nem túl sokkal, de efölé mentek. Itt a sima képviselő 110 ezer forintot kap, és elég jól lehet keresni a bizottsági munkával. Miskolcon az átlagnál jobban árnyalták a fokozatokat. Aki egy bizottság tagja, 165 ezret kap, aki kettőé, az 180 ezret, a bizottsági elnöknek 220 ezer jár, a bizottsági alelnöknek pedig 180 ezer. A bizottsági elnöki fizetés Miskolcon így most 29 ezer forinttal magasabb annál, mint amit a régi szabályozás engedett volna (191 ezer volt a limit), az alelnökségért pedig régen nem is járt egyáltalán pluszpénz.
Sok a fárasztó ülés
Szegeden azok a képviselők járnak jól, akik aktívak a bizottságokban. A sima alapdíj csak 85 ezer forint, viszont egy bizottsági tagsággal már 141 ezer forint jár, kettőért 169 ezer, a bizottsági elnökök pedig 225 ezret visznek haza.
Székesfehérvár messze maga mögött hagyja Miskolcot is, Szegeden is. Itt a képviselői alapdíj havi 150 ezer forint, a bizottsági tagok tiszteletdíja 250 ezer, a bizottsági elnököké 300 ezer.
DROTI20141027010
A szegedi közgyűlés alakuló ülésén a városházán 2014. október 27-én.
Fotó: Rosta Tibor / MTI
A 15 ezres Sátoraljaújhelyen kiszámolták azt is, a megemelt fizetések mennyi pluszterhet rónak a városra. Szamosvölgyi Péter, a polgármester készítette el azt az előterjesztést, amely az alapdíjat 10 ezer forinttal, a bizottsági elnökök és tagok díjat 5-5 ezer forinttal emelte volna. Ő írta le azt is, hogy mindez havi 17 százalékos kiemelkedést jelent.
Látszólag magas az emelkedés, azonban négy éven át nem nyúltunk hozzá a tiszteletdíjakhoz
- nyugtatott meg mindenkit, majd a sok munkát emlegette fel.
"2011-ben 26 ülés volt, 2012-ben 22, 2013-ban 26, 2014-ben szeptember végéig 14 testületi ülés megtartására került sor. A bizottságok üléseinek száma is ezzel arányos, hiszen a testületi üléseket mindig megelőzik a szakbizottságok ülései a javaslattételek céljából. Ha figyelembe vesszük a hét bizottsági üléseit és azokra történő felkészülési időt, úgy gondolom, hogy az összességében 17 százalékos havi kiadásemelkedés - reális" - írta az előterjesztésben a polgármester. A végleges rendelet végül kicsit visszavett, a bizottsági tagságért pluszban 25 ezer helyett csak 20 ezer forint jár.
Rég volt már emelés, itt volt az ideje
A budapesti kerületekben is nagy a szórás. Több kerületben eleve magasabb volt a képviselői fizetés a régi törvényi plafonnál. Ez úgy fordulhatott elő, hogy a törvény nem fix összeget tartalmazott, hanem az illetményalap szorzataként határozta meg a tiszteletdíj maximumát. Egyes helyeken nem az általános köztisztviselői illetményalappal számoltak, hanem a helyivel, ami magasabb volt.
Az V. kerületben például 38 650 helyett 46 500 forintos illetményalappal számolták eddig is a fizetéseket. Így a képviselők nagyjából 20 százalékkal edddig is jobban kerestek, mint máshol. Emelés itt most nem volt. A Belvárosban a sima képviselők 117 ezer forintot, a bizottsági tagok 169 ezer forintot, az elnökök 221 ezret kapnak.
Budafok-Tétényben 38 650 helyett 41 ezer forint volt az illetményalap, így jött ki a sima képviselőknek havi 102 500, a bizottsági tagoknak 148 625, a bizottsági elnököknek 194 750 forintos tiszteletdíj. Itt most nem éltek az emelés lehetőségével, hagyták a pénzeket a régiben. Nem nyúltak a tiszteletdíjakhoz a XV. kerületben sem.
Emeltek viszont például a XII. kerületben. "A rendelettervezet a tiszteletdíjak jelenlegi összegének 22,5 százalékkal történő emelésére tesz javaslatot. Megjegyzem, hogy a képviselők tiszteletdíjának mértéke 2006 novembere óta nem változott" - írta az előterjesztésében Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere. Így itt most a képviselők alapdíja 122 500 forint. A bizottsági tagok 177 700 forintot kapnak, az elnökök 232 750-et.
Messzire elhúzott Soroksár
A II. kerületben a régi törvény plafonhoz képest 40 százalékos az emelés. A II. kerületi képviselői alapdíj 135 275 forint, a bizottsági tagok tiszteletdíja 196 149 forint, az elnököké pedig 243 495.
Józsefváros sajátos módszert választott a tiszteletdíj-rendelete megalkotására. Itt nem konkrét összegeket írtak a rendeletbe, hanem úgy fogalmaztak: "az önkormányzati képviselő havi tiszteletdíja a bruttó átlagkereset 50 százalékának megfelelő összeg". Ez kétségkívül jól hangzik, de az összeg egyébként egyáltalán nem alacsonyabb, mint az átlag, sőt. A bruttó átlagkereset tavaly 230 714 forint volt, aminek a fele 115 357 forint. A józsefvárosi bizottsági tagok már megkapják a teljes 230 714 forintot, az elnöki tiszteletdíj pedig 276 857 forintra jön ki. Bizottsági elnöknek tehát Józsefvárosban jobb lenni, mint például a II. kerületben.
Egyelőre az összes kerület tiszteletdíj-rendeletét nem láttuk, de a látottak közül a legbátrabbak Soroksáron voltak. Itt a képviselői alapdíj 173 925. Aki tagja egy bizottságnak, az már 252 191 forintot kap, a bizottsági elnökök pedig a 300 ezres álomhatárt bőven átlépve 330 458 forintért dolgoznak.
http://index.hu/belfold/2014/11/15/kedves_kepviselo_mennyi_penzt_szeretne/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-16 09:55:20, vasárnap
|
| |
| |
A munkanélküliség-alapú társadalom felé
2014. november 13. csütörtök, 10:49
robotA munkaalapú társadalom víziójától vezérelve a kormány hozzálátott az ország újraiparosításához. Meggyőződésem, hogy a koncepció teljesen hibás. A rövid távú hatások elemzését másra hagyom, inkább arra keresem a választ, hogy évtizedes léptékkel mérve milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a gazdaságpolitikusoknak. Nem csak Magyarországon, hanem szerte a világon. Az erőltetett iparosítás biztosan nem segít rajtunk.
Az utóbbi 1-2 évben a vezető tech cégek, mint az Apple vagy az Amazon, dollármilliárdokat költöttek robotok kutatására. A Google lassan már egy tucat robotikával foglalkozó céget vásárolt fel. A kiemelt érdeklődés annak köszönhető, hogy a robotok fejlesztése terén ott tartunk, mint a számítógépeknél úgy 35 évvel ezelőtt. Az áruk meredeken zuhan, miközben a potenciális felhasználási területük egyre szélesebbé válik. Ma már készen van az általános célú robot prototípusa, amelyet nem egy konkrét feladat végrehajtására gyártottak és programoztak be előre. Éppen ellenkezőleg, az ,,általános cél" azt jelenti, hogy a robot képes figyelni, utánozni, és így megtanulni különféle, előre be nem programozott egyszerű munkafolyamatokat. Baxternek hívják és 22 ezer dollárba kerül. Nem is olyan drága egy munkás éves bérköltségéhez képest.
Baxter még nem elég ügyes ahhoz, hogy helyettesíteni tudja az alacsony képzettséget igénylő gyári dolgozókat, de ez nem marad így sokáig. Néhány éven belül megépítik azt az általános célú robotot, amely képes lesz sokrétű, összetett rutinfeladatokat is megtanulni, és az embernél gyorsabban, megbízhatóbban és olcsóbban elvégezni. Ebben a technológiai környezetben iparosítás címszóval összeszerelésre állítani rá egy országot olyan, mint 1980-ban táblás társasjátékok gyártását kikiáltani vezető iparágnak. Akkor inkább az oktatásba, programozók, mérnökök képzésébe, tudásintenzív területekre kellett volna nagy pénzt fektetni, és ez a helyzet azóta sem változott.
Átalakuló közlekedés
De ha már a Google-ról volt szó, a cég önvezető autói tesztfázisban évek óta róják Kalifornia és Nevada útjait. Már ma sokkal biztonságosabban közlekednek, mintha ember vezetné őket. Tömegesen gyártva jóval olcsóbbak is lesznek. Elsőként minden bizonnyal a kamionokat éri majd meg felszerelni az önvezetés eszközeivel, így a szállítmányozó cégek egy rakás pénzt megspórolhatnak. A ki nem fizetett munkabér, a kevesebb baleset, a kisebb biztosítási költség, a folyamatos üzemben megnyert idő mind-mind megtakarítást jelent számukra.
A következő körben jöhetnek a buszok és a személyautók. Vajon ki fog ember vezette taxit rendelni, ha a gép által irányított olcsóbb és biztonságosabb? Egy ideig sokan bizalmatlanok lesznek a vezető nélküli autókkal szemben, de ez hamar el fog múlni. A taxi- vagy kamionsofőrködés mint szakma, meg fog szűnni. A világon sok tízmillió, talán százmillió ember is dolgozik a szállítmányozásban, az ő munkájukra nem lesz szükség. Ez nem kérdés, az a kérdés, hogy pontosan mikor.
Felesleges tevékenységek, felesleges emberek
Ebben a világban majd egy csomó ember számára feleslegessé válik autót tartani. Hiszen általában a kocsinkat csak az idő nagyon kis százalékában használjuk ki, nagyrészt csak áll valahol leparkolva. Sokkal olcsóbb lesz erre a kis időre kibérelni egy önvezető autót. Házhoz jön, ha a neten lefoglalom, és miután kiszálltam belőle, megy a dolgára a következő bérlőhöz. Összességében pedig a töredékébe kerül. Vagyis autóból is jóval kevesebbre lesz szükség, ami érzékenyen fogja érinteni az autógyártókat és az autógyári munkásokat.
Hosszasan lehetne sorolni azokat a területeket, amelyeken az alacsony képzettséget igénylő rutinmunkák elvégzését a robotok átveszik majd az emberektől. Raktárosra, gyorséttermi dolgozóra vagy bolti eladóra jóval kevesebbre lesz szükség, egyebek között az ő állásuk van első körben veszélyben. Az pedig erősen kérdéses, hogy találnak-e más munkát.
Munkaerőpiaci folyamatok
Aki a fenti okfejtésre csak legyint, hogy majd csak lesz más munkájuk, nem jönnek még azok a robotok, annak ajánlom figyelmébe az USA munkaerőpiaci folyamatait. Látszólag minden rendben, kilábaltunk a válságból, hiszen a munkanélküliségi ráta alacsony szintre esett.
USA munkanelkulisegi rata
USA munkanélküliségi ráta
Azonban érdemes a foglalkoztatottság szerkezetét mélyebben is megvizsgálni. A 2. ábrán egy fokkal részletesebb képet kaphatunk az elmúlt 50 év munkapiaci folyamatairól. A felső, kevésbé ingadozó vonal az aktivitási rátát mutatja, vagyis hogy a népesség hány százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. Az 1990-es évekig gyakorlatilag folyamatosan emelkedett, ez a trend túlnyomó részt a nők munkába állásával magyarázható. Az alsó görbe a foglalkoztatottakat ábrázolja a népesség arányában. Az előbbivel ellentétben, ebben a csoportban nincsenek benne a munkanélküliek, akik megjelennek a munkaerőpiacon, szeretnének dolgozni, de nem kapnak munkát. A görbe alakja némileg követi az előbbit, de annál sokkal volatilisebb, például recessziós időszakokban nagyobb lejtmenetek vannak rajta. Ami nem is csoda, hiszen a két görbe különbsége jelenti a munkanélkülieket. Ha a kettő közötti rés tágul, akkor a munkanélküliek száma emelkedik, ha szűkül, akkor csökken.
foglalkoztatas-aktivitas
Csökkenő aktivitás
Látható, hogy a 2008-09-es válság milyen drámaian hatott az amerikai munkaerőpiacra, a foglalkoztatottak aránya gyorsan zuhant. A recesszióból való kilábalás azonban a korábbi esetekhez képest egészen másként történik. A foglalkoztatottság alig emelkedik, a két görbe közötti rés szűkülése (vagyis a munkanélküliség csökkenése) jórészt az aktivitási ráta meredek süllyedésének köszönhető. Vagyis egyre kevesebben akarnak dolgozni, miközben nagyjából ugyanannyi embernek van munkája. A tendencia részben független a válságtól, egy hosszabb távú folyamatba illeszkedik.
Az aktivitási ráta trendjében az ezredforduló környékén történt változás. Az addig jellemző, lassuló ütemű emelkedés egyre gyorsuló csökkenésbe fordult. Ennek pedig nem demográfiai oka van, a 25-54 év közötti lakosság körében is hasonló folyamat játszódik le. A jelenség magyarázata összetett, de az egyik szignifikáns hatás a fiatalok egyre későbbi munkába állása. A munkaerőpiacra való belépés kitolódása pedig a csökkenő számú alacsony képzettséget igénylő állással indokolható. Mielőtt az ember dolgozni kezd, több időt muszáj tanulással töltenie, tehát a tanulmányait végzők egyre szélesebb rétege hiányzik a munkaerőpiacról.
Megszűnő munkahelyek
Az USA munkaerőpiacán tehát már ma kimutatható a kis szakértelmet igénylő munkahelyek csökkenő száma. Ebben persze benne van a Kínába és más olcsó munkaerőt kínáló országba áttelepített gyárak hatása is, de a lényegen nem változtat, a trend csak erőteljesebbé fog válni. Mit kezdjünk ezzel a folyamattal? Az oktatás segít, de sokan nem lesznek képesek magasabb fokú tanulmányok elvégzésére. Másrészt számos szaktudást igénylő szakmában is rengeteg a rutinfeladat. A könyvelők munkája ugyan komplex, de gyakorlatilag kizárólag rutinmunka, amit hamarosan egy szoftver képes lesz ellesni, megtanulni egy rakás igazi könyvelő munkáját figyelve. Utána pedig mindenkinél jobban fogja csinálni.
Hasonló mondható el a nagy lexikális tudást igénylő szakmákról. Az orvostudomány elképesztő mennyiségű információból áll, és egyetlen orvos sem tudja az egész anyagot fejben tartani, nem is várható el tőlük. Ebből következően viszont rengeteg a félrediagnosztizált esetek száma. Egy megfelelő szoftver a beteg által adott leírás, a leletek, a kórtörténet, a szedett gyógyszerek és a többi hasonló esettel összevetve statisztikai alapon képes jobb diagnózist adni, mint az orvosok. Ráadásul egyre csak tanul, nem csak a saját, hanem az összes többi kórházban működő szoftver összes többi esetéből. És egyáltalán nem felejt.
A jogászoknak sok tízezer oldal, folyamatosan változó törvényt kell ismerniük. Munkájuk során hatalmas mennyiségű dokumentumot kell elolvasniuk, megérteniük, feldolgozniuk, idejük jelentős hányada erre megy el. A szakmájuknak ezt a részét hamarosan robotok fogják végezni.
Ezek a szoftverek jelenleg fejlesztés alatt állnak, és nem kezdeti fázisban vannak. Ahogy tökéletesednek és elérnek egy adott minőséget, nyomban munkába is állhatnak majd. Az általuk nyújtott szolgáltatások terén az átlagos, széles kör számára elérhető színvonal csak emelkedni fog, ami örvendetes. Az innovációkkal ugyanakkor jóval kevesebb szakemberre lesz szükség, mint nélkülük lenne.
Alapjövedelem feltétel nélkül?
Úgy néz ki tehát, hogy évtizedes távlatban sok ember önhibáján kívül marad munka nélkül. Reményük sem lesz arra, hogy valaha dolgozni kezdhetnek. A munkanélküliségi ráta akár több tíz százalékra is emelkedhet. Mit kezdjünk velük, miből éljenek ők? Adhatunk nekik munkanélküli segélyt, de a probléma össztársadalmi jellege miatt sem lenne igazságos, ha ennek összege csak a tengődésre elég. Másrészt abszurd is lenne egy olyan világ, amelyben a gépek végtelenül hatékony és olcsó munkavégzésre képesek, de az emberiség jelentős része ezt nem tudja megfizetni és nyomorog. A munkanélküli segélynek tehát a tisztes megélhetést kell biztosítani.
Ebben az esetben viszont sokan azért nem dolgoznának, hogy jogosultak legyenek a segélyre. Ezt elkerülendő a megoldás az lehet, hogy a normális megélhetést biztosító pénzt kapja meg mindenki attól függetlenül, hogy dolgozik-e vagy sem. Akkor viszont már nem segélynek hívják, hanem feltétel nélküli alapjövedelemnek.
Persze lehet, hogy minden egészen máshogy fog alakulni. Talán a megszűnő munkahelyek helyett lesznek újak. Vagy nem lesznek, de a munkanélküliség-alapú társadalom nem alapjövedelemmel próbálja majd megoldani a problémáit. Bárhogyan is lesz, gondolatkísérletünket az A lap ma megjelenő számában folytatjuk.
www.superposition.hu
http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/60-fizikus/6129-munkanelkulisegalaputa rsadalom |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-16 09:35:37, vasárnap
|
| |
| |
2014. nov 14.
Izomból hülye
írta: Edgar Swan
Nem kell azon töprengeni, miféle elnevezéssel lehet illetni az orbáni tündérországot. Az illiberális-unortodox rohadtul hosszú, értelme meg semmi. A magam részéről úgy gondolom, jelenlegi államformánkat tekintve bűnszervezeti királyság és családi rablógazdálkodás érdekes elegyéből összetákolt TÁRSASÁG. Csak így, KÖZ nélkül.
Az orbáni rendszer omladozik, hol itt, hol ott lóg ki a fejétől büdösödő lóláb. A kormány hülyeséget hülyeségre halmozva mentené a menthetetlent, de minden lépésükkel csak rontanak az amúgy is rossz helyzeten. Az elméletben jól összerakott szervezet képtelen egyben tartani a birodalmat, hiszen hazugságra épült. A miniszterek elnöke egy maga kreálta világba menekül a valóság elől és nem veszi észre, hogy lassan egyedül marad. Ezer helyen érhető tetten a realitástól való elrugaszkodás, a mai rádiómonológ is ékes példa erre. "Én úgy számoltam, hogy ezermilliárd forintot fogok elvenni a bankoktól" Ő számolt így, ő veszi el. Az ő kegyelméből lehet egyházi státuszhoz jutni (tudom, sokszor hoztam már fel ezt a példát, de Kövér László szavait máig nem hevertem ki), ő dönt, ő intézkedik. Mindent ő csinál, egyedül. Egy valóságos Atlasz, aki a vállán tartja a Földet. Van ennek a kórságnak valami szépen hangzó latin elnevezése, a szakorvosokra kellene bízni a pontos diagnózist.
A kormányzatban a szakmai hozzáértés nem számít, a jó alkalmazkodás és a feltétlen hűség annál inkább. Ezzel csak az a baj, hogy amennyiben helyzet van (márpedig most van), azt amatőr focisták és szakmájukban egy percig sem tevékenykedő ügyvédek nem fogják tudni megoldani.
Lehet, hogy Szijjártó tisztában van azzal, hogy hivatalos fogadásra nem megyünk gumicsizmában, de ez kevés az üdvösséghez. Akkor is így van, ha a kedvenc teremfoci csapatának a felét maga mellé vette a minisztériumba. Biztosan jókat tudnak beszélgetni, de az országot érintő kérdésekben annyira kompetensek, mint mondjuk én. Semennyire.
Elég volt annyi, hogy egy vérprofi diplomata került az Amerikai Magyar Nagykövetségre, akivel nem lehet megetetni a hazugságokat és nem lehet fogást találni rajta. Elég volt a kitiltási botrányt kiszivárogtatni, ráadásul ezt a kormányközeli sajtó tette meg, ismeretlen okból. Talán abban bíztak, a jól drillezett nép felháborodva kel a kitiltottak, a kormány, vagy a fene tudja ki védelmére. Addig sem veszik észre, hogy súlyos gondok vannak.
Ez most nem jött be. A nép hócipője éppen túlcsodult, a kormányzati kommunikáció tökéletesen összezavarodva kapkod fűhöz-fához. Nyilván itt is lojális barátokkal töltötték fel a szakemberek helyét, ez meg is látszik. Azóta bármit lép a kormány, a helyzet csak romlik. Ismeretlen okból mostanra időzítették a netadó bejelentését, a boltok vasárnapi nyitvatartásának megszüntetését, az abortusz törvény szigorítását, az álláskeresési járadék (lánykori nevén munkanélküli segély) megszüntetését, a közmunka drasztikus kiterjesztését, a devizahitelek érdekesen megoldott forintosítását. Erre jött a NAV botrány, amit a kormány igyekszik a szőnyeg alá söpörni, de ott már egy szemernyi hely sem maradt. Mi több, zúdul ki a régebben oda tuszkolt szemét, az ész nélküli stadionépítésektől Orbán titokzatos svájci utazásain keresztül a százmilliós ingatlanokig. Ott púposodik már Paks II., a Déli Áramlat, a korrupciós ügyek, a piacok teljes lerablása, a barátoknak juttatott pénzek. Matolcsy működése sem sokat javít a helyzeten.
A kormány igyekszik rendezni a sorait és nem veszi észre, hogy változott a helyzet. Már nem egy-egy kisebb csoport háborog, akiket gond nélkül lehet felszalámizni, bedarálni. Az utcára vonuló, vagy még nem vonuló, de egyre dühösebb emberek nem csak az ellenzék soraiból kerülnek ki. Sokan a Fidesz szavazói, akik talán még dühösebbek, mint a nem rájuk szavazók. Már nem egyes érdekcsoportok háborognak, akikkel szemben elég a gyunyoros pökhendiség. Most már nem arról van szó, hogy a szétszakadt ország el akarja zavarni az egyik pártot, hogy újra a másik uralkodhasson. Már nem a rossz és rosszabb közül akarunk választani, hanem élhető országot, becsületes kormányt, tiszta közéletet akarunk. Normális, mindenki érdekeit képviselő politikát, mindenki számára elfogadható életfeltételeket, a korrupció felszámolását, az ország javainak a polgárok érdekében történő hasznosítását akarjuk.
Már nincsen csodavárás, hogy elzavarjuk a mostani rosszat és a másik majd holnaptól kánaánt teremt. Tudjuk, hogy nem történik ilyesmi. De hozzáértő, jó kormányzással lépésről lépésre talpra lehet állni, sok munkával meg lehet teremteni azt az országot, amiben mindig is élni akartunk. Mindannyian.
Persze vannak, mindig is lesznek a végletekig elkötelezett hívek. Nekik mindegy, mi történik, vakon kapaszkodnak a Fideszbe, az MSZP-be, vagy amelyik pártot hitük oltárára emelték. De ők távolról sem jelentenek akkora tömeget, mint a középen álló, csupán élhető országot akarók, a jobb,- vagy baloldalban csalódottak.
A többször belengetett békemenet nem csodafegyver. Menetelnek egyszer, menetelnek kétszer. Sétáljanak, jogukban áll. De ha elfogy a lendület és főként a szervezésbe öntött pénz, hányan fognak a maguk erejéből, a maguk pénzéből, önként vonulni? Nem hinném, hogy túl nagy tömeg lesz.
Az elégedetlen emberek tömege ezzel szemben növekszik. A kormány kapkodó, dilettáns taktikája folyamatosan ront a helyzeten és semmi sem akadályohatja meg, hogy a számonkérés megtörténjen. A már felszínre bukkant és a még felszínre bukkanó ügyeket már nem lehet elkenni. Nincs hová. Lehet még nagyokat mondani, szembe fordulni az Unióval, USA-val, Norvégiával. Akár hadat is üzenhetünk. De az óra ketyeg. Most bosszulja meg magát az, hogy szakpolitikusok helyett a hűséges lekötelezettek foglalták el a kulcspozíciókat. A kézi vezérlés bedöglött, a szerkezet elszabadult. A kormányzat izomból hülye. Az izom kevés, a hülyeség sok. Már kevés a másodszor is kétharmadra mutogatni. A szavazók adhatnak bizalmat és megvonhatják azt, ha érdemtelennek ítélik a kormányt. Adtak és most visszakérik. Ha a végtelen mohóság helyett az "elit" megelégedett volna kevesebbel, ha engedték volna élni az embereket, ha nem akartak volna mindent és még annál is többet, talán nem tartanánk itt. De mindent akartak, mindent akarnak. Most is. Mi viszont nem akarunk jobbágyok lenni a hazánkban, sem kitaszítottak Európa közepén, jogfosztott koldusok a tulajdon országunkban. Ezt próbálja megértetni az egyre duzzadó elégedetlen tömeg, de orbánia vezetése befogta a fülét, szorosan lecsukta a szemét. Mint a gyerek, aki így bújik el a szörny elől.
De ez nem működik.
Nincs hová bújni.
Nekünk régen nincs.
A bűnösöknek már nincs.
http://orditok.blog.hu/2014/11/14/izombol_hulye |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-16 09:27:00, vasárnap
|
| |
| |
Egyedüli pályázóként....
A KÖZGÉP nyerte a vasfüggöny magyarországi határszakaszának megépítésére kiírt közbeszerzést
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2014. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
496 db bejegyzés |
| e év: |
6200 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 450
- e Hét: 1937
- e Hónap: 13048
- e Év: 166544
|
|
|
Offline
