|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2014-11-17 17:25:34, hétfő
|
| |
| |
Link
A Nag Hammadiban (Nagy Harmat? - Aranyi) talált gyűjtemény 13 ősi kódexből áll és több mint 50 szöveget tartalmaz. Felső Egyiptomban fedezték fel 1945-ben. E rendkívül fontos felfedezés számos jelentős gnosztikus szöveget hozott napvilágra - olyan szövegeket, melyekről azt hitték teljes egészében megsemmisültek a korai kereszténység magát ,,ortodoxnak" nevező ágával szembeni harc során - szövegek, mint például a Tamás Evangéliuma, Fülöp Evangéliuma, vagy az Igazság Evangéliuma.
A felfedezés és a Nag Hammadi könyvtári szövegek lefordítása az 1970-es években vált teljessé, hatalmas lendítőerőt adva a korai kereszténység és a gnoszticizmus természete újraértékelésének munkájához. A témában nem kellően tájékozott olvasók minderről részletesen olvashatnak az alábbiakban, egyúttal kivonatot is találhatnak Elaine Pagels kitűnő munkájából, melyet a Nag Hammadi leletekről írt, a Gnosztikus Evangéliumokról.
A Nag Hammadi Könyvtár felfedezése
Egy decemberi napon történt, 1945-ben, Nag Hammadi vározásnak közelében, Felső-Egyiptomban, hogy a gnoszticizmus tanulmányozásának módja egyszer és mindenkorra radikálisan megváltozott. Egy arab paraszt, nagy sziklás ásott körül, azért, hogy termékennyé tegye földjét, amikor hirtelen egy régi, vörös agyagedényt fordított ki a talajból. Remélvén, hogy eltemetett kincset talált, tétovázva és nyugtalanságot érezve a dzsinn miatt, aki esetleg a kincset őrizheti, összetörte az edényt, hogy megvizsgálhassa tartalmát. A belsejében azonban nem kincset talált, nem is dzsinnt, hanem könyveket: több mint egy tucat kódexet, aranyozott barna bőrbe kötve. Szinte meg sem fordult a fejében, hogy valami hihetetlenül fontos ősi szövegek gyűjteményére bukkant, kéziratokra, melyeket másfélezer éve rejtettek el - esetleg szerzetesek, a közeli Szent Pakomius kolostorból, olyan helyet kutatván, ahol megmenthetik őket az Egyház által elrendelt pusztítástól, melyet kíméletlenül folytattak az eretnekek és az eretnekség ellen.
Minden kedves érdeklődő az alábbi linken tüzetesebben is tanúlmányozhatja a cikket:Link
Link
Ide tartózó videós előadás - Aranyi László: A Nag Hammadi Gnosztikus Könyvtár: link]https://www.youtube.com/watch?v=U_2rKZPjcUw&feature=youtu.be" target="_blank" >rel="nofollow"Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-17 17:21:15, hétfő
|
| |
| |
Az erdélyi vajdahunyadi vár is bekerült Európa 10 legszebb kastélya közé!
Egy erdélyi várkastély - Vajdahunyad vára - is helyet kapott a népszerű Tourism Review turisztikai honlap által összeállított listán, amely Európa 10 legszebb kastélyát ajánlja az utazóknak. A listán egyetlen olyan ország található, amelyik több kastéllyal is képviselteti magát: Németország.
Link
Fotó: Flickr.com
1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul.
Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős építési periódus formálta a várat: Bethlen Gábor 17. század eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai.
1618-ban került az iktári Bethlen család tulajdonába. Bethlen Gábor átalakíttatta és külső védművekkel erősíttette meg a várat, majd az uradalommal együtt unokaöccsének, Bethlen Istvánnak adományozta. Annak 1632-es halála után rövid ideig felesége, Széchy Mária lakta.
Link
Fotó: Flickr.com
1648-ban Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin szerezte meg. Egyik épülete 1685-ben ,,vasas ház"-ul, azaz vasraktárként szolgált. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyt. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, amikor a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-felkelés elől.
A vajdahunyadi várhoz több legenda is fűződik. Az egyik legnépszerűbb a várkútra vonatkozik. E szerint egyik alkalommal Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet a szolgákkal veszekedett, amiért nem volt friss víz a konyhán. Hunyadi Jánosnak eszébe ötlött, hogy valamit kezdhetne a várban tartott török foglyokkal ez ügyben, ezért maga elé rendelt három törököt, és a következő ajánlatot tette nekik: ha a várudvarban kutat ásnak, amelyből jó minőségű, iható víz fakad, akkor szabadon engedi őket. Igen ám, de a vár egy hatalmas sziklára épült. A törököknek azonban volt idejük, és 15 év alatt sikerült teljesíteni a célt. Ám ekkor már nem élt Hunyadi, és a felesége nem tartotta magára vonatkozóan érvényesnek férje ígéretét, és nem engedte szabadon a foglyokat. A történet másik verziója szerint Szilágyi Erzsébet parancsot adott a foglyok megölésére.
A másik legenda szerint Zsigmond király egyik győzedelmes hadjáratából hazatérve megismerkedett egy gyönyörű lánnyal, Erzsébettel. Egy gyűrűt adott neki zálogul arra az esetre, ha gyereke születne tőle. A gyerek megszületett, Erzsébet pedig felvitte Budára a királyhoz. Útközben a gyűrűt egy holló kikapta a gyerek kezéből, ám nem sikerült elrepülni vele, mert lenyilazták. A király amikor meglátta a zálogba adott gyűrűt, a gyereknek adományozta Hunyadot, és a család jelképévé tette a csőrében gyűrűt tartó hollót. Így lett Hunyadi János Vajdahunyad ura.
Link
Fotó: Flickr.com
A listán szereplő kastélyok pedig a következők:
- Hohenzollern kastély, Németország
- Bouzov kastély, Csehország
- Eilean Donan kastély, Skócia
- Neuschwanstein kastély, Németország
- Vajdahunyad vára, Románia
- Hohenwerfen kastély, Ausztria
- Predjama kastély, Szlovénia
- Castillo de la Mota, Spanyolország
- Carreg Cennen kastély, Wales
- Castelo De Guimaraes, Portugália |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép tájakon |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-17 17:16:02, hétfő
|
| |
| |
Link
A gazdag kőolaj és földgáz kinccsel rendelkező Azerbajdzsánnal stratégiai partnerségi szerződést köt Magyarország. Egy videó, melyet érdemes végignézni! Link
Link
Baku
Azerbajdzsán fővárosa
Az egykori szovjet tagköztársaság ma dinamikusan fejlődő ország, a gyors növekedés minden előnyével és hátrányával. A Kaukázus hegyvonulataitól, a szorgosan bólogató olajkutak erdején át, a mélyen fekvő Kaszpi-tengerig, rengeteg érdekes természeti látnivalót kínál ez a hazánkhoz hasonló méretű ország.
Évezredekkel ezelőtt, az itt élő népesség főképp tűzimádó volt, nyelvükön az "Azer" szó jelenti a tüzet. A tűz országában jellemzően a címeren is egy vörös lángnyelvekkel díszített fehér csillagot láthatunk.
A Szovjetunió összeomlása után Azerbajdzsán önálló muszlim állammá vált. A háborúkkal és belső viszályokkal tarkított időszak után, manapság már konszolidált állapotok vannak, bár nem a legdemokratikusabb módon, viszont kétségkívül rend és közbiztonság van.
Ilham Heydar Aliyev 2003-tól az ország elnöke, és szinte mindent róla vagy az apjáról neveztek el.
Az Aliyevek portréja számos helyen díszeleg a város közútjain, óriásplakátokon és a boltok pénztárgépei mellett bekeretezve.
Na de hagyjuk a politikát, ismerkedjünk a fővárossal, Bakuval és környékével!
Utazási készülődésünk során többen megkérdezték, hogy tulajdonképpen miért is akarunk mi Azerbajdzsánba látogatni.
Mondhattam volna, hogy azért mert ott még nem voltunk, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy még élénken él bennünk a ,,Selyemút" ősi városainak - Szamarkand, Buhara, Khiva - időtálló, fantasztikus szépsége és ódon hangulata, most is valami hasonlóra számítottunk.
Azerbajdzsánról alapvetően kettő dolog jut nagy hirtelen az átlagember eszébe, az Eurovízós dalfesztivál és a ,,baltás" Safarov, na és természetesen a bakui olajmezők.
Baku a tűz és a szél városa
A legelterjedtebb nézet szerint Baku nevének jelentését a város régebbi perzsa nevéből származtatják.
Az egyik teória szerint a Bad-kube azt jelenti, hogy a "város, ahol a szelek fújnak". A másik nézet szerint a Bagkun névből ered, melynek jelentése az "Isten hegye".
Egyes mondások szerein Bakut keletről a Kaszpi-tenger, alulról meg egy olajtenger határolja.
Tény az, hogy a feltörő nyersolajat már az ókorban hasznosították. A város igazán gyors fejlődését az olaj kitermelésének köszönhette. 1846-ban itt fúrták a világ első olajkútját.
Ez volt a világ legrégebbi olajbányász vidéke, ám az ipari méretű termelés meghonosodására egészen az 1870-es évekig várni kellett.
Ekkor jelentek meg a külföldi befektetők: a Rothschildok, vagy Ludvig Nobel, a híres feltaláló testvére, aki külföldi olajmunkásokat hozatott be, és olajszállítási célú tankhajókat is építettek.
1877-ben Bakuban épült meg a világ első kőolajvezetéke, és 1906-ban már a Föld akkori leghosszabb kőolajvezetékén folyt a szállítás Bakutól egészen a Fekete-tenger partján fekvő Batumi-ig.
A bakui olajtermelés a 19. század végére már meghaladta az USA-ét is! Az 1930-as években - a szárazföldi telepek kimerülésének első jeleire - Bakuban vetődött föl a világon először a tengeri kőolajbányászat lehetősége.
Az 1940-es évek végén elsőként az ún. Olajszikláknál kezdték meg a tengeri bányászatot, majd hamarosan az egész bakui partvidéket behálózták a jellegzetes fúrótornyok és az azokat összekötő cölöphidak, amelyek szinte önálló várossá nőttek össze.
A cikk az alábbi linken tovább is olvasható: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép tájakon |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2014. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
375 db bejegyzés |
| e év: |
5810 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 405
- e Hét: 3840
- e Hónap: 8578
- e Év: 114722
|
|
|
Offline
