|
2014-11-02 11:02:30, vasárnap
|
| |
| |
NOVEMBER 1. MINDENSZENTEK NAPJA
Az ünnepet Keleten már 380-ban megtartották, és az összes vértanúra emlékeztek ezen a napon.
A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa vezette be, aki 609-ben megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, és május 13-án felszentelte Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére.
III. Gergely pápa (731-741) a -Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek emléknapjává tette.
IX. Gergely pápa (827-844) helyezte november 1-jére az ünnepet.
Mindenszentek napja hazánkban 2001. óta újra munkaszüneti nap.
A Mária kultusz ápolása mellett az elfelejtett magyar szentek fölidézésével is valódi ünneppé emelhetjük ezt a napot.
Népi hagyományok mindenszentek napján
E napon ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra.
A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, osztogatják. Gyertyát gyújtanak otthon, ahány halottja van a családnak, annyit.
Az Ipoly menti falvakban, aki nem tud temetőbe menni, az otthon gyújt gyertyát mindenszentek napján. Régebben figyelték, kinek ég előbb a gyertyája, mert a hiedelem szerint az hal meg előbb a családban.
A szegedi tájon mindönszentök kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. Csallóközben is az ezen a napon sütött kalácsot osztották szét a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak.
Jászdózsán, miközben a temetőben gyertyát égettek, odahaza égve hagyták a lámpát, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni. Úgy vélték: "Míg a harang szól, a halottak otthon vannak."
A Tápió menti falvakban egy tál ételt tettek az asztalra a halott számára.
Mindenszentekhez gazdasági hagyományok is fűződnek.
Csépán ilyenkor szorultak be az állatok - a gulya, a csürhe, a ménes és a csorda.
Galgamácsán e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat.
Nagymagyaron mindenszentekkor volt a legényvásár. Itt kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel.
NOVEMBER 2. HALOTTAK NAPI NÉPSZOKÁSOK
Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. Halottak napján megvendégelik a szegényeket és a koldusokat.
A Gyimes-völgyben így mondták: "Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat odaadjuk avval, hogy a hóttaké."
Van, ahol a sírokra is tesznek élelmet, például Topolyán, de emellett a koldusoknak is adnak.
Ipolyhídvégen halottak napján a közeli rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, majd kimentek a temetőbe és gyertyát gyújtottak az elhunytak tiszteletére.
Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna.
A Csallóközben is tilos volt mosni, mert megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat.
Halottak napján Szlavóniában sem végeztek semmilyen földmunkát, mert keléses lenne, aki ezt megszegi.
Csantavéren a halottak napi esőből sok felnőtt halottra jósoltak a következő esztendőben.
Mindenszentek és a halottak napja ma városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe: a temetőbe járás, a sírok rendbehozatala, a gyertyával való világítás szinte mindenki számára kötelező.
A halottak napjának világítással egybekötött megünneplése néhol csak újabb szokásként, a második világháború után terjedt el, például a kalotaszegi falvakban.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
