Regisztráció  Belépés
pircsi09.blog.xfree.hu
"Érkezz sírva, majd gyakorold a nevetést s mosollyal távozz" /Fodor Ákos/ Papp Irén
1936.09.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
Új év
  2014-12-28 22:16:33, vasárnap
 
 



Piován Győző:
Január elsején


Titokzatos Újesztendő,
Ma léptünk rá küszöbödre;
Légy általunk szeretettel,
Reménységgel üdvözölve!

Nem tudjuk hogy mit rejtegetsz
Számunkra bő tarsolyodban:
Örömet, bánatot hozol,
Vagy mindkettőt egybefontan?

Nem kutatjuk, mert nem fontos,
Az a fő, hogy itt vagy újra:
A többit mind Őrá bízzuk,
Kitől függ, a legjobb Úrra.

Kezében a sorsunk kulcsa,
Tetszés szerint Ő forgatja,
Övé legyen minden hála,
Legyen meg szent akaratja









Kun Magdolna
-Óév búcsúztató...

Visszafájsz mindig, te varázslatos év,
melyben annyi volt a rossz, amennyi a szép.
De az egész élet ilyen. A jó a rosszal vegyül,
akkor is, ha akaratunk ennek ellenszegül

Mégis újra és újra átélnélek megint,
hisz ha tudatom a múltra visszatekint,
látom, mennyi emlék színesít égi vásznakat,
amikre lelkem festette a szivárványokat

Méla bús tudatom most csillagkönnyet ejt,
mert búcsúznom kell attól, ami felemelt.
Egészen fel a magas mennyboltozatig,
hol angyalok vigyázzák léptünk nyomait

Ma szív-batyuba kötök minden pillanatot,
mely boldogságtól ragyog percet, órát, napot
és bezárom majd ide a lélek-fiók mélyre,
hogy legyen miről mesélnem a következő évbe

és elmondhassam nektek újra-újra, újra,
bármilyen gonosz is sorsunk rabtartója,
egy dolog azért van, amit soha el nem vehet,
az ember-ember iránti hűség-szeretet






Arany János: Év utolján

Kifelé az évnek a szekere rudja,
Pályáját a nap is csak robotban futja,
Csak azért jő fel, hogy a gondját kivesse,
Ahol a reggel van, ott a dél, az este.

Mehetsz, mehetsz jó év! amit hoztál, vidd el,
Megelégedtem már sovány böjteiddel;
Egy szó nem sok, azzal sem marasztlak téged:
Kívánok jó utat s jó egészséget. -

Mi örömet adtál? Mi emléket hagytál?
Annyit se nekem, mint a tavalyi naptár,
Mely hiába mondja; hogy: "csütörtök, péntek",
Ha egyszer ledobtam, belé sem tekintek.

Menj! hadd tudjalak a többi után sorba,
Legalább nem esett életemen csorba:
A kopár sivatag, hol nem látni zöldet,
Legalább nem hagyja lyukasan a földet.






Horváth Piroska-Újévi köszöntő

Bort, búzát és békességet,
Otthonokba fényességet.
Lakomát az éhes szájnak.
Derék férjet minden lánynak.
Okos gyermeknek tanulást,
Gézengúznak gyors javulást.

Új világot, szebb éveket,
Jobb és boldogabb életet!

Édes csókot szerelmesnek,
Vágyat kihűlt szerelmeknek.
Elhagyottnak vigasztalót,
Társtalannak neki valót.

Kreatívnak lapot - tisztát,
Író tollba örök tintát,
Versíróknak szép rímeket.
Álmokat - tarkát, színeset.
Nemes, tiszta eszményeket,
Ugyanannyi reményeket.
Na, jöjjetek, bontsunk pezsgőt,,
Köszöntsük az újesztendőt!









Újjévi jókívánság

Íme megint eljő, jön az új esztendő,
Kifakult a régi, mint egy kopott kendő,
Fáradt reményekkel értékeit vesztő,
Rossz gondolat tűnj el, már a jó kelendő.

Szeretettel néz le Isten a mennyekből,
Bút, bánatot, borút kisöpör szívekből.
Kegyelemmel áldjon, én most azt kívánom,
Sok boldogság legyen áldott szép hazámon.

Óborral koccintva lépjünk az új évbe,
Csalódást feledve jussunk újra révbe.
Bizalommal bátran fogjuk egymást kézen,
Szeretettel hittel öleljünk egészen.

Legyen rajtunk áldás már a jövő évben,
Ahová belépünk szerencse kísérjen.
Munkánk eredményes, zsebünk telve legyen,
Vasárnaptól erőnk szombatig kiteljen.

Amit elterveztél abba belekezdhess,
Amit ma elkezdtél holnap befejezhesd.
Munkád legyen érték, mindenki csodálja,
Legyél Te ajándék, mindenki barátja!

Szeressen mindenki, én is azt kívánom,
Áldott utad végén majd az Isten várjon,
De várjon még soká, legyen még sok éved,
Így Kívánok Neked ma Boldog Új Évet!










Dandé Katalin - Szilveszteri köszöntő

Ami mögöttünk van,
ha nehéz is, vége.
Tegyük most a gondot,
bosszúságot félre!

Búcsúztassuk méltón
az öreg Óévet,
s bizakodva várjunk
Új esztendő, téged!

Hozz az embereknek
boldogságot, békét!
Varázsold szemükbe
öröm tiszta fényét!

Hitük sose fogyjon,
szívük ne csüggedjen!
Asztalukon étel,
s ital mindig legyen!

Pénzt adj a szegénynek,
erőt, csüggedőnek!
Reményt nyújts, ha néha
nehéz napok jőnek!

Feledjük a rosszat,
őrizzük a szépet!
kívánjunk egymásnak
boldogabb Új évet!






 
 
0 komment , kategória:  Új évi versek  
A legnagyobb művészet
  2014-12-27 12:06:26, szombat
 
  ...... ...........


Túrmezei Erzsébet
...... ......A LEGNAGYOBB MŰVÉSZET

A legfőbb művészet, tudod mi?
Derűs szívvel megöregedni!
Tenni vágynál, s tétlen maradni,
igazad van, mégis hallgatni.
Soha nem lenni reményvesztett.
Csendben hordozni a keresztet:
Irigység nélkül nézni másra,
ki útját tetterősen járja.

Kezed letenni az öledbe,
s hagyni, hogy gondod más viselje.
Hol segítni tudtál régen,
bevallani alázattal, szépen,
hogy arra most már nincs erőd,
nem vagy olyan, mint azelőtt.
Így járni csendesen, vidáman
Istentől rádrakott igádban.

Mi adhat ilyen békét nékünk?
Ha abban a szent hitben élünk,
hogy a teher, mit vinnünk kell,
örök hazánkba készít el.
Ez csak a végső símítás
a régi szíven, semmi más.
Eloldja köteleinket,
ha e világ fogvatart minket.

Teljesen ezt a művészetet
megtanulni nehezen lehet.
Ára öregen is sok küzdelem,
hogy a szívünk csendes legyen,
s készek legyünk beismerni:
Önmagamban nem vagyok semmi!

S akkor lelkünk kegyelmes Atyja
nekünk a legszebb munkát tartogatja:
Ha kezed gyenge más munkára,
összekulcsolhatod imára.
Áldást kérhetsz szeretteidre,
körülötted nagyra, kicsinyre.
S ha ezt a munkát is elvégzed
és az utolsó óra közeleg,
hangját hallod égi hívásnak:
"Enyém vagy! Jöjj! El nem bocsátlak!

németből Túrmezei E. átdolgozásában
 
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
Karácsony
  2014-12-26 19:38:39, péntek
 
  ...... ..............



Hárs Endre
...... ........Karácsonyi harangok




Van egy év az éjben, mikor
egy harang sem alszik,
leglágyabb hangútól
a leghatalmasabbig.

Észak havas fenyői közt,
pálmalombú Délen
egy nyelvet zeng minden érc
a tornyok tetejében.

Megérti a cifra király
s az egyszerű pásztor,
mily üzenet száll felé
a téli éjszakából.

Harangszóba öltözött
a szeretet beszéde,
hallatára újjáragyog
a világ reménye.



Szabolcska Mihály:
...... ........... .......Adventi ének




Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj előttünk fénynek oszlopával:
Szent biztatással.

Hogy jó az Isten, ráüt a viharra,
Vidám szivárványt sző a borulatra;
Igéje napfény, az ragyog felettünk,
Mitfélne lelkünk?

Óh jó az Isten, a mi sziklavárunk,
Nem tart soká már bűnben bujdosásunk.
Az ígéretnek földjére érkezünk,
Jézus az nekünk.

Ő lesz a váltság élet-birodalma;
Változz' örömre szívünk aggodalma.
Az elhagyottnak lesz már pártfogója,
Oltalmazója!

S lesz, lesz hitünknek diadalma, teljes,
Atyánk az Isten, irgalmas, kegyelmes,
A szeretetnek fényes napja jő fel
Idvezítőnkkel!

Szállj hát magasra, szíveink reménye,
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Elsirni könnyünk' édes örömünkben,
Szeretetünkben!











Gárdonyi Géza:
...... ........... .....Fel nagy örömre!



Fel nagy örömre! ma született,
Aki után a föld epedett.
Mária karján égi a fény,
Isteni Kisded Szűznek ölén.
Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,
Nézd csak örömmel Istenedet.

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,
Bársonyos ágya nincs neki itt.
Csak ez a szalma, koldusi hely,
Rá meleget a marha lehel.
Egyszerű pásztor, térdeden állj!
Mert ez az égi s földi király.

Glória zeng Betlehem mezején,
Éjet elűzi mennyei fény;
Angyali rendek hirdetik őt,
Az egyedül szent Üdvözítőt.
Egyszerű pásztor, arcra borulj,
Lélekben éledj és megújul

...... ........... ........... ........... ........... ......

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Advent negyedik vasárnapja.
  2014-12-21 07:25:40, vasárnap
 
  ...... ........... .....



Váradi Krisztina
...... ..........Adventi szívek



Sötét van, némán ölel körül a csend,
Csak a színes gyertyák fénye lobog nesztelen
idebenn.
Kinn hófehér táj, csodára vár a világ,
Szívünkben is fellobban egy-egy égi láng.

Különös érzés, mely védőn ölel át,
Így üzen az idő, hogy létünk egy fontos
szemvillanás.
Bár nem biztos minden léptünk, vár egy cél,
Ragyogjon bennünk a hit s fényét szórja szét!

Biztató a tudat, minden értelmet nyer,
Így üzen a végzet, hogy egyszer minden
jobb lehet.
S bár néha nem merünk bízni semmiben,
A remény szikrája tüzet gyújt szívünkben.

Milyen nagyszerű szózat hangzik belül,
Így üzen a menny, hogy itt a földön
nem kell félnünk.
Bár gyakran könnyes szemünk s fájdalom ér,
A pislákoló öröm lángra lobban még!

Egészen betölt egy hatalmas erő,
Így üzen a mindenség:Igen,jön,
várjuk Őt!
Bár úgy érezzük, magányosan állunk,
A szeretet parazsa feléled társul.

Advent van, némán ölel a csend,
És a színes gyertyák fénye új értelmet
nyer hirtelen.
A megszentelt csendben érezhetünk csodát,
Hit, remény, öröm, szeretet, ezt adjuk tovább!


...... ........... ........... .....



...... .....





...... ........... ..............




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Karácsony éji álom
  2014-12-15 22:23:35, hétfő
 
  ...... ........... .....


Benedek Elek
...... ...........Karácsonyéji álom


Jó reggel, jó reggelt, édes jó anyám!
Angyalarcoddal hajolj le reám.
Hadd öleljelek, hadd csókoljalak,
Kicsi karommal átkaroljalak!
Tudod, ma éjjel hol, merre jártam?
Hiszed, nem hiszed: a mennyországban.
Láttam ott angyalt, százat, ezret,



Talán még több is volt ott, úgy lehet.
Ha láttad volna! Készültek éppen,
Hogy összeszedjék mind, mi az égben
Játék vala. S hej, mennyi volt!
Az égbolt
Szinte leszakadt alatta,
S az angyalok egy pillanatra



E sok játékot összeszedték,
Hátukra vették,
Aztán- huss! lebbent a szárnyuk,
Szálltak a földre, én utánuk,
Aztán- aztán- felébredék...
Úgy- e szép álom?- Oh, de szép!
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Az első karácsony
  2014-12-15 22:14:44, hétfő
 
  ...... ..........


Benedek Elek
...... ............Az első karácsony



Ó, te édes, kis babácska,
Nézd, mit gondolt a mamácska!
Karácsonyfát gyújtott néked,
Reá rakott minden szépet,
Ragyogót,
Arany diót, mogyorót!

Tapsikolj a kezecskéddel,
Érezd meg a szívecskéddel:
Kis Jézuska kit megihlet,
Anyaszív gondol csak ilyet,
Ő, csak ő!
Senki más, csak ő, csak ő!

Édesanya karján ringó,
Drága kicsi rózsabimbó,
Tapsolsz, nevetsz, gőgicsélsz te,
Jézuskával így beszélsz te,
Ó de szép!
Nincs több ilyen szép beszéd!
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Karácsonyi levél
  2014-12-15 22:08:16, hétfő
 
  ...... ........... .........


Benedek Elek
...... .............Karácsonyi levél
- Évike levele Elek nagyapónak-


Nagyapó, lelkem, írje nékem,
Hogy értesítsem még e héten:
Beszéljen- e a Jézuskával?
Írjam meg bátran, hogy mi kéne
Karácsonynak szent ünnepére,
S nyomban beszél Vele magával.

Nagyapó, lelkem, nem is sejti,
hogy mily nehéz, nagy gondba ejti
Unokáját e kis levéllel.
Be könnyű volt felelnem másszor,
De most nehéz, nehezebb százszor-
Már két levelet téptem széjjel.

Az elsőben, mit széjjeltéptem,
Nagyapó, lelkem, arra kértem,
Hogy Jézuskától sokat kérjen,
Sok- sok játékot összeírtam,
Annyit, lelkem, mennyit csak bírtam-
Mindent, mi volt egy árjegyzéken.

Telhetetlen!- tört ki belőlem-
Mit gondol majd maga felőlem!
És szégyenemben sírni kezdtem.
Mindjárt másik levélbe fogtam,
És amiként máskor is szoktam,
Egy-két játékot kértem ebben.

Míg e levelet írogattam,
Szomszéd szobában, jól hallottam,
Apám s anyám miről beszélnek.
Arról beszéltek- miről, másról?-
A rettentő nagy drágaságról,-

Hogy mily nehéz most a szegénynek!

,,Karácsony is itt van maholnap,
S fenyőfát talán nem is hoznak",
Mondta anyám s nagyot sóhajta.
,,S ha hoznak, szörnyű lesz az ára,
Ne is gondolj most szép nagy fára,
Mondta apám- s mi lesz alatta?"

Itt elhallgattak mind a ketten,
Elég volt ennyi. Megértettem...
E hallgatás, jajj, mennyit mondott!
Hány fenyőfa az ősi telken...
S itt egy okoz mi szörnyű gondot!

Hisz, leszen itt majd karácsonyfa,
Nagyapókának írok nyomba-
Nagy gyorsan így gondoltam én el.
S miben egy- két játékot kértem,
E levelet is széjjeltéptem-
Csak úgy repült ez szerteszéjjel.

Oh, Istenem, mi történt vélem!
Talán átok van- e levélen:
Az első szó nem jut eszembe.
Hogyan is kezdjem? Hogyan kérjem,
Hogy egy fát halálra ítéljen!
Reszket a toll gyönge kezemben.

Hogy egyet, csak egyet kivágjon,
Hogy érettem halálra váljon
Egy fa, melyet Ő ültetett el!
Érettem, ki láttam, mint ápolta,
Talán enyém lesz, azt gondolta,
És gondozá nagy szeretettel.

Nem, nem, ne légyen karácsonyfa,
Ne légyen arra semmi gondja.
Játék? Most az sem kell énnékem.
Oly sok árva, nálam szegényebb,
Kiknek sorsa százszor szegényebb,
Nagyapó, lelkem, nékik kérjen!
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Ablak
  2014-12-14 18:00:59, vasárnap
 
  ...... ............


Gál Éva Emese:
...... ........... ...........Ablak


A végtelen csak addig otthonom,
amíg nyithatom és bezárhatom,
hogy biztonságot nyújtson az az űr,
ami határtalan marad belül,

s csak szívünk galaxisával dobog.
Sejtekként ragyognak a csillagok,
hogy véges létünkben a végtelen
a hiány kiáltójele legyen.

Szaporodnak a gondok, mint a csend.
Egyre több csillag hamvad idebent,
s egyszer az égbolthoz nem lesz elég

a kívül-belül rekedt messzeség,
mintha a távlat bezárná magát.
Ablaktalan lesz az egész világ.
 
 
0 komment , kategória:  Gál Éva Emese  
Tájkép
  2014-12-14 17:56:58, vasárnap
 
  ...... ......


Gál Éva Emese
...... ........... ...........Tájkép



Nehéz függönyökben lóg le az ég,
és nincs sehol a függönyökhöz ablak!
A rongyokat kavaró szürkeség
táncába a fák bele-belehalnak.

Reccsen a törzs, a korona, az ág.
Valami nagy súly nyomja le a tájat,
hogy térdre kényszerüljön a világ,
s meggyónjon mindent, ami ellen lázad.

A levegőben a csönd megremeg,
mint a sikoly hangtalan utóképe,
mint lelkét vesztő lelkiismeret,
ha nem marad világa büntetésre,

s mégsincs eső! Már rég könyörtelenül
alánkhullott az ég illúziója!
A feszültség bölcs közönybe merül,
mint hulló tárgy a feneketlen tóba.
 
 
0 komment , kategória:  Gál Éva Emese  
Ima Az emberért
  2014-12-14 17:54:54, vasárnap
 
  ...... ..........


Gál Éva Emese
...... ...........Ima Az emberért


Adj, Uram a léleknek fényvilágot,
a sötétségből tiszta kiutat,
amelyben megsemmisülnek a gyászok,
és irányra talál a gondolat.

Ha a fájdalom megnevezhetetlen,
a végtelen vele szerteszakad,
s elvesztegeti magát minden versben,
bárhogy őrködnek a hívó szavak.

Minden kusza, hogyha a cél homályos,
ha élni létezésnél nehezebb,
ha gondba satíroznak a hiányok,
és vergődik a lelkiismeret.

Azt add, Uram, amit egyre csak vettél:
a teljességet teremtő erőt,
ne legyen gyatrább a tökéletesnél
ember előtted s önmaga előtt.

Mondd! Te az örök tökély birtokában
miért teremtettél esetlegest?
Mért hagyod kínlódni ezer hiányban,
s ezer jajban az emberi nemet?

Mért adtál értelmet kérdőjelekhez,
ha kérdésre csak kétség válaszol,
s a gondolkodás, mint egy kapott jelmez,
hősét, s szerepét nem leli sehol?!

Hát azt add Uram, amit már nem adhatsz,
más világban más embert, más jelent,
s olyan lelket a fénylő virradatnak,
ami sokszorozza a végtelent.
 
 
0 komment , kategória:  Gál Éva Emese  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
2014.11 2014. December 2015.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 20 db bejegyzés
e év: 853 db bejegyzés
Összes: 5018 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1921
  • e Hét: 4262
  • e Hónap: 46085
  • e Év: 300766
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.